Fejér Megyei Hírlap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1983. OKTÓBER 1. SZOMBAT Seregélyes befejezte az őszi betakarítást Fodor István, a seregélyesi Alkotás Tsz elnöke tegnap telefonon közölte szerkesztőségünkkel, hogy szeptember 30-án a déli órákban — rekordidő alatt — befejezték az őszi betakarítási munkákat. Az aszályos időjárás hatására szinte egyszerre értek be kukoricáik és gyakorlatilag az első naptól az utolsóig teljes brigáddal dolgozhattak a földeken. Mivel az időjárás kedvezett a nyújtott műszaknak, így a kukoricabetakarító gépsorokkal naponta tíz-tizenkét órát dolgoztak. Nagyon sokat lendített a több mint 1800 hektár kukorica betakarításán, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően most egyszerre 4000 tonnát nedves eljárással tároltak, 2000 tonnát pedig a szabadegyházi gyárnak adtak át. Az előző évek szárítási módszeréhez mérten most egyszerre 2 millió forintot takaríthattak meg. Befejeződött a tsz-ben a szénabetakarítás is, az állatállomány számára elegendő, mintegy 2000 tonna szálas takarmányt készítettek. A tervek szerint a vetést a jövő héten kezdik meg, 1200 hektáron. Búzából ezen az őszön 12 százalékkal nagyobb területet vetnek be, mint tavaly. A tsz-elnök — a szövetkezet őszi betakarító brigádjai nevében — felajánlotta a környék, a megye szövetkezeti és állami gazdaságainak a kukoricabetakarító dominátoraikat. Mától már 5 Claaskombájnt, 20 IFA szállítójárművet adnak kisegítésként a seregélyesiek. Október 15 után vetőbrigádjaikat is igénybe vehetik a gazdaságok, sőt traktorokat is adnak őszi mélyszántáshoz. Tubusgyártó gépsorok a Szovjetunióba Újabb alumíniumtubusgyártó gépsorokat szállít az ipar szovjet megrendelésre. Az erről szóló megállapodást a közelmúltban írta alá a Chemokomplex és a Chemimas, — amely közös társaságként működik ez esetben is — és a szovjet Technopromimport Külkereskedelmi Egyesülés. A megállapodás 11,5 millió rubel értékű. A gépsorokat a pécsi Sopiana Gépgyárban készítik, és jövőre adják át partnerüknek, amely a háztartási vegyiparban alkalmazza majd azokat. A mostani megállapodást egy két évvel korábbi, hasonló exporttétel sikeres alkalmazása után írták alá a partnerek. Gazdaság- és társadalompolitika Körkép a tüzelőberendezések kínálatáról Elegendő a mennyiség, de nem megfelelő a választék vegyestüzelésű kályhákból - Kevés a radiátor A Belkereskedelmi Minisztérium minden esztendő utolsó negyedében — az energiagazdálkodási irányelveknek megfelelően — rendeli meg a gyártóktól a következő évre szükséges tüzelőberendezéseket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ugyanebben az időszakban éleződik ki a kiskereskedelmi hálózatban is a „kályha-kérdés”, így most és az elkövetkezendő hetekben derül ki, meg tudja-e mindenki vásárolni az elképzeléseinek megfelelő fűtőberendezéseket. A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint — bár fűtőeszköz hiányában senkinek sem kell majd a télen fagyoskodnia — a kép nem egyértelműen biztató. A szilárdtüzelésű kályhák mennyisége például elegendő volt egész évben és lesz is az év hátralevő hónapjaiban, viszont nem kielégítő a választék. A belkereskedelem erre az évre a hazai gyártóktól és importból 223 200 kályhát rendelt, s a visszaigazolás mindössze 167 300-ra szólt. A hiány tehát 55 900. Ennek ellensúlyozására az év folyamán a hazai gyártók növelték a termelést vegyestüzelésű kályháikból, s a belkereskedelem választékcserében is növelte a behozatalt a csehszlovák kályhákból. Ugyanakkor az Esztergomi hordozható cserépkályhákból, valamint a legkeresettebb import termékből, a kétaknás NDK vegyestüzelésű kályhákból a tervezettnél is kevesebbet sikerült beszerezni. Kazánokból 55 100-at igényelt a belkereskedelem az idei évre, s ebből 37 200 darab szállítását vállalták a gyártók. Különösen a kétaknás hazai lemezkazán, valamint az import öntöttvas kazán volt hiánycikk egész évben, s várhatóan lesz is még a hátralevő hónapokban. A központi fűtéshez szükséges radiátorokból 1 295 600 négyzetméternyi volt a kereskedelem igénye, ebből 977 600 négyzetméter radiátor gyártását vállalták a hazai vállalatok, s ez ideig még ennek időarányos részét sem szállították le. Különösen az alumínium, valamint az acéllemez radiátor bizonyult hiánycikknek egész évben. Az előbbiből csehszlovák import útján 211 ezer négyzetmétert és kisebb mennyiséget választékcserében is sikerült beszerezni. Alumínium radiátorból ezzel együtt csak a szükséges mennyiség 41, az acélradiátorokból pedig 62 százaléka áll rendelkezésre az év végéig. Gázkazánokból és cirkogeszerekből az igényelt mennyiségnek szintén alig több mint felét sikerült beszerezni, egyedül a gázkonvektorból áll rendelkezésre a szükségeshez közelálló menynyiség. A kapható négyfajta kályha energiatakarékos típus, s ezeket csereakció révén is értékesítik, a régi olajkályhákat árbeszámítással újakra cserélik. Az ipar és a kereskedelem előzetes tárgyalásai alapján jövőre kedvezőbb kilátásai lesznek mindazoknak, akik új lakásukat, családi házukat kívánják korszerű fűtőberendezésekkel felszerelni, illetve akik kicserélik régi, korszerűtlen fűtőeszközeiket. Az ellátás már várhatóan januártól javulni fog, A vegyestüzelésű kályhákból a BNV-n bemutatott új típusokat már elkezdték gyártani, például a salgótarjáni Fény elnevezésűkét és fél ezer kalóriás, energiatakarékos, hulladéktüzelésre is alkalmas típusokat, valamint a tabi építőipari szövetkezet extra kivitelű — ám elég drága, több mint tízezer forintos — kályháját. A kereskedelem az ideihez hasonló mennyiséget rendel, s igyekeznek javítani a választékhiányon. Radiátorból a hazai iparvállalatok jövő évi vállalásai még nem ismertek, a belkereskedelm azonban az ideinél több csehszlovák radiátor beszerzését tervezi. Ugyancsak többet rendel a kereskedelem a Fég cirkogeszereiből, gázkonvektoraiból. A Fég megkezdi a kazánként működő, meleg vizet is szolgáltató fűtőberendezések gyártását, amelyek családi házak fűtésére is alkalmasak. (MTI) Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott Budapesten, a TOT székházában. A testület előterjesztést vitatott meg a mezőgazdasági szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjai működéséről és továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Megállapította, hogy a kölcsönös támogatási alapok (KTA-k) működése hatékonyan váltja valóra a szövetkezeti mozgalom egyik alapelvét, egymás kölcsönös segítését. A területi alapok az utóbbi öt évben összesen 6 milliárd forint kölcsönt nyújtottak tagjaiknak, túlnyomórészt átmeneti pénzhiányok fedezésére. Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg az aszály által okozott terméskiesés pótlására, illetve a kedvezőtlen időjárás miatt pénzügyi nehézségekkel küzdő mezőgazdasági üzemek segítésére tett intézkedésekről. Zászlócsere A Dunai Vasmű dolgozói 25 évvel ezelőtt adományoztak csapatzászlót egy szabadszállási katonai alakulatnak. A jubileum alkalmából a fegyveres erők napján zászlócserére került sor. Az új zászló, a katonai alakulat és a vasmű tartós kapcsolatának jelképét, dr. Szabó Ferenc vezérigazgató nyújtotta át az egység parancsnokának. Az emlékszalagot a Dunai Vasmű dolgozói nevében Lamppert Sándorné kötötte fel a zászlóra. (Fotó: Bárándy István) Fejér megyei kiállítók sikere Tegnap délben véget ért a négynapos mezőgazdasági seregszemle a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát központjában és Nagyigmándon, melyet a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat rendezett. Az ország minden tájáról sok érdeklődőt vonzott az immár hetedik alkalommal, s egyre jobb színvonalon álló szakmai rendezvény, melyen nagy szerepet kaptak az előadások mellett a gyakorlati bemutatók. Csütörtökön az esti órákban is nagy volt még a forgalom, ekkor látogatta meg a kiállítást Knizse Gyula is, a Fejér megyei pártbizottság titkára, akit Tóth Gyula, az IKR szabadbattyáni központtal működő 2000-es termelésszervezési egységének vezetője kalauzolt. Fejér megyét két fontos nagyüzem, illetve intézmény képviselte. Kiállított az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát AGROKOMPLEX Közös Vállalata és az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézete, illetve az intézet kísérleti gazdasága. Az előbbi aktuális és újszerű dolgokat mutatott be, mint például takarmányozási módszereket, és energiatakarékos sertéstartó épületeket. Nagy érdeklődés kísérte a TRÁPER elnevezésű nyitott szarvasmarha épületek és karámrendszerek építési módját, valamint a ragasztott faszerkezetekből összeállítható kommunális épületek sokrétű alkalmazási technológiáját. Bemutatták még a Centrál Soya együttműködés keretében, minden állatfaj részére gyártott tápokat, s az idei aszálykárok miatti receptúramódosításokat, melyek lényege a kukorica mérsékeltebb alkalmazása a keverékekben. Nyolc köztermesztésben levő martonvásári búzafajtát, három tavaszi és egy őszi árpát, valamint nyolc kukoricahibridet mutatott be az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete. Az érdeklődők az IKR termelési rendszerrel közösen beállított kísérleteket is megtekinthették, melyek részben a kukorica állománysűrűsége és a termés közti összefüggéseket, részben pedig a búzafajták műtrágya reakcióit tárják fel. G. G. (Fábián Ferenc felvétele) Véget értek a bábolnai napok Egyedül is megy javuló gazdálkodás a DAK-nál Az év elejétől az AFIT dunaújvárosi autójavító üzeme mint Dunaújvárosi Autójavító Kisvállalat folytatja szolgáltató tevékenységét. Az azóta eltelt nyolc hónap változásaira bátran mondhatjuk a jelzőt: gyökeres. Ezt legékesebben az a vitathatatlan tény igazolja, hogy míg ez a szerviz évek óta egymillió forint körüli veszteséget okozott a trösztnek, kisvállalati pályafutása első félévében egyhavi bevételének megfelelő összeggel termelt többet, mint tavaly. A tartós veszteséges állapotot nyereségbe fordította. Az év első felében 239 ezer forint került az eredményrovatba. Vajon mi az a csodaszer, ami egy veszteséges üzemet nyereséges vállalattá varázsol? Vajon hogyan alakultak az új körülmények a Dunaújvárosi Autójavító Kisvállalatnál (továbbiakban DAK)? — Én azt mondom: nehezebbek lettek a munka feltételei. Most nem áll mögöttünk a tröszt, hogy segítsen, ha bajba jutnánk. Pedig elvileg ez könnyen megtörténhetne, hiszen itt húsz évig csak irányított dolgozók voltak, irányítók soha. Nekünk mindent most kellett megtanulni a munkatörvénykönyvtől a bérszámfejtésen keresztül az SZTK elszámolásig — szerénykedett Tóbiás Károly főművezető. Mert szerénykedett, hiszen ha frissen tanulták is a vezetést, a gazdálkodást, az eredmények tanúsága szerint jól kamatoztatják. Az önálló kisvállalattá szerveződés alapvetően az érdekeltségi rendszert, a munkaidőt és az újjászervezett kisvállalat létszámát módosította. — A korábbi két műszak helyett 7—16 óráig tartó egy műszakot szerveztünk, de egy dolgozónk 18 óráig tart ügyeletet a gyorssegélyszolgálat helyén. Pénteki napokon ugyanígy 18 óráig biztosítunk lehetőséget alsó és felső mosás elvégeztetésére. A műszakszám átszervezése következtében csökkenteni tudtuk a kiszolgáló (pénztáros, számlázó, raktáros stb.) létszámot a korábbi 37 főről 21 főre. Ez a létszámcsökkentés önmagában 400 ezer forint bérmegtakarítást eredményezett. Az egész napos munkarendből másutt is profitáltunk. Feltételezésünk szerint ez a munkaidő beosztás lehetetlenné teszi, hogy dolgozóink otthon kontár tevékenységet folytathassanak, így nem fordulhat elő, hogy fáradtan állnak munkába — vélte Kocsó Endre, a DÁK igazgatója. A 75 főnyi fizikai létszámot alig érintette az átszervezés szele. A kisvállalat csupán 3 olyan szerelőtől vált meg (felmondás útján), akik munkájával a kollektíva sem volt megelégedve. A dolgozók ügyfelekkel szemben tanúsított magatartása kitapinthatóan udvariasabb, összességében kellemesebb lett. Az adminisztráció valamelyest lerövidült, a szolgáltatás is gyorsabb lett. Az ügyfél kedvére választhat szerelőt, akiben megbízik, s ha kedve tartja asszisztálhat saját gépkocsija javításánál. A szerelő és az ügyfél közötti kapcsolat közvetlenné vált, és ez részben kiváltotta, részben megkövetelte a dolgozók viselkedésbeli változásait. Erre alighanem leginkább az új vállalati formával együtt kialakított új bérforma hatott. Korábban 90 százalék biztosított bért 110 százalék felett degreszszíve változó prémium kerekített fel. Ebben a konstrukcióban célszerű volt minél nagyobb értékű alkatrészt beépíteni minél kevesebb munkával. Most a munkadíjbevétel 23 százaléka a dolgozóé. Vagy ahogy a főművezető mondta: minden megtermelt 100 forintból 23 forint a dolgozóé, így mostmár nem a kis hibás (még javítható) alkatrész cseréje, hanem annak kiszerelése, megjavítása és visszaszerelése a kifizetődő. Most a gondos munka hozza a pénzt. Más lett a számla öszszetétele: most a nagyobb tétel a munkadíj, a kisebb tétel az anyagköltség. De a végösszeg alacsonyabb mindenképpen, mint korábban. Az ügyfélnek pedig ez a fontos: jó legyen az autó és kicsi a számla — magyarázta Párducz Gábor, az igazgató műszaki helyettese. A dolgozók is elégedettek. Az új bérformának köszönhetően a tavalyi 20 forint körüli órabér 23 forintra ugrott. A tapasztaltabb szerelők a hónap végére a 7 ezer forintot is megkeresik, de a kezdők fizetése is átlagosan ezer forinttal nőtt. Mint tudott, az Anyag- és Árhivatal március 29-től az állami autójavítás ártarifáját a kisiparos tarifához igazította. Az ár keresletre gyakorolt hatása ismert. Ez a hatás a DAK-nál egyelőre elmaradt. A múlt év első felében 7 ezer ügyfél fordult segítségért az (akkor még AFIT) dunaújvárosi szervizhez. Idén ugyanennyi idő alatt 7 ezer 560. Juhász Béla 3. OLDAL