Fejér Megyei Hírlap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 1984. JANUÁR 20. PÉNTEK A megyei NEB ülése Fontos témák az idei vizsgálati programban A Fejér megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap megtartott idei első ülésén az 1984. évi ellenőrzési tervjavaslatot vitatták meg és hagyták jóvá. Az idén négy, a KNEB által javasolt témát tűznek napirendre, amelynek vizsgálata megyénkben is kívánatos. Elsőként az exportra kerülő termékek csomagolásának körülményeit, lehetőségeit és ezek befolyásoló tényezőit igyekszik felderíteni a vizsgálat. Ugyancsak központi kezdeményezésre vizsgálják a lakóházak felújítását, fenntartását, állaguk megóvásának helyzetét. A szakmunkásképzés folyamatát feltáró vizsgálat célja, hogy megmutassa: a jelenlegi oktatási-nevelési feltételek megfelelnek-e e célnak, s a jelenlegi képzés, a szakmunkástanulók élet- és munkakörülményei biztosítják-e a zavartalan utánpótlást. Végül mezőgazdaságot érintő téma: kielégíti-e a mezőgazdaság igényeit a hazai növényvédő szerek és műtrágyák gyártása és hogyan biztosítható a talajerőutánpótlás? Az idei feladatok között számos helyi kezdeményezésű téma is helyet kapott. Tizenhét mezőgazdasági termelőszövetkezetre és három állami gazdaságra, illetve mezőgazdasági kombinátra terjed ki az az utóvizsgálat, amely a drága mezőgazdasági gépek, berendezések állagmegóvásáról, s az alapvizsgálat óta eltelt intézkedésekről tájékoztat. Ipari üzemekre, vállalatokra, mezőgazdasági ipari és fogyasztási szövetkezetekre terjed ki a belső ellenőrzés helyzetét, hatékonyságát feltáró vizsgálat. Sokakat érintő téma az egészségügy. A vizsgálat az integráció működését feltárva kér választ arra az alapkérdésre, hogy miként biztosítják az új szervezeti és tartalmi változások az állampolgárok számára az ellátást? Nem először kerül a népi ellenőrzés elé a műemlékvédelem helyzete. A mostani utóellenőrzés az alapvizsgálat óta eltelt időszak változásait követi majd nyomon. A Hazafias Népfront megyei, városi és községi bizottságaival együttműködve kerül sor a környezetvédelem helyzetének felmérésére, középpontban a termőföld védelme, a levegő tisztasága, az élővilág és a táj védelme, valamint a települési környezet védelme. Agrokomplex Újabb Linzer-házak Újabb nyolcvan-száz családi otthon építését kezdi meg az idén az Agrokomplex Budapesten. A kétszintes, 80—100 négyzetméteres lakásokat az Ausztriából megvásárolt — s ötvenhat lakás építésénél már eredményesen alkalmazott, — licenc alaplan hozzák tető alá. Előregyártott elemekből készülnek, s tulajdonosaik kulcsra kész állapotban kapják meg őket. Az épületek tetszetősek, igen jó belső beosztásúak, s mivel hőszigetelésük magas színvonalú, energiatakarékosak. Megrendelni az OTP-nél lehet. Az Agrokomplex velencei panelgyártó üzeme kapacitásának kihasználására kezdte meg a Linzer licenc alapján készülő elemek gyártását. Az első ötvenhat lakást — amelynek az építését már korábban megkezdték — az év közepén adják át. Az ottani építkezés tapasztalatai alapján az Agrokomplex úgy döntött, hogy alvállalkozók helyett az idén saját munkacsoportot hoz létre az alapozás, valamint a szerelési munkálatok végzésére, ezzel ugyanis jelentősen meg tudja gyorsítani a munkálatokat. Jelenleg ugyanis ezek a tennivalók — az alvállalkozókhoz való alkalmazkodás miatt, jelentősen növelik az építés idejét, márpedig az alapozás elkészülte után kéthárom hét alatt össze lehetne szerelni az épületet. Tervezik azt is, hogy a költségek csökkentése érdekében félkész állapotban is adnak majd át épületeket, vagyis az Agrokomplex brigádjai csak az alapozást és a szükséges szerelési munkálatokat végeznék el, a belső burkolás, szerelés, szerelvényezés pedig a tulajdonosok dolga lenne. Gazdaság- és társadalompolitika Idén Hatvanmillió veszteséget terveznek a 26-os építők A 26-os Állami Építőipari Vállalat — az ország egyik legpatinásabb építővállalata, amely egykor Dunaújvárost és Százhalombattát építette, s jelenleg a Paksi Atomerőmű kivitelezésén dolgozik — a szanálás sorsára jutott. A múlt években végrehajtott kapacitásbővítő beruházásaira felvett kölcsönöket — mivel piacot nem keresett hozzá — nem tudta visszafizetni. Szanálási bizottság dolgozik most azon, hogy kondíciójavító intézkedésekkel rendbe tegye a vállalat pénzügyeit, átütemezve a kölcsönök visszafizetését, piacot teremtsen a kapacitások lekötésére, és belső szervezeti változásokat hajtson végre a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. A vállalat élén az igazgatói feladatokat miniszteri biztos látja el. Az építővállalat az 1983. évet több mint 100 millió forintos veszteséggel zárta. A „gyógyító” folyamat várhatóan három évig tart, ahhoz, hogy a cég ismét nyereséges lehessen. Erre az évre 60 millió forint veszteséget terveznek, 1985-re kívánják elérni a veszteség nélküli szintet és 1986-ban már újra nyereségre számítanak. Felhagynak a korábbi szűk termeléscentrikus szemlélettel és a tíz nagy termelőegység tevékenységének legfőbb mércéje ezentúl az eredményesség lesz. Ehhez a legteljesebb cselekvő önállóságot kapják. Korlátok csak annyiban lesznek, hogy a vállalatvezetés a fő célokhoz közelítés érdekében minimálisan elérendő szintet, maximálisan igénybe vehető eszközöket jelöl meg. Ez nem egy termelőegységnél ma még komoly feszültségeket okoz, viszont arra serkenti őket, hogy kapacitásaikat a jövőben célirányosan kössék le. A szanálás híre a vállalatnál sokakat várakozásra késztetett, hogy majd „felülről” oldják meg a problémákat. Ma már mindinkább világossá válik, hogy a gondok megoldásának sikere elsősorban a vállalat kollektívájának erőfeszítésein múlik. Megtanulta a harci mesterséget Emlékezés Kulich Gyulára 1942 elején még nem tombolta ki magát a tél, s a szegedi Csillag-börtön zárkáiban meg különösképpen hideg volt. Az új fegyenc ajtaja fölé az ügyeletes őrmester kifüggesztette a krétafeliratos táblát: Kulich Gyula, sz. 1914. I. 20. —■. 8 év fegyh. Igaz, hogy előzőleg — két esztendei vizsgálati fogság után — három és fél évre ítélte a törvényszék, de a Magyar Királyi Kúria újra tárgyalta az ügyét. — Megbánta tettét? — kérdezte tőle a bíró, mire Kulich Gyula így válaszolt: — Semmit nem bántam meg. Hazám függetlenségéért és az igaz ügyért harcoltam ... Nyolc évi fegyházra ítélték, az OIB titkárát, aki bírái fejéhez vágta az ítélet után: „Nem ér már meg ez a rendszer nyolc évet!” Küzdelmes, harcos élet jutott osztályrészül. Édesapja Békéscsabán volt szabómester, s egyéves korától Gyula is ott élt, ott nőtt fel. Édesanyja négy gyermeket — három fiút és egy lányt — nevelt fel egymaga, miután férje, Kulich Mihály 1923- ban meghalt. De a kis, törékeny, szívós asszony zokszó nélkül vállalta: becsületes emberré neveli gyerekeit, akiket mosással, vasalással tartott el — ugyanúgy, ahogy József Attila: Mama című versében olvashatjuk. Gyula egész korán a család támasza lett. A nyári szünidőben 12 éves korától kőműveseknek segített, s bár végig kitűnően tanult, a négy polgárinál többre nem futotta, mert kellett minden fillér a család megélhetéséhez. Ő is szakmát tanult: egy kis szabócéghez szegődött el inasnak. A csabai munkásotthonban csakhamar népszerű lett a fiatalok között. Lányok, fiúk csoportosultak köréje, s vasárnaponként együtt jártak kirándulni a környékre. Nehéz évek voltak ezek, nem volt munka sem a férfi, sem a női szabó szakmában. Gyula 1934 koratavaszán Pestre jött szerencsét próbálni. A Józsefvárosban egy kis szabóságban kapott munkát, s így került a a VIII. kerületi ifik közé. Németországban akkor már hatalomra került Hitler, s a fasiszták gyorsuló ütemben készültek a háborúra. A pesti munkásfiatalok meg a háborúellenes harc tudományát tanulták. A könyvek iránt fogékony Gyula német nyelvű Lenin-kötetet kapott egy idős munkástól. Már egészen jól haladt a némettel, s így világosan megértette Leninnek a fiatalokhoz intézett útmutatását: „Nemsokára nagy leszel, fegyvert adnak majd a kezedbe. Vedd és tanuld meg alaposan a harci mesterséget. Proletárok számára ez szükséges tudomány. Nem azért, hogy saját testvéreidre, más országok munkásaira lőjj, hanem azért, hogy saját országod burzsoáziája ellen harcolj ...” A fiatal Kulich elvette a fegyvert, amelyet a munkásosztály tanítói és vezetői nyújtottak neki, megtanulni a harci mesterséget. Az osztályharcos fiatalok nagy győzelme volt, amikor az Országos Ifjúsági Bizottság titkárává őt választották. Sikeres akciók indultak a fiatalok vasárnapi leventéztetése ellen, illegális csoportokat szerveztek, röpiratokat terjesztettek. Kulich Gyula pedig a mozgalmas hónapokban, években is mérhetetlen szorgalommal tanult, képezte magát elméleti szinten és az általános műveltségben is. Kitűnően kihasználta azokat a hónapokat, amelyekben nem dolgozhatott: ilyenkor különösen tervszerű és kemény önképzést írt elő magának. Két nyelvet, a németet és a franciát önerőből sajátította el, vasszorgalommal, s hihetetlen nagy akarattal. Mint az illegális párt megbízottja, 1939-ben Zürichben járt, ahol átvette a magyar pártvezetés utasításait. Hazatérve fokozott lendülettel vetette bele magát a munkába. Marxizmust tanulni és a legjobb fiatalokat kommunistává nevelni — ez volt a cél, amely az ő és társai szeme előtt lebegett. S mindezt úgy végezték, hogy illetéktelenek lehetőleg ne sejtsenek meg belőle semmit. Előfordult, hogy a Vasas székház nagytermének négy sarkában négy munkacsoport tanulmányozta például a Kommunista Kiáltványt, mégpedig úgy, hogy ha belépett a terembe egy nemkívánatos személy, az könyvük felett Karl Renner: A Duna-medence gazdasági problémái című politikailag meglehetősen ártatlan művének fedelét láthatta. Egy forradalmár töretlen útját szakította meg Horthy vezérkari főnöksége, amikor 1940 elején több mint százötven kommunistát és baloldali érzelmű embert letartóztatott, köztük Kulich Gyulát. Az alagi csendőrlaktanyában kegyetlen kínzásoknak, vallatásoknak vetették alá őket. Kulich lett a per fő vádlottja. Ám akkor is nyugodt és optimista volt, amikor Szegedről a váci fegyházba, onnan a komáromi Csillag-erődbe, majd tovább, Dachauba hurcolták el. Soványan, hajadonfőtt, a hidegtől lila arccal állt az elkülönítettek csoportjában, a sor szélén. Amazokat munkába indították, őket a halálba. Még akkor is bátorítóan mosolygott társaira. Ha élne. most lenne 70 éves. Ü. L. Kulich Gyula Idei téglák Már fűtik a kemencét A Közép-dunántúli Téglaipari Vállalat székesfehérvári téglagyárában nagyrészt befejeződtek a szokásos téli nagyjavítási, karbantartási munkák. Jelenleg az alagútkemence üzemi hőmérsékletre való felfűtése történik. Az első idei kész téglák várhatóan már a hét végén, de legkésőbb a jövő hét elején készülnek el a fehérvári téglagyárban. A napokban értesítik azokat a vásárlókat, akiknek még tavalyi utalványuk van, hogy rövidesen jöhetnek a tégláért, hiszen az ez évi első termékekkel őket igyekszik mielőbb kielégíteni a gyár. A jelenlegi enyhe időjárás kedvez a téglagyártóknak. 3. OLDAL Három évtized a szövetkezeti mozgalomban Hallgattak rám az emberek Egyszerűen, ám ízlésesen berendezett iroda a KISZÖV Palotai úti székházának első emeletén Székesfehérváron. Az ajtóval szemben íróasztal, rajta példás rendben különböző iratok és az előjegyzési naptár, balra kis tárgyalóasztal a szükséges fotelekkel. Antal Ferencnek, az Ipari Szövetkezetek Fejér megyei Szövetsége elnökének „rezidenciája”, vagy talán második otthona? — Ez sem lenne túlzás, ha azt állítanánk — mondja Antal Ferenc —, hiszen az életem igen jelentős részét itt töltöttem. Most azonban rögtön hozzá kell tennem, hogy nem irodai munka volt az enyém, innen nem lehetett volna irányítani és összefogni a megye 16 ipari szövetkezetének munkáját. Ez a helyiség volt azonban mintegy húsz esztendőn át, ahol reggel fél héttől a nyolc órai munkakezdésig felkészültem a napi feladatokra. Levelek, hivatalos iratok tanulmányozásával kezdődött a nap, de ugyancsak itt készültem fel közgyűlések, értekezletek hozzászólásaira. Nyitva volt az irodám ajtaja mindenki előtt, bejöhettek hozzám a szövetkezetek elnökei, dolgozói, elmondták örömeiket, bánataikat, igen gyakran személyes gondjaikat, és ahol tudtam, segítettem. — Hogyan került Fejér megye ipari szövetkezeteinek élére? — Tősgyökeres fehérvári vagyok, itt végeztem iskoláimat. 1942-ben szabadultam vízvezetékszerelőként és ugyancsak ebben a szakmában alapítottuk 1952-ben a Víz- és Fűtésszerelő Szövetkezetet Székesfehérváron. Azóta vagyok szövetkezeti tag. 1962-ben egyesültünk a vegyesipari szövetkezettel, aminek 1965-ig elnöke voltam. Ebben az évben választottak meg a KISZÖV elnökének és egy év híján két évtizedig töltöttem be ezt a tisztséget. — Mit tart a szövetség munkájában a legnagyobb eredménynek? — Azt, hogy az ipari szövetkezetek egykori pinceműhelyekből mára korszerű ipari üzemekké fejlődtek. — Milyen szerepe volt ebben az elnöknek? — Nem akarom eltúlozni a saját jelentőségemet, de egy biztos, hogy az ipari szövetkezetek valamennyi tagját szinte személyesen ismertem, mondhatni, jó barátság fűzött össze bennünket és bátran ki merem jelenteni, hogy hallgattak rám az emberek. Így volt ez az 1956-ot követő nehéz időkben, de hasonló volt a helyzet az új gazdasági mechanizmus bevezetésének időszakában is. Sohasem a levegőbe beszéltem, igyekeztem mondandómat, konkrét példákkal alátámasztani. Nem voltak látnoki képességeim, de ésszerű tényekkel mindig sikerült a jó irányba „kormányozni” a szövetkezeteket. Ennek eredménye, hogy mára, viszonylag rövid idő alatt, sikerült a megye ipari szövetkezeteinél eléggé korszerű körülményeket létrehozni, ehhez volt szükséges a központi elképzeléseket országos és megyei szinten koordinálni, Mezt pedig csak személyes kapcsolatokkal és nem az íróasztal mögül lehetett megvalósítani. A munkahelyi elfoglaltsága mellett több társadalmi funkciót is betöltött, tagja volt a megyei pártbizottságnak, az OKISZ országos tanácsának, tanácstag is volt, ilyen körülmények mellett nem sok ideje juthatott a családra. — Ez, sajnos, igaz, bár lányom és fiam már családot alapítottak, van két unokám is, gondolom, nyugdíjasan majd több időm jut rájuk is, bár nehéz lesz bepótolni a korábbi „mulasztásokat”. Már most tervezzük, hogyan töltjük a nyarat. — Milyen érzéssel megy nyugdíjba? — Nem akarok nagyképű lenni, de teljes elégedettséggel; úgy érzem, amit emberileg és mesterségbelileg meg lehetett csinálni, én azt megtettem, bár kétségtelen tény az is, hogy az íróasztal és a felelősség átadásával még nem lehet otthagyni a szövetkezeti mozgalmat. Ha szükség lesz rám, tapasztalatimmal és tanácsaimmal szívesen segítségére leszek a megye ipari szövetkezeteinek. Pintér Antal (Fotó: Fási László) Együttműködés Az AGRO-NOVO gödöllői Állattenyésztő Vállalat, a Kecskeméti Állattenyésztő Vállalat, a Szekszárdi Állattenyésztő Vállalat és a TAURINA Szarvasmarhatenyésztő Közös Vállalat egyeztette feladatait, és együttműködési szerződést kötött. A négy vállalat arra törekszik, hogy szolgáltató tevékenységeik bővítésével a partner- és taggazdaságok munkáját még hatékonyabbá tegye. Ennek érdekében céljuk a tenyésztői munka színvonalának növelése, a termelés technológiai feltételeinek megteremtése, sikeres fejlesztési programok kidolgozása. A kooperáció gyakorlati előnye az is, hogy az állattenyésztésben dolgozó munkatársak egy helyen találják meg ágazatuk valamennyi szolgáltatását.