Fejér Megyei Hírlap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1983. OKTÓBER 1. SZOMBAT Seregélyes befejezte az őszi betakarítást Fodor István, a seregélyesi Alkotás Tsz elnöke tegnap telefonon közölte szerkesztő­ségünkkel, hogy szeptember 30-án a déli órákban — re­kordidő alatt — befejezték az őszi betakarítási munká­kat. Az aszályos időjárás ha­tására szinte egyszerre értek be kukoricáik és gyakorlati­lag az első naptól az utolsóig teljes brigáddal dolgozhattak a földeken. Mivel az időjárás kedvezett a nyújtott mű­szaknak, így a kukoricabeta­karító gépsorokkal naponta tíz-tizenkét órát dolgoztak. Nagyon sokat lendített a több mint 1800 hektár kuko­rica betakarításán, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően most egyszerre 4000 tonnát nedves eljárással tá­roltak, 2000 tonnát pedig a szabadegyházi gyárnak adtak át. Az előző évek szárítási módszeréhez mérten most egyszerre 2 millió forintot takaríthattak meg. Befejező­dött a tsz-ben a szénabetaka­rítás is, az állatállomány számára elegendő, mintegy 2000 tonna szálas takarmányt készítettek. A tervek szerint a vetést a jövő héten kezdik meg, 1200 hektáron. Búzából ezen az őszön 12 százalékkal na­gyobb területet vetnek be, mint tavaly. A tsz-elnök — a szövetkezet őszi betakarító brigádjai ne­vében — felajánlotta a kör­nyék, a megye szövetkezeti és állami gazdaságainak a ku­koricabetakarító domináto­­raikat. Mától már 5 Claas­­kombájnt, 20 IFA szállító­járművet adnak kisegítés­ként a seregélyesiek. Októ­ber 15 után vetőbrigádjai­kat is igénybe vehetik a gaz­daságok, sőt traktorokat is adnak őszi mélyszántáshoz. Tubusgyártó gépsorok a Szovjetunióba Újabb alumíniumtubus­gyártó gépsorokat szállít az ipar szovjet megrendelésre. Az erről szóló megállapodást a közelmúltban írta alá a Chemokomplex és a Chemi­­mas, — amely közös társa­ságként működik ez esetben is — és a szovjet Techno­­promimport Külkereskedelmi Egyesülés. A megállapodás 11,5 millió rubel értékű. A gépsorokat a pécsi Sopiana Gépgyárban készítik, és jö­vőre adják át partnerüknek, amely a háztartási vegyipar­ban alkalmazza majd azokat. A mostani megállapodást egy két évvel korábbi, hasonló exporttétel sikeres alkalma­zása után írták alá a partne­rek. Gazdaság- és társadalompolitika Körkép a tüzelő­­berendezések kínálatáról Elegendő a mennyiség, de nem megfelelő a választék vegyestüzelésű kályhákból - Kevés a radiátor A Belkereskedelmi Mi­nisztérium minden esztendő utolsó negyedében — az energiagazdálkodási irány­elveknek megfelelően — ren­deli meg a gyártóktól a kö­vetkező évre szükséges tü­zelőberendezéseket. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy ugyanebben az idő­szakban éleződik ki a kis­kereskedelmi hálózatban is a „kályha-kérdés”, így most és az elkövetkezendő he­tekben derül ki, meg tud­ja-e mindenki vásárolni az elképzeléseinek megfelelő fűtőberendezéseket. A Bel­kereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint — bár fűtőeszköz hiányában senki­nek sem kell majd a télen fagyoskodnia — a kép nem egyértelműen biztató. A szilárdtüzelésű kályhák mennyisége például elegendő volt egész évben és lesz is az év hátralevő hónapjaiban, viszont nem kielégítő a vá­laszték. A belkereskedelem erre az évre a hazai gyár­tóktól és importból 223 200 kályhát rendelt, s a vissza­igazolás mindössze 167 300-ra szólt. A hiány tehát 55 900. Ennek ellensúlyozására az év folyamán a hazai gyártók növelték a termelést vegyes­tüzelésű kályháikból, s a bel­kereskedelem választékcseré­ben is növelte a behozatalt a csehszlovák kályhákból. Ugyanakkor az Esztergomi hordozható cserépkályhák­­ból, valamint a legkereset­tebb import termékből, a kétaknás NDK vegyestüzelé­sű kályhákból a tervezettnél is kevesebbet sikerült besze­rezni. Kazánokból 55 100-at igé­nyelt a belkereskedelem az idei évre, s ebből 37 200 da­rab szállítását vállalták a gyártók. Különösen a kétak­nás hazai lemezkazán, vala­mint az import öntöttvas kazán volt hiánycikk egész évben, s várhatóan lesz is még a hátralevő hónapokban. A központi fűtéshez szük­séges radiátorokból 1 295 600 négyzetméternyi volt a ke­reskedelem igénye, ebből 977 600 négyzetméter radiátor gyártását vállalták a hazai vállalatok, s ez ideig még ennek időarányos részét sem szállították le. Különösen az alumínium, valamint az acéllemez radiátor bizonyult hiánycikknek egész évben. Az előbbiből csehszlovák import útján 211 ezer négy­zetmétert és kisebb mennyi­séget választékcserében is sikerült beszerezni. Alumí­nium radiátorból ezzel együtt csak a szükséges mennyiség 41, az acélradiá­torokból pedig 62 százaléka áll rendelkezésre az év vé­géig. Gázkazánokból és cirko­­geszerekből az igényelt mennyiségnek szintén alig több mint felét sikerült be­szerezni, egyedül a gázkon­vektorból áll rendelkezésre a szükségeshez közelálló meny­­nyiség. A kapható négyfajta kály­ha energiatakarékos típus, s ezeket csereakció révén is értékesítik, a régi olajkály­hákat árbeszámítással újak­ra cserélik. Az ipar és a kereskede­lem előzetes tárgyalásai alapján jövőre kedvezőbb ki­látásai lesznek mindazoknak, akik új lakásukat, családi házukat kívánják korszerű fűtőberendezésekkel felsze­relni, illetve akik kicserélik régi, korszerűtlen fűtőeszkö­zeiket. Az ellátás már vár­hatóan januártól javulni fog, A vegyestüzelésű kályhákból a BNV-n bemutatott új tí­pusokat már elkezdték gyár­tani, például a salgótarjáni Fény elnevezésű­­két és fél ezer kalóriás, energiatakaré­kos, hulladéktüzelésre is al­kalmas típusokat, valamint a tabi építőipari szövetkezet extra kivitelű — ám elég drága, több mint tízezer fo­rintos — kályháját. A keres­kedelem az ideihez hasonló mennyiséget rendel, s igye­keznek javítani a választék­­hiányon. Radiátorból a hazai iparvállalatok jövő évi vál­lalásai még nem ismertek, a belkereskedelm azonban az ideinél több csehszlovák radiátor beszerzését tervezi. Ugyancsak többet rendel a kereskedelem a Fég cirko­­geszereiből, gázkonvektorai­ból. A Fég megkezdi a ka­zánként működő, meleg vizet is szolgáltató fűtőberendezé­sek gyártását, amelyek csa­ládi házak fűtésére is alkal­masak. (MTI) Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége pénteken ülést tartott Budapesten, a TOT székhá­zában. A testület előterjesz­tést vitatott meg a mezőgaz­dasági szövetkezetek kölcsö­nös támogatási alapjai mű­ködéséről és továbbfejleszté­sének lehetőségeiről. Megál­lapította, hogy a kölcsönös támogatási alapok (KTA-k) működése hatékonyan váltja valóra a szövetkezeti mozga­lom egyik alapelvét, egymás kölcsönös segítését. A terü­leti alapok az utóbbi öt év­ben összesen 6 milliárd fo­rint kölcsönt nyújtottak tag­jaiknak, túlnyomórészt át­meneti pénzhiányok fedezé­sére. Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg az aszály ál­tal okozott terméskiesés pót­lására, illetve a kedvezőtlen időjárás miatt pénzügyi ne­hézségekkel küzdő mezőgaz­dasági üzemek segítésére tett intézkedésekről. Zászlócsere A Dunai Vasmű dolgozói 25 évvel ezelőtt adományoztak csapatzászlót egy szabadszál­lási katonai alakulatnak. A jubileum alkalmából a fegy­veres erők napján zászlócse­rére került sor. Az új zászló, a katonai alakulat és a vas­mű tartós kapcsolatának jel­képét, dr. Szabó Ferenc vezér­­igazgató nyújtotta át az egy­ség parancsnokának. Az em­lékszalagot a Dunai Vasmű dolgozói nevében Lamppert Sándorné kötötte fel a zász­lóra. (Fotó: Bárándy István) Fejér megyei kiállítók sikere Tegnap délben véget ért a négynapos mezőgazdasági seregszemle a Bábolnai Me­zőgazdasági Kombinát köz­pontjában és Nagyigmándon, melyet a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vál­lalat rendezett. Az ország minden tájáról sok érdeklő­dőt vonzott az immár hete­dik alkalommal, s egyre jobb színvonalon álló szakmai rendezvény, melyen nagy szerepet kaptak az előadá­sok mellett a gyakorlati be­mutatók. Csütörtökön az esti órák­ban is nagy volt még a for­galom, ekkor látogatta meg a kiállítást Knizse Gyula is, a Fejér megyei pártbizott­ság titkára, akit Tóth Gyula, az IKR szabadbattyáni köz­ponttal működő 2000-es ter­melésszervezési egységének vezetője kalauzolt. Fejér megyét két fontos nagyüzem, illetve intéz­mény képviselte. Kiállított az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát AGROKOMPLEX Közös Vállalata és az MTA Mezőgazdasági Kutató Inté­zete, illetve az intézet kí­sérleti gazdasága. Az előbbi aktuális és új­szerű dolgokat mutatott be, mint például takarmányozá­si módszereket, és energia­­takarékos sertéstartó épüle­teket. Nagy érdeklődés kí­sérte a TRÁPER elnevezésű nyitott szarvasmarha épüle­tek és karámrendszerek épí­tési módját, valamint a ra­gasztott faszerkezetekből összeállítható kommunális épületek sokrétű alkalmazási technológiáját. Bemutatták még a Centrál Soya együtt­működés keretében, minden állatfaj részére gyártott tápo­kat, s az idei aszálykárok miatti receptúramódosításo­­kat, melyek lényege a kuko­rica mérsékeltebb alkalma­zása a keverékekben. Nyolc köztermesztésben le­vő martonvásári búzafajtát, három tavaszi és egy őszi árpát, valamint nyolc kuko­ricahibridet mutatott be az MTA martonvásári Mezőgaz­dasági Kutató Intézete. Az érdeklődők az IKR termelési rendszerrel közösen beállí­tott kísérleteket is megte­kinthették, melyek részben a kukorica állománysűrűsé­ge és a termés közti össze­függéseket, részben pedig a búzafajták műtrágya reak­cióit tárják fel. G. G. (Fábián Ferenc felvétele) Véget értek a bábolnai napok Egyedül is megy javuló gazdálkodás a DAK-nál Az év elejétől az AFIT dunaújvárosi autójavító üzeme mint Dunaújvárosi Autójavító Kisvállalat foly­tatja szolgáltató tevékeny­ségét. Az azóta eltelt nyolc hónap változásaira bátran mondhatjuk a jelzőt: gyöke­res. Ezt legékesebben az a vitathatatlan tény igazolja, hogy míg ez a szerviz évek óta egymillió forint körüli veszteséget okozott a tröszt­nek, kisvállalati pályafutása első félévében egyhavi be­vételének megfelelő összeg­gel termelt többet, mint tavaly. A tartós vesztesé­ges állapotot nyereségbe for­dította. Az év első felében 239 ezer forint került az eredményrovatba. Vajon mi az a csodaszer, ami egy veszteséges üzemet nyeresé­ges vállalattá varázsol? Va­jon hogyan alakultak az új körülmények a Dunaújvárosi Autójavító Kisvállalatnál (továbbiakban DAK)? — Én azt mondom: ne­hezebbek lettek a munka feltételei. Most nem áll mö­göttünk a tröszt, hogy se­gítsen, ha bajba jutnánk. Pedig elvileg ez könnyen megtörténhetne, hiszen itt húsz évig csak irányított dolgozók voltak, irányítók soha. Nekünk mindent most kellett megtanulni a munka­törvénykönyvtől a bérszám­fejtésen keresztül az SZTK elszámolásig — szerényke­dett Tóbiás Károly főműve­zető. Mert szerénykedett, hiszen ha frissen tanulták is a vezetést, a gazdálkodást, az eredmények tanúsága sze­rint jól kamatoztatják. Az önálló kisvállalattá szerveződés alapvetően az érdekeltségi rendszert, a munkaidőt és az újjászerve­zett kisvállalat létszámát módosította. — A korábbi két műszak helyett 7—16 óráig tartó egy műszakot szerveztünk, de egy dolgozónk 18 óráig tart ügyeletet a gyors­segély­szol­gálat helyén. Pénteki napo­kon ugyanígy 18 óráig biz­tosítunk lehetőséget alsó és felső mosás elvégeztetésére. A műszakszám átszervezése következtében csökkenteni tudtuk a kiszolgáló (pénztá­ros, számlázó, raktáros stb.) létszámot a korábbi 37 fő­ről 21 főre. Ez a létszám­­csökkentés önmagában 400 ezer forint bérmegtakarítást eredményezett. Az egész na­pos munkarendből másutt is profitáltunk. Feltételezé­sünk szerint ez a munkaidő beosztás lehetetlenné teszi, hogy dolgozóink otthon kon­tár tevékenységet folytat­hassanak, így nem fordulhat elő, hogy fáradtan állnak munkába — vélte Kocsó Endre, a DÁK igazgatója. A 75 főnyi fizikai létszá­mot alig érintette az átszer­vezés szele. A kisvállalat csupán 3 olyan szerelőtől vált meg (felmondás útján), akik munkájával a kollek­tíva sem volt megelégedve. A dolgozók ügyfelekkel szemben tanúsított maga­tartása kitapinthatóan ud­variasabb, összességében kellemesebb lett. Az admi­nisztráció valamelyest lerö­vidült, a szolgáltatás is gyorsabb lett. Az ügyfél ked­vére választhat szerelőt, aki­ben megbízik, s ha kedve tartja asszisztálhat saját gépkocsija javításánál. A szerelő és az ügyfél közötti kapcsolat közvetlenné vált, és ez részben kiváltotta, részben megkövetelte a dol­gozók viselkedésbeli válto­zásait. Erre alighanem leg­inkább az új vállalati for­mával­ együtt kialakított új bérforma hatott. Korábban 90 százalék biztosított bért 110 százalék felett degresz­­szíve változó prémium kere­kített fel. Ebben a konstruk­cióban célszerű volt minél nagyobb értékű alkatrészt beépíteni minél kevesebb munkával. Most a munkadíj­bevétel 23 százaléka a dolgo­zóé. Vagy ahogy a főműve­zető mondta: minden meg­termelt 100 forintból 23 fo­rint a dolgozóé, így most­­már nem a kis hibás (még javítható) alkatrész cseréje, hanem annak kiszerelése, megjavítása és visszaszere­lése a kifizetődő. Most a gondos munka hozza a pénzt.­­ Más lett a számla ösz­­szetétele: most a nagyobb té­tel a munkadíj, a kisebb té­tel az anyagköltség. De a végösszeg alacsonyabb min­denképpen, mint korábban. Az ügyfélnek pedig ez a fon­tos: jó legyen az autó és ki­csi a számla — magyarázta Párducz Gábor, az igazgató műszaki helyettese. A dolgozók is elégedettek. Az új bérformának köszön­hetően a tavalyi 20 forint körüli órabér 23 forintra ugrott. A tapasztaltabb sze­relők a hónap végére a 7 ezer forintot is megkeresik, de a kezdők fizetése is átlagosan ezer forinttal nőtt. Mint tudott, az Anyag- és Árhivatal március 29-től az állami autójavítás ártarifá­­ját a kisiparos tarifához igazította. Az ár keresletre gyakorolt hatása ismert. Ez a hatás a DAK-nál egyelőre elmaradt. A múlt év első fe­lében 7 ezer ügyfél fordult segítségért az (akkor még AFIT) dunaújvárosi szerviz­hez. Idén ugyanennyi idő alatt 7 ezer 560. Juhász Béla 3. OLDAL

Next