Fejér Megyei Hírlap, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-26 / 97. szám

Kiválók Már hagyomány, hogy má­jus 1-e, a munka ünnepe előtti napokban adják át az élenjáró kollektíváknak a Ki­váló Vállalat, vagy Kiváló Gyár és élüzem kitüntetése­ket. Ezek az elismerések az idén szűkebb hazánk. Fejér megye tizenhárom gazdálko­dó egységét, ipari, szövetkeze­ti és szolgáltató vállalatát, intézményét érintik. Nem ez az első év, amikor a minisztériumi, ágazati ki­tüntetésnek nem pusztán az előző évinél jobb eredmé­nyek, a munkaügyi és mun­kavédelmi előírások betartá­sa és a munkaverseny sike­rének adják meg az értékét, hanem általában a termelés, a gazdálkodás hatékonyságának javítása az odaítélés fő krité­riuma. Nem az 1983-as esz­tendő volt az egyetlen, ami­kor gazdasági tevékenysé­günk középpontjában a ter­melékenység emelése, a minő­ségi tényezők kibontakozta­tása, a termelés jövedelem­­termelő képességének és nemzetközi versenyképessé­gének fokozása állt. Ezek a követelmények természetsze­rűleg együtt járnak a költ­ségtakarékos gazdálkodás, az önköltségcsökkentés, az anyag- és energiatakarékos­ság kiterjesztésével, a korsze­rűbb, hatékonyabb eljárások, termelési technológiák kidol­gozásával és bevezetésével is. Távolabbról: ésszerűbb munkaerő-gazdálkodást, ösz­tönzőbb bérezési rendszert és folyamatos műszaki fejlesz­tést, termékszerkezet átalakí­tást is feltételez ma már a kiváló cím. Mindez összefo­nódik a rugalmasabb és vál­lalkozó szellemű vezetés, irá­nyítás követelményével, az igényekhez gyorsabban al­kalmazkodó, esetleg annak elébe is menő piac- és keres­kedelempolitikával is. Legyen az például az Alba Regia Ál­lami Építőipari Vállalat, vagy az Édász székesfehérvári üzemigazgatósága — egyfor­mán magas a mérce: csak az a hatékonyan gazdálkodó, nyereséges, illetve költségta­karékos termelést folytató szervezet érdemelheti ki a ki­tüntetést, amely mozgalmi, munkaverseny tevékenységét, művelődési-szociálpolitikai gondoskodását tekintve is példamutató. Úgy gondoljuk, szerencsés dolog, hogy néhány, nehéz gazdasági helyzetbe került nagyvállalatunk kivételével, az idei kitüntetettek sorában a Fejér megyei nagyüzemek, a kiváló termékekkel is büsz­kélkedő iparvállalatok, mint az ARÉV, a Videoton Elekt­ronikai Vállalat, a dunaújvá­rosi papírgyár, a SZIM Kö­szörűgépgyár és az Ikarus (annak móri gyára) viszi a prímet. A magasabb szerve­zettséget, a nagy értékű be­rendezéseket jobban kihasz­náló nagyüzemek ugyanis ter­melési értékben, illetve gaz­dasági jelentőségükben egy­aránt egész gazdaságunk súlypontját képezik, s mellet­tük az infrastruktúra, a szol­gáltató ágazat fejlődését jelzi az Édász, a Dunaújvárosi Ví­zitársulat, a székesfehérvári IKV, 1-es posta és a sárbo­gárdi költségvetési üzem ki­tüntetése. Azzal gratulálunk az elis­meréshez, hogy tavalyi, ki­emelkedő eredményük min­den bizonnyal még nem je­lenti teljesítményük, fejlődő­­képességük felső határát. Zs. Cs. B _____________________________ B3 D R/k E?I KONSZTANTYIN CSERNYENKO BESZÉDE | |W| Q | I egyesüljetek! NEMZETI KINCSÜNKRŐL, mW mU WBBBBBM WKRBM H ----------------------------------­A TERMŐFÖLD VÉDELMÉRŐL Csütörtök. ------------------------- 1984. április 26. DURUZSOLÓ KAPTÁRAK XL. évfolyam, 97. szám­­ Ara­ ,#40 F. J Ülést tartott a megyei tanács vb Vizek, vízi közművek, társulatok Fejérben Ülést tartott tegnap délelőtt Székesfehérváron, Fejér me­gye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, Závodi Imre tanács­elnök elnökletével. A napirend első pontjaként a végrehajtó bizottság lejárt határidejű határozatainak megvalósításáról tettek jelentést a végrehajtásért felelősök. Ezt követően jelentést vitatott meg a vb Szabadbattyán nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bi­zottságának tevékenységéről; az előterjesztést Borsó Pál nagyközségi tanácselnök készítette. Két „vizes” téma került ezután a végrehajtó bizottság elé: Szabó Mátyás, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igaz­gatója a Fejér megyében működő víziközmű és vízitársulatok törvényességi felügyeletéről számolt be; dr. Pintér Lajos, a vb építési és vízügyi osztályának vezetője a közműves ivó­­vízellátás, a csatornázás és a szennyvíztisztítás helyzetéről adott számot a testületnek. A megyei tanács és szerveinek szervezeti és működési sza­bályzatát rendeletben módosítja majd a tanács, az új jog­szabályokhoz, a megváltozott irányítási rendhez igazodva. A Fejér megyei Tanács ügyrendi és igazgatási bizottsága által készített tervezetet Listár Sándor, a bizottság elnöke terjesz­tette megvitatásra a végrehajtó bizottság elé. A két „vizes” témáról ké­szített beszámolót együtt vi­tatta meg a végrehajtó bi­zottság, hiszen a vízügyi igazgatóság törvényességi felügyeletével tevékenykedő vízgazdálkodási és vízmű­társulatok sokat vállalnak magukra vizeink minőségé­nek védelmében, a vízellátás bővítésében; munkájuk el­választhatatlanul összefügg az ivóvízhálózat, a szenny­vízelvezetés és -tisztítás fej­lesztésével. A 25 éves társu­lati mozgalomnak figyelemre méltó eredményei­­ vannak szűkebb hazánkban is. A há­rom vízgazdálkodási társulat (a dunaújvárosi, a sárvíz­­malomcsatornai és a vértes­­alji) érdekeltségébe tartozik gyakorlatilag a megye egész mezőgazdasági és erdőgaz­dasági területe, a kezelésük­ben levő közcélú vízfolyások hossza meghaladja az 1100 kilométert, termelő-szolgál­tató tevékenységük értéke a 170 millió forintot. A megyé­ben eddig összesen 36 vízi közműtársulat alakult, 50 te­lepülésre és a velencei-tavi üdülőkörzetre kiterjedő fel­adattal. Legtöbbjük — fel­adatát, a közmű megépítését teljesítve — feloszlott; jelen­leg tíz közműtársulat van a megyében. Természetesen a közmű­társulatok munkájának is eredménye, hogy a megye la­kosságának csaknem 77 szá­zaléka vezetékes ivóvízzel ellátott, ezen belül a városok lakossága mintegy 99 száza­lékban, a községeké 62 szá­zalékban. A témában előter­jesztett beszámoló a többi között hangsúlyozta: a me­gyeszékhely közműves ivó­­vízellátása kiegyensúlyozott; a vízellátó rendszer képes a lakosság, az intézmények és az ipar jogos vízigényét csúcsidőben is maradéktala­nul kielégíteni. Dunaújváros hálózata a lakásépítkezések­hez kapcsolódóan fejlődik; az üzemelő vízbázisok (ercsi kavicsterasz, Szalki-sziget) a város igényét hosszú tá­von is kielégíti. Mór vízel­látása eddig nem fejlődött a középtávú tervben megfogal­mazott célok szerint; a tele­pülés tavaly súlyos vízhiány­nyal küzdött. Jelenleg épül a balinkai vízbázis és a város közötti vezeték, készülnek a hozzá kapcsolódó létesítmé­nyek. Amennyiben a kivite­lező tartja a határidőt, az idén már mentesül a víz­gondoktól a fiatal város. A községi vízműfejlesztés a középtávú tervben megha­tározott ütemben történik. A tervidőszak elején lépett üzembe a vízmű Perkátán, Pázmándon, Vajtán és Iván­­csán. Elsődleges cél­­ez a végrehajtó bizottság ülésének vitájában is szóba került­, hogy a közegészségügyileg veszélyeztetett települések egészséges ivóvízzel való el­látását oldják meg. A leg­utóbbi felmérés szerint tíz­­tizenkét olyan település volt a megyében, ahol sürgős se­gítségre van szükség. Ezek közül négy községben (Csó­kakő, Sőréd, Sárkeszi, Jenő) már épül a vízmű; előkészü­letben az isztiméri, a gutta­­mási, a gánti, a pákozdi és bodméri vízműépítés. A he­tedik ötéves tervre marad (mint legsürgősebb ilyen cé­lú beruházás) Kisapostag, Felcsút, Vereb és Előszállás vízművének megépítése. Örvendetes, hogy a vezeté­kes ivóvízzel még el nem lá­tott települések lakosságát ma már nem kell agitálni, hogy társulat létesítésével maga is vegyen részt a be­ruházásban; most már nem annyira a lakosság anyagi ereje, személyes munkája, hanem a tanácsi pénzeszkö­zök mértéke határozza meg a hálózat fejlesztésének üte­mét. Nyomatékkal került szóba a vitában, hogy a vízvezeték­hálózat bővülésével szinte egyetlen településen sem tart lépést a szennyvíz elve­zetését, tisztítását szolgáló beruházások építése. Igaz, a csatornahálózat négyszer­­ötször annyiba került, mint a vízvezeték-hálózat, mégis, néhol (például Székesfehér­vár Öreghegy városrészében) halaszthatatlanul fontos a vízelvezetés és -tisztítás meg­oldása. Az öreghegyi szenny­vízgondok megoldására in­tézkedési terv készült, a ki­vitelezésnek azonban anyagi akadályai vannak, legkeve­sebb 200 millió forint kelle­ne ahhoz, hogy a csatorna­­hálózat megépüljön, a tisztí­­tóművet bővítsék. A lakosság anyagi hozzájárulásával ter­mészetesen számol a tanács. (A város vezetői kötvények kibocsátására is gondolnak, de a közműtársulatok létre­hozása látszik jobb megol­­■­dásnak.) A gerincvezeték, a néhol szükséges átemelők és a tisztítómű építése azon­ban csak tanácsi pénzből történhet, s ehhez a fehér­vári tanácsnak nincs és be­látható időn belül nem is lesz elegendő pénze, köz­ponti támogatásra szorul. A vízvezeték és a csator­nahálózat kiépítettsége kö­zötti nagy különbséget csök­kentheti, ha a tanácsok (élve a törvény adta lehetőséggel) kötelezően előírják a lakóhá­zak „bekötését” ott, ahol a csatornahálózat már meg­épült, üzemel. F. F. Losonczi Pál fogadta a vendéget . Látogatás a Medicorban és a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában Budapesttel ismerkedett Sadli Bendzsedid Tiszteletadással kezdődött szerdai programja Sadli Bendzsedidnek, az Algériai Demokratikus és Népi Köz­társaság elnökének, a Nem­zeti Felszabadítási Front (PLN) Párt főtitkárának, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. Sadli Bendzsedid a magyar és al­gériai zászlókkal díszített Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A délelőtti órákban Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Sadli Bendzsedid szűk körben megbeszélést folytatott a Parlamentben. A magas rangú vendég programja gyárlátogatással folytatódott. Az algériai el­nök és kísérete Losonczi Pál társaságában felkereste a Medicort. A vendégeket a nagyvállalat bejáratánál Ka­­polyi László ipari miniszter és a gyár vezetői fogadták, majd Martos István vezér­­igazgató adott tájékoztatást a mintegy nyolcezer dolgozót (Folytatás a 2. oldalon) Május elsejei előkészületek Felvonulások, nagy­gyűlések, népünnepélyek Megyeszerte megkezdődtek a munkásmozgalom nemzet­közi nagy ünnepének, május elsejének előkészületei. A néhány nappal ezelőtti tár­sadalmi munkaakciók nyo­mán megszépültek a lakó­helyek, felfrissültek a közte­rek és parkok, tovább gyara­podtak a közös értékek, ame­lyekhez a kommunista mű­szakok részvevői is hozzájá­rultak. Az ünnepi program része­ként helyi rendezvényeken ismerik el a jó munkát, ki­tüntetésben részesülnek a gazdasági élet, a szocialista brigádmozgalom legjobbjai. A szakszervezeti élet kiváló­ságait is kitüntetik az ünnep alkalmából. A Videoton dol­gozóinak oktatási és szabad­idő központját átadják az ünnepre. Készülnek már a május elsejét köszöntő transzpa­rensek, a termelési eredmé­nyekről, a szocialista alkotó tevékenységről hírt adó táb­lák feliratai. A megyeszék­helyen holnap már hozzálát­nak a Dózsa György téren az elektromos hálózat kiépítésé­hez a Videoton szakemberei. Az ARÉV dolgozói a dísz­tribünt, a tanácsi építőipar munkásai pedig a zenekari emelvényt építik. Más nagyüzemek és üze­mek a belváros ünnepi deko­rációjáról gondoskodnak. A kereskedelmi egységek kira­katai is megújulnak ez al­kalomra. A lakóházakon mindenütt zászlók lobognak. A hagyományokhoz híven politikai tartalomban és lát­ványban egyaránt gazdag lesz május elseje programja. A városokban és a nagyobb településeken zenés ébresztő­vel veszi kezdetét az ünnep köszöntése. Az SZMT vezetői munka­társainak, a szakmai, ága­zati, szakszervezetek gondo­zásában elkészült a székes­­fehérvári felvonulás forgató­­könyve is. A felvonulás út­vonala a Népköztársaság út— Dózsa György tér,­­ majd a Mészöly Géza utca. A dísztribünre meghívot­tak Székesfehérváron, a Sza­badság téren gyülekeznek, innen mennek együtt a fel­vonulás útvonalán a Dózsa György téri emelvényig. Pontosan 10 órakor megszó­lalnak a harsonák, ezután el­hangzik az ünnepi köszöntő. Felvonulnak a térre a fia­talok és úttörők, beperdülnek a megyei népi együttes tán­cosai. A szakmai csoportok menetét a vasas üzemek és a könnyűfémmű dolgozói nyit­ják. A felvonulás főrendező­je, Harza Ferenc gondosko­dik arról, hogy folyamato­san, egymást kövessék a szakmai csoportok, amelyek ismerik már a gyülekező he­lyeket. A mintegy két órán át tar­tó ünnepi menetet idén is a szakmunkásképző intézetek és a szakközépiskolások zár­ják. Dunaújvárosban, a Lenin téren gyülekeznek fél ki­lenckor az élcsoportban fel­vonulók és kilenc órakor kez­dődik a hagyományos sereg­szemle. Mór városban 14 órakor az Ifjúsági parkban nagygyűlést tartanak, amit látványos kulturális és sportesemények követnek. Bicskén is 9 órakor veszi kezdetét a felvonulás és az ünnepi program délután is folytatódik. Gárdony városi jogú nagy­község közigazgatási terü­letének egy részéről az agárdi sportpályára jönnek össze nagygyűlésre. Az ünne­pi köszöntőt műsor, tűzoltó­verseny és gazdag sport­­program követi. Sárbogárdon 10 órakor ve­szi kezdetét a felvonulás és a felvonulók együtt vesznek részt az ünnepi nagygyűlé­sen és a többi szabadtéri eseményen. Székesfehérváron a Vidám Parkban, a művelődési há­zakban és a sportpályákon egész napos műsorral vár­ják az érdeklődőket. Hason­ló szórakoztató programok lesznek más településeken is. Polgárdiban például a népi hímző szakkörösök munkái­ból kiállítás nyílik a műve­lődési házban. Nem maradnak el a vi­dám majálisok, táncmulatsá­gok sem. Sokfelé állítanak májusfát a fiatalok. Ünnepre készülnek és méltóképpen köszöntik május elsejét me­gyénk munkahelyein, telepü­lésein. n. e.

Next