Fejér Megyei Hírlap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-02 / 205. szám
# CT CZ I CT D |\ /I NI" r^\/ IC I Ivilag proletárjai, NINCS MÁS ÜTÜNK, MINT A P P I T fS |\#| P" I -J T «I egyesuljetek i A LEGJOBB ÉRDEKVÉDELEM: I JH H fflPgPlf Igf I A BECSÜLETES MUNKA Jv_ | . ^f; I, h* ^ Big g Hétfő, ------------------------------ - 1985. szeptember 2. HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR XII évfolyam, __________________ 205. szám HAZAI SIKER A VIDEOTON KUPÁN | # IU'Nln UU IJ |J J ■ I |J I'UI'J III II Ji ■ ni Ára: 1,80 Ft Iskolaavató Ráckeresztúron és Gyúrón Megkezdődött az új tanév Hétvégén szombaton és vasárnap az alsó és középfokú oktatási intézményekben tanévnyitó ünnepségek voltak. Megyénkben csaknem ötvenhétezer általános iskolás és tizenhat ezer középiskolás diák volt részese a tanévnyitó rendezvényeknek, és mával ennyien ülnek be az iskolapadokba, kezdik meg az tanévet. Mindenütt tisztára meszelt, kitakarított tantermek, rendezett udvarok fogadják a tanulókat és tanáraikat. A legtöbb iskola és környéke a szülők kezemunkája nyomán is megújult. Ugyanakkor néhány helyen idén is új, korszerű tantermekkel, új iskolákkal gazdagodott megyénk oktatási intézményhálózata. A szakmunkásképzés egyik alakuló bázishelyén, a székesfehérvári Seregélyesi úton folyamatban van a 16 tantermes új iskola műszaki átadása. Felújított állapotban várja a tanulókat a megyeszékhelyen a Május 1. Iskola. Etyeken megvalósult a négytantermes iskolabővítés, és tornaterem is létesült. Pusztaszabolcson, a régóta szorgalmazott tornacsarnokot július közepén adták át rendeltetésének Ráckeresztúron a szépen formálódó Hősök tere impozáns épületegyüttesének egyik újdonságaként valósult meg 7,3 millió forint értékben a hat új tanterem. Korábban ugyanitt már volt szükség szülte két tanterem, ezeket is korszerűsítették és négy új tanteremmel bővítették. Megyénkben ez az egyik legjobban sikerült tanteremfejlesztés. Erre is utalt az átadás alkalmával dr. Bajzák Tamás, a megyei tanács vb tervosztályának vezetője. Elismerés illeti a Dunaújvárosi Tervező Iroda, a lebonyolítást végző Beruházási Vállalat, valamint a kivitelező, az Adonyi Költségvetési Üzem példaszerű, összehangolt munkáját. Vasárnap délután örömünnep volt Gyúrón is. Ez a település , amely Tordas társközsége, új négy tantermes Clasp-rendszerű iskolával gazdagodott. Rekoridő alatt, áprilistólaugusztus végéig építettte fel az épületet az ARÉV Integrál budapesti leányvállalata. A tanulólétszámhoz igazodnak a csökkentett 44 négyzetméter alapterületű tantermek. Az iskola zsibongója alkalmas tornaórák megtartására is. Az új iskolával együtt korszerűsítették a hozzácsatlakozó régi iskola épületét és fűtési rendszerét. Az iskolában igen sok szülő dolgozott. Tavasszal egy régi pince elbontásával és terepegyengetéssel, most pedig a tantermek takarításával, a környezet rendbetételével járultak hozzá a hétfői tanítás zökkenőmentes megkezdéséhez. N. E. Tanévnyitó és iskolaátadási ünnepség Ráckeresztúron Ami szükséges és lehetséges Nem lehet elégszer hangsúlyozni: intenzív gazdasági fejlődés lehetetlen intellektuális fejlettségű, képzettségű népesség nélkül. Ha nem gyorsítjuk a minőségi folyamatokat, semmi reményünk nem lehet a szükséges ütemű gazdasági fejlődésre. Nemzedékek tudásának, moráljának egyik nagy erejű alapozó, fejlesztője az iskola. Józan, megfontolt elvek szabnak irányt a folyamatos fejlődésnek. Felismertük: olyan lépésekben haladhatunk, amelyek nemcsak szükségesek, de lehetségesek is. A mostani tanév sem lesz felhőtlen, hiszen a körülményeket, amelyek között az új oktatási törvényt meg kell valósítanunk, sok-sok ellentmondás, bonyolult társadalmi- gazdasági tényező motiválja. A szüntelen javuló tárgyi feltételek, az épülő, korszerűsödő iskolák száma még mindig nem elegendő. Több helyen kell újabb és további türelmi idő, amíg megteremtődnek a szükséges feltételrendszerek. A pedagógustársadalom megtanult együtt élni a gondokkal. Szüntelenül keresik és meg is találják az áthidaló megoldásokat. Azok a tanítók és tanárok, akik nap mint nap gyermekek százai előtt vizsgáznak, akik óránként 30—40 „emberen dolgoznak”, tudják a kötelességüket, a felelősségüket Soha nem hárítottak át semmit az objektív körülményekre. Az érett, a maguk nevelésére is képes közösségek maguk keresik a pedagógia általános kérdéseire és a saját helyzetükből adódó egyedi gondokra a válaszokat. Megkezdődött az a folyamat, amely nagyobb önállóságot ad az intézmények vezetőinek, tantestületeinek. Nehéz mesterség a nevelés. Az iskola, a pedagógia ügyeibe való beleszóláshoz ma már a szakértelem is kevésnek bizonyul, bölcsesség, jövőbe látás és még egy sor erény szükségeltetik ahhoz, hogy nevelésünk-oktatásunk ügye jó irányban haladjon. A nevelés, az ismeretek szüntelen gazdagítása nemcsak az iskola dolga. A felelősségen az egész társadalom, s benne különös súllyal a család osztozik. Ezt tudva is meggyőződésem, hogy a halaszthatatlan változásokból csak annyi fog megvalósulni, amivel a pedagógusok azonosulni képesek! Sok nagyszerű nevelő dolgozik a pályán. Olyan lépésekben kell haladnunk, amelynek ritmusának átvételére képes a nagy többség. Az anyagi megbecsülésben — tudjuk az okokat — csak lassan lépegethetünk, de más irányú segítségadásban legyünk bőkezűek. Adjuk meg mindazt a szellemi, erkölcsi támaszt, amely szükséges ahhoz, hogy kellő energiával, öntudattal, presztízzsel rendelkezhessenek azok, akiknek kezébe adtuk jövőnk kulcsát. Zágoni Erzsébet Ünnepség Kincsesbányán és Móron A bányászokat köszöntöttük Megyénk bauxitbányászai pénteken üzemenkénti megemlékezésekkel, majd szombaton, Kincsesbányán rendezett egésznapos ünnepségsorozattal köszöntötték a 35. bányásznapot. A község oktatás-művelődési centrumának udvarán rendezett délutáni ünnepségen Iski Károly, a Fejér Megyei Bauxitbányák Vállalat igazgatója köszöntötte a bauxitbányász-kői, lektívát, a község lakóit, a meghívott vendégeket, köztük Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkárt, Knizse Gyulát, a megyei pártbizottság titkárát, Teubel Györgyöt, megyénk tanácselnökét, Balogh Zsigmondot, a Veszprém Megyei Tanács elnökhelyettesét, dr. Dózsa Lajost a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatóját, Katona Sándort, a választókerület országgyűlési képviselőjét, Horváth Ferenc államtitkár ünnepi beszédében vázolta az ipar súlyát a gazdaság külső-belső egyensúlyának javításában, s ezen belül a hazai bányászat szerepét. Áttekintette az 59 éve, Gánton kezdődött bauxitbányászat történetét. Az alumíniumipar fejlődése a felszabadulás után lendült fel, s létrejött az alumíniumipari vertikum, aminek további fejlődése távlatokra megalapozott, bauxitvagyonunk 40—50 esztendőre biztosítja az alapanyag-ellátást. Ebben jut nagy szerep a megyei bauxitbányászatnak. — A Fejér Megyei Bauxitbányák Vállalat korszerűen gépesített bányaüzemei adják az ország bauxittermelésének egyharmadát — mondotta az államtitkár. — Két esztendővel ezelőtt gondban voltak a kincsesi bányászok is. A múlt évet jelentős veszteséggel kezdték, s a nehéz helyzetet csak úgy lehetett áthidalni, hogy növelték a külszíni fejtés arányát, a munkaerő egy részét pedig a fenyőfői nagyberuházáshoz irányították, s így Kincsesbányán is változott a helyzet. A termelési feladatok teljesítését nagy mértékben elősegítette a vállalat műszaki fejlesztési tevékenysége, aminek eredményeként nőttek a teljesítmények, javult a bányabiztonság. Az ünnepi beszéd után köszöntötték a kollektívát a lengyel, az NDK-beli testvérvállalatok képviselői és a helyi iskola úttörői, majd kitüntetések átadására került sor. Az üzemi és a vállalati ünnepségen 150 dolgozó kapta meg a Bányász Szolgálati Érdemérem különböző fokozatát. Horváth Ferenc államtitkár adta át Kiss II. Lajos vájárnak és dr. Gordos Péter műszaki igazgató-helyettesnek a Kiváló Bányász, Boros János aknásznak, Nemes Ervinné személyzeti előadónak és Szabó II. Lajos lakatosnak a Kiváló Munkáért kitüntetést. Iski Károly igazgató és Berta János vállalati pb-titkár 21 dolgozónak nyújtotta át a 30, illetve 25 éves, vállalatnál eltöltött munka elismeréseként az aranygyűrűt, és 17- en kapták meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Az ünnepség műsoros esttel, hajnalig tartó táncmulatsággal, illetőleg vasárnap, sokrétű sportprogrammal zárult Kincsesbányán. • • * Móron, a Veszprémi Szénbányák Vállalat balinkai bányaüzemének bányásznapi ünnepsége szombaton délután Fejér megyei táncegyüttesek műsorával kezdődött az ifjúsági parkban. Az ünnepségen Siffer Ferenc, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük Dániel Pált, az Ipari Minisztérium pártbizottságának a titkárát, dr. Szigetvári Tibornét, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Heller Júliát, a megyei tanács elnökhelyettesét, és dr. Fogarasi Tibort, a Szakszervezetek Fejér Megyei Tanácsának vezető titkárát. Ünnepi beszédet dr. Pera Ferenc, a vállalat vezérigazgatója mondott. Kitért arra, hogy a bányászatnak ebben a földrajzi térségben nagy múltja van. Csaknem másfél évszázaddal ezelőtt kezdődött meg ugyanis a Bakonycsernye—Szápár térségében levő szén kiaknázása, s Kisgyón volt a folytatás. A balinkai szénvagyon ma is igen jelentős. A ma ismert és felkutatott szénvagyon 25 évre nyújt termelési biztonságot, de a további negyedszázadban is hozzáférhető lesz a vízbiztonság növelésével újabb nagy tömegű energiahordozó kitermelése ebben a térségben. Balinkabánya rekonstrukciója 1976-ban kezdődött el, s első üteme be is fejeződött. Ez csaknem 1 milliárd forintjába került a népgazdaságnak, de a balinkai bányász kollektíva büszke lehet arra, hogy ez olyan befektetés volt, amely meg is térül, s amely hasznosul. A komplex gépesítés a munka hatékonyságát is lényegesen növelte, egy műszak ma a fejtésekben két és félszer ér többet, mint tíz évvel ezelőtt. A gépesítésnek azonban nemcsak abból a szempontból van jelentősége, hogy azonos létszámtól több termelés várható. A műszaki fejlesztés a munkát humanizálja, az emberi igénybevételt csökkenti. Nagy szó, hogy ma már a vállalat egész területén a munkások legtöbbje a telepített munkahelyen éri el a nyugdíjkorhatárt. Tavaly a balinkai bányászkollektíva a beruházási programban rögzített 500 ezer tonna helyett több, mint 600 ezer tonna szenet termelt, ez biztosította a Magyar Villamos Művek igényeit, s kielégítette 25 ezer család évi tüzelőszükségletét. Az ünnepi beszéd után kitüntetések átadása következett. Kiváló Bányász címet kapott Barna János és Érchegyi Gyula, Kiváló Munkáért kitüntetést pedig Bónis Viktor vájár, Tamási István vájár és Rácz István vulkanizáló vehetett át. A Bányász Szolgálati Érdemérem különböző fokozatait összesen 193-an vehették át. Tizenöten a vállalat Kiváló Dolgozói lettek. T. F. — G.G. Kincsesbánya: Horváth Ferenc államtitkár köszöntötte a bauxitbányászokat Fotó: Kabáczy Szilárd Mór. Dr. Pera Ferenc vezérigazgató mondott ünnepi beszédet