Fejér Megyei Hírlap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
4. OLDAL Újra itt vannak a fenyőrigók Amióta — sok évtizede — figyelem Fehérváron is a madarakat, nem emlékszem olyan télre, amelyen ne jelentek volna meg észak „küldöttei”, a kedves és szelíd fenyőrigók. Ha „ők” itt vannak, biztosra vehető, hogy „odafönn” skandináviai hazájukban hótakaró borít el mindent, illetve már „leették” a délre vonulásuk útjában fellelhető eleséget, elsősorban a különféle bogyós gyümölcsöket, fánmaradó terméseket. Az egyik esztendőben híre járt, hogy árért fenyőrigókat tömegesen találtak — talajon — a tőlünk északabbra fekvő országokban. Kiderült, hogy egyes bogyófajták cukortartalma a hosszú ősz miatt már alkohollá alakult át, és ettől a madarak „lerészegedtek”, bár egy idő múlva kijózanodtak. A fenyőrigók előőrsei már a hómentes hetekben is láthatók voltak Agárd térségében s a 70-es út mellett is, ahol sok az olajfűz. Ennek húsos terméseit fogyasztották. A nagyobb csapatokat azonban mostanában lehet látni „klasszikus” fehérvári helyükön a Dózsa-ligetben. Itt a japán akác, a berkenye és más bogyós termést hozó díszcserjék terített asztalt jelentenek számukra. De csapatoznak a Malom utcában, az öreg temetőkben, a Rózsák ligeténél, az evangélikus templom környékén is a télnek ezek a kedves színfoltjai. Egy régi madárvédelmi rendelet előírta a városi ligetekben minél változatosabb fák, cserjék telepítését, melyek nyáron fészkelőhelyül szolgálhatnak, télre pedig madáreleséget termelnek. Szerencse, hogy ezt a régi (és az új) városi kertészet megvalósította. Ezért Fehérvár „madáridegenforgalmilag” jelentős hely az északi madárvendégek „térképén”. Várjuk még — ha az idő keményebbre fordul — a halkan csilingelő szavú, szép és szelíd csonttollú madarak megérkezését is. Ha valaki közelebbről akar gyönyörködni a fenyőrigókban, hozzon magával a „ligetbe” almacsutkát, vagy akár romlóban levő almát, feldarabolva és dobja le a hóra, a talajra. Látni fogja, amint e madarak egymással civakodva, csipkedik a nekik életet jelentő almafalatokat. Radetzky Jenő Tanácskozás az idegenforgalomról A Magyar Közgazdasági Társaság és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság szervezésében idegenforgalmunk aktuális kérdéseiről tartottak tanácskozást a napokban. Czeglédi József, az Országos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetője előadásában hangsúlyozta, hogy az idegenforgalom fontos szerepet tölt be a magyar népgazdaságban. A nemzetközi idegenforgalom számottevően hozzájárul a külgazdasági egyensúly javításához, a lakossági turizmus pedig egy viszonylag nehezebb helyzetben is elősegíti az életkörülmények jobbátételét. A nemzetközi turizmus gazdasági jelentőségével kapcsolatban utalt arra, hogy az elmúlt években — beleértve 1983-at is — mind a rubel, mind pedig a konvertibilis elszámolású forgalomban a bevételeink csaknem háromszorosát tették ki idegenforgalmi kiadásainknak anélkül, hogy a magyar lakosság turisztikai kiadásai csökkentek volna. Idegenforgalmunk egyik meglepetése volt, hogy a várakozással ellentétben 1983- ban a hazai lakosság külföldi utazási kedve tovább növekedett, amit a tavalyi statisztikai adatok is alátámasztanak: összesen 4,8 millióan 22 százalékkal többen utaztak külföldre tavaly, mint 1982-ben. Ebből 4,2 millió turista a szocialista országokat, 558 ezer pedig a nyugati országokat kereste fel. A tanácskozás résztvevői egyetértettek azzal, hogy a belföldi turizmust — beleértve a víkend- és kirándulóforgalmat is — jelentősen segítheti a közelmúltban meghirdetett fejlesztési program, melynek alapján gyorsabban bővítik a városkörnyéki szabadidő övezeteket, kirándulóbázisokat és tovább javítják a falusi turizmus feltételeit. Gazdaság- és társadalompolitika lmi kedvezménnyel ^ FEBRUÁR 1—11-IG nutria, mormota, pézsma, hörcsög Jajka perzsa darabos, panofix SZŐRMEBUNDÁKAT 20 % engedménnyel árusít a Modellház, Módi, Revübolt és a Verseny Ruházati bolt (A Verseny Ruházati boltba megérkeztek a női bársony blézerek!) 1007 SZÉKESFEHÉRVÁRI „B” KATEGÓRIÁS ÖNÁLLÓ VÁLLALAT PÁLYÁZATOT HIRDET SZÁMVITELI OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére. Feltétel: közgazdasági egyetemi, vagy pénzügyiszámviteli főiskolai végzettség, illetve mérlegképes könyvelői képesítés. Számviteli munkában és vezetési tevékenységben szerzett, legalább 5 éves gyakorlat. A pályázatot, részletes önéletrajzzal és az eddigi működési területének a leírásával 15 napon belül kérjük beküldeni „IPARI VÁLLALAT” jeligére, a kiadóba. 694 leküzdődött a farsang Farsang ideje van. Bár a mostani időjárásban nem sokunknak támadna gusztusa a víg mulatozásra. Az is igaz ugyanakkor, hogy szívesen kelnék táncra a tél temetésére, az újjáéledés köszöntésére. Honnan is ered e szokásunk, milyen célja volt a régi farsangoknak? Farsang, karnevál. Mindkét elnevezés honos nálunk, s e két név, két eredetre utal. Az első német jövevényszó, a fasnacht-ból származik. A karnevál latinos, olaszországbeli, franciaországi származást takar. Bod Péter egy munkájában Bachanáliának nevezi a farsangolást. Ezen a néven elindulva az ókori Bacchusünnepekhez mehetnénk vissza. A bor, a mámor istenének ünnepe éppúgy az életörömöt hirdette, mint később a farsangolás. Még a maszkok használata is közös. Az évszak azonban nem ugyanaz, az egyik az őszhöz, a másik a téli napfordulóhoz kötött. Magyarországon a XIV. század végén, a XV. század elején honosodott meg a farsang. Nem véletlenül. Hiszen ezekre az évszázadokra tehető a honi reneszánsz virágkora. A reneszánszé, amely minden törekvésében az egyház uralmának lerázására, az ember földi boldogságának megteremtésére tört. Az egyház tehát minden lehetséges eszközzel harcolt e „világi” ünnep ellen, az ördög incselkedésének nyilvánítva azt. Ekkortájban keletkeztek mondák a farsangi táncmulatságokban halálukat lelt emberekről, akik méltán érdemelték ki — a papok szerint — büntetésüket. Mert micsoda rémítő szabadosságokat engedtek meg ilyenkor a jámborságban élők? „Ki tudná megmondani, hogy farsang idején a szerencsétlen emberek a paráznaságnak, a mértéktelenségnek, iszákosságnak, a bűbájosságnak és léhaságnak, meg sok más gonoszságnak hányféle vétkével vétkeznek” — jegyzi fel Temesvári Pelbárt. Miért védekezett az egyház ennyire a farsangolás ellen? Az elutasító magatartásuk nem elsősorban a táncmulatság „világi” eredetével, sokkal inkább a farsangi szokások kultikus, mágikus jellegével magyarázható. Ezek a népi szokások ugyanis a magyarság kereszténység előtti korszakában, a pogányságban gyökereznek, ezt pedig tűzzel-vassal irtotta az egyház, mint hatalmának veszélyeztetőjét. A korabeli feljegyzések szerint nagy farsangolások folytak Hunyadi Mátyás, később II. Lajos udvarában is. Három rétege alakult ki ezidőben a farsangnak: a falusi, a nép mulatsága, a polgárság ünnepe és az udvar fényes maszkabálja. A maskara, az álarc vagy ahogyan a korabeli feljegyzések említik, álarca, kezdetben csak az udvari bálokon tűnt fel, a későbbi századokban használata általánossá vált. A népi szokások között többek között libanyakazás, vénlánycsúfolás, tuskóhúzás szerepelt. A vénlánycsúfolást számos irodalmi mű dolgozta fel a XVIII. századtól, végeredményben erre épül Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájának története is. Az udvari farsangok jellemzője — s ezt leginkább II. Lajos koráról jegyezték fel — a harci játékok, lovagjátékok meghirdetése volt. A mohácsi csata utáni évekről még találunk farsangra utaló dokumentumokat, az ország három részre szakadása ,után viszont hosszú ideig semmit. Újra nagy divattá talán a XIX. században vált nálunk, s központja a mulatságoknak a székesfőváros lett. 1882. február 4-én a pesti Vigadóban az újságírók bálja nyitotta meg az évadot. A népi szokásokat, hagyománnyá nemesítve a lexikonok őrzik számunkra, illetve egy-egy elzártabb területen elemei mai is megtalálhatók. Ilyen például a csángóföld, ahol még most is divat a farsangi, úgynevezett borica-tánc. Mára mindebből már csak a vidámság, a táncmulatság maradt. Az élet szép, örüljünk hát neki! Szólít fel táncra ma is a farsang. Engedjünk a csábításnak! Babóczky Klára Drága husikám! Drága vagy nem drága — a bélszín bélszín, a karaj karaj, a comb comb. S kiki annyit vesz belőle, amenynyit a büdzséje megenged. Ám, ha vesz, úgy veszi, hogy a bélszín bélszín, a karaj karaj, a comb comb. Mert a kolbásszá, felvágott, fel nem dolgozott, bélszínrolóvá nem mélyhűtött nyers hús belső állaga — hogy ne mondjam: lényege — hamisítathatatlan. Ismétlem: hamisíthatatlan, legfeljebb minősége ingadozik egy kissé. A mostani húsáremelést azonban évekkel megelőzte egy másfajta húsáremelés. Az, amelynek következtében a gyulai kolbászból több bütyköt, mócsingot, rághatatlan és emészthetetlen izét kell kiköpködnöm, mint amennyit gyomromba süllyeszthetek, s aminek következtében ez a húskészítmény — csak példaként említem a sok más között — már jóval korábban is pontosan annyiba került, mint most, az áremelés után. Ezért „drága" ez a fajta „husikám”. Eszembe jutnak a régmúlt idők, amikor — megint csak ennél a kolbászfajtánál maradva — a „nyolcforintos” kolbász vajként, vagy legalább is jól vágható húskészítményként omlott el a szájunkban. A mait mármár a régi „kétforintoshoz” lehetne mérni, amelynek utódáról, a mai nem-istudom-hányforintosról ne is beszéljünk. Ja igen, most lecsókolbásznak hívják. A minőségrontás — s tegyék kezüket a szívükre az összes magyar húskészítmény-gyárigazgatók s ismerjék el, hogy így van — a legkevésbé ellenőrizhető és a legpraktikusabb fajtája az áremelésnek (mármint a burkolt áremelésnek). S ezt nemcsak nyelvem, fogam, ínyem, gyomrom mondatja velem. Első kézből vannak értesüléseim: egyik fiam dolgozott nyári munkaként egy konzervgyárban — konzervre hónapokig nem tudott ránézni. — kd — FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1984. FEBRUÁR 1. SZERDA VASOSZTÁLYUNK RENDKÍVÜLI AJÁNLATA: • FEBRUÁR 1-TŐL M—3 kazán 16 600 Ft helyett 11 620 Ft IKLU 3,42 kazán 13 100 Ft helyett 11 790 Ft Tarján kályha 3 320 Ft helyett 2 656 Ft is. Fikó tűzhely 2 600 Ft helyett 2 080 Ft •/■/ Fűtéshez cseh panelradiátor pár 1/2”, 3/4”, 5/4”, 6/4” fekete cső érkezett Szabolcs talicska 1380 Ft helyett 966,— Ft .ipi Vízlocsoláshoz szórófej 224 Ft helyett 156,80 Ft /v. Vízlocsoláshoz szórófej 398 Ft helyett 278,60 Ft Vízlocsoláshoz szórófej 598 Ft helyett 418,— Ft % A DISZKONT-ban mindig OLCSÓBB valami! H 1008 m . . . . Nálunk valami Székesfehérvár W XX m milljíK olcsóbb! H Tobak u. 11—13. V I ■ I A DUNAÚJVÁROSI KERESKEDELMI VÁLLALAT az alábbi üzletek szerződéses üzemeltetésére PÁLYÁZATOT HIRDET 1984. ÁPRILIS 1-TŐL 5 ÉVES IDŐTARTAMRA: 13. sz. Darabáruk üzlete (divat, kötött, rövidáru) Dunaújváros, Munkácsy M. u. 3. 59. sz. Vegyes divatáruk üzlete Dunaújváros, Váci M. u. 2. 71. sz. Rövid divatárubolt Dunaújváros, Tanácsköztársaság út 4. 15. sz. Húsbolt, Dunaújváros, Balog Á. u. 12. A pályázatokat 1984. február 29-ig kell benyújtani a vállalat központjában (Dunaújváros, Vasmű út 41. II. em. titkárság). A versenytárgyalás 1984. március 7-én 14 órakor lesz Dunaújváros, November 7. tér 3. sz. alatti DUNAKER kultúrteremben. A pályázati feltételek és a tájékoztató adatok a vállalat közgazdasági osztályán vehetők át február 15-től. Dunaújváros, Vasmű út 41. fszt. 18. 232 198