Fejér Megyei Hírlap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-01 / 153. szám

wmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmm FEJÉR MEGYEI­­ / fl^SZM^ECVm­izDÍTSAfiÁLLAMt^É^^^^^a VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Vasárnap, 1984. július 1. XL. évfolyam, 153. szám • Ára: 1,40 Ft FŐORVOS ÚR, UGYE VAN REMÉNY? LAKOSSÁGI FÓRUM ÖREGHEGYEN HETI RÁDIÓ- ÉS TÉVÉMŰSOR ■ I­SPORT Nyár és művelődés Vajon miért alakult ki az a lassan már életmóddá vált nézet, hogy a nyár, a több­nyire ekkor élvezett szabad­ság a kulturális „üresjárat” időszaka? Mondjuk, az egész évben felgyülemlett fáradtsá­got is ki kell pihenni valami­kor, és igazán nem lehet el­várni, hogy nehéz fajsúlyú művekkel ilyenkor „bombáz­zuk” az agyunkat. Csak azt nem tudom, hogy akik a munkáshétköznapokon ugyan­erre hivatkozva mondanak le a szellemi táplálékról, azok vajon mikor éreznek készte­tést a művelődésre? Hiszen ma már arra sem lehet hivatkozni, hogy a nyár kezdetével megáll a kulturá­lis élet. A műsorfüzetek, aján­lások szerint változatos prog­ramok, tucatnyi előadás, ki­állítások, koncertek minden­féle műfajban várják az ér­deklődőket. Működnek a mo­zik, szabadtéri színházak és színpadok, és többnyire köny­­nyed művekkel kívánják szolgálni az emberek ilyenkor megnövekvő szórakozási vá­gyát. Igaz, közben arról sem illik megfeledkezni, hogy szó­rakoztatni igényesen is lehet, sőt elsősorban csak úgy sza­badna. A lehetőség minden­esetre adott, és csak rajtunk múlik, hogy mit választunk ki az igazán gazdag kínálat­ból. A nyári szabadidőt művelő­désre, élménygyűjtésre, isme­retszerzésre is felhasználhat­juk. Szinte minden valamire való település nyújt ma már élményeket, érdekes látniva­lókat az odalátogatóknak, és ha a felkínált lehetőségekkel valóban élni tudunk, még szebbé, tartalmasabbá, válto­zatosabbá tehetjük pihené­sünket. A nyaraláshoz kétség­telenül hozzá tartozik a lazí­tás, a mindennapok gondjai­nak elfeledése, ha csak röpke napokra vagy hetekre is. A testi felfrissüléshez azonban hozzá kell, hogy tartozzon a szellemi is, mert az csak rossz beidegződés, hogy a pihenés, nyaralás egyúttal semmitte­vés is, amikor a kulturális ér­tékekkel sem szabad „fárasz­tanunk” magunkat. Sőt, ahhoz, hogy a nyár, az üdülés, az utazás ideje, tény­leg emlékezetessé váljon szá­munkra, s ne csak egy legyen a többi közül, elengedhetet­len, hogy­­ fogékonyak le­gyünk, hogy új élményekkel, ismeretekkel gazdagodjunk. A könyv sem tiltott ilyenkor. S úgy érzem, nem felesleges minderről beszélni, hiszen so­kaknál még nem vált belső szükségletté a kultúra érté­keivel való rendszeres ismer­kedés. Emiatt sem lehet elég­gé hangsúlyozni a személyi­ségformáló, nyitott, a műve­­­lődést előtérbe állító életmód jelentőségét. Nyár van. Az üdülés, utazá­sok, kirándulások időszaka. Önmagában ettől a ténytől még nemigen lehet szemlélet­­változást várni. Mégis a más, az új környezet fogékonyabbá tesz bennünket minden újra, amivel megismerkedhetünk. Ez az, amit fontos és érdemes kihasználni, amelyre máskor alig-alig van alkalmunk. Vá­ratlan, meglepő élményekkel gazdagodni, más, idegen szo­kásokkal megbarátkozni és közben ismerősöket, talán arátokat is szerezni a sem­mittevés mellett, a nyár ezt­­ kínálja. Szabó Zoltán Biztató, de még nem kielégítő fél év KÖNYVTÁrI Túlteljesíti exportját a Dunai Vasmű Biztató termelési eredményeket ért el a Dunai Vasmű az első félévben, főként az acélgyártásban és a hengereltáru-terme­­lésben, de néhány más termék (koksz, nyersvas, másodter­mék) előállításánál és a kiszállításnál kisebb mértékű a le­maradás. A kohászati kombinát lassan kilábal a tavalyi ne­héz gazdasági helyzetéből: javultak az anyagkihozatali mu­tatók, a költséggazdálkodás is kiegyensúlyozottabbá vált és elsősorban a gyár konvertibilis exportja jelentősen megha­ladta a tervezett mértéket. Az első öt hónap alatt kokszból a tervezett 291 ezer tonna helyett 278 ezer tonnát gyártottak, mivel a szénellá­tás is akadozott, s a 26 éve működő kokszolóblokk is megérett már a lebontásra. Egyre nehezebbé válik a kar­­bantartás, az üzemképesség fenntartása. Nyersvasból jú­nius elejéig mindössze hat­ezer tonnával maradt le a két kohó, 319 ezer tonnával szemben 313 ezer tonnát csa­poltak. Az ócskavas-felhasz­nálás arányának megnövelé­se a tervezettnél húszezer tonnával több acélt és jelen­tős energiamegtakarítást eredményezett, az acélmű összesen 543 ezer tonna acélt gyártott május végéig és jú­niusban is teljesítette időará­nyos feladatát. A több alapanyag és a Di­ósgyőrből vásárolt acélbuga mennyiség a két hengermű­ben is túlteljesítést tett lehe­tővé. A leányvállalat Lőrinci Hengermű nélkül, durva- és finomlemezből összesen 458 ezer tonna laposárut henge­reltek. A kohászati másod­termékek gyártásánál viszont kisebb lemaradások mutat­koztak öt hónap alatt, s ezt részben a csökkenő beruhá­zások, a kisebb kereslet in­dokolja, így profilból 72 ezer tonnát, spirálcsőből 14 ezer tonnát, acélszerkezetből 8 ezer tonnát állítottak elő jú­niusig, radiátorból — ami a gyár legkeresettebb terméke — a prés felújítása miatt, 30 ezer négyzetméterrel keve­sebbet gyártottak a tervezett­nél. Jóval meghaladja viszont a tervezett mértéket a Dunai Vasmű öthavi konvertibilis exportja. Hengereltáruból 74 ezer tonna helyett 98 ezer tonnát szállítottak dollárel­számolású piacokra, ráadásul a dollárárak is kedvezőbben alakultak a vártnál. Az ex­port révén a gyár öt hónap alatt csaknem 400 millió fo­rint többletbevételt ért el, így év végéig elérhető a tervezett exporttöbblet, ami összesen 780 millió forinttal emeli a Dunai Vasmű éves árbevéte­lét. Az eredeti tervhez képest javult a Dunai Vasmű költ­séggazdálkodása és az anyag­kihozatali mutatók is. Mind­ezt a jobb alapanyag-összeté­tel eredményezte, de ez egy­ben — az acélvásárlás miatt — részben önköltség emelke­déshez is vezetett. Így aztán nem meglepő, hogy az első félévre tervezett szerény mértékű ötmillió forint nye­reség helyett várhatóan 24 millió forint ráfizetéssel zár­ja a fél évet a Dunai Vasmű. Ez a veszteség természetesen a havi 1,3 milliárd forint ár­bevétel mellett nem jelentős, de jelzi, hogy jobb szervezés­sel, több törődéssel megelőz­hették volna a deficitet. Pél­dául csak kocsiállás-bírságra (késedelmes kirakás miatt) 17 millió forintot költött az első félévben a dunaújvárosi nagyüzem. Végezetül megemlítjük, hogy a Dunai Vasmű június 1-től átlagosan 5 százalékkal emelte termékei árát. Ennek közgazdasági hatása az év végéig mintegy 150 millió fo­rint többlet árbevételt jelent majd. Zs. Cs. A hengermű több mint 30 ezer tonna készáruval teljesítette túl félévi ter^j^jjy Bartha, Zsófi és a többiek Újdonságok a bútorgyárból Már szerelik a könnyűszerkezetes csarnokot a Székesfehér­vári Bútoripari Vállalat telepén, a 800 négyzetméter alap­­területű új üzembe a részleges famegmunkáló gépsor kerül. Ezzel az üzemmel az jövő évtől 20 százalékkal bővül a gyár kapacitása, s az új készáruraktárral együtt termékeik minő­ségjavítását szolgálja. Egyébként a raktár egy részében hama­rosan megnyílik a Garzon mintabolt is. Újdonság a fehérvári gyár­ban, hogy a kedvelt „Barba” bútorcsalád elemes, laprasze­­relt változatának sorozat­­gyártása is megkezdődik. A többféle magasságú, nagyobb variációs lehetőséget biztosí­tó szekrénysorhoz a házi ösz­­szeállításhoz rajzos­ szöveges útmutatót is mellékelnek. Ugyancsak előkészületben van a Bútoripari Vállalat új favázas­ forgácslap kombiná­ciójú irodabútorának gyártá­sa. A saját műszaki gárda által formatervezett garnitú­ra a szokványostól eltérően lekerekített éleivel és U-ala­­kú lábaival, tűnik ki. Az idén ötszáz garnitúra készül a „Zsófi” ifjúsági la­kószobából. Az egyszemélyes heverővel, íróasztallal, ágy­neműtartóval­ kiegészített szekrénysor profilkasírozás­­sal, mogyoróbarna és szürke műanyagfólia díszítéssel ké­szül. Nyári egyetem Fehérváron Számítástechnika az iskolai oktatásban A számítástechnikai nyári egyetemnek ismét Székesfehérvár ad otthont július 9-től 13-ig. A téma, amelyet az öt nap alatt a résztvevők megvitatnak, nagyon időszerű és széles érdek­lődésre számot tartó, ugyanis A számítástechnika alkalmazá­sának lehetőségei az iskolai oktatásban címmel foglalható össze. Az ünnepélyes megnyitó július 9-én 10 órakor kezdő­dik Fehérváron a Technika Házában, majd a megyei és fővárosi pályázatok ered­dmé­­nyeit hirdetik ki. Ezt követő­en előadások hangzanak el a számítógép népgazdasági al­kalmazásáról, az informatika szerepéről a társadalomban és az oktatásban, és kitekin­tenek a számítógép-oktatás nemzetközi helyzetére, szín­vonalára is. A keddi előadások az isko­laszámítógép programozásá­nak további lehetőségeit jár­ják körül. Július 11-én a részt vevő szakemberek ta­pasztalatcserére szánják a napot, átadva egymásnak gyakorlatban szerzett isme­reteiket, így előadást tarta­nak a számítástechnikai szakkörök működéséről, a számítógép alkalmazásáról a matematika és kémia órákon, valamint a nyelvi oktatásban való felhasználásáról ismer­tetik a középiskolai program­pályázat eddigi tapasztalatait is. Július 12-én a nyári egye­tem résztvevői üzemlátoga­tásra indulnak, a Videoton Elektronikai Vállalatnál is­merkednek a számítógép­­gyártással. A következő, és egyben utolsó napon kerek­­asztal-beszélgetést szervez­nek, ahol a számítástechnika és az iskolai oktatás legidő­szerűbb és legsürgetőbb kér­déseit vitatják meg. Ezt kö­vetően és a zárszót megelő­zően szoftver­börzét rendez­nek, programokat mutatnak be és cserélnek. Öreghegy csak nevében öreg. Ma mintegy húszezren élnek ezen a területen, jobbára szép, új, családi- és társasházakban. A szép kertvárosban azonban gondokkal is küzdenek. Riportunk a 3. oldalon Fotó: Rabáczy szilárd

Next