Fejér Megyei Hírlap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-01 / 78. szám

2. old­al Magyar-szovjet gazdasági tárgyalások Március 26. és 31. között hazánkban tartózkodott Nyi­kolaj Barbakov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke. A KGST tervezési együttműkö­dési bizottságának elnöke­ként részt vett a bizottság ülésén, majd tárgyalást foly­tatott Faluvégi Lajos minisz­terelnök-helyettessel, az Or­szágos Tervhivatal elnöké­vel. A kétoldalú megbeszélé­sen áttekintették az 1986— 1990. évekre szóló gazdasági együttműködés legfőbb kér­déseit. Tárgyaltak a szovjet energiahordozó- és nyers­anyag-szállításokról, vala­mint a magyar feldolgozóipa­ri és mezőgazdasági szállítás lehetőségéről. Megállapítot­ták, hogy az áruszállításokat az eddigi együttműködésre alapozva, a két ország lehe­tőségeit, illetve szükségleteit figyelembe véve kell tovább­fejleszteni és bővíteni. Hang­súlyozták, hogy a gazdasági együttműködés további el­mélyítését elsősorban a fel­dolgozóipari szakosítási és kooperációs kapcsolatok bő­vítésével kell megalapozni. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Havasi Ferenc, az PB tagja, a KB titkára pénteken szívélyes, baráti légkörű megbeszélést folytatott Nyikolaj Bajbakov­­val. Nyikolaj Bajbakov találko­zott Kapolyi László ipari mi­niszterrel, és előadást tartott a Magyar Tudományos Aka­démián a kőolaj- és földgáz­­kitermelés és -felhasználás legújabb tudományos ered­ményeiről. A szovjet miniszterelnök­helyettes elutazása előtt megtekintette az országos te­herelosztót, ahol az ország villamosenergia-ellátá­sáról tájékoztatták. Nyikolaj Bajbakov szom­baton elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren je­len volt Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettes és Vla­gyimir Bazovszkij, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. SZKP PB-ülés Legutóbbi ülésén az SZKP KB Politikai Bizottsága meg­hallgatta az illetékes minisz­terek beszámolóját a Köz­ponti Bizottságnak és a Mi­nisztertanácsnak a mező­­gazdasági gépgyártásra vonat­kozó határozatának teljesíté­séről. Az ülésen rámutattak arra, hogy az utóbbi években javult a mezőgazdasági gé­nek minősége, tervszerűen halad a korszerű technikai színvonalon álló gépek előál­lítása, gyorsult a mezőgazda­­sági gépgyártáshoz tartozó vállalatoknál a beruházás és a rekonstrukció. Az elért eredmények elle­nére — mutattak rá a testü­let ülésén — egészét tekint­ve még nem az előirányzott feladatoknak megfelelően fo­lyik a korszerű mezőgazdasá­gi gépek gyártása. Komoly hiányosságok vannak a mű­szaki politika megvalósításá­ban, a gépek és berendezé­sek karbantartásában és ja­vításában, gyakran gyenge az előállított gépek minő­sége. Különösen lassan halad a nagy teljesítményű, az ipa­ri technológiákhoz szükséges talajművelő gépek, a takar­mánytermeléshez és gabona­­termesztéshez szükséges be­rendezések elterjesztése. Ezzel összefüggésben a PB konkrétan is bírált több te­rületi pártszervet, mivel azok nem támasztanak megfelelő követelményeket az illetékes gazdálkodó szervekkel szem­ben, nem megfelelően vég­zik a szervező és ellenőrző munkát. A Politikai Bizottság ha­tározatot fogadott el, amely­ben gyakorlati intézkedése­ket határoz meg a mezőgaz­dasági gépgyártással foglal­kozó központi és helyi szer­vek részére. A testület ülésén áttekin­tették az agrár­ipari komp­lexum tulajdonának védel­mével kapcsolatos kérdése­ket. Az SZKP KB Politikai Bizottsága ezenkívül átte­kintett néhány más belpoli­tikai kérdést is. TELEX Gáspár Sándor sajtóértekezlete A lengyelországi helyzet teljes normalizálódása nem­csak Lengyelország ügye: a szocialista tábornak, sőt az egész haladó munkásmozga­lomnak is érdeke — muta­tott rá Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT és a Szakszervezeti Világ­­szövetség elnöke Varsóban pénteken este, amikor talál­kozott a lengyel és a magyar sajtó képviselőivel. Gáspár Sándor a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága meghívásá­nak tett eleget lengyelor­szági látogatásával, melynek során találkozott a szakszer­vezeti mozgalom vezetőivel és aktivistáival is. Síelők tragédiája öt síző halálát okozta egy la­vinaomlás a svájci Alpok déli részén, Arolla hegyi üdülőhely közelében. A mentőalakulatok még élve emelték ki őket a hó­­tömeg alól, és helikopterrel azonnal a berni, illetve a Lau­­sanne-i kórházba vitték őket. A kórházban azonban mind az öten belehaltak sérüléseikbe. Az öt szerencsétlenül járt személy kö­zül négy francia, egy pedig ka­nadai állampolgár. Tolvajok a repülőtéren Tolvajlás vádjával vette őri­zetbe az olasz rendőrség az Aeroporti di Roma repülőtér négy alkalmazottját. A négy em­bert rajtakapták, amint — érté­kes tárgyak után kutatva — az A1 Italia egyik Münchenbe indu­ló gépének csomagtárolójában kinyitották több utas bőröndjét. A repülőtér illetékesei szerint 1983 eleje óta mintegy harminc alkalmazottat tartóztattak le a római repülőtéren hasonló tol­vajlás miatt. Mengisztu befejezte moszkvai látogatását Tárgyalásainak befejezté­vel szombaton elutazott Moszkvából Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp Ideiglenes Katonai Kormányzótanács és az Etióp Dolgozók Pártjának megszervezésére alakult bi­zottság (COPWE) elnöke. Az etióp vezető a kétolda­lú kapcsolatokról, a pártkö­zi együttműködés kérdései­ről, valamint nemzetközi problémákról folytatott vé­leménycserét a szovjet veze­tőkkel, köztük Konsztantyin Csernyenkóval, az SZKP KB főtitkárával. Megbeszélése­ket tartott Andrej Gromikó­­val, Dmitrij Usztyinovval és Gejdar Alijevvel is. Hawai vulkánok Újabb vulkán tört ki pénteken Hawai-szigetén: az egy hete mű­ködő Mauna I­oához csatlakozott „kistestvére” a tőle harminc ki­lométerre fekvő Kilauea. A szi­geten ugyanaznap kisebb föld­rengés is volt. Több mint száz év óta ez az első eset, hogy a két vulkán egy időben „hányja a tüzet”. Ez a tény önmagában még nem nö­veli a közeli H­o várost fenye­gető veszélyt, mert a Kilauea lávája lakatlan területre zúdul. A Mauna Loából kiömlő izzó lávafolyam azonban már csak­nem hat kilométerre megközelí­tette a város legszélső házait. A Hilót megrázó földrengés ugyan­akkor tovább fokozza az amúgy is izgatott lakosság ijedelmét. A hatóságok rendkívüli állapotot rendeltek el a városban, és a la­kosság egy részét kitelepítették a veszélyeztetett körzetből. Nemzetközi élet FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1984. ÁPRILIS 1. VASÁRNAP HETI VILÁGHÍRADÓ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Mika Spiljak jugoszláv államfő prágai látogatása — A terror és a hamisítások jegyében lezajlott salvadori elnökválasztáson egyik jelölt sem szerez többséget — Harcok Irak és Irán kö­zött KEDD: Befejeződik a szovjet—kínai konzultációk újabb fordulója — Szudán illetve Líbia panasza a Biztonsági Tanács előtt — Eredménytelenül ér véget a közös piaci tízek külügyminisz­teri értekezlete SZERDA: Országos tiltakozási nap Chilében a Pinochet-rendszer el­len — Kornyijenko szovjet külügyminiszter-helyettes londoni tárgyalásai — A mongol külügyminiszter Moszkvában CSÜTÖRTÖK: Szovjet—etióp csúcstalálkozó a szovjet fővárosban — Megszületik a döntés Izraelben: júliusban rendkívüli válasz­tásokat tartanak PÉNTEK: Managua kérésére összeül a Biztonsági Tanács, miután újabb hajókat fenyegetnek az aknák a nicaraguai kikötők felé vezető víziutakon — Sekou Touré temetése Conakry-ban, af­rikai államférfiak tanácskozásai SZOMBAT: Konsztantyin Csernyenko üzenete olasz békeharcosokhoz — Weinberger amerikai hadügyminisztert heves tiltakozás fo­gadja Athénban . Erőfeszítések Bejrútban az újabb tűzszünet stabilizálására. A hét három kérdése Nagy-Britanniában tovább szélesedett a bányászsztrájk. A képen: rendőrök támadnak a sztrájkotokra Doncasterben­­. Hogyan áll a kelet—nyu­gati tárgyalások ügye? Minden lehetőséget fel kell használni, hogy előbbre jut­hassunk a béke és biztonság megszilárdításának útján — ez volt a kulcsmondata an­nak az üzenetnek, amelyet Konsztantyin Csernyenko, az SZKP főtitkára intézett olasz békeharcosokhoz, válasz­ként azok levelére. Valóban, meg kell ragadni minden kínálkozó alkalmat, hogy visszatérhessünk a ke­let-nyugati tárgyaló fóru­mokra, s azokon konstruk­tív munka folyjék. A Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok kezdeményezések sorá­val álltak elő, készek a pár­beszédre Bécsben, Stock­holmban s a genfi leszerelési értekezleten. Ugyanakkor az eurohadászati fegyverek­ről tavaly novemberéig ugyancsak Genfben folyta­tott megbeszélések felújítá­sára nincs mód, mert az Egyesült Államok a telepí­téssel lerombolta e tárgya­lások alapjait. Ezt nem lehet éppen kedvező körülménynek mondani, de jobb reálisan szembenézni vele, mint illú­ziókba ringatni magunkat és a világot, úgy tenni, mintha semmi sem történt volna. A jelek szerint azonban Washington éppen ezt pró­bálja tenni. Amerikai for­rásokból különböző tárgya­lási híresztelések látnak nap­világot, s a TASZSZ ezért volt kénytelen határozottan leszögezni: nem folynak és nem folyhatnak „suba alatti” tárgyalások, hiszen a telepí­tésekkel párhuzamosan nincs miről szót érteni. Lehet tár­gyalni az eurorakétákról, ám csak abban az esetben, ha az Egyesült Államok készséget mutat a telepítés előtti hely­zet visszaállítására. Felhív­hatta magára a figyelmet a Scowcroft tábornok utazása körüli közjáték is. A korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadó Reagan ajánlólevelével érke­zett Moszkvába, s a legfel­sőbb szovjet vezetéssel kí­vánt találkozni. Ez nem tör­ténhetett meg: a nyugalma­zott generális ugyanis sem­mifajta új javaslatot nem hozott magával, s amikor fel­ajánlották, hogy konzultáljon egy szovjet külügyminiszter­helyettessel, azt visszautasí­totta. Az amerikai lapok egy része ezt úgy találta, hogy „Moszkvában nem vették át az elnök levelét” csupán azt felejtették el hozzáfűzni, nem valamiféle lényeges in­dítványról volt szó, hanem a szokásos, semmitmondó udvariassági üzenetről, s egy kormányfunkcióval nem ren­delkező amerikai személyiség új elemeket nem jelentő uta­zásáról. A­ korábbi bejelentésekkel ellentétben egyelőre nem ke­rültek beterjesztésre új ja­vaslatok a bécsi haderő­csökkentési értekezleten sem, és várat magára az amerikai válasz a szocialista javasla­tok ügyében. (Erőszakról va­ló lemondás, Európa vegyi fegyvermentesítése, az atom­mentes zónák kialakítása, a katonai költségvetések be­fagyasztása, valamint csök­kentése stb.) Annál nyugta­lanítóbbak azok a hírek, amelyek — stílusosan szólva — csillagászati magaslatokba akarják emelni az űrfegyver­kezésre szánt amerikai ki­adásokat, s a rakétaelhárító rendszerek ügyében kötött korábbi megállapodás (a SALT-csomagból ez az egyez­mény van jogilag érvényben!) felmondását mérlegelik. Azért olyan lényeges tehát a tárgyalások helyzetéről szólni, mert a washingtoni nyilatkozatok nyomán torz kép alakulhat ki. Mintha az Egyesült Államok most ki akarná sajátítani a tárgyalá­sok, általa korábban nem na­gyon kedvelt eszméjét, s a másik félre hárítaná a fele­lősséget a tárgyalások aka­dozásáért. Természetesen nem így állnak a dolgok. Elég a heti eseménynaptárt áttekinteni, hogy kitűnjék a Szovjetunió érdekeltsége a tárgyalásokon. (Kornyijenko Londonban, konzultációk Kí­nával, Mengisztu Moszkvá­ban stb.) Ám valódi tárgya­lásokra van szükség, és nem alibi-tárgyalásokra az elnök­­választási év taktikai meg­gondolásaiból, amint azt a Fehér Ház körül szeretnék. Lehet tárgyalni, de csakis igazi tárgyalási szándék alap­ján ... 2. Miről tárgyalt a héten az ENSZ Biztonsági Taná­csa? Megszokhattuk már, hogy az ENSZ Biztonsági Taná­csa elé többségében a válság­­területekről szóló hírek ke­rülnek. A testület a héten sem panaszkodhatott az el­foglaltság hiányára, vitaté­mái tükrözték világunk há­rom nyugtalan térségének problémáit. Az egyik Észak-Afrika, ahol Szudán Líbiát vádolta az odurmani rádióállomás ellen elkövetett légitámadás­sal. (Khartum szerint csak Líbia birtokában van olyan típusú repülőgép, amelyet ál­lítólag észleltek volna, Tri­poli viszont azt hangsúlyoz­za, hogy Dél-Szudánban pol­gárháború folyik, s minden bizonnyal szudáni repülőtiszt hajtotta végre az akciót.) Az eset kapcsán Awacs légifel­derítési rendszerrel ellátott amerikai gépeket vezényeltek Egyiptom Szudánnal határos vidékei felé, s más katonai intézkedések is történtek. Emiatt Líbia nyújtott be pa­naszt, hiszen az észak-afrikai ország már többször állt amerikai katonai nyomás alatt. Tárgyaltak annak a bizott­ságnak észrevételeiről is, amely az iraki—iráni fronton a vegyi háborúról szóló jel­zéseket vizsgálta ki. Hiteles megállapításokat nem tudtak tenni, s a konzultáció általá­nos felhívással fejeződött be, amely a vegyi fegyverek ki­iktatását kéri a harcokból. Moszkvában közben határo­zottan visszautasították azo­kat az amerikai forrásból származó vádaskodásokat, miszerint a Szovjetunió ve­gyi fegyvereket szállítania Iraknak. Köztudomású: a kü­lönböző nemzetközi fórumo­kon éppen a Szovjetunió kö­veteli, hogy tiltsák el a vegyi fegyvereket. Panasszal élt a Biztonsági Tanácsnál Nicaragua is, a kikötőibe vezető vízi utak el­­aknásítása miatt. Washington tagadta részességét, de a­­vizsgálatok megállapították, hogy nem „házilagos” kivi­telű aknákat helyeztek el az ellenforradalmár csoportok a nemzetközi forgalom veszé­lyeztetésére, hanem amerikai gyártmányú eszközöket, ami­ket nyilván az Egyesült Ál­lamoktól kaptak. S olyan gyorsnaszádokat használtak, amilyenekhez nem lehet hozzájutni a nemzetkö­zi fegyverpiacokon sem: ezek sem az égből pottyantak alá... 3. Miért írtak ki rendkívüli választásokat Izraelben? Öt hónapja váltotta fel Be­­gint az izraeli kabinet élén Jichak Samir, és jövő év no­vemberében járna le alkot­mányos mandátuma. Július­ban mégis az urnák elé já­rulnak az izraeli választók, a belpolitikai válság következ­tében rendkívüli választáso­kat írtak ki. A 120 tagú parlamentben eredetileg 64:56 arányú több­sége volt a kormánykoalíció­nak. Két képviselő azonban a Libanon-politika ellen til­takozásul az ellenzékhez csatlakozott, majd a mérleg nyelvét jelentő tárai párt, amely a szefárd, vagyis ke­leti származású lakosság po­litikai szervezete, pártolt el a kormány­szövetségtől. Rá­adásul Begin volt miniszter­­elnök távoltartotta magát a szavazástól, így a Kneszet­­ben 61:58 arányban, alulma­radt a megfogyatkozott kor­mánykoalíció. Nem volt más, kiút, mint a választások ki­írása. A válság igazi oka a rom­ló gazdasági helyzet, a ta­valy 190 százalékosra nőtt infláció, valamint a libanoni politika fiaskója, amelyet ki­fejezhetett a különbéke szer­ződés bejrúti felmondása is. A közvéleménykutatások sze­rint, ha most választanának, Samir kabinetjét a szociál­demokrata Maráh-szövetség váltaná fel. Csakhogy van még majd négy hónap, s ez az időszak veszélyekkel ter­hes. Emlékezetes lehet, ami­kor 1981 nyarán Begin ugyancsak rendkívüli válasz­tások kiírására kényszerült, és rosszul állt, részben át­meneti gazdasági manőve­rekkel (adócsökkentés, amely később súlyos következmé­nyekkel járt), részben a bag­dadi atomreaktor, s Bejrút bombázásával fordított. A je­lenlegi helyzet is kalandokra csábíthatja a szélsőséges ele­meket, figyelembe véve a li­banoni szétesettséget és az amerikai elnökválasztási évet. Az izraeli választási harc ezért nő túl a szűken értel­mezett belpolitikai kereteken, s mindenképpen jelentőség­gel bír a Közel-Kelet válsá­gának vetületéből is. Réti Ervin Megkezdődött a francia katonák kivonása Bejrútból (Fotó : UPI — MTI — KS) Moszkvában országos tanácskozáson vitatták meg az élelmi­szerprogram első eredményeit, aktuális kérdéseit

Next