Fejér Megyei Hírlap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-01 / 51. szám
2. OLDAL Gyorsítani kell a népgazdaság fejlődését Mihail Gorbacsov választási beszéde Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára szerdán a sztavropoli határterületen levő Ipatovóban mondott beszédet választói előtt. Az SZKP Központi Bizottságának februári rendkívüli plénuma hangsúlyozta a párt politikai irányvonalának folyamatosságát, s azt, hogy ez a politika a fejlett szocializmus tökéletesítésére, a világbéke megszilárdítására, valamint arra irányul, hogy töretlenül megvalósuljanak a párt XXVI. kongresszusának határozatai, amelyeket az azt követő KB-plénumok alkotó módon gazdagítottak és fejlesztettek tovább. A szovjet emberek egyhangú helyesléssel fogadták, hogy Konsztantyin Csernyenkót választották meg az SZKP KB főtitkárává. Csernyenko tapasztalt, leninista vezető, aki kimagasló politikai és szervezői képességekkel, valamint nagy élettapasztalattal rendelkezik és a kommunizmus, a szilárd béke megingathatatlan harcosa. Konsztantyin Csernyenkónak a februári KB-plénumon mondott beszéde mély, marxista-leninista elemzést adott az SZKP bel- és külpolitikájáról, s meghatározta a munkának azon legfőbb irányvonalait, amelyekre most a kommunisták és az egész nép erőfeszítéseit összpontosítani kell — mondotta Mihail Gorbacsov. Politikai téren — folytatta Gorbacsov — ez annyit jelent, hogy — meg kell szilárdítani a párt és a tömegek kapcsolatait; — fejleszteni és támogatni kell a munkásosztály, minden dolgozó alkotó tevékenységét; — támogatni kell a munka gyakorlati eredményeire irányuló vállalkozó szellemet; — tökéletesíteni kell a pártvezetés, valamint az egész állami és gazdasági apparátus tevékenységének stílusát azzal a céllal, hogy az irányítás minden szinten kezdeményezőkész legyen, pontosan ismerje és teljesítse kötelességeit. Gazdasági téren ez azt jelenti, hogy — gyorsítani kell a népgazdaság fejlődését és növelni kell hatékonyságát; — Energikusan meg kell valósítani azokat az intézkedéseket, amelyek célja a gazdaság hatékonyabbá tétele, a tudományos-műszaki eredmények gyakorlati alkalmazása, a gazdasági mechanizmus és az irányítás tökéletesítése; — a társadalmi termelésnek a népjólét emelését kell céloznia. Szociális téren arról van szó, hogy — töretlenül fejleszteni kell és meg kell szilárdítani a szovjet életformát; — minden körülmények között tiszteletben kell tartani a társadalmi igazságosság szocialista elveit; — folytatni kell a rendcsinálást, tovább kell növelni a követelményeket, a szervezettséget és a fegyelmet; — megalkuvás nélküli harcot kell folytatni a negatív jelenségekkel, amelyek ellentétben állnak erkölcsünkkel, szocialista törvényességünkkel. Nemzetközi téren — mondotta a továbbiakban Gorbacsov — ez azt jelenti, hogy — meg kell teremteni a szovjet nép alkotómunkájának garantáltan békés körülményeit; — erősíteni kell a Szovjetunió védelmi képességét; — tovább kell szilárdítani a szocialista közösséget; — következetes harcot kell folytatni az emberiség legnagyobb feladatának megoldása a béke védelme érdekében, és el kell hárítani a nukleáris katasztrófa veszélyét. A továbbiakban Mihail Gorbacsov szólt az előző választások óta eltelt öt év gazdasági eredményeiről, s megállapította: ez alatt az idő alatt jelentős mértékben nőtt a szovjet emberek életszínvonala. Az öt év alatt annyi termelőalapot helyeztek üzembe az országban, amennyit korábban öszszesen a szovjet hatalom ötven éve alatt. A megoldatlan problémák figyelembevétele mellett is teljes megalapozottsággal jelenthetjük ki, hogy városon és falun egyaránt ma minden család jobban él — mondotta. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy — mint a Központi Bizottság februári plénuma is megállapította — a jelenlegi ötéves terv döntő időszak a termelés, az egész népgazdaság hatékonyságának növelése terén. E feladatok sikeres megoldása érdekeinek kell alárendelni a beruházási politikát a termelés szerkezetének javítását, a termelőerők elosztását, a nagyszabású, komplex célprogramok kidolgozását és végrehajtását. A meglevő gazdasági potenciál hatékonyabb kihasználásáról szólva Gorbacsov rámutatott: számítások szerint egyedül az iparban a rendelkezésre álló alapok termelésének egyszázalékos növelése nyolcmilliárd rubel értékű plusz termék kibocsátását eredményezi. Jogosnak nevezte azokat a bíráló észrevételeket, amelyek néhány termék minőségére vonatkoznak. Számos esetben nem megfelelő minőségűek egyes élelmiszeripari termékek, ruházati, ipari, fogyasztási cikkek, továbbá lakások. Jasszer Arafat Ammanban Jasszer Arafat, a PFSZ VB-elnöke kedden ismételten megerősítette: ammani látogatásának célja, hogy Jordániával közösen megoldást keressen Jeruzsálem és a többi, Izrael által megszállt arab terület felszabadítására. A PFSZ VB-elnöke állást foglalt a Jordániával való együttműködés folytatása mellett. Hangsúlyozta azonban, hogy a „palesztinok ügyeiben csak a palesztin népnek, magának van joga dönteni, azokba nem lehet beleszólása egyetlen (nem palesztin) arab vezetőnek sem”. Megfigyelők szerint Huszszein továbbra is úgy vélekedik, hogy az Izraellel folytatandó esetleges tárgyalások alapját csak a Biztonsági Tanács 242. és 338. számú határozatai képezhetik. Kedd este Arafat a ciszjordániai palesztinok küldöttségével találkozott Ammanban. A küldöttség tagjai felszólították a PFSZ VB-elnökét: szorgalmazza olyan megállapodás megkötését, amely megakadályozza, hogy Izrael újabb településeket létesítsen a megszállt területeken, és hozzájárul az arab közigazgatás helyreállításához a Jordán folyó nyugati partján és a Gáza övezetben. Nemzetközi élet Március : Választások a Szovjetunióban „Megfelelni a választók bizalmának” — ebben a rövid mondatban fogalmazta meg munkájának lényegét szinte valamennyi képviselőjelölt a választók gyűlésein, amelyek hagyományosan a választások előtt két nappal, az SZKP KB főtitkárának beszédével zárulnak. Március 4-én válasszák meg a Szovjetunióban a Legfelsőbb Tanács tagjait, s képviselőnek lenni a legfelsőbb államhatalmi szervben nagy megtiszteltetést, óriási felelősséget jelent. A jelöltek között a legkülönbözőbb foglalkozású és korú emberek vannak. Egyeseket az egész ország ismeri, mások még csak szűkebb hazájukban örvendenek általános megbecsülésnek. Mindegyikük jellemzője azonban, hogy készek tudásukat, ismereteiket és energiájukat adni választóik érdekeiért, a helyi ügyek intézésén kívül képesek országos méretekben gondolkodni és felelősséggel dönteni. Az ország történetének eddigi legfelsőbb tanácsi választásai során alakult ki az a politikai hagyomány, hogy — bár az állítható jelöltek számának nincsenek törvény által megszabott korlátai — minden körzetben csak egy személyt jegyeznek be jelöltként. Ugyancsak a politikai hagyományok között említette Borisz Toporkin professzor, az Állam- és Jogtudományi Intézet osztályvezetője azt a tényt, hogy sok helyen jelölik az SZKP és a szovjet állam vezetőit, kifejezésre juttatva ezzel az irántuk megnyilvánuló országos bizalmat. A választási kampány során a Központi Bizottság dönt arról, hogy őket melyik választókörzetben regisztrálják jelöltként. A legfelsőbb államhatalmi szerv tagjainak megválasztása nagy fontosságú belpolitikai esemény. A választási kampány — a képviselőjelöltek megválasztásától a választási gyűlésekig — nem csak lehetőséget ad, hanem szükségessé is teszi a számvetést, az eddigi eredmények felmérését, a következő időszakra szóló feladatok kijelölését. A választási folyamat egésze szorosan kapcsolódik a gazdasági munkához, a szociális tervek végrehajtásához. Tartalmát azok a megbízatások jelentik, amelyeket az állampolgárok adnak képviselőiknek. Ezek a feladatok egy nagyobb lakókörzet, vagy terület esetleg munkáskollektíva életkörülményeinek javításával, új létesítmények építésével kapcsolatosak és nem függetlenek a korábban elfogadott gazdaságfejlesztési tervektől. Az öt évre szóló megbízatása alatt a Legfelsőbb Tanács képviselőjének figyelemmel kell kísérnie, hogyan teljesülnek ezek a tervfeladatok, és szükség esetén közben kell járnia. Lehetőségei széles körűek: a képviselőt soron kívül kell fogadnia valamennyi hivatalvezetőnek egészen a miniszterekig. Betekintést nyerhet az ügyek menetébe, s javaslatokat tehet. Joga van interpellációt benyújtani — e jogot azonban ma alig gyakorolják, — s mint azt Toporkin profeszszor is kifejtette — ezen változtatni kell. Az országos jelentőségű kérdések megvitatása a legfelsőbb tanácsi ülésszakok között a bizottságokban folyik — ez magyarázza valamelyest az interpellációk hiányát. Ellenőrző funkciót töltenek be a képviselők, s ez egybevág a Legfelsőbb Tanács működésének irányával is: a törvényhozó munka mellett a jövőben a legfelsőbb államhatalmi szerv ellenőrző tevékenységét kívánják erősíteni. A képviselői munkának ez csak az egyik oldala. Kötelessége meghallgatni minden rendű és rangú választójának panaszát, észrevételét. Az állampolgárok többsége lakáskérdésekkel, az ellátás, kereskedelem és szolgáltatás problémáival, óvodai és bölcsődei elhelyezés, nyári beutaló nehézségeivel, a társadalmi igazságosság megsértése miatt keresi fel a képviselőt. Minden üggyel foglalkozni kell, még akkor is, ha esetleg megalapozatlan az észrevétel. Ezt az aprólékos, sok időt és energiát felemésztő munkát tudja a képviselő hasznosítani a legfelsőbb államhatalmi és törvényhozó testületben. Az országos érdekeknek megfelelő állásfoglalások csak a szűkebb környezet gondjainak ismeretében lesznek igazán megalapozottak, mint ahogy azok helyessége is csak itt mérhető le. A törvény értelmében minden képviselőnek havonta legalább egyszer kell fogadónapot tartania, a gyakorlatban azonban a hónap bármely napján felkereshetik az emberek képviselőjüket. Március 4-én — ahogy a szovjet sajtó fogalmaz — „a legjobbak legjobbjait” választják meg az állampolgárok. Azokat, akiknek mindig a legkorszerűbb követelmények szintjén kell állniuk, akik képesek leszámolni a megszokott beidegződésekkel, mernek kockáztatni. A kiérdemelt bizalmat és támogatást csak így tarthatják meg. Kovács B. Sándor Nemzetközi konferencia Szerdán folytatta munkáját Budapesten az SZOT központi iskoláján. „Az ember felelőssége a mai világban” címmel szervezett nemzetközi tudományos konferencia, amelyen 15 országból mintegy 100 neves személyiség, jeles marxista filozófus és vallásos világnézetű gondolkodó, teológus vesz részt. Elsőként Antoine Casanova, a La Pensée című lapnak, a Francia Kommunista Párt folyóiratának főszerkesztője tartott előadást. Mondandóját a béke, az igazságosság és a világban kialakuló új életérzés, életmód kérdései köré csoportosította. Az eszmecsere második részében Kocsis Elemér, a Debreceni Református Teológiai Akadémia professzora mondta el, A közös felelősség antropológiai és szociáletikai megalapozása című referátumát. Borisz Grigorjan, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa elmondotta: napjainkban alapvető feladat korunk legfontosabb emberi értékeinek, normáinak meghatározása és egyeztetése az eltérő világnézetű emberek között. Kirchschläger a Fehér Házban A kelet-nyugati kapcsolatok álltak Ronald Reagan amerikai elnök és Rudolf Kirchschläger osztrák köztársasági elnök keddi megbeszéléseinek középpontjában. Az amerikai elnök kedden a Fehér Házban fogadta Kirchschläger osztrák államfőt. Az osztrák köztársasági elnök a találkozón síkraszállt a nemzetközi feszültség csökkentéséért, amelyben — hangsúlyozta — a semleges Ausztria földrajzi fekvésénél fogva is őszintén érdekelt és amelynek előmozdítására minden tőle telhetőt megtesz Kirchschläger ezzel kapcsolatban külön hangsúlyozta a szovjet —amerikai párbeszéd felújításának fontosságát. Amerikai források szerint mind Reagan elnök, mind vendége kifejezte azt a reményét, hogy a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások március 16-án kezdődő újabb fordulója „olyan jelentős előrelépés lesz, amely elvezethet a nukleáris fegyverzet korlátozását célzó genfi tárgyalások felújításához”. A két államfő egyezményt írt alá amerikai— osztrák együttműködésről a tudományos alapkutatások területén. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1984. MÁRCIUS 1. CSÜTÖRTÖK KOMMENTÁR New Hampshire üzenete Az Egyesült Államok keleti partvidékén meghúzódó New Hampshire egyike az USA legkisebb államainak. „Alulról számítva” nyolcadik a sorban. Politikai súlya azonban óriási. Az Egyesült Államok elnökválasztási tapasztalata ugyanis azt mutatja, hogy ez a kis állam sajátos társadalmi keresztmetszete az egész, világrésznyi országnak. Feltehetően ezzel függ össze, hogy az Egyesült Államokban 1952 óta csak olyan jelölt vonulhatott be a Fehér Házba, aki előzőleg megnyerte New Hampshire államban pártjának előválasztását. Ráadásul: az amerikai választási harc bonyolult menetében ez az első „igazi” előválasztás, ahol a résztvevők titkos szavazással döntenek. Így lélektanilag is óriási hatása van az egyes pártokon belül kibontakozó vetélkedő eredményére. A kormányon levő Republikánus Párt szempontjából csak kisebb jelentőségű volt a keddi előválasztás. Itt ugyanis Reagannak nincs párton belüli riválisa. Mégis, érdemes megemlíteni, hogy a demokrata pártinak bejegyzett szavazók 6 százaléka Reagan nevét írta a listára. Ez azt jelenti, hogy a demokrata táborban Reagan több szavazatot kapott, mint például Cranston szenátor, aki liberális-atomellenes programmal pályázik (meglehetősen reménytelenül) a demokratajelöltségre. Ebből a szempontból New Hampshire első üzenete az, hogy Reagan politikai pozíciói a libanoni kudarc, a fokozódó bírálatok ellenére még mindig rendkívül erősek. New Hampshire azonban mégsem a republikánusok miatt volt igazán érdekes. Az Egyesült Államok politikai közvéleménye elsősorban a demokrata jelöltségre pályázó politikusok párharcát figyelte. Előzőleg Iowa államban egy más természetű, kevésbé fontos pártgyűlésen a papírforma már alapos módosulást szenvedett. Igaz, az általában favoritnak tartott volt alelnök, Mondale ott imponáló fölénnyel győzött, ő nagyjából a párt centrumát képviseli és a szakszervezetek is támogatják. Iowában a legnagyobb meglepetés az volt, hogy a tőle határozottan jobbra álló, lényegesen konzervatívabb jelölt, Glenn volt űrhajós a vártnál sokkal kevesebb szavazatot kapott. Viszont az enyhén radikális baloldalinak tekinthető Hart coloradói szenátor feltört a második helyre. (Hart pillanatnyilag sokkal határozottabban ellenzi Reagan politikáját, mint Mondale. Különösen vonatkozik ez Washington közép-amerikai és libanoni magatartására.) Ilyen előzmények után általában arra számítottak, hogy az egyébként meglehetősen konzervatív és gazdag New Hampshire államban Mondale feltétlenül megszerzi a demokrata választópolgárok több mint 30 százalékának szavazatait. Hart szenátor pedig 20—22 százalékot kap. A papírforma azonban teljesen felborult. New Hampshire második üzenete az amerikai politikai közvéleményt a választási harc első szenzációs meglepetésével ajándékozta meg. Mondale feltűnő és látványos vereséget szenvedett. A szavazatoknak mindössze 29 százalékát tudta megszerezni, míg Hart több mint 40 százalékot ért el és ezzel az élre ugrott. Ha egyszerűen az 1952 óta érvényes eredményekből indulnánk ki, akkor azt lehetne mondani, hogy immár nem Mondáiénak, hanem Hartnak van a legnagyobb esélye a demokrata elnökjelöltség megszerzésére. Ez azonban távolról sem biztos. Iowa és New Hampshire azt is bizonyítja, hogy a demokrata jelöltek számára az egész kampány a meglepetések sorozata lehet. Némileg többet tudunk majd meg március 13-án, az úgynevezett „szuper-kedden”. Ezen a napon hat államban lesz előválasztás. Ezek közül néhány déli állam, ahol elméletben Hartnak kevesebb esélye van, s ahol a jobboldali Glenn volt űrhajós még összeszedheti magát. Pillanatnyilag az események azt tükrözik, hogy a demokrata szavazótáboron belül mégiscsak van egy radikálisabb réteg, amely komolyabb, egyértelműbb alternatívát keres Reagan elnökkel szemben, mint amilyet Mondale nyújthatna. New Hampshire meglepetése után a Demokrata Párton belüli pozícióharc mindenképpen nyitottabb lesz, mint azelőtt és nem lehetetlen, hogy egészen a július 16-án San Francisco városában tartandó párt nagygyűléséig nyitott is marad. Ezt persze Reagan — aki biztosan ül a republikánusnyeregben — nyilván megelégedéssel szemléli. i. e. Kínai-szovjet párbeszéd Pekingben szerdán hivatalosan bejelentették, hogy a kínai-szovjet külügyminiszter-helyettesi konzultációk negyedik fordulója március 12-én kezdődik Moszkvában. A kínai tárgyalófelet ezúttal is Csien Csi-csen külügyminiszter-helyettes vezeti.