Fejér Megyei Hírlap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-01 / 78. szám
.______________________________________________________ B I EZT D Pk tk jfLg I v,lag HETI VILÁGHÍRADÓ | EHw Eh II | V I L» T EL I egyesüljetek i SZÍVÜNKBEN SZÜLETIK A BARÁTSÁG I I " n ' “ ________________ " |, . Vasárnap, HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR| I MM H ■ HM gg XL. évfolyam, ------------------------- \ £. 78. szám győzni akarnak • HrM'fTTi'y ti»nITWi'iTU 1111 ij ■ injrniv n yillTm Ára: 1,40 Ft ! A mérnöki munka Fiatal mérnök ismerősömmel beszélgettem, aki a napokban változtatott munkahelyet. Hét év alatt három munkahelyen dolgozott, és sehol sem tudott igazán megmelegedni. Ahogy ő fogalmazott, harmadszor próbál szerencsét. Szerencse szinte mindenhez kell, szoktuk mondani. De a munkahelyi posztok betöltésénél talán kevésbé lenne szabad, hogy érvényesüljön ez a tétel. Már csak azért sem, mert sokba kerülhet vállalatnak, gazdaságunknak egyegy rosszul betöltött munkahely. Mérnököknél főleg. A műszaki életben a legtöbb ismeretet igénylő, legmagasabb szintű munkát végzik a mérnökök. A jövő épületeit, gépeit, technológiáit megálmodóktól a közvetlen munkahelyi irányítókig sokszínű a paletta. Csak egy a közös: mindenütt nagy szükség van a jól képzett mérnökökre. Nyugodt szívvel mondhatnánk-e: nálunk ma már a mérnöki munka és a diploma mindenütt egymásra talál. Sajnos nem. Persze, ide kívánkozik az is, hogy nem minden mérnök azonos képességű, nem minden diplomás alkalmas egyformán tervezőnek, kutatónak, főmérnöknek vagy éppen üzemirányítónak ... De fontos, hogy minden diplomás szakember megtalálja a helyét a mérnöki beosztások széles skáláján. A mérnöki munka, a legmagasabb végzettségűek előtt álló feladatok persze folytonosan változnak, átértékelődnek. Ennek a folyamatnak ma kétségtelen hajtóereje például az „elektronikai forradalm”, az ipari automatizáció, a mezőgazdaság rohamos korszerűsödése, az új építésépítkezési technológiák tér■ódítása... A Videoton tv-gyártásának tiszonöt éves jubileumi ünnepségén hallottam az egyik előadótól: mérnökök hadának lelkiismeretes és aprólékos munkája készítette elő negyedszázada az első fehérvári készülék megszületését. Van aki szerencsés, mert fontos technikatörténeti lépések cselekvő részese lehet. Van aki meg azért szerencsés, mert a meglevő alapokra építkezhet, s nem kell megküzdenie a kezdet fogcsikorgató nehézségeivel... Végül is: mindenki szerencsés, ha képesítésének és képességének megfelelő munkát végez (hét). Én azok mellett szavazok, akik szerint fejlettségünk mai állásánál bőségesen van mérnöki munka, akik vallják, hogy nevetséges „túlképzésről” szaporítani a szót. S éppen ezért, azoknak adok igazat, akik amellett vannak, hogy mielőbb vissza kell szerezni a régi megbecsülést a mérnöki munkának. Ehhez — az elsők között — az is hozzá tartozik, hogy a megfelelő munkahelyre kerüljenek műszaki diplomásaink, hogy kedvükre dolgozhassanak. Az anyagiak is fontosak ugyan, de a mérnökök is bizonyítják évek óta, hogy ettől függetlenül képesek kitartani munkájuk mellett, amennyiben az valóban igazi mérnöki munka. Balog László Túlteljesítés - lemaradás Az első negyedév után A hazai termelőüzemeknél általában nem jellemző az első negyedévben a túlfeszített tempó, de az is igaz, hogy ma már egyre kevesebb helyütt tapasztalható az év végi hajrá utáni „lazítás”. Ehhez a mai szabályozó rendszer, a jobb szervezés és az alaposabb tervezés is hozzájárul. A megyei üzemek első ne-gyedéves munkájának számbavételét két kisebb, de termékekeiket tekintve fontos gyárral kezdjük. A Közép-dunántúli Téglaipari Vállalat székesfehérvári téglagyárában az első negyedév alatt 7,3 millió kisméretű egységnek megfelelő B 30-as jelű tégla készült. Ez a tavalyi eredményekre épülő tervek 12 százalékos túlteljesítését jelenti. Kínálkozik a kérdés: a tavalyi, rekorderedményeket hozó év után hogyan lehet még „rátenni egy lapáttal”? Sokat segített, hogy a téglaipar erre az esztendőre is jelentős bérpreferenciát kapott. Így aztán Fehérváron is vállalhattak a dolgozók többletműszakokat. Az első három hónap alatt 24 többletműszakot teljesített a fehérvári gyár kollektívája. A második negyedévre huszonkettőt terveznek. Az év eleji zökkenőmentes kezdés is sokat segített a jó eredmények elérésében. Az idén először nem egyszerre álltak le az összes berendezéssel a téli karbantartási és felújítási munkákra, hanem új szervezési módszert vezettek be: szakaszosan végezték a felújításokat. Egyik munkahelyen még (már) termeltek, amikor másutt a karbantartást végezték. Ebben sokat segített a tavalyi beruházásban készült termogenerátor, amellyel fűthették a nyers téglákat fagyás ellen, amíg a kemencét javították. Január végére fejeződtek be a karbantartási munkák, ekkor már teljes kapacitással termelt a gyár. A kemény hidegek ellenére is a nyáriakhoz hasonló eredményeket értek el az év második hónapjában. Március pedig már valóban igazi csúcseredményt hozott, 3 millió kisméretű egységnek megfelelő B 30-as készült ekkor. * Az első negyedévben 145 millió forintos termelési értékkel számoltak a BTJDALAKK pusztavámi gyárában. A feszített tervhez képest 40 milliós lemaradás van, azonban így is többet állítottak elő, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A Xyladecor-Xylamon festékekből 1000 tonnát, a tavalyi egész éves termelésnek a felét kívánták legyártani. A tőkés import alapanyaghiány és a késedelmes csomagolóanyag szállítás miatt azonban csak 600 tonna készült el. A másfél hónapos kiesés önmagában 30 millióval járult hozzá a negyedéves lemaradáshoz. Kevesebb készült az előirányzottnál az Emfix színező pasztákból és az aerosolos termékeikből is, a termelési értéket tekintve 3, illetve 7 millió forinttal. A zavartalan termelést tubushiány és a tőkés importból származó gáz-, flakon-, szelep- és koncentrátumhiány gátolta. Az alapozó festékeket, tapaszokat, kitteket, hígítókat a terv szerint, mintegy 500 tonna mennyiségben elkészítették, ezekből a termékekből 8 millió forint a negyedévre jutó termelési érték. A következő időszakban a gyáregységben új terméknek számító Neptun csónaklakk gyártását kezdik meg, amelyből évente előreláthatólag 300 tonnát állítanak majd elő. Az elmúlt hetekben az ehhez szükséges technikai előkészítő munkákat végezték el. A gyárban nem nyugtalankodnak az első negyedévben történt lemaradás miatt. Az egész évre tervezett termelési érték 430 millió forint és mivel a következő 3 hónapra 130 milliót irányoztak elő, különösebb nehézség nélkül tudják majd teljesíteni éves tervüket, sőt lemaradásukat is behozzák. Várhatóan anyaghiány sem fogja akadályozni a gyártást. B. L. — Sz. Z. Vedersoros keverő dolgozik a téglagyár agyagtároló depóján r Úttörőelnökségek választása Az MSZMP Fejér megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának székházában tegnap délelőtt ülést tartott a Magyar Úttörők Szövetsége székesfehérvári városi és járási elnöksége. Az ülésen rész vett Schmauder János, az MSZMP Székesfehérvári Bizottságának titkára, Horváth Sándor megbízott megyei úttörőelnök és Pollák József, a székesfehérvári városi KISZ- bizottság titkára. Az elnökségi ülést Németh János, a székesfehérvári Velinszky lakótelepi általános iskola igazgatója vezette. Az új közigazgatási felépítésnek megfelelően megszűnt a járási elnökség és megalakult a kibővített 15 tagú székesfehérvári elnökség. Posta Erzsébet eddigi városi úttörőelnököt felmentették tisztsége alól, aki a jövőben más munkakörben tevékenykedik majd. A városi úttörőelnökség elnöke Nényei Annamária, titkára pedig Miklós Gábor lett. A székesfehérvári járási úttörőelnökség megszűnésével egy időben megalakult a Gárdony városi jogú nagyközségi úttörőelnökség. Az elnökségi ülésen részt vett Borbély András, a gárdonyi városi jogú nagyközségi pártbizottság munkatársa, Lőrinczné Bencze Edit megbízott megyei úttörőtitkár és Flórián Judit, a gárdonyi városi jogú nagyközségi KISZ-bizottság titkára. Úttörőelnöknek Kálmán Erzsébetet választották meg. - Tartós fogyasztási cikkek gyártása Javult az ellátás A Belkereskedelmi Minisztérium megítélése szerint a tartós fogyasztási cikkeket gyártó üzemek nagy része az első negyedévben a korábbiaknál jobban igazodott a kereslethez, és így az ellátás is javult. A bojlereket gyártó üzem ütemesebben szállította, cirkogejzerből az idén a tavalyi menynyiségnek másfélszeresét rendelte a kereskedelem, ezt az ipar vissza is igazolta, s az időarányos mennyiség az első negyedévben meg is érkezett a boltokba. A szieszta gázfűtőkészülékekből a cég importalkatrészek hiánya miatt csak márciusban kezdte meg a szállítást. A legtöbb gondot továbbra is a hűtőszekrény-ellátás okozza. A Lehel Hűtőgépgyárral még nincs érvényes szerződése erre az évre a belkereskedelemnek, mert a hűtőgépgyár is beszerzési gondokkal küzd. A hiányokat hűtőszekrény-importtal igyekeznek pótolni. Színes televízióból mind az Orion, mind a Videoton most már nagyobb mennyiséget bocsátott a kereskedelem rendelkezésére, mint korábban, de ez is kevésnek bizonyult. Nagyobb mennyiség kibocsátását elsősorban a színes lépcső hiánya nehezíti, ezért a Videoton árucserével igyekszik több képcsőhöz jutni. Megállapodást kötött a lengyel Unitra gyárral, amelytől a tervezettnél több képcsövet kap, és ezért képcső nélküli színes televíziókkal fizet, így a Videoton az idén 68 250 színes televíziót tud szállítani a hazai kereskedelemnek, 5550- nel többet, mint amennyit a nemzetközi árucsere nélkül eredetileg vállalni tudott. Az első negyedévben a vállalat 14 555 színes tévét szállított, a tervezettnél ezerrel többet. A mosógépek kínálata érzékelhetően javult az első negyedévben. A Hajdúsági Iparművek szerződéses kötelezettségein túli mennyiségeket is szállított, s így 37 ezer hagyományos keverőtárcsás és több mint 25 ezer automata mosógép került a boltokba. Ugyanez a vállalat a lapradiátorokból is fokozta a gyártást. Az idén összesen 850 ezer négyzetmétert készítenek ebből a keresett cikkből. Az egész évre tervezett 125 ezer forróvíz-tárolóból eddig 34 ezret szállítottak a belföldi megrendelőknek, és az év hátralevő részére is folyamatos ellátást ígérnek. Tavaly kezdték el az úgynevezett nyílt rendszerű, forró vizet előállító tízliteres készülékek gyártását, az idén ötliteres melegítőkkel bővítik a választékot. A pápai Elekthermax a tavalyi sikeres bemutatkozás után most már sorozatban gyártja a kerámiával hurkolt hőtároló kályhákat, amelyekhez a különleges csempéket — több színben a Zalaegerszegi Cserépkályhagyár szállítja. A kályha fűtőrendszerét most továbbfejlesztették: a fűtőfelület és a levegő érintkezési felületét megkétszerezték, így ugyanannyi energiával gyorsabban és nagyobb meleget ad a kályha. (MTI) 520 ezer pár lábbeli A cipőipari szövetkezet közgyűlése A székesfehérvári Alba Cipőipari Szövetkezet, az MSZMP Fejér megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága székházában tegnap tartotta mérlegzáró közgyűlését. A vezetőség beszámolóját Mészárovics Imre, a szövetkezet elnöke terjesztette a közgyűlés elé. A szövetkezet az ipari termeléssel a múlt évben 126 millió 302 ezer forintos árbevételt ért el, ami a tervezett 93,2 százaléka. A nehézségek ellenére — az ipari termeléssel együtt — az összárbevétel 168 millió forint, nyereségük pedig 20 millió 673 ezer forint volt. Gondot okozott a termelőmunkában, hogy a szállító vállalatok a visszaigazolt anyagokat nem szállították ki. A beérkezett anyagok minősége sokszor nem volt kielégítő, a felsőbőrök szakítószilárdsága sem felelt meg a követelményeknek. Ezeken kívül — a sorozatgyártásban — előfordult, hogy a műszaki felkészítés is hiányos volt. Mindezek ellenére az Alba Cipőipari Szövetkezet dolgozói tavaly több mint félmillió pár lábbelit készítettek. Az ipari termelésben foglalkoztatottak átlagos létszáma 208 volt. A szövetkezet vezetősége jó kapcsolatot alakított ki a vidéki üzemekkel, így Enyingen, 155115 pár felsőrészt gyártottak, Abán, bérmunkában, 77 900 pár felsőrész készült el. A szövetkezet a múlt évben nagy gondot fordított az ipari szolgáltatások jó minőségben történő elvégzésére. Belkereskedelmi tevékenységük árbevétele 27 millió 552 ezer forint volt, ami 2 százalékkal több a tervezettnél, vidéki üzleteik sorra teljesítették tervüket. A bicskei, a martonvásári és a móri üzlet együttesen több mint 3 millió forintos forgalmat ért el. 1983-ban a szövetkezet átlagos állományi létszáma 431 dolgozó volt, a havi átlagkereset pedig 3918 forint. A közgyűlésen ismertették az idei terveket. A szövetkezet 1984-ben 198 millió forintos árbevétellel számol. 609 ezer pár lábbeli gyártását tervezik. Ipari szolgáltatásukat, belkereskedelmi tevékenységüket átalányelszámolásos rendszerűvé alakítják. A csak belkereskedelmi tevékenységet folytató üzleteiket pedig jövedelemérdekeltségűvé teszik. A tervek szerint 4 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre. Cs. J.