Fejér Megyei Hírlap, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

I A kubai szivar titka Szegény Kolumbusz Kris­tófra sok mindent ráfognak mostanában. Az egyik felfe­dezéséről azonban írásos bi­zonyíték is rendelkezésünkre áll. Eredeti naplófeljegyzései szerint ő talált rá a dohány­ra, mégpedig Kubában, 1492. november 6-án. Az addig is­meretlen növényről készített feljegyzései szerint a széles levelű, aromatikus növényt a helybéli bennszülöttek kedé­lyesen elfüstölték. A dohány azóta világkarriert futott be, és a föld minden táján ter­mesztik, sokféle van belőle, de a kubai dohánnyal egyik sem vetekedhet. De mi is a kubai szivar tit­ka? Miért járják le a lábukat az ínyencek egy-egy doboz olyan szivarért, melynek cím­kéjén ez olvasható: „Hecho en Cuba” — készült Kubá­ban? A titok meglehetősen összetett. A szakemberek sze­rint a világ legjobb dohány­termő földjei éppen itt, Pi­­nar Rio tartományban talál­hatók. Ezek a földek izzadják ki magukból azt a kreolszínű dohányt, amely a legjobb szi­varburkoló. A titok másik nyitja a kubai parasztok év­százados tapasztalatában rej­lik, amely a dohány szerete­­tével, s a szigetország do­hánytermesztésre rendkívül alkalmas klímájával párosul. Persze aprólékos, sokrétű és fáradtságos munka kell ah­hoz, hogy a díszdobozokba csomagolt szivarok a fogyasz­tókhoz jussanak. A palántázásra előkészítik, gőzzel fertőtlenítik a talajt, majd folyamatosan, két-há­­rom naponként alulról felfe­lé szedik a leveleket, fűzik és szárítják a dohányt. Minden mozzanat nagy figyelmet ér­demel. Az aprólékos munka azonban igazán csak ezután kezdődik. A kubaiak azt vall­ják — s az igényes vevők is e szerint válogatnak — hogy igazán jó szivart csak kézzel lehet készíteni. Történtek persze kísérletek arra, hogy gépekkel helyettesítsék a rendkívül fárasztó, s viszony­lag lassú emberi munkát, de a kézimunka általános felér­tékelődése a világpiacon arra késztette a kubai szivargyár­tókat, hogy termékeik jó ré­szének elkészítését még min­dig a kétkezi munkásokra bízzák. Így aztán a kubai szi­vargyári munkás a szó szoros értelmében a tíz ujjával öreg­bíti a világmárka jó hírét. A szivarsodrás menetrend­je a következő: a munkás az asztalra terít egy nedves, úgynevezett fedőlevelet, spe­ciális késsel méretre vágja a széleit, belehelyezi a köpenyt, majd a belső levelekkel együtt hengerré sodorja. De közben vigyáz arra, hogy ne legyen se túl kemény, se túl laza. Ügyel arra, hogy meg­legyen a súlya, a színe, a mé­rete, a simasága és a gyúlé­konysága. Egy-egy munkás egy műszak alatt 120—150 szivart tud készíteni. A szi­varokat aztán egy hónapig szárítják, címkézés és dobo­zolás után indulhatnak a füstrudak a világ minden tá­jára. A hagyomány, a hírnév kö­telez, nem is beszélve a je­lentős valutabevételekről. A kubai kormány ezért az el­múlt években több tízezer hektár újabb dohányföldet fogott művelésbe, s tovább gyarapította a szivarkészítés szakembergárdáját. Emellett az utóbbi időben az egyéni gazdák éppúgy, mint az álla­mi gazdaságok több új gépet, felszerelést kaptak, hogy nö­veljék a termelékenységet, hiszen a világ minden tájáról újabb és újabb megrendelé­sek érkeznek. N. Cs. Kitűnőnek ígérkezik a termés Készül a szivar Műszaki osztályunkon június 1-től 9-ig, ■.1 ha 200 Ft felett vásárol villanyszerelési cikket, 7 ’50 Ft-os vásárlási utalványt ajándékozunk, mely a Diszkont bármely osztályán levásárolható. Vj Szabad idő osztályunkra - ÖNTÖTTVAS FÜRDŐKÁD ÉRKEZETT | — Svejci sapka 5 Ft-os reklámáron. ' Temaforg részlegünkön, p­­iíl ha június 1­9-ig 500 Ft felett vásárol, /J az érték 20 %-át visszatérítjük. V. 1 Vasosztályunkon ■fjfj rendkívüli falicsempe vásárt tartunk. Megérkezett a közkedvelt 12 mm-es „PAF” 'J préselt fatábla. I& m * 6942 Cím: Székesfehérvár Tobak — maHHi Gazdaság- és társadalompolitika AUTÓSOK FIGYELEM! A SZÉKESFEHÉRVÁRI AUTÓJAVÍTÓ KISVÁLLALAT Balatoni út 8. telephelyén garanciában lecserélt, használt alkatrész és karambolos karosszéria­­elemeket ÉRTÉKESÍT kedvezményes áron, amíg a készlet tart. 1984. június 2-án 12 óráig. 246 058 Döntött a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági bírságok Két szövetkezetre szabott ki gazdasági bírságot a Leg­felsőbb Bíróság. A megyei tanács kereske­delmi osztálya az egyik áfész gyermekruházati boltjában 1982 tavaszán ellenőrzést tar­tott, és megállapította: a bo­kafixes zoknit, valamint az importból származó gyer­mekgarnitúrát a megenge­dettnél drágábban árusítot­ták. Fél évvel később újabb vizsgálat során pedig kide­rült, hogy az égetett szeszes italok árkalkulációja a szö­vetkezetnél jogellenes volt. Ezzel 144 ezer forint többlet­­bevételre tettek szert. Mind­ezek miatt a legfőbb ügyész gazdasági bírság kiszabását indítványozta. Az előterjesz­tés időpontjában az áfész ezt az összeget a Pénzügyminisz­térium Ellenőrzési Főigazga­tósága megyei igazgatóságá­nak megfizette, és a helyte­len gyakorlatot megszün­tette. A Legfelsőbb Bíróság a szövetkezetet 150 ezer forint gazdasági bírság fizetésére kötelezte. Az ítélet indokolá­sa szerint a gazdasági bírsá­got akkor is meg kell állapí­tani, ha a szövetkezet a jog­talan anyagi előnyt időköz­ben teljesen vagy részben a Pénzügyminisztérium szám­lájára befizette.­­ Egy mezőgazdasági terme­lőszövetkezet az egyik közle­kedési vállalattal elektromos kábelek fektetésére szerző­dést kötött. A munka jelen­tős részét kisiparosok alvál­lalkozásába adta. Egy másik szerződésben pedig közintéz­mény telepén a hulladék ösz­­szegyűjtésére és elszállításá­ra kötelezte magát. Mint ké­sőbb kiderült, a két munká­nál 462 ezer forinttal többet számláztak, mint amennyi megillette volna őket, ezért a legfőbb ügyész gazdasági bírság kiszabásáért indít­ványt terjesztett elő. A tárgyaláson a tsz kép­viselője bejelentette: a tör­vényes felügyeletet ellátó megyei tanács vb a szövet­kezetet feloszlatta. Ezért pénzügyminiszteri rendelet értelmében a pert fel kell függeszteni. Arra is hivatko­zott, hogy a téves számlázás súlyos „műveleti” hibák kö­vetkezménye volt. A Legfel­sőbb Bíróság ezt a védeke­zést nem fogadta el és 600 ezer forint gazdasági bírsá­got rótt ki. — Jogszabályba vagy ható­sági rendelkezésbe ütköző, illetve a szocialista gazdál­kodás elveivel ellentétes te­vékenységéért gazdasági bír­ságot kell fizetni — hang­zott az ítélet. — Ez az eljárás pedig nem olyan per, ame­lyet a hivatkozott pénzügy­­miniszteri rendelet alapján fel kell függeszteni. A szö­vetkezet számláiban az ár­képzési szabályokat megsért­ve, 462 ezer forint jogtalan előnyhöz jutott. A bírságot úgy kell megállapítani, hogy a jogtalan haszonnak leg­alább 30 százalékát megha­ladja. Mérséklésre nem volt mód, mert az egyik munká­nál a tényleges teljesítmény csaknem hatszorosát szám­lázták. Ezt sem számolási tévedéssel, sem a számoló­gép hibájával nem lehet in­dokolni. Lelépési díj a lakásért Egy nyugdíjas eladta csa­ládi házát, amelynek elkülö­nített másfél szobás és kony­­hás lakrészében házaspár la­kott. A vevő kötelezte ma­gát, ha a házaspár meghatá­rozott időn belül elköltözik, 12 ezer forint lelépési díjat fizet nekik. Az illetők a la­kást kiürítették, de a vevő a megígért összeget nem volt hajlandó kifizetni, ezért pert indítottak ellene. Ebben azonban már a szerintük törvényesen megállapított lakás-használatbavételi dí­jat, 42 ezer forintot követel­tek. Az alsó fokú bíróságok a keresletet azzal az indok­lással utasították el, hogy nem tudták bizonyítani: a térítés megfizetésében írás­ban állapodtak meg. A jog­erős ítélet ellen emelt törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra he­lyezkedett és a vevőt 12 ezer forint fizetésére kötelezte. A határozat indokolása ki­mondta: a lakásbérleti jogvi­szony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor a felek szabadon állapodhat­nak meg abban, hogy a tu­lajdonos a bérlőnek megha­tározott összegű lelépési dí­jat fizet. Nincs olyan jogsza­bály, amely szerint ennek írásban kell megtörténnie. Három érdektelen tanú val­lotta, a vevő 12 ezer forintos lelépési díjat ajánlott föl, ha a házaspár megállapított időn belül a lakást elhagyja. Ez megtörtént, ezért ez az ösz­­szeg megilleti őket. Lakás­használatbavételi díj azon­ban — külön megállapodás nélkül — nem jár. Mikor jár nem vagyoni kártérítés? Motorkerékpáron utazott egy húszéves lakatos, ami­kor egy szabálytalanul közle­kedő autó elütötte. A fiatal­ember a bal lábszárán dara­bos nyílt törést szenvedett, és sérülése nem gyógyult tel­jesen: 36 százalékos munka­képesség-csökkenés maradt vissza. Az Állami Biztosító a kárát megtérítette, de a la­katos 80 ezer forint nem va­gyoni kártérítést is követelt. Arra hivatkozott, hogy járó- és állóképessége nagymér­tékben csökkent, új szakmá­ját megfelelően nem tudja folytatni. A baleset előtt rendszeresen sportolt, ezt a jövőben szintén nem tudja folytatni. A biztosító tagad­ta, hogy a sérülések a fiatal­ember részvételét a társadal­mi életben tartósan megne­hezítenék. A járásbíróság 70 ezer forintot ítélt meg neki, fellebbezésre a megyei bíró­ság havi 800 forintot. A leg­főbb ügyésznek a jogerős ítélet ellen emelt törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság az ügyben új bizonyí­tási eljárást rendelt el. — A nem vagyoni kárért való felelősség csak súlyos nem vagyoni hátrány oko­zása esetén állapítható meg — hangzik a határozat. Ilyen igényre, főleg testi sérülések és egészségkárosodás adhat­nak alapot. Ebben az ügyben megállapítható: a fiatalem­ber egészségromlása olyan mérvű, ami egész életére ki­ható súlyos hátrányt jelent. Szakmájában többé nem dolgozhat, munkavállalási lehetősége korlátozott. Spor­tolási és szórakozási lehető­ségei lényegesen csökkentek. A 36 százalékos rokkantság az életét tartósan és súlyo­san megnehezíti. — Egymagában az, hogy fiatalon érte a baleset, egy­összegű kártérítés helyett já­radékszerű szolgáltatás meg­ítélését nem indokolja — hangzik tovább a határozat. Ez csak akkor szükséges, ha az illető életviszonyai még nem alakultak ki, és a nem vagyoni hátrány mértéke bi­zonytalan, továbbá, ha a sé­rülés következményei nem véglegesek. Az orvosszakér­tői véleményből azonban nem derül ki, hogy a 36 százalé­kos munkaképesség-csökke­nés miben jelentkezik, mi a maradandó egészségkároso­dás, sérült lábszára megrö­vidült-e, vagy csak a boka­­izület mozgása korlátozott, és ez mennyiben gátolja a járásban, állásban stb. Azt is vizsgálni kell, kialakult-e új munkaköre. Csak ezek tisztázása után lehet dönteni, vajon egyösszegű kárpótlás vagy havi járadék megítélé­se indokolt-e. Hajdú Endre iparcikk! MINDEN HANGSZEREN JÁTSZHAT! Június 1-én 11 órakor a Bergendy-együttes műsorával MEGNYITJUK a RITMUS hangszer- és hanglemezboltot! Kedvezmény a nyitáskor: Elektromos orgona 31 000 Ft helyett 18 600 Ft , Delicia mini orgona 5500 Ft helyett 3300 Ft , Tangóharmonika 2500—7000 Ft-ig helyett 1500—4200 Ft-ig I ’ Citera 400—520 Ft-ig helyett 240—312 Ft-ig -í; Áruajánlatai: t vonós, fúvós, pengetés, ütős, billentyűs hangszerek casió (szintetizátor és számológép), kottapapír, kórus lapkották (minta utáni értékesítés), pedagógiai kottaanyagok (mini), daloskönyvek, í;' • magyanóta-album (szöveg és kotta), y és nótaszövegek (előjegyzésre is), ^ ■ hangszer alkatrészek, hanglemezek, műsoros kazetták.­­ Minden hangszer előjegyezhető és OTP-re megvásárolható I v a RITMUS hangszer és hanglemezboltban Ritmus Székesfehérvár, Rózsa F. u. 5. I naponta 9—18 óráig, 1­6319 szombaton, 8—13 óráig. ';*}■ I

Next