Fejér Megyei Hírlap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-01 / 258. szám
M FEJÉR MEGYEI NEM MÁSOK, DE MÉGIS... 1 B B 1 W B B 1 ---------------------------. I 1983. november 1. IPAR VAGY TUDOMÁNY? XXXIX. évfolyam. 258. szám MÁBA ÉRŐ TEGNAP • E VIT JA] Mil HjjMJiilirTAYTfiim J11 NiVlJii TTI VJ JITTTT1 Árai 1,40 Pt EXPORT ÉS SZOLGÁLTATÁS Víz és forint Csöndes kis erecske csordogál lefelé a lépcsőházban. Szelíd vízesés, nem sodorja természetesen magával a lépcsőkön tanácstalanul álldogáló lakókat. Ám folyik kitartóan, emeletről emeletre lefelé tartva. Mi baj történt? Akkor derül ki, mikor végre feltűnik a „tettes”, a bevásárlásból hazatérő háziasszony. Az ő fürdőszobájukból, s mosdóba áztatott ruha fölül ered a kicsiny csermely forrása: nem zárta el rendesen a csapot. Amikor a biztosító megállapítja majd a kárt, nyilván az alant beázott mennyezetet veszi csak számba. Az elfolyott víz, amint a lépcsőházban összeverődöttek szavaiból kitűnik, még az ott lakók szemében sem számít önmagában kárnak. Aminthogy külön-külön valóban nem megy egyikőjük zsebére sem. Közös vízóra méri a fogyasztást , a túlfogyasztást is. Egyénenként, családonként a vízszámla mértékében senki sem érzi érdekeltnek magát sem itt, sem más fehérvári lakótelepen. Pedig a haszonnal, vagy épp haszon nélkül elfolyó vízköbméterekben mindegyiküknek folynak el forintjai. S a vízművek által vezetékekbe termelt tiszta víz több mint felét — Fehérváron, Fejér megyében végső soron az egész országban — a lakosság fogyasztja, a háztartások nyelik el. Nincs még egy olyan vízigényes iparág, ,,vízpazarló" üzem sehol a városban, a községekben, mint épp a háztartások. Pedig a víz, az iható, tiszta víz egyre nagyobb kincs a fejlett iparú országokban, hazánkban is. Biztosítása egyre nagyobb költségekbe kerül. (Közismert például, hogy a székesfehérvári vezetékrendszerbe kerülő víz háromnegyedét a rákhegyi bauxitbányáktól vezetik a város határáig.) A víz, természetesen, a fogyasztónak is pénzébe kerül — a nagyfogyasztónak számító ipari üzemekben, de az öntözést sok fejtöréssel mérlegelő mezőgazdasági nagyüzemekben is eléggé jelentékeny költségtétel a termelőmunkában. És a vízzel takarékosan bánó technológiák elterjedésében — akár még beruházások vagy fejlesztések árán is — ez a körülmény nagymértékben szerepet játszott. De a kertes, családi házas övezetekben sem tapasztalható sehol — legalábbis ,,kerítésen belül” — olyan mértékű vízpazarlás, mint a panelházakban, ahol az említett végletes példán kívül, láthatatlanabbul is, de rengeteg víz folyik el hiába. Ezekben a településövezetekben szívesebben ütik „csapra" a közkutakat, tehát a vízórákon túlról pazarolják a vizet. Pedig nem is kellene sokat töprengeni rajta, hogy mind belássuk: a víz, a tiszta és iható víz értéke — fogyó, növekvő „termelési költségű" kincse " az egész országnak. Azok a falvak lennének ennek a megmondhatói, ahová sajtokkal, fóliazacskókban szállítják ma is. Mekis János Telekkialakításra 50 millió forint ! A magánépítkezők tanácsi támogatása A párt, a tanács, a társadalmi és tömegszervezetek megyei vezetői tegnap délelőtt munkaegyeztető megbeszélést tartottak a megyei pártbizottság székházában, Boór Ferencnek, a megyei pártbizottság titkárának vezetésével. A megbeszélés első napirendi pontjaként Teubel György, a megyei tanács elnökének általános helyettese adott tájékoztatást a magánerős lakásépítkezések tanácsi támogatásának tapasztalatairól. Megyénk második tizenöt éves lakásépítési programja az ötödik, a hatodik és a hetedik tervciklus idején 46— 47 ezer családi otthon megépítésével számol, ezen belül a hatodik ötéves terv tizenhat ezerrel. Az állami erőforrások szűkössége miatt néhány év óta előtérbe került a magánerős építkezés: az OTP beruházásában, telepszerű, többszintes építési formában, társasház- ként, illetve családi házként s ebben az ötéves tervben 130 ezer otthon megteremtése várható. (A magánerőből felis építendő lakások csaknem 50 százaléka családi ház.) Minden jel szerint a következő tervciklusban is a mait gánerős építkezés lesz túl- súlyban. A telepszerű, többszintes, az OTP által finanszírozott lakásépítést a terület előkészítésével, közművesítésével támogatják a tanácsok, főleg a két városban. A családi házat építőknek elsősorban a telekhez jutást igyekszik (lehetőségei szerint) megkönyinyíteni a tanács. Az évről évre szűkösebb tanácsi erőforrásokból tavaly 30 millió forinttal, az idén 20 millió forinttal segítették a családi házak építésére alkalmas telkek kialakítását, alapközművesítését. Eddig a megyében 1400 ilyen telket alakítottak ki (az OTP anyagi közreműködésével), és jelenleg folyamatban van 1200 további telek előkészítése. Felmérések szerint a következő ötéves terv idején is ki lehet elégíteni a családi házat építők telekigényeit, de feltétlenül szükséges, hogy a tanácsok minden településen (a legkisebb faluban is) időben és reálisan tudjanak ezekről az igényekről. Szóba került a vitában, hogy a két városon kívül, a közeli településeken kellene kialakítani olyan telkeket, ahová szívesen építkeznének a Székesfehérváron, Dunaújvárosban dolgozók, mert ezzel számottevően csökkenthető lenne az otthonteremtés költsége. Saját hatáskörükben a tanácsok szorgalmazzák korszerű technológiák, anyagok alkalmazását a családiházépítkezéseknél is; sajnos, eddig nem sok eredménnyel. A különböző szerkezeti elemekből, panelekből létesített házak túlságosan drágák, kevesebb lehetőséget adnak a saját munka, a családi, baráti összefogás bevonására, s egyben kell nagy összegeket kifizetnie az építkezőnek. Számítások szerint hosszú távon is a hagyományos anyagoknak és technológiáknak van jövőjük a családi házak építésében, miközben a korszerű anyagok térhódítása azért szemmel látható. Sokat segíthetnek a tanácsok a magánerőből építkezőknek a különböző szolgáltatások megszervezésével is: tanácsadás, tervezés, gépkölcsönzés stb. Dunaújvárosban most tervezik az IKV és a tanács közös szolgáltató irodáját, amelyik műszaki-tervezési feladatokat vállal majd. Székesfehérváron is tervezik hasonló szolgáltató szervezet kialakítását, mivel a Szevber ilyen irányú, nagyon áldásos tevékenysége nem tudja kielégíteni az igényeket. Jó szolgálat az építkezőknek, hogy némely vállalat (pl. az Alba Regia Építőipari Vállalat) a maga gyártotta termékeket, építőanyagokat forgalmazza. A Fejér megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat és az ÉPTEK közös vállalkozásához is nagy reményeket fűznek. Elhangzott, hogy bizonyos feleslegesnek látszó kötöttségek feloldásával is igyekezzenek megkönnyíteni a tanácsok az építkezők dolgát. Például: ne írják elő, hogy csak piros palával lehet fedni az épületeket, ha piros palához szinte lehetetlen hozzájutni. (F) TILTAKOZÓ GYŰLÉS AZ IKARUSBAN Tiltakozó gyűlést tartottak tegnap délután az Ikarus székesfehérvári gyárában. Erdélyi Imre KISZ-titkár megnyitója után, az USA Grenada elleni agressziójának előzményeit és történetét ismertetve, Endrédi Zoltán, a műszaki osztály dolgozója megállapította: e kis ország lerohanása újból látványos megnyilvánulása annak az erőszakon alapuló imperialista irányvonalnak, amelyet a Fehér Ház már hosszú ideje követ.A szónok hangsúlyozta: a durva agressziót nemcsak a haladó világ, hanem még az Egyesült Államok szövetségesei is elítélték. Az Ikarus fehérvári gyárában dolgozó 50 kubai fiatal nevében koncepción Miranda Acosta leszögezte: Kuba népe felkészült visszaverni bármiféle imperialista agressziót. A gyár dolgozói a Magyar Szolidaritási Bizottsághoz küldött táviratukban mélységes felháborodásuknak adtak kifejezést az intervenció miatt és együttérzésükről, elvtársi szolidaritásukról biztosították Grenada népét Kedvező ütem az időarányos munkákban BEFEJEZŐDÖTT A BÚZAVETÉS A Fejér megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya hétfői jelentéséből kitűnik: Fejér megye mezőgazdasági üzemei — a kedvező időjárási feltételeket kihasználva — befejezték a búzavetést. Az utóbbi évek leggyorsabb, egyben legkifogástalanabb vetési munkájáról adhatnak számot a gazdaságok. Érdekessége az őszi vetésnek, hogy a terület 70 százalékát szántás nélkül készítették elő, ami rendkívül értékes energiatakarékossági gyakorlatot mutat. A megye gazdaságai még a múlt őszön is csupán mutatóban próbálkoztak szántás nélküli talajműveléssel. A mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály jelentése arról is szól, hogy számos tsz, illetve állami mezőgazdasági nagyüzem terven felül növelte a búza vetésterületét. A csákvári termelőszövetkezet például egyszerre 14, a szabadbattyáni tsz és az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát 11—11, az előszállási tsz 7 százalékkal nagyobb területen vetett búzát az ősszel, mint 1982-ben. A megyei tanács legfrissebb statisztikája szerint a megyében öt év alatt 10,5 százalékkal nőtt a vetésterület. Soha ilyen korán nem takarította be még a kukoricatermést a megye mezőgazdasága, mint most. A termésből csupán 4,5 százalék lehet hátra. A későbbi hibridek hozama jobb, mint a koraiaké, az aszályos időjárást lényegesen jobban tűrik. A mérések szerint a hektárhozam 6,1 tonna körül várható. A gazdaságok nagyon jól hasznosítják a tarlókat, a kukoricaszár nagyobbik részét legeltetik, de igen jelentős mennyiséget, több mint 25 ezer tonnát silónak készítettek a tsz-ek, illetve az állami gazdaságok. Ez 10 ezer tonnával több, mint tervezték. A cukorrépának hétfőn estig az 55—56 százalékát szedték fel, ami azt jelenti, hogy a múlt évhez képest 3—4 százalékos előnyt szereztek a gazdaságok. A termésátlag változatlanul gyengébb a tervezettnél, a cukortartalom azonban eléri, illetve meghaladja a legtöbb ütemben a 16—17 százalékot. A cukorrépa melléktermékeit — sajnos — több helyen a kedvezőtlen gépi betakarítás miatt nem képesek hasznosítani. Ott azonban ahol a technikai feltételek is kielégítőek, mint például az enyingi Vörös Hajnal Tszben, a répakorona teljes mennyiségét silózzák. A folyamatos őszi munkák közül a termelőüzemekben jó ütemben programozzák a mélyszántást. Az összes területnek eddig 43 százalékát szántották fel. (pdf) Tanácskozás a TOT-ban A mezőgazdaságban a rehabilitáció nagyobb gondot okoz, mint a népgazdaság más ágaiban, ugyanis kevés az alkalmas munkakör és munkahely, ám mégis van lehetőség az ismételt munkába állásra — az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat vitatták meg hétfőn a TOT- ban a mezőgazdasági üzemek szakemberei. Nemrégen a TOT elnöksége is megvizsgálta a mezőgazdaságban dolgozók foglalkozási rehabilitációjának helyzetét. Ez a téma annál is inkább időszerű, mert egyre többen kérik a tsz-ekben rokkantsági nyugdíjazásukat. Jelenleg már a szövetkezeti nyugdíjasok közel negyede, mintegy százezren rokkant nyugdíjasok. Eddig az üzemekben portásként, gondozóként, , takarítóként foglalkoztatták őket, újabb munkahelyeket azonban nehéz találni. Az értekezlet egyik tanulsága, hogy egyebek között a kiegészítő tevékenység teremthet újabb munkaalkalmakat a megmaradt munkaképesség hasznosítására. A TOT szakemberei még további lehetőségekkel is számolnak, ahhoz azonban, hogy teljesebb körűvé tehessék a rehabilitációt, szervezési intézkedéseket is tesznek.