Fejér Megyei Hírlap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-01 / 206. szám
EGYÜTT A SÍNPÁROK MENTÉN BALESETMENTES OTTHONT! A MŰVÉSZ NEM LEHET MŰVELETLEN BESZÉDKÖZPONTÚ ANGOL NYELVOKTATÁS FEJÉR MEGYEIEDÉS Csütörtök, ^ fj W0 1 1983. szeptember 1. XXXIX. évfolyam, BM HL 206. szám HJA’Jjl'lHiléW JJ.BJJ11 mujit/ rTTTJ0TTni Ára: ^ A megyei tanács vb ülése jobb ellátást a külterületeken is Tegnap délelőtt Teubel György, a megyei tanácselnök általános helyettese vezetésével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Három olyan jelentős témát tárgyalt a testület, amelyek közvetlenül érintik a lakosságot, hatással vannak az emberek közérzetére, s egyben közhangulatot formáló tényezők is. Első témaként a kereskedelmi osztály tevékenységéről szóló jelentést vitatta meg a végrehajtó bizottság, Tóth Károly osztályvezető előterjesztésében. A napirendi pont tárgyalásában részt vett dr. Dobos Gábor, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője is. A továbbiakban Jóna József, a Budapest-környéki Tüzép Vállalat vezérigazgatója adott tájékoztatást az építő- és tüzelőanyagellátás helyzetéről, s vázolta a további lehetőségeket, feladatokat. Ehhez a témához kapcsolódott annak az utóvizsgálatnak a tapasztalata, amit Breznyánszky Gyuláné, a NEB megyei elnöke ismertetett. Részt vett a napirendi pont tárgyalásában Gombos Gáborné, a Tüzép-telepek megyei igazgatója, Rodler Győző, a fogyasztók megyei tanácsának vezetője és Sziklay Jenő, a NEB megyei vizsgálatának vezetője is. Fontos közérdekű téma volt a harmadik napirendi pont is, amelyben összegezték, hol tartanak a megye tanácsai a VI. ötéves tervre elhatározott célok eddigi megvalósításában és melyek a további feladatok. Ezt legközelebbi ülésén tárgyalja Fejér megye Tanácsa. Kiemelt feladata a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának a lakossági igényeknek megfelelő áruellátás szervezése, ellenőrzése. S miként megállapította a testület: ezt a feladatot jó színvonalon, egyre hatékonyabban látja el a viszonylag kis létszámú osztály. A piaci viszonyok figyelembevételével, operatív intézkedésekkel is elősegítik a vásárlóerő és az árualapok összhangjának megteremtését. Jól tudják hasznosítani a vállalatok és szövetkezetek üzletpolitikánkban a középtávra és az éves terminusra szóló kereskedelempolitikai programokat, amelyeket az osztály dolgoz ki és juttat el hozzájuk. Közvetlen a kapcsolat az árut szállító vállalatokkal, időközönként közösen értékelik az ellátás helyzetét és szükség esetén intézkednek egy-egy ellátási zavar megszüntetése érdekében. Sok-sok tényező együttes eredménye — s ebben benne van a kereskedelmi osztály munkája is —,hogy a megye lakosságának áruellátása kiegyensúlyozott s annak színvonala némileg javult, a forgalom pedig változatlan áron 4,3 százalékkal nőtt. A központi árualapok bővítését, a hiánycikkek számának mérséklését segíti elő az együttműködés például az ipari osztállyal. Közösen szervezik a termeltetést, a helyi árualapok feltárását. Sokat tettek társosztályokkal összefogva a közétkeztetés, a gyermek- és diákétkeztetés fejlesztéséért. Ellátja az osztály az idegenforgalmi ellátásban részt vevő szervek munkájának irányítását, ellenőrzését is. Szó volt a fogyasztói érdekvédelem fontosságáról, amihez elengedhetetlen egyebek közt a vállalatok, szövetkezetek belső ellenőrzésének javítása. Nagy gondot fordítanak az áruellenőrzésekre, amit minden üzemeltetési formára kiterjesztenek. Sokféle elemző anyagot készítenek a közgazdasági munka során s rendszeres célvizsgálatokkal ellenőrzik a bér- és munkaügyi tevékenységet, a munka- és üzemszervezés helyzetét. A kereskedelmi osztály szervező és koordináló tevékenysége révén több olyan beruházás valósult meg, amely nagymértékben javította a kereskedelmi ellátottságot és jelentős színvonalemelkedést is eredményezett. A végrehajtó bizottság a továbbiakban is ösztönzi erre az osztályt, és felhívta a figyelmet Székesfehérvár peremkerületeinek — Öreghegy, Maroshegy, Feketehegy — és a kis települések megfelelő hálózatfejlesztésére, ellátására. Mert alapvető feladat a településszerkezethez igazodó ellátás szervezése napi cikkekből, illetve az egyes vásárlói rétegek differenciált igényeinek — olcsó áruk — kielégítése. Arra buzdították a kereskedelmi osztályt, hogy legyen kezdeményezője minden olyan új formának, módszernek, amely a lakosság jobb ellátását szolgálja. Folyamatosan munkát ad a megnövekedett ellenőrzési feladatok ellátása, amit a társ-ellenőrző szervekkel egyeztetett program szerint végeznek. Elsősorban a gazdálkodó szervek ármunkájának, a boltok, üzletek áralkalmazásának ellenőrzését ajánlották az osztály figyelmébe. N. E. A Székesfehérvári Könnyűfémmű nagyberuházáson folyamatosan adják át az új csarnokokat és ezeken belül az új gépsorokat.. Nemrég kezdte meg üzemszerű termelését az új eloxálógépsor, ahol jármű- és épületelemek részeit vonják be védő-, illetve díszítőréteggel. A nagyvállalat az új gépek beállításával a minőség javítását, valamint a választék bővítését tudja elérni, így idén tőkés exportját 25 százalékkal növeli. Felvételünkön az eloxáló Fotó: Rabáczy szilárd Autóbuszszakértői tanácskozás A tegnapi szekcióüléseken, a kétnapos fórum központi témaköréhez kapcsolódóan, az autóbuszgyártás ipari hátterének helyzetéről, a fejlesztési lehetőségekről esett szó. Az autóbusz, illetve autóiparhoz kapcsolódó vállalatok szakemberei több érdekes témát vetettek föl. A többi között szó esett a Csepel Autógyár autóbuszfőegységfejlesztési lehetőségeiről, a Rábaautóbuszfutómű fejlesztéseiről, arról, hogy a magyar autóbuszipar milyen motorokkal számolhat 1985 után. A TAURUS részéről a gumiipari termékekről, az Egri Finomszerelvénygyár képviselője a pneumatikus ajtómozgató rendszerekről, a SZIM szakembere pedig a fékszerelvénygyártás tapasztalatairól, illetve a továbbfejlesztés meghatározóiról beszélt. Az autóbusz szakértői tanácskozás a kora délutáni órákban fejezte be munkáját. ■nHBBHBHHBEaMI Kedvezőbb műszaki feltételek a bányákban A műszaki fejlesztés, a korszerűsítések nyomán egyre javulnak a bányászok munkakörülményei, biztonságos munkavégzésük feltételei. A mélyművelésű szénbányákban ma már a jövesztés csaknem 70 százalékát géppel végzik, a szállítást szinte teljes egészében, a rakodást pedig több mint 80 százalékban gépesítették. A műszaki fejlődés egyben megalapozta a termelés növelésének lehetőségét is. Az utóbbi két-három évben mintegy 10 százalékkal nőtt a szénbányászatban a termelékenység, bár a bányászok még így is csak túlmunka árán tudják kielégíteni az igényeket. Ezen a munka jobb szervezésével, a vágathajtási technológiák fejlesztésével, a kiszolgáló és járulékos munkafolyamatok további gépesítésével kívánnak változtatni. A szénbányászati vállalatok évente összesen 3,5—3,7 milliárd forint fejlesztési forrással gazdálkodnak. Az MTI tudósítói néhány bányavállalatnál arról tájékozódtak, hogy ebből az összegből milyen fontosabb fejlesztési feladatokat oldanak meg az idén. Munka- és egészségvédelmi beruházásokra a Komárom megyei , a tatabányai, a dorogi és az oroszlányi — bányákban összesen mintegy 230 millió forintot költenek. A Tatabányai Szénbányák csordakúti és nagyegyházi bányáiban például a vízbetörések megelőzésére nagyteljesítményű szivattyúkat szerelnek fel, amihez már hozzá is kezdtek, valamint a biztonságosabb bányaművelés érdekében vízcsapoló vágatokat, vízmentesítő telepeket alakítanak ki. A Dorogi Szénbányák — ugyancsak a munkahelyek víztelenítésére — kétmillió forintért jó hatásfokú szivattyúkat vásároltak, több bányaüzemben pedig nagyteljesítményű ventillátorokkal tovább javítják a szellőztetést. A Márkus-hegyi bányában olyan automatikus metánmérő és ellenőrző műszerek működnek, amelyek már akkor kikapcsolnak minden energiaforrást, s leállítják a gépeket, berendezéseket, ha a levegő metántartalma eléri az egy százalékot. A Nógrádi Szénbányák négy aknaüzemében összesen több mint 400 millió forintos költséggel korszerűsítik a szállítást. A Mecseki Szénbányáknál a mostani ötéves tervidőszak első felében 280 millió forintot költöttek a bányaveszélyek elhárítására és megelőzésére. Ennek egyik eredménye, hogy a gázkitörések száma ez idő alatt a korábbihoz viszonyítva a felénél is kevesebbre csökkent. A szénmonoxid jelzésére további korszerű műszereket helyeznek üzembe. A bauxitbányászatban is nagy anyagi erőforrásokat fordítanak a biztonság fokozására, a munka könnyítésére. A halimbai bányában például olyan új feltárási módszer kifejlesztésén dolgoznak, amellyel elkerülhetik, hogy a bányák talpazata sáros-vizes legyen, s ezzel lehetőséget teremtenek a gumikerekes személy- és anyagszállító, valamint rakodó járművek alkalmazására. Ugyanitt megkezdték a föld alatti bitumenes útrendszer kialakítását is. A Deáki Bauxitbányában már több mint két kilométer korszerű útszakaszt építettek. Megkezdték az úgynevezett kőzethorgonyzásos bányabiztosítás alkalmazásának kísérleteit is. Eszerint nem a hagyományos bányafával és acélszerkezetekkel támasztják meg a föld alatti munkahelyek oldalfalait és mennyezetét, hanem nagy szilárdságú acélcsöveket préselnek a kőzetbe. Így mintegy kifeszítik a kőzetet és megakadályozzák mozgását. A halimbai és a nyírádi bányaüzemben 150 méteres szakaszon már ezzel a módszerrel alakították ki a bányabiztosítást, s az eddigi tapasztalatok szerint ez az eljárás ugyanolyan biztonságot nyújt, mint a hagyományos módszer, miközben csupán tizedannyi súlyú anyagot mozgatnak meg, és jóval gyorsabban elvégezhetik a bányaszakasz biztosítását. Tordason és Erdőháton Kukorica-fajtabemutatók Kedden Tordason, tegnap pedig Erdőháton, az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézetének Kísérleti Gazdaságában tartottak kukorica-fajtabemutatót. A Növénytermesztési és Minősítő Intézet, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat, valamint a DINTER Termelési Rendszer a NÖMI Tordasi Fajtakísérleti Állomásán tartotta meg rendezvényét, ahol Jakus Péter, a DINTER igazgatóhelyettese nyitotta meg a szakmai programot. Ezután dr. Varga Tibor, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Közép-dunántúli Területi Központjának főmérnöke tartott előadást A kukorica fajtahasználat és fajtaellátottság Fejér megyében címmel. Elmondta, hogy a tavalyi rekorderedményt kukoricából mind szemtermésben, mind vetőmagelőállításban az idén az aszálykárok miatt nem lehet megközelíteni, bár a megyében nagy terméskiesések nem lesznek. Napjainkban a nemesítés iránt fokozott igényt támasztanak a szakemberek, s az új hibridektől főleg öt jó tulajdonságot várnak az üzemekben. Ezek: plasztikusság, azaz jó alkalmazkodóképesség a termőhelyi és éghajlati viszonyokhoz, jó termőképesség, gyors vízleadóképesség, nagy szárszilárdság, s a betegségekkel szembeni ellenálló képesség. A főmérnök elmondta, hogy tovább fokozódott az amerikai Pioneer hibridek előretörése a köztermesztésben, így például idén Fejér megyében 85 százalék a részarányuk. Az éréscsoportok szerinti megoszlásban a korai és közép-korai hibrideké a vezető szerep, a 400—500 FAO számú hibridekből negyvenkét százalékot vetettek idén a nagyüzemekben. Az aszály ellenére sem lesz gond az 1984. évi tavaszi vetőmagellátásban, mivel jelentős készletekkel rendelkeznek. A másik előadó dr. Somssich István, a NÖMI tudományos főmunkatársa volt, aki három téma köré — az aszálykárok, a felhasználás szerinti fajtakiválasztás és a fajtaellátottság — csoportosította mondandóját. Beszélt a kukoricanemesítés helyzetéről és perspektíváiról. Hangsúlyozta a kettős hasznosítású hibridek — silónak és magkukoricának egyaránt jó — fontosságát és létjogosultságát, melyet az idei aszályos év száz százalékosan bizonyított. Az előadásokat területi bemutató majd konzultáció követte.