Fejér Megyei Hírlap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-13 / 36. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1985. FEBRUÁR 13. SZERDA Művelődéspolitika A nemzet festője Barabás Miklós emlékezete Barabás Miklósnak, nemzeti festészetünk klasszikusának 175. születésnapját ünnepeltük február 10-én. Történelmünknek félig feledésbe került alakjai közé tartozik, bár valamelyik munkáját bizonyosan ismeri népünk apraja-nagyja, mert hiszen az ő ecsetje, karcolótűje nyomán alkotunk képet magunknak a reformkor nagyjairól, Széchenyiről, Kossuthról, Deák Ferencről, Wesselényi Miklósról, Eötvös Józsefről, Petőfiről, Arany Jánosról, Jókai Mórról, hogy csak a legnagyobbakat említsem. A „nemzet festője” volt, mint Reviczky írta róla: „És hogy csodálják késő unokák, megfestéd korod arcképcsarnokát.” Életműve a reformkor képeskönyve — egy európai rangú művész szemével nézve. Erdélyben, Háromszékben, Márkusfalván született elszegényedett székely nemesi családból. A nagyenyedi kollégiumban tanult. Itt nyert alapvető műveltsége, melyet egész életén át fejlesztett, kiváló nyelvtudása, elhivatottságot sugalló magatartása tette alkalmassá arra, hogy a magyar művészeti élet későbbi vezetői közé emelkedjék, s hogy rangos feladatát, a magyar nemzeti festészet megalapozását betöltse. Már a kollégiumban elkezdett festegetni, majd Neuhauser Ferenctől elsajátította a festészet alapelemeit. Bécsben rövid ideig J. Ender tanítványa volt, mégis főként autodidaktaként tartják számon. Jószerencséje és szakmai kíváncsisága mindig összehozta olyan festőkkel, akiktől művészeti felfogásban és technikában is sokat tanulhatott. Itáliai tanulmányútján W. L. Leitch angol akvarellfestőtől, későbbi jóbarátjától a vízfestés fejlett technikáját és az új, nagyvonalúan kezelt természetábrázolást sajátította el, Kolozsvárt pedig Barna Gábor a divatos litográfia titkaiba avatta be. Ráday gróf meghívására a fővárosba utazott, ahol a világlátott, hat nyelven beszélő nemesi értelmiségi hamar kapcsolatot talált a pesti szellemi élet vezérkarához, Bajzához, Vörösmartyhoz, Toldy Ferenchez, Tasner Antalhoz, Széchenyi István gróf titkárához. Hírnevének kibontakozásához Széchenyi is hathatósan hozzájárult, aki naplójának tanúsága szerint műtermének gyakori látogatói közé tartozott. Portréját is megfestette. A Magyar Tudományos Akadémia megrendelésére is több portrét festett, ő volt az első magyar festő, aki hivatásából nálunk meg tudott élni. A különféle sokszorosító technikákat is magas színvonalon alkalmazta. Az almanachok számára kedvvel rajzolt, a sajtóportrét például ő honosította meg Magyarországon. Fő műfaja a portré. Kiváló jellemábrázoló képessége volt. Általában a megnyerő vonásokat emelte ki képein az akkor divatos finom naturalizmussal, az arc részleteinél sokat időzve. Koloritján virágkorában az erős színek, a párizsi kék, a bordó és a mélybarna uralkodtak. Képeivel nagy sikert aratott, huszonhat éves korában a Tudományos Akadémia levelező tagja lett. A kor kedvelt műfaját, életképet keveset festett, bár ezekkel is nagy sikre volt, mint a többször megfestett Galambpostával, vagy a Vásárra ballagó erdélyi béres oláhokkal, amely Vásárra induló oláh család címen vált ismertté. A reformkor minden jelentős eseményében részt vett, megörökítette például a Lánchíd alapkőletételét. Kiemelkedő jelentőségűek apró tájképvázlatai, melyekben hegyi ember létére az alföldi táj megkapó szépségét is felfedezte (Alföldi táj gémeskúttal). Naplójegyzetei szerint az 1848-as forradalom és a szabadságharc bukása mélyen megrendítette. Az abszolutizmus éveiben lelki válságon esett át, képeinek színvilága megsötétült. Művei fáradtabbak, de egy-egy gyöngyszem azért akad köztük, mint Bittó Istvánné leheletfinom arcképe. Bár t továbbra is övé a „Nemzet festőjének” büszke címe, megrendelői megfogyatkoztak. Talán anyagi nehézségei ösztönözték arra, hogy 1863-ban az akkor új fényképezés területére is kiránduljon. Haláláig a haladás tántoríthatatlan képviselője volt. 1859-ben, az elnyomás idején ő harcolta ki a Képzőművészeti Társulat megalapítását, melynek 1862-ben első igazgatója lett. Gazdag munkásságában szinte minden jelentős kortársát megörökítette, megteremtve képein a reformkori magyar hazafi típusát, amelyben a kor magára eszmélt. Képeinek zöme európai rangú. Emberi példaadása kora nagy kérdéseinek felvállalásában, a magyar művészeti élet kialakításában, a fiatal tehetségek támogatásában máig követendő. 1898 februárjában hunyt el, a nemzet gyászától kísérve. Brestyánszky Ilona Vásárra induló oláh család Galambposta Önarckép Zuhanókra várva Videoton Színpad: Vigyázz, szakadék Morbid vagy csak egyszerűen abszurd színház a nyugatnémet Tankréd Dorsté? Az ifjúsági ház amatőr pódiumának immáron 38. bemutatója után tettem föl magamnak a kérdést, s miközben makacsul Beckett Godot-ja jutott az eszembe, „gyakorlatias (racionális?)” énem egyre másra azt morogta, hogy igenis evilági módon altruista magatartásformákat tűz pellengérre a Vigyázz, szakadék című három szereplős kamaradarab. Zuhanókra vár a szakadék szomszédságában élő (vagy inkább szimbiózisban a katasztrófákból élősködő) két testvér. Anton, az emberbarát, eltemeti és emlékbeszéddel látja el a szerpentinről mélybe zuhanó autósokat, míg Rudolf, korunk homofáberének alakmása, céltudatos megszállottsággal javítgatja a tropára ment karosszériákat. Amit ott fönt a hegyekben művelnek eképpen, nem csupán megélhetés, hanem életforma. Anton, az irodalmi vénával megáldott filantróp — és ez korunk emberének lelkiismeretét mentegető humán allűrje — eközben beadványokat szerkeszt az utak állapotáért felelős minisztériumi illetékesnek. Magától érthető dramaturgiai evidencia aztán, hogy a darab ötven percében éppen ez, a minisztériumi főhivatalnok kerül a szakadék mélyére, s mivel megússza élve, immár senki előtt sem kétséges többé, hogy a munkájukat logikus (és emigyen kegyetlen) módszerességgel végző fivérek nem hagyhatják életben. A Somogyi Tibor rendezte darab (s ezt nagyon szimpatikusan maga a rendező is elismerte) nem mindig tudta érzékeltetni e hétköznapi őrület láthatatlanul működő mechanizmusát. A túlzottan is , pattogós dialógok megtörték a darab lényegéből eredő lassú, vánszorgó monotonitást. A szerepéhez megítélésem szerint kissé fiatal Horváth Gyula, és a tehetséges, ám olykor fölösleges gegekre „utazó” Géró Gábor, mintha elkapkodta volna a szerepeikben rejlő nagy lehetőséget. A minisztériumi tisztviselőt alakító Kovács Szilárd viszont maradéktalanul tetszett. (Tódor) Fotó: Kabáczy Szilárd ORSZÁGOS KÖNYVES JÁTÉK Második forduló 1. Alekszej Makszimovics Peskov a szovjet társadalmi és kulturális élet legkiemelkedőbb egyénisége, a szocialista realizmus vezéralakja volt. Első műve 1892- ben látott napvilágot, Makar Csudra címmel. Milyen néven vált világszerte ismertté az író? a.) Gorkij, b.) Lunacsarszkij, c.) Dosztojevszkij. 2. Önéletrajzi trilógiájával (Nyugtalan ifjúság. Nagy várakozások kora. Barangolások könyve) vált híressé az egyik legolvasottabb szovjet író. Kiről van szó? a. Leonyid Leonov, b.) Konsztantyin Pausztovszkij, c.) Alekszander Fagyejev. 3. Mit fed ez a két szó: Szerapion testvérek. a.) Katajev regényének címe b.) Gorkij támogatása'.' létrejött irodalmi csoportosulás, c.) Irodalmi folyói 4. A Hovanscsina című zenés népdráma zenekar előjátéka Hajnal a Moszkva-folyón címmel önálló nőként is gyakran műsorra kerül. Ki a mű szerzője? a.) Modeszt Muszorgszkij, b.) Nyikolaj Rimszkij-Kszakov, c.) Alekszandr Borogyin. 5. A népszerű Onedin család című tévésorozat kiírőzenéje Aram Hacsaturján 1978-ban elhunyt szovt zeneszerző alkotása. Melyik művéből való a zenei részlet? a.) Toccata, b.) Spartacus, c.) Gayane. G. Böcklin festménye, amely a Nápoly közelében ívő Ponza-szigetet ábrázolja, ahol a néphit szerint a csenek élők, csak holtak, volt az ihletője A holtakszigete című szimfonikus költeménynek. Ki a zenemű szerzője? a.) Szergej Rachmaninov, b.) Nyikolaj Mjaszkovszi. .. c.) Vytantasz Montvila. 7. Kabajevszkij Colas Breugnon című kétfelvonásos operáját 1938-ban mutatták be Leningrádban. Melyik francia író regénye alapján készült az opera? a.) Romain Rolland, b.) Anatole France, c.) Roger Martin du Gard. 8. Gorkij felfedezettje, az ügyészségek állandó beidézettje volt Isaac Babel. Írásait düh és csodálat egyszerre fogadta. Bugyonnij Babel egy műve miatt 1921- ben és 1928-ban a Pravda hasábjain rontott rá a „Rögöket gyalázó anyámasszony katonájára”. Melyik műről van szó? a.) Lovashadsereg, b.) Odesszai történetek, c.) A kezdet. 9. Ilja Ehrenburg az egyik legtermékenyebb szovjet író. Moszkvai sikátor című regényét a múlt évben jelentette meg az Európa Könyvkiadó. A legmaradandóbb alkotása önéletrajzi műve. Mi a címe? a.) Vihar, b.) Emberek, évek, életek, c.) Kilencedik hullám. 10. Első örömök. Rendkívüli nyár. Máglya címmel jelentek meg egy magas színvonalú írói vállalkozás kötetei 1945 és 1962 között. Az írói koncepció a Háború és békét és a Csendes Dont követi. Hatalmas történelmi és társadalmi tablókban eleveníti meg az ábrázolt kort,. Ki a művek szerzője? a.) Szemjon Babajevszkij. b.) Vaszilij Azsajev, c) Konsztantyin Fegyin. 11. Mihail Solohov, a már életében klasszikussá lett Nobel-díjas szovjet író világhírű alkotása a Csendes Don. A mű, szétfeszítve a szokásos családregény kereteit, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előzményeit és történetét dolgozza fel. Melyik család áll a regény középpontjában? a.) Artamonov család, b.) Korsunov család, c.) Melehov család. 12. „A huszadik század legszebb szerelmi története” — írta Louis Aragon Csingiz Ajtmatov, világhírű kirgiz író művéről. Melyikről? a.) A versenyló halála, b.) Az első tanító, c.) Dzsamila szerelme. 13. „A költészet / nem békés katedrális. / küzdelem ez, / hol nincsen kegyelem”. A mai szovjet irodalom legnagyobb lírikusa fogalmazta meg így hitvallását. Többször megfordult külföldön, találkozott többek között Robert Kennedyvel és Fidel Castroval is. 1971-ben Magyarországon is járt. Kiről van szó? a.) Borisz Paszternak, b.) Alekszandr Tvardovszkij, c.) Jevgenyij Jevtusenko. -1- 1. Konsztantyin Mihajlovics Szimonov a szovjet— orosz irodalom kiemelkedő alkotója. 1944-ben jelent meg világhírű regénye, a Nappalok és éjszakák, amelyben dokumentális hűséggel ábrázolja egy kisebb katonai egység elkeseredett küzdelmét. Melyik csata idején játszódik a mű cselekménye? a.) leningrádi csata, b ) sztálingrádi csata, c.) kurszki tankcsata. Név: Lakcím:_______________________________________________ Életkor: A fenti szelvényt kitöltve február 20-ig kell postára adni az alábbi címre: Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat propagandaosztály 1370 Budapest 5. Pf. 370. A helyes megfejtést beküldők között, 1985. március 23-án Székesfehérváron 50 000 forint értékben könyvnyereményt sorsolnak ki. A nyertesek névsorát és a rejtvény megfejtését a sorsolással egyidejűleg köztik a lapok. 5. OLDAL