Fejér Megyei Hírlap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

Ismét Arafat a vb vezetője Palesztin parlament Az ügyrendi tervekhez ké­pest legalább 24 órás késés­sel, csak péntek hajnalban fejeződött be a hontalan pa­lesztin parlament, a nemzeti tanács 17. ülésszaka. Új vég­rehajtó bizottságot válasz­tott, élén Arafattal, akinek az eddiginél szemlátomást nagyobb felhatalmazása van új, még ismeretlen utak ke­resésére. Ezen az úton —, amint a nemzeti tanács pén­tekre virradó éjjel közreadott nyilatkozatából is kitűnt — az Arafat irányította palesz­tin áramlatok Jordániával együtt indulnak el. Az új végrehajtó bizottság csak 11 tagból áll, mivel há­rom mandátumot tartalékol­nak olyan damaszkuszi szék­helyű palesztin szervezetek­nek, amelyekkel Arafaték szeretnének megbékülni. A végrehajtó bizottság hat tag­ja független politikus, Arafat feltétlen híve, ebből a cso­portból pedig két ember pol­gármester volt a megszállt Ciszjordániában. A végrehaj­tó bizottság meglehetősen sokáig vitatott összetétele arra utal, hogy Jasszer Ara­fat a nyugati part közvéle­ményének megnyerésén fá­radozik, és igyekszik meg­kerülni saját szervezetének, az El Fatah mozgalomnak Szíriától ugyan elhatárolódó, mégis befolyásos, belső ellen­zéket. Az El Fatah — talán éppen emiatt — mindössze három tárcát kapott a PFSZ kabinetjében. Péntek hajnalban Arafat sajtóértekezletet tartott. Mon­danivalójának középpontjá­ban a fegyveres harc és a jö­vendő politikai útkeresés állt: azt hangoztatta, hogy a PFSZ folytatja és fokozza a fegyveres ellenállást, de eköz­ben erőfeszítéseket tesz a Jordániával való együttmű­ködés sikere érdekében. A kijelentés időben egybeesett Husszein jordániai uralkodó egyiptomi látogatása hírének jordániai megerősítésével. Arafat egyetért Husszeinnel abban, hogy a közel-keleti problémakört az ENSZ véd­­ernyője alatt megszervezett nemzetközi értekezletnek kell áttekintenie, a Biztonsá­gi Tanács állandó tagjainak — közöttük természetesen a Szovjetuniónak —, valamint az egyenrangú partnerként kezelt PFSZ-nek a részvéte­lével. Nem adott érdemi vá­laszt Arafat a riportereknek arra a kérdésére, hogy előző nap — csütörtökön — miről tárgyalt Husszeinnel. Szovjet -amerikai konzultációk Moszkvában pénteken dél­után véget ért a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról tartott szovjet-amerikai konzultá­ciósorozat újabb fordulója. A szerdán kezdődött megbeszé­lésen a két küldöttséget Andronyik Petroszjanc, a Szovjetunió Atomenergia Ál­lami Bizottságának elnöke és Richard Kennedy különleges megbízatású nagykövet ve­zette. Mint Vlagyimir Lomejko, a Szovjetunió külügyminisz­tériuma sajtóosztályának ve­zetője péntek délután tartott sajtótájékoztatóján elmond­ta, a háromnapos konzultá­ción a két küldöttség nagyon sok olyan kérdést tekintett át, amely összefügg azzal, hogy elejét lehessen venni újabb, nukleáris fegyverrel rendelkező államok megjele­nésének. Lomejko leszögezte: ez a konzultáció is megerő­sítette azt a korábbi tapasz­talatot, hogy mind a Szov­jetunió, mind pedig az Egye­sült Államok érdekelt a nuk­leáris fegyverek továbbter­jedésének megakadályozásá­ban. A szovjet és az ameri­kai küldöttség megállapodott abban is, hogy folytatják a konzultációkat. Vlagyimir Lomejko szólt arról is, hogy a Szovjetunió a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tevékenységében egyik hatékony eszközét lát­ja a nukleáris eszközök kato­nai alkalmazása megakadá­lyozásának. A Szovjetunió azt szeretné, ha a Nemzetkö­zi Atomenergia Ügynökség tevékenysége még hatéko­nyabbá válna. A nemzetközi szervezetnek hatékonyabb el­lenőrző tevékenységet kelle­ne kifejtenie például azok­ban az országokban, ame­lyek már közel jutottak a nukleáris fegyverek előállí­tásához. Különösen fontos ez az ellenőrzés az említett ál­lamoknak abban a csoport­jában, amely nem csatlako­zott az atomsorompó-egyez­­ményhez. A japán nagykövet Gromikónál Gromiko fogadta a japán nagykövetet Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Minisztertanács el­nökének első helyettese, külügy­miniszter pénteken Moszkvában fogadta a japán nagykövetet. A találkozót a diplomata kérte. A megbeszélésen, amelyen köl­csönös érdeklődésre számottartó kérdésekről volt szó, szovjet részről rámutattak: célszerű len­ne a szovjet—japán kapcsolatok normalizálása. Helmut Kohl Washingtonban Helmut Kohl nyugatnémet kancellár, aki csütörtökön este érkezett egynapos láto­gatásra Washingtonba, pén­teken reggel megkezdte tár­gyalásait. A kancellár előbb George Schultz amerikai kül­ügyminiszterrel, majd Caspar Weinberger hadügyminisz­terrel folytatott megbeszé­lést. Helyi idő szerint dél­előtt a Fehér Házban Reagan elnökkel találkozott. Tárgyalásai megkezdése előtt a nyugatnémet kancel­lár az NBC­ televíziónak adott nyilatkozatában közölte, hogy mindenekelőtt a Szovjetunió­val folytatandó tárgyalások felújításáról kíván megbe­szélést folytatni amerikai tárgyalópartnereivel. „Ezeket a tárgyalásokat jól elő kell készíteni annak érdekében, hogy sikerrel járjanak” — mondotta. Kohl szerint a NATO úgynevezett kettős ha­tározata, amelynek alapján megkezdték az amerikai kö­zepes hatótávolságú nukleá­ris eszközök nyugat-európai telepítését, „elérte célját”, s ez eredményezte most a tár­gyalások felújítását. Nemzetközi élet I .­­.... ■:________________________________________________________­_________________________________________________________­.............. ..............................................................­..........I Laosz nemzeti ünnepén ívben magasra törő pagoda­tetők, gúla alakú kegyhelyek, sztupák, az udvaron sárkány­­leples, sétálgató boncok. Szemben, a földút másik ol­dalán a szövőipari szövetke­zet szellős barakkjaiban pö­rög a hatalmas fonalorsózó kerék, csattognak az asszo­nyok lábbal hajtott szövőszé­kei, készül a sötétkék, mintás népi szövés. Innen kőhajítás­­nyira, a Mekong partján fe­kete vízibivalypár görnyed a fából, bambuszból készült eke elé, a földek mögött a mezőgazdasági termelőszö­vetkezet vertagyag raktárai, irodaépületei sárgállanak. Vientianenak, a Laoszi NDK fővárosának talán ezek a legjellemzőbb képsorai, ame­lyek kifejezik, hogy Ázsia egyik legelmaradottabb álla­mában, a tengernyi belső ne­hézség, a thaiföldi és a kínai határról átdobott ellenforra­dalmi csoportok aknamunká­ja ellenére, igyekeznek előre­lépni, megalapozni a szocia­lista irányú fejlődést. Kilenc éve, 1975. december 2-án Laoszban vértelen úton győzött a népi forradalom. A Laoszi Népi Forradalmi Párt irányításával megkezdődhe­tett a továbblépés a Millió Elefánt Országában, az év­századokig félfeudális, törzsi­­nagycsaládi kötelékekben, kiskirályok alatt vergődő, szétszabdalt Laoszban. Viet­nam, noha maga is nélkülö­zött, élelmiszerekkel, szakér­tőkkel, gyógyszerekkel sietett a háború következményei fölszámolásába kezdett laoszi nép segítségére. Még egy évtized sem telt el a függetlenség kivívása óta, de a Laoszi NDK-ban szemmel látható változások történtek az évszázadok óta mozdulatlanságba dermedt társadalmi-gazdasági szer­kezetben. A mezőgazdaság­ban, a lakosság döntő több­sége számára megélhetést adó ágazatban megkezdődött a szövetkezetesítés, s ma már több mint kétezer kollektív gazdálkodási egység műkö­dik. Nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a hiányzó mű­trágyát, kisgépeket, nemesí­tett vetőmagot beszerezzék, és a parasztokhoz eljuttat­hassák. Ami az ipart illeti, itt is az alapoknál tartanak. Elsősorban a kis- és kézmű­ipart, a sajátosságoknak in­kább megfelelő formákat erősítik, szem előtt tartva a fokozatosságot. A párt- és ál­lami vezetők tudatában van­nak annak, hogy az ország­ban a temérdek egyéb gond mellett a széttagoltság, az alacsony fejlettségi szint is visszahúzó erő. Ezért helyez­nek nagy hangsúlyt az írás­­tudatlanság megszüntetésére. Hazánk, lehetőségeinkhez mérten segíti a laoszi társa­dalmi-gazdasági építést. Kap­csolataink történetében új szakaszt nyit Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnö­kének és kíséretének laoszi látogatása. Magyarország tá­mogatja a Laoszi NDK kül­politikáját, Vientiane elköte­lezettségét a délkelet-ázsiai biztonság megszilárdítására. Laosz, együtt a másik két in­dokínai országgal, igen pozi­tív szerepet tölt be a­ délke­let-ázsiai térség stabilizálása folyamatában. Éppen Sipra­­seuth laoszi külügyminiszter volt az első indokínai politi­kus, aki az ASEAN-államok­­ban járva először vetette föl a párbeszéd gondolatát. Vi­­entianénak éppúgy, mint Hanoinak és Phnom Penh­­nek nagy szüksége lenne a nyugodt, békés nemzetközi környezetre, az örökölt el­maradottság, a hátrányok felszámolásához. Nemzeti ünnepükön tisz­telettel adózva eredményeik előtt, a bonyolult feltételek között a kitűzött célok eléré­sét kívánjuk a földrajzilag távoli délkelet-ázsiai baráti ország, Laosz népének. Kínai-KMDK tárgyalások Kim Ir Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bi­zottságának főtitkára no­vember 26-tól 28-ig nem hi­vatalos látogatást tett Kíná­ban a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak meghívására. Kim Ir Szén találkozott és­­ meg­beszéléseket folytatott Hu Jao-panggal, a KKP KB főtitkárával, Teng Hsziao­­pinggel és Csen Jünnel, a KKP KB PB Állandó Bi­zottságának tagjaival, Peng Csennel, a PB tagjával — jelentette be a KKP KB nemzetközi osztályának szó­vivője, Vu Hszing-tang pén­teken Pekingben a KB nemzetközi osztályának első sajtótájékoztatóján. A nem­zetközi osztály a jövőben al­kalmanként tart majd saj­tókonferenciákat. A magas szintű kínai­ K­NDK tárgyalásokon véle­ményt cseréltek a két párt és a két ország kapcsolatai­nak fejlesztéséről, közös ér­deklődésre­­ számot tartó nemzetközi kérdésekről és az összes megvitatott kér­désben teljes nézetazonos­ságra jutottak — mondta a szóvivő. Kérdésre válaszol­va hozzátette, hogy termé­szetesen megvitatták a Ko­reai-félszigeten levő hely­zetet is, s mindkét félnek közös az az óhaja, hogy a­­ feszültség tovább enyhüljön a félszigeten. Francia-brit csúcstalálkozó London és Párizs azt óhajtja, hogy a januári szovjet—amerikai külügy­miniszteri találkozó olyan eredménnyel járjon, amely­nek alapján megindulhat­nak majd a leszerelésre irányuló tárgyalások — je­lentette ki Margaret Tha­tcher brit miniszterelnök a pénteken délben véget ért francia—brit csúcstalálko­zó után. A brit kormányfő azonban hozzátette: tovább­ra is az az álláspontja, hogy a nukleáris fegyverzetek csökkentésébe nem lehet bevonni a brit és francia nukleáris erőket, mert azok „elenyészőek” a két nagy­hatalom fegyverzetéhez ké­pest. Margaret Thatcher továb­bá kijelentette: a kelet- nyugati kapcsolatok kérdé­se fontos szerepet fog ját­szani a Reagan elnökkel va­ló legközelebbi találkozója során. Mitterrand elnök ez­zel kapcsolatban csak any­­nyit mondott, hogy egyet ért a brit kormányfő kije­lentéseivel. A csúcstalálkozó után tartott sajtóértekezleten mindkét részről elsősorban a különböző területeken va­ló kétoldalú együttműködés jelentőségét emelték ki s csak szűkszavúan nyilat­koztak a dublini közös piaci csúcskonferencia kilátásai­ról. Margaret Thatcher nem rejtette véka alá, hogy Lon­donnak fenntartásai vannak azok iránt a tervek iránt, hogy az intézmény reform­jával tegyék szorosabbá a politikai együttműködést a közösségen belül. A brit kormányfő szerint a most lezajlott csúcstalál­kozó legnagyobb jelentősé­ge az, hogy első alkalommal fordult elő: nem volt vita a közös piaci költségvetés miatt, mert ezt a kérdést sikerült rendezni, így „új légkör” alakult ki London és Párizs között s ez előse­gíti a kétoldalú együttmű­ködés fejlesztését. Margaret Thatcher külö­nösen kiemelte és nagyfon­tosságúnak minősítette a fegyvergyártás, valamint az élenjáró technológiák fejlesztése terén való együttműködést. A két kor­mány támogatja továbbá a La Manche-csatorna alatt építendő alagút tervét. KOMMENTÁR Rakétavihar Az, hogy a brüsszeli amerikai követ, a Geoffrey Swaebe fel­kereste az egyik belga kormánypárt, a flamand keresztény néppárt vezetőjét, normális körülmények között szóra sem érdemes rutinhír maradt volna. Csakhogy a körülmények meglehetősen sajátosak, s így a protokoll különös hangsúlyt kapott. Belgium azon öt nyugat-európai ország egyike, amelyekben az Egyesült Államok új, közepes hatótávolságú atomfegyve­reket szándékozik telepíteni — egyetértésben NATO-n belüli partnereivel. Anglia, Olaszország és az NSZK területén már ott van 102 nukleáris eszköz, Pershing—2-es rakéta, illetve manőverező robotrepülőgép. Hollandia azonban a további szovjet—amerikai tárgyalások eredményeitől tette függővé a neki szánt 48 robotrepülőgép telepítésének engedélyezését, s a hét elején a belgiumi kormánykoalíció egyik­­pártja is a telepítés elhalasztása mellett foglalt állást. Frank Swaelen, a flamand keresztény néppárt (CV­P) elnö­ke ezért bonyolított le szokatlanul nagy forgalmat: az ame­rikai álláspontot kifejtő Swaelie után rögtön az NSZK nagy­követe következett. Nem véletlen, hogy a kétfelől is válság­gal fenyegető lépést azóta is széles körben tárgyalja a világ­sajtó. Egyrészt a koalíció másik pártja, a liberálisok fenye­getőznek szakítással arra az esetre, ha a kereszténydemokra­ták nem állnak el tervüktől. Másrészt a NATO-n belül is kisebbfajta krízist okoz, hogy éppen a brüsszeli székhelyű szervezet egyik legfontosabb „kis” tagjától kap segítséget az eddig folyamatosan nyomás alatt tartott Hollandia. A béke­mozgalmak még mindig jelentős erőt képviselnek az érintett nyugat-európai országokban, s ezért Bonn is joggal érezheti úgy, hogy „orvul hátbatámadták”. Bennfentesek szerint voltaképpen Olaszország sem bánná, ha egy időre — a tárgyalások kedvéért — fölfüggesztenék az 572 fegyver telepítését. Ez pedig olyan ellenzék az atlanti szerződésen belül, amit — hiába van ott ellensúlyként az NSZK és Nagy-Britannia — Washingtonnak is figyelembe kell vennie. A CVP döntése Belgiumban biztos támogatásra számíthat a lakosság nagy többségénél, a békemozgalomnál, a baloldali és a katolikus pártok között is. Ha maga a párt egységesen képviseli a most elfogadott álláspontot, úgy bármilyen ki­csiny is Belgium szerepe a NATO-n belül, újabb homoksze­met jelenthet az eddig is meg-megcsikorduló gépezetben. Ez az, ami a közvetlen nyomás durva eszközének bevetését szükségessé tette Washington és Bonn számára. Nem tudni még, kitart-e a beavatkozás ellenére is a CVP. Az viszont biztos, hogy a Fehér Ház számára még egy intő jelet ad a mostani „rakétavihar”: ha nem törekszik komo­lyan a megállapodásra a Szovjetunióval, saját szövetségesei között is nehézségekkel kell számolnia. Horváth Gábor Rakétatelepítés Wilfried Martens, belga miniszterelnök pénteken a kormány ülése után közölte, hogy a szovjet—amerikai fegyverkorlátozási tárgyalá­sok folytatódására tekintettel a kormány „1985 első ne­gyedévében hozza meg dön­tését a helyzet értékelése alapján a belgiumi rakéta­telepítésekről”. A manőverező robotrepülő­gépek első egységét a NATO- tervek szerint 1985 márciusá­ban állítanák fel Belgium­ban. A kormánypártok között a napokban vita támadt a telepítés esetleges elhalasz­tásáról annak nyomán, hogy január 7-re bejelentették Gromiko és Schultz genfi ta­lálkozóját. A flamand ke­reszténydemokraták késznek mutatkoznak a halasztásra. Kedvezőbb vámszabályok December 1-től módosult az utas- és ajándékforgalom­ra vonatkozó vámelőírás. Az utasforgalomban be­hozható egy gépjármű vám­tétele 60 százalékról 50 szá­zalékra csökkent. Minden más behozható áru eddigi vámtétele­­, ha a saját hasz­nálatra történő behozatal to­vábbi, az e közleményben is­mertetett kedvezmény nem vonatkozik rá — 40-ről 30 százalékra mérséklődött. A személyenkénti 5000 fo­rintos vámkeret 6000 forintra nőtt. További kedvezmény, hogy az együtt utazó család­tagok — legfeljebb három fő — lehetőséget kapnak az egyéni értékkeret összevoná­sára, vagyis ily módon vám­mentes keretük összesen 18 ezer forint. Az ajándékforgalomban is változatlanul csak egy gép­jármű vámkezelhető, ugyan­csak csökkentett, 50 százalé­kos vámtétellel. Egyéb áruk­nál­­, ha az ajándékkülde­mény teljes értéke a 2000 fo­rintot nem haladja meg — nem kell vámot fizetni. E kedvezmény felső határa ed­dig 500 forint volt. A 2000 és 5000 forint közötti együttes­értékű ajándékküldemények vámtételei mintegy negyed részükkel csökkentek. 5000 forint érték felett a vám 60- ról 45 százalékra mérséklő­dött. A fiatal házasok részé­re, a házasságkötést követő egy éven belül vámmentesen küldhető csomagok értékha­tára 5000 forintról 6000 fo­rintra emelkedett. Az új vámelőírások — az utas- és az ajándékforgalom­ban egyaránt — módot nyúj­tanak egyes tartós műszaki cikkek vámkedvezményes behozatalára, ha azt belföl­dön állandó lakhellyel ren­delkező magyar állampolgá­rok saját használatukra vá­sárolják, vagy kapják aján­dékba. Ebbe a termékcso­portba tartoznak a személyi számítógépek, meghatározott teljesítményig, ezek kiegészí­tő- és részegységei, tartozé­kai és alkatrészei, valamint a VHS-rendszerű videobe­­rendezések és részegységeik, tartozékaik, alkatrészeik. Ezeknél 15 százalékos vámot kell fizetni. Kivétel ez alól az ajándékforgalomban beérke­ző és az 5000 forint értéket meghaladó ilyen jellegű kül­demény, amely után 22,5 szá­zalékos vám fizetendő. A kedvezményesen vámkezelt áruk öt éven belül csak az utas-, vagy az ajándék vám­tarifában előírt, illetve a kedvezményes vám különbö­­zetének megfizetése után ad­hatók el. Az új szabályokat a Ma­gyar Közlöny a közeljövőben megjelenő 1984/52. száma tar­tartalmazza. (MTI

Next