Fejér Megyei Hírlap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

VERSENY Miközben még arról cik­keznek az újságok, hogy nincs költségérzékenység, hogy a vállalatok gazdálko­dásában csikorognak a moz­gatórugók, nincs hatékonyan ösztönző érdekeltség, észre­vétlenül, csendben — mint egykor Párizsba az ősz — be­szökött közénk a versenyszel­lem. Az egyik gazdasági munka­­közösség vezetője, aki alig néhány hónapja még arról panaszkodott, hogy megbí­zást, munkát csak ismeretség útján lehet szerezni, most egy több oldalas fénymásolt füzetecskét lobogtat: verseny­­tárgyalásra kell ajánlatot ké­szíteni,­­ s állítólag csak a ha­táridőn, az áron múlik, hogy éppen ő vagy más kapja meg a feladatot. A változás nem kapcsolha­tó máshoz, mint az utóbbi évek reformfolyamataihoz, jól illeszkedik azokba az irány­elvekbe, amelyek legutóbb éppen ez év áprilisában kap­tak a Központi Bizottságtól megerősítést, mégis váratla­nul, mégis hirtelen történt. Mintha a gyermek, akinek anyja évek óta próbál a lel­kére beszélni, máról holnap­ra megértené a szót, egyszer­re j­ólneveltté válna. Az anya szinte riadtan keresi, hogy mivel is érte el a hatást? Pedig a titok nyitja mind­össze annyi: felnőtt a gyerek. Talán éppen tegnap történt, hogy az egyik kislány nem úgy nézett rá, mint a pajtá­sára, hanem mint egy érett ifjúra. S az anya sohasem ér­ti meg, hogy az éveken át is­mételt jótanácsok, „moss ke­zet, öltözz rendesen, fésül­­ködj meg”, miért éppen má­tól hatnak, mitől vált egy­szerre szófogadóvá a fiú. Vállalataink, mintha most hirtelen döbbennének rá ar­ra, hogy „vállalkozásként” önálló felnőtt életet is élhet­nek, szinte egyik napról a másikra kezdték alkalmazni az okos, költségérzékeny gaz­dálkodás legkülönbözőbb ele­meit : igyekeznek megszaba­dulni a felesleges készletek­től, új — lehetőleg nyeresé­ges — gyártmányok piacra dobásával kísérleteznek. A másokra bízott feladatoknál pedig versenyeztetik a jelöl­teket, hogy minél olcsóbban, minél gyorsabban birtokba vehessék az új létesítményt, az adott munkaszervezési el­járást, a terméket, a szolgál­tatást, a produktumot. A kü­lönféle szempontok — ame­lyek két „vállalkozó” együtt­működését, kapcsolatát­­ez ideig meghatározták — most szinte egyik pillanatról a má­sikra egyszerűsödnek egyér­telmű célfüggvénnyé: a leg­főbb szempont a gazdaságos­ság. Nem tudom, hogy melyik az a rendelet, amelyik végül is elérte a hatást.­ Nem tu­dom, hogy melyik az a ha­tározat, szabályzó, amelyik versenybe szólította a válla­latokat. Csak azt tudom, hogy azok az irányelvek, azok a politikai állásfoglalások, amelyek immár évtizedek óta megkísérlik felnőttnek tekin­teni az önálló jogi (és termé­szetes) személyeket, hirtelen, csendben, szinte észrevétle­nül gyakorlattá váltak, a gaz­dálkodó szervezetek rádöb­bentek önálló, felnőtt jogaik­ra, érdekeikre. Hajrá vállalatok! V. J. A. Termeltetés, felvásárlás és az áfészek Új kezdeményezések, vállalkozások kellenek A nyolcvanas évek kezdetét mint a felvásárlási munka sike­res esztendeit emlegetik Fejér megye fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetei, főleg a kisárutermelőktől, háztáji gazda­ságoktól átvett áru értéke néhány év alatt csaknem megkét­szereződött és majdnem elérte a 400 millió forintot, az ága­zat nyeresége 16 százalékos volt, jóval nagyobb a kiskeres­kedelmi forgalom nyereségarányánál. Sajnos, 1982-ben már csökkent a felvásárolt áru mennyisége, értéke, és a múlt év­ben sem jutottak előbbre, az ágazati nyereség tömege egy­­harmadára esett vissza. A visszaesés okait kereste, a felvásárlásban a szövetke­zetekre váró legfontosabb feladatokat összegezte tegna­pi ülésén a MESZÖV elnök­sége. A Gárdonyban, a Ve­lencei-tó környéke Áfész központjában, Szabó László MESZÖV-elnökhelyettes el­nökletével megtartott ta­nácskozás az áfész-titkárság előterjesztését vitatta meg, amelyhez dr. Szigetvári Ti­bor fűzött szóbeli kiegészí­tést. Az előterjesztés címe: A szövetkezeti szervek felvá­sárlási tevékenységének ér­tékelése, különös tekintettel az áfészek és a Zöldért Vál­lalat közötti kapcsolatokra. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Tiringer György, a Zöldért igazgatója is. A burgonya, a zöldség és a gyümölcs felvásárlásának visszaesése főleg a rossz idő­járással és az egyéb értéke­sítési „csatornák” bekapcso­lódásával magyarázható, de ellensúlyozhatta volna ezt a veszteséget néhány árucikk irányított, szervezett termel­tetése, aminek más megyék­ben igen jelentős eredményei vannak. Piackutatók tapasz­talatai szerint hosszú távon is jól értékesíthető lenne az ilyen szervezett formában (tömbösítve) termeltetett uborkának, paradicsomnak, vöröshagymának, száraz bab­nak, a bogyós gyümölcsök­nek. Az eddiginél is jobban lehetne támaszkodni a szak­csoportok tevékenységére, árutermelésére. Ezzel kap­csolatosan elhangzott az az észrevétel, hogy a szakcso­portok az áfészek jelentős támogatását (anyagi, szak­mai, kereskedelmi) élvezik, de a szövetkezeteknek szinte egy fillér hasznuk nincs eb­ből a segítségnyújtásból. Nem „megsarcolni” akarják a szakcsoportokat, csak any­­nyit, hogy e közösségek mun­kájának eredményességében anyagilag is legyenek érde­keltek. Érdekes és követendő kez­deményezésként javasolta Szirmai László, a Gorsium Áfész elnöke, hogy a boltok kössenek szerződést a terme­lőkkel, ők beszéljék meg, milyen zöldség- és gyü­mölcsfélére, miből mennyire van szükség. Tapasztalataik szerint ezzel valóban lerövi­díthető az áru útja a terme­lőtől a fogyasztóig. Nálunk némelyik bolt például kony­hakész, tisztított zöldséget kap a termelőktől. Az árré­sen is kevesebb így a vita, s tulajdonképpen mindenki jól jár. Természetesen mindenütt fokozott figyelmet kell for­dítani a tevékenység jöve­delmezőségére. Az úgyneve­zett vegyes cikkek (gyógynö­vény, nyúl, galamb, tojás) forgalmának visszaesése jó­részt azzal magyarázható, hogy csökkent az ár, a juta­lék, miközben nőtt a kon­­kurrencia. Befolyásolta (csökkentette) a termelési kedvet, hogy mérséklődött az áfészek által a termeltetés­hez nyújtott támogatás. A termeltető, felvásárlómunka tárgyi és személyi feltételei is inkább romlottak, mint javultak. A tervek között szerepel olyan gazdasági társulás lét­rehozása a fogyasztási szö­vetkezetek részvételével, amely például aprómagvak termeltetésével, felvásárlá­sával foglalkozna. A külön­böző „közvetítő” szervek ki­kapcsolásával, a Gorsium Áfész gesztorságával, köz­vetlen a külkereskedelemmel építenének ki kapcsolatot. Ezt abból a meggondolásból tervezik, hogy bár a termel­tetésben, felvásárlásban a fő figyelmet továbbra is a ház­táji- és kisegítő gazdaságokra fordítják, tevékenységükben „nyitni” szeretnének a nagy­üzemek irányába is. F. F. Alba Regia tanácsgazdasági konferencia Hasznos szakmai tapasztalatcsere volt A megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán tegnap befe­jeződött az Alba Regia tanácsgazdasági konferencia. A négy­napos tanácskozáson két fontos témában hangzottak el elő­adások, amelyeket kiegészítettek korreferátumok és szekció­ülések. Szerdán a konferencia har­madik napján dr. Szántó Gergely, pénzügyminiszté­riumi főtanácsos a „korsze­rűbb forráselosztási módsze­rek és felhasználási alterna­tívák keresése az új közigaz­gatási struktúrák gazdálko­dási és fejlesztési tevékeny­ségének segítésére” témakör­ben tartott előadást. A fel­szólalók Zala, illetve Sza­­bolcs-Szatmár megyei ta­pasztalatokkal kapcsolódtak az előadásban halottakhoz. A tervezés változatokkal foglalkozott a továbbiakban dr. Balassa Ákos, az Orszá­gos Tervhivatal közgazdasá­gi főosztályának vezetője. Az előadáshoz Győr-Sopron, il­letve Somogy megyei felszó­lalók mondandója kapcsoló­dott. Csütörtökön, a konferencia záró napján, dr. Háklár László, a Pénzügyminiszté­riumi Számítástechnikai In­tézetének igazgatója „A ta­nácsok, települések informá­ció-ellátásának fejlesztési le­hetőségei a tanácsi pénzügyi szakigazgatásban” címmel tartott előadást. Ezt Csong­­rád, illetve Somogy megyei korreferátumok egészítették ki. Délután dr. Sivák József, az Országos Tervhivatal Szá­mítóközpontjának igazgató­­helyettese a tervezés alap­adatellátásának gondjait, megoldási törekvéseit, a köz­ponti és területi tervezés in­formációs kapcsolatait is­mertette. Az előadáshoz Bács-Kiskun és Heves me­gyéből hangzottak el felszó­lalások. A vendégszakemberek meg­ismerkedtek Székesfehérvár­ral, üzemlátogatáson vettek részt a Móri Állami Gazda­ságban. Eredményes, hasznos szak­mai tapasztalatcsere volt a konferencia. A konferencia elnöke, dr. Szira József, az Államigazgatási Szervezési Intézet tudományos főmun­katársa zárszavában össze­gezte a tapasztalatokat. Ez­után Pap László, a TIT me­gyei titkára köszönte meg a rendező szervek nevében az érdeklődést és aktivitást, n. e. M ______________________________ IT”" f" | (3 [3 ^ [3 | VILÁG NÉHÁNY IGAZ SZÓ A GYEPRŐL | IWI | g ^ Y | egyesüljetek! AZ ÜDÜLŐKÖRZETEK *ta xsmmmaim —■ *■ ^ ---------------------------------­ÉLELMISZER-ELLÁTÁSA g _ péntek | I* |||| " ' J 1984. június 1. A KUBAI SZIVAR TITKA M |S§§ 'HM % U|h| XL. évfolyam, ________________ •. 1HH| '1l . '% 127. szám NYÁRI SZÍNHÁZI PROGRAMOK ........... ........................................ ................ Ára: 140 R Bezárta kapuit a tavaszi BNV Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti" pártbi­zottság első titkára­ tegnap délelőtt a vásárvárosba lá­togatott. Kőrösvölgyi Lász­ló, a Hungexpo vezérigaz­gatója adott tájékoztatást a tavaszi BNV-ről. Ezt köve­tően Maróthy László több kiállító standját kereste meg. Elsőként megismerke­dett a Ganz Villamossági Művek vásáron bemutatott termékeivel, közöttük a Nagydíjas tolatómozdony­nyal. Ezt követően megláto­gatta a Méréstechnikai Fej­lesztő Vállalat és a MOM standját, majd megtekintet­te a szovjet pavilont, illetve a Telefongyár Számítástech­nikai Koordinációs Intézet és a Csepel Autógyár kiál­lítását. A 79. tavaszi BNV tegnap este bezárta kapuit. Még az utolsó napon is sor került újabb üzletkötésekre. Az Elektroimpex például 750 ezer rubelért adott el tele­víziós közvetítési láncokhoz szükséges híradástechnikai berendezéseket lengyel part­nerének. A beruházási javak idei szakvásárán 28 ország (és Nyugat-Berlin) 1800-nál is több kiállítója szerepelt árucikkeivel. Kádár János fogadta Armand Hammert Armand Hammer, a neves amerikai közéleti személyi­ség, az Occidental Petroleum Corporation igazgató taná­csának elnöke Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására csütörtökön reggel Budapestre érkezett. Tárgyalásai során Armand Hammer megbeszéléseket folytat az amerikai vállalat és magyar pertnerei közötti együttműködés további bő­vítéséről a bányászat, az energetika és a vegyipar te­rületén; áttekintik a közös, harmadik piacokon történő fellépés kiterjesztésének to­vábbi lehetőségeit. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön a KB szék­házában fogadta Armand Hammert. A szívélyes légkö­rű találkozón véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet és a magyar—amerikai kap­csolatok néhány időszerű kérdéséről. A megbeszélésen jelen volt Marjai József. Ügyészi értekezlet képviselik a társadalom érdekeit A Fejér megyei Főügyész­ségen ügyészi értekezletet tartottak tegnap a megye ügyészei részére.­ Dr. Borza János, Fejér megye főügyé­sze értékelte a végzett mun­kát és megjelölte a soron kö­vetkező időszak legfőbb fel­adatait. A tanácskozáson részt vett Takács Imre, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, és dr. Lévai Ti­bor, a legfőbb ügyész he­lyettese. A tanácskozáson jelen voltak a megye taná­csi, bűnüldözési és népi el­lenőrzési szerveinek vezetői, illetve képviselői. A megyei pártbizottság el­ső titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Fejér megyei Főügyészség dolgozói eleget tettek a megnöveke­dett feladatoknak, tevékeny­ségükkel képviselik a társa­dalom érdekeit. Dr. Varga Józsefnét, a Fe­jér megyei Főügyészség osz­tályvezető ügyészét a leg­főbb ügyész főügyészhelyet­tessé nevezte ki. A kineve­zési okmányt dr. Lévai Ti­bor adta át. Pártbizottsági ülések Dunaújvárosban Az MSZMP Dunaújvárosi Bizottsága tegnap ülést tar­tott. Gadanecz György első titkár tájékoztatta a testüle­tet a Központi Bizottság 1984. április 17-i állásfogla­lásáról. Majd Fehéri Béla, a városi pártbizottság titkára a végrehajtó bizottság jelenté­sét terjesztette a testület elé a mai gazdasági helyzetből adódó feladatok megoldásá­ra, a szervezeti, irányítási és érdekeltségi rendszer tovább­fejlesztésére tett intézkedé­sek tapasztalatairól az ipar­ban és a mezőgazdaságban. A testület ezután személyi ügyeket tárgyalt. Fehéri Bé­lát, a városi pártbizottság titkárát érdemei elismerése mellett, más fontos pártmeg­bízatás miatt felmentette tisztségéből és elismerését fe­jezte ki a dunaújvárosi párt­­bizottságon végzett négyéves munkájáért. A városi pártbi­zottság saját kérésére fel­mentette végrehajtó bizott­sági tagsága alól Kocsa Lász­lót, a Dunai Vasmű pártbi­zottságának titkárát. * * * A Dunai Vasmű pártbi­zottsága tegnap délután ülést tartott. Az ülésen részt vett Gadanecz György, a Duna­újvárosi városi Pártbizottság első titkára. A testület saját kérésére felmentette Kocsa Lászlót végrehajtó bizottsági tagsá­gából és titkári funkciójá­ból, s egyetértett azzal, hogy gazdasági területen dolgoz­zék. A testület kooptálta tagjai sorába Fehéri Bélát, majd megválasztotta a végrehajtó bizottság tagjának és a Du­nai Vasmű pártbizottsága titkárának. Németh Károly haza érkezett Szófiából Csütörtökön elutazott Szó­fiából az MSZMP küldöttsé­ge, amely Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vezetésével részt vett a szocialista országok kommunista és munkáspárt­jai pártszervezési kérdések­kel foglalkozó KB-titkárai­­nak értekezletén. A magyar küldöttséget Georgi Atanaszov, a BKP KB PB póttagja, a KB titkára és Dimitr Sztanisev, a KB tit­kára búcsúztatta a repülőté­ren. A küldöttség hazaérke­zett Budapestre.

Next