Fejér Megyei Hírlap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

4. OLDAL ­Újra itt vannak a fenyőrigók Amióta — sok évtizede — figyelem Fehérváron is a ma­darakat, nem emlékszem olyan télre, amelyen ne je­lentek volna meg észak „kül­döttei”, a kedves és szelíd fenyőrigók. Ha „ők” itt vannak, biz­tosra vehető, hogy „odafönn” skandináviai hazájukban hó­­takaró borít el mindent, il­letve már „leették” a délre vonulásuk útjában fellelhető eleséget, elsősorban a külön­féle bogyós gyümölcsöket, fánmaradó terméseket. Az egyik esztendőben híre járt, hogy árért fenyőrigókat tömegesen találtak — tala­jon — a tőlünk északabbra fekvő országokban. Kiderült, hogy egyes bogyófajták cu­kortartalma a hosszú ősz miatt már alkohollá alakult át, és ettől a madarak „leré­szegedtek”, bár egy idő múl­va kijózanodtak. A fenyőrigók előőrsei már a hómentes hetekben is lát­hatók voltak Agárd térségé­ben s a 70-es út mellett is, ahol sok az olajfűz. Ennek húsos terméseit fogyasztot­ták. A nagyobb csapatokat azonban mostanában lehet látni „klasszikus” fehérvári helyükön a Dózsa-ligetben. Itt a japán akác, a berkenye és más bogyós termést hozó díszcserjék terített asztalt jelentenek számukra. De csapatoznak a Malom utcá­ban, az öreg temetőkben, a Rózsák ligeténél, az evan­gélikus templom környékén is a télnek ezek a kedves színfoltjai. Egy régi madárvédelmi rendelet előírta a városi lige­tekben minél változatosabb fák, cserjék telepítését, me­lyek nyáron fészkelőhelyül szolgálhatnak, télre pedig madáreleséget termelnek. Szerencse, hogy ezt a régi (és az új) városi kertészet megvalósította. Ezért Fehér­vár „madáridegenforgalmi­­lag” jelentős hely az északi madárvendégek „térképén”. Várjuk még — ha az idő ke­ményebbre fordul — a halkan csilingelő szavú, szép és sze­líd csonttollú madarak meg­érkezését is. Ha valaki közelebbről akar gyönyörködni a fenyőrigók­ban, hozzon magával a „li­getbe” almacsutkát, vagy akár romlóban levő almát, feldarabolva és dobja le a hóra, a talajra. Látni fogja, amint e madarak egymással civakodva, csipkedik a nekik életet jelentő almafalatokat. Radetzky Jenő Tanácskozás az idegen­­forgalomról A Magyar Közgazdasági Társaság és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság szervezésében idegenfor­galmunk aktuális kérdéseiről tartottak­ tanácskozást a na­pokban. Czeglédi József, az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetője előadásában hangsúlyozta, hogy az idegen­­forgalom fontos szerepet tölt be a magyar népgazdaságban. A nemzetközi idegenforga­lom számottevően hozzájárul a külgazdasági egyensúly ja­vításához, a lakossági turiz­mus pedig egy viszonylag ne­hezebb helyzetben is elősegí­ti az életkörülmények jobbá­­tételét. A nemzetközi turizmus gazdasági jelentőségével kap­csolatban utalt arra, hogy az elmúlt években — beleértve 1983-at is — mind a rubel, mind pedig a konvertibilis el­számolású forgalomban a be­vételeink csaknem háromszo­rosát tették ki idegenforgalmi kiadásainknak anélkül, hogy a magyar lakosság turisztikai kiadásai csökkentek volna. Idegenforgalmunk egyik meglepetése volt, hogy a vá­rakozással ellentétben 1983- ban a hazai lakosság kül­földi utazási kedve tovább növekedett, amit a tavalyi statisztikai adatok is alátá­masztanak: összesen 4,8 mil­lióan 22 százalékkal többen utaztak külföldre tavaly, mint 1982-ben. Ebből 4,2 millió turista a szocialista országo­kat, 558 ezer pedig a nyugati országokat kereste fel. A tanácskozás résztvevői egyetértettek azzal, hogy a belföldi turizmust — beleért­ve a víkend- és kiránduló­forgalmat is — jelentősen se­gítheti a közelmúltban meg­hirdetett fejlesztési program, melynek alapján gyorsabban bővítik a városkörnyéki sza­bad­idő övezeteket, kirándu­lóbázisokat és tovább javítják a falusi turizmus feltételeit. Gazdaság- és társadalompolitika lmi kedvezménnyel ^ FEBRUÁR 1—11-IG nutria, mormota, pézsma, hörcsög Jajka perzsa darabos, panofix SZŐRMEBUNDÁKAT 20 % engedménnyel árusít a Modellház, Módi, Revübolt és a Verseny Ruházati bolt (A Verseny Ruházati boltba megérkeztek a női bársony blézerek!) 1007 SZÉKESFEHÉRVÁRI „B” KATEGÓRIÁS ÖNÁLLÓ VÁLLALAT PÁLYÁZATOT HIRDET SZÁMVITELI OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére. Feltétel: közgazdasági egyetemi, vagy pénzügyi­számviteli főiskolai végzettség, illetve mérlegképes könyvelői képesítés. Számviteli munkában és vezetési tevékenységben szerzett, legalább 5 éves gyakorlat. A pályázatot, részletes önéletrajzzal és az eddigi működési területének a leírásával 15 napon belül kérjük beküldeni „IPARI VÁLLALAT” jeligére, a kiadóba. 694 lekü­zdődött a­ farsang Farsang ideje van. Bár a mostani időjárásban nem sokunknak támadna gusztu­sa a víg mulatozásra. Az is igaz ugyanakkor, hogy szí­vesen kelnék táncra a tél temetésére, az újjáéledés köszöntésére. Honnan is ered e szoká­sunk, milyen célja volt a ré­gi farsangoknak? Farsang, karnevál. Mindkét elnevezés honos nálunk, s e két név, két eredetre utal. Az első német jövevényszó, a fas­­nacht-ból származik. A kar­nevál latinos, olaszország­beli, franciaországi szárma­zást takar. Bod Péter egy munkájá­ban Bachanáliának nevezi a farsangolást. Ezen a néven elindulva az ókori Bacchus­­ünnepekhez mehetnénk vissza. A bor, a mámor is­tenének ünnepe éppúgy az életörömöt hirdette, mint ké­sőbb a farsangolás. Még a maszkok használata is kö­zös. Az évszak azonban nem ugyanaz, az egyik az ősz­höz, a másik a téli napfor­dulóhoz kötött. Magyarországon a XIV. század végén, a XV. század elején honosodott meg a farsang. Nem véletlenül. Hi­szen ezekre az évszázadok­ra tehető a honi reneszánsz virágkora. A reneszánszé, amely minden törekvésé­ben az egyház uralmának lerázására, az ember földi boldogságának megteremté­sére tört. Az egyház tehát minden lehetséges eszközzel harcolt e „világi” ünnep el­len, az ördög incselkedésé­­nek nyilvánítva azt. Ekkor­­tájban keletkeztek mondák a farsangi táncmulatságokban halálukat lelt emberekről, akik méltán érdemelték ki — a papok szerint — bünte­tésüket. Mert micsoda ré­mítő szabadosságokat en­gedtek meg ilyenkor a jám­borságban élők? „Ki tudná megmondani, hogy farsang idején a szerencsétlen em­berek a paráznaságnak, a mértéktelenségnek, iszákos­­ságnak, a bűbájosságnak és léhaságnak, meg sok más gonoszságnak hányféle vét­kével vétkeznek” — jegyzi fel Temesvári Pelbárt. Miért védekezett az egyház ennyi­re a farsangolás ellen? Az elutasító magatartásuk nem elsősorban a táncmulatság „világi” eredetével, sokkal inkább a farsangi szokások kultikus, mágikus jellegé­vel magyarázható. Ezek a népi szokások ugyanis a ma­gyarság kereszténység előt­ti korszakában, a pogány­ságban gyökereznek, ezt pe­dig tűzzel-vassal irtotta az egyház, mint hatalmának ve­szélyeztetőjét. A korabeli feljegyzések szerint nagy farsangolások folytak Hunyadi Mátyás, ké­sőbb II. Lajos udvarában is. Három rétege alakult ki ez­­időben a farsangnak: a fa­lusi, a nép mulatsága, a pol­gárság ünnepe és az udvar fényes maszka­bálja. A mas­kara, az álarc vagy ahogyan a korabeli feljegyzések em­lítik, álarca, kezdetben csak az udvari bálokon tűnt fel, a későbbi századokban hasz­nálata általánossá vált. A népi szokások között többek között libanyakazás, vén­­lánycsúfolás, tuskóhúzás sze­repelt. A vénlánycsúfolást számos irodalmi mű dolgozta fel a XVIII. századtól, vég­eredményben erre épül Cso­konai Vitéz Mihály Dorot­­­tyájának története is. Az udvari farsangok jel­lemzője — s ezt leginkább II. Lajos koráról jegyezték fel — a harci játékok, lovag­játékok meghirdetése volt. A mohácsi csata utáni évek­ről még találunk farsangra utaló dokumentumokat, az ország három részre szaka­dása ,után viszont hosszú ideig semmit. Újra nagy divattá talán a XIX. században vált ná­lunk, s központja a mulat­ságoknak a székesfőváros lett. 1882. február 4-én a pesti Vigadóban az újság­írók bálja nyitotta meg az évadot. A népi szokásokat, ha­gyománnyá nemesítve a lexikonok őrzik számunkra, illetve egy-egy elzártabb te­rületen elemei mai is meg­találhatók. Ilyen például a csángóföld, ahol még most is divat a farsangi, úgyneve­zett borica-tánc. Mára mindebből már csak a vi­dámság, a táncmulatság maradt. Az élet szép, örül­jünk hát neki! Szólít fel táncra ma is a farsang. En­gedjünk a csábításnak! Babóczky Klára Drága husikám! Drága vagy nem drága — a bélszín bélszín, a karaj karaj, a comb comb. S kiki annyit vesz belőle, ameny­­nyit a büdzséje megenged. Ám, ha vesz, úgy veszi, hogy a bélszín bélszín, a karaj karaj, a comb comb. Mert a kolbásszá, felvágott, fel nem dolgozott, bél­színrolóvá nem mélyhűtött nyers hús belső állaga — hogy ne mondjam: lényege — hamisítathatatlan. Ismét­lem: hamisíthatatlan, leg­feljebb minősége ingadozik egy kissé. A mostani húsáremelést azonban évekkel megelőzte egy másfajta húsáremelés. Az, amelynek következtében a gyulai kolbászból több bütyköt, mócsingot, rágha­­tatlan és emészthetetlen izét kell kiköpködnöm, mint amennyit gyomromba sül­lyeszthetek, s aminek kö­vetkeztében ez a húskészít­mény — csak példaként említem a sok más között — már jóval korábban is pontosan annyiba került, mint most, az áremelés után. Ezért „drága" ez a fajta „husikám”. Eszembe jutnak a régmúlt idők, amikor — megint csak ennél a kolbászfajtánál ma­radva — a „nyolcforintos” kolbász vajként, vagy leg­alább is jól vágható hús­­készítményként omlott el a szájunkban. A mait már­­már a régi „kétforintoshoz” lehetne mérni, amelynek utódáról, a mai nem-is­­tudom-hányforintosról ne is beszéljünk. Ja igen, most lecsókolbásznak hívják. A minőségrontás — s te­gyék kezüket a szívükre az összes magyar húskészít­­mény-gyárigazgatók s is­merjék el, hogy így van — a legkevésbé ellenőrizhető és a legpraktikusabb fajtája az áremelésnek (mármint a burkolt áremelésnek). S ezt nemcsak nyelvem, fogam, ínyem, gyomrom mondatja velem. Első kézből vannak értesüléseim: egyik fiam dol­gozott nyári munkaként egy konzervgyárban — kon­­zervre hónapokig nem tu­dott ránézni. — kd — FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1984. FEBRUÁR 1. SZERDA VASOSZTÁLYUNK RENDKÍVÜLI AJÁNLATA: • FEBRUÁR 1-TŐL M­—3 kazán 16 600 Ft helyett 11 620 Ft I­KLU 3,42 kazán 13 100 Ft helyett 11 790 Ft Tarján kályha 3 320 Ft helyett 2 656 Ft is. Fikó tűzhely 2 600 Ft helyett 2 080 Ft •/■/ Fűtéshez cseh panelradiátor pár 1/2”, 3/4”, 5/4”, 6/4” fekete cső érkezett Szabolcs talicska 1380 Ft helyett 966,— Ft .ipi Vízlocsoláshoz szórófej 224 Ft helyett 156,80 Ft /v. Vízlocsoláshoz szórófej 398 Ft helyett 278,60 Ft Vízlocsoláshoz szórófej 598 Ft helyett 418,— Ft % A DISZKONT-ban mindig OLCSÓBB valami! H 1008 m . . . . Nálunk valami Székesfehérvár W XX m milljíK olcsóbb! H Tobak u. 11—13. V I ■ I A DUNAÚJVÁROSI KERESKEDELMI VÁLLALAT az alábbi üzletek szerződéses üzemeltetésére PÁLYÁZATOT HIRDET 1984. ÁPRILIS 1-TŐL 5 ÉVES IDŐTARTAMRA: 13. sz. Darabáruk üzlete (divat, kötött, rövidáru) Dunaújváros, Munkácsy M. u. 3. 59. sz. Vegyes divatáruk üzlete Dunaújváros, Váci M. u. 2. 71. sz. Rövid­ divatárubolt Dunaújváros, Tanácsköztársaság út 4. 15. sz. Húsbolt, Dunaújváros, Balog Á. u. 12. A pályázatokat 1984. február 29-ig kell benyújtani a vállalat központjában (Dunaújváros, Vasmű út 41. II. em. titkárság). A versenytárgyalás 1984. március 7-én 14 órakor lesz Dunaújváros, November 7. tér 3. sz. alatti DUNAKER kultúrteremben. A pályázati feltételek és a tájékoztató adatok a vállalat közgazdasági osztályán vehetők át február 15-től. Dunaújváros, Vasmű út 41. fszt. 18. 232 198

Next