Fejér Megyei Hírlap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-02 / 205. szám

# CT CZ I CT D |\ /I NI" r^\/ IC I Ivilag proletárjai, NINCS MÁS ÜTÜNK, MINT A P P­ I T fS |\#| P" I -J T «I eg­yesuljetek i A LEGJOBB ÉRDEKVÉDELEM: I JH H fflPgPlf Igf I A BECSÜLETES MUNKA Jv_ | . ^f; I­, h* ^ Big g Hétfő, ------------------------------ - 1985. szeptember 2. HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR XII évfolyam, __________________ 205. szám HAZAI SIKER A VIDEOTON KUPÁN | # IU'Nl­n UU IJ |J J ■ I |J I'UI'J III II Ji ■ ni Ára: 1,80 Ft Iskolaavató Ráckeresztúron és Gyúrón Megkezdődött az új tanév Hétvégén szombaton és va­sárnap az alsó­ és középfo­kú oktatási intézményekben tanévnyitó ünnepségek vol­tak. Megyénkben csaknem ötvenhét­ezer általános isko­lás és tizenhat ezer középis­kolás diák volt részese a tan­évnyitó rendezvényeknek, és mával ennyien ülnek be az iskolapadokba, kezdik meg az tanévet. Mindenütt tisztára meszelt, kitakarított tantermek, ren­dezett udvarok fogadják a tanulókat és tanáraikat. A legtöbb iskola és környéke a szülők kezemunkája nyo­mán is megújult. Ugyanak­kor néhány helyen idén is új, korszerű tantermekkel, új iskolákkal gazdagodott megyénk oktatási intézmény­­hálózata. A szakmunkáskép­zés egyik alakuló bázishe­lyén, a székesfehérvári Sere­­gélyesi úton folyamatban van a 16 tantermes új iskola műszaki átadása. Felújított állapotban várja a tanulókat a megyeszékhelyen a Május 1. Iskola. Etyeken megvaló­sult a négytantermes iskola­­bővítés, és tornaterem is lé­tesült. Pusztaszabolcson, a régóta szorgalmazott torna­­csarnokot július közepén ad­ták át rendeltetésének Ráckeresztúron a szépen formálódó Hősök tere impo­záns épületegyüttesének egyik újdonságaként való­sult meg 7,3 millió forint ér­tékben a hat új tanterem. Korábban ugyanitt már volt szükség szülte két tanterem, ezeket is korszerűsítették és négy új tanteremmel bőví­tették. Megyénkben ez az egyik legjobban sikerült tan­teremfejlesztés. Erre is utalt az átadás alkalmával dr. Baj­zák Tamás, a megyei tanács vb tervosztályának vezetője. Elismerés illeti a Dunaúj­városi Tervező Iroda, a le­bonyolítást végző Beruházási Vállalat, valamint a kivite­lező, az Adonyi Költségve­tési Üzem példaszerű, össze­hangolt munkáját. Vasárnap délután öröm­ünnep volt Gyúrón is. Ez a település , amely Tordas társközsége, új négy tanter­mes Clasp-rendszerű iskolá­val gazdagodott. Rekoridő alatt, áprilistól­­augusztus végéig építettte fel az épületet az ARÉV Integrál budapesti leányvállalata. A tanulólétszámhoz igazodnak a csökkentett 44 négyzetmé­ter alapterületű tantermek. Az iskola zsibongója alkal­mas tornaórák megtartására is. Az új iskolával együtt kor­szerűsítették a hozzácsatla­kozó régi iskola épületét és fűtési rendszerét. Az iskolában igen sok szülő dolgozott. Tavasszal egy régi pince elbontásával és terepegyengetéssel, most pe­dig a tantermek takarításá­val, a környezet rendbetéte­lével járultak hozzá a hétfői tanítás zökkenőmentes meg­kezdéséhez. N. E. Tanévnyitó és iskolaátadási ünnepség Ráckeresztúron Ami szükséges és lehetséges Nem lehet elégszer hang­súlyozni: intenzív gazdasági fejlődés lehetetlen intellek­tuális fejlettségű, képzettsé­gű népesség nélkül. Ha nem gyorsítjuk a minőségi folya­matokat, semmi reményünk nem lehet a szükséges üte­mű gazdasági fejlődésre. Nemzedékek tudásának, moráljának egyik nagy ere­jű alapozó, fejlesztője az is­kola. Józan, megfontolt el­vek szabnak irányt a folya­matos fejlődésnek. Felismer­tük: olyan lépésekben ha­ladhatunk, amelyek nem­csak szükségesek, de lehet­ségesek is. A mostani tanév sem lesz felhőtlen, hiszen a körülmé­nyeket, amelyek között az új oktatási törvényt meg kell valósítanunk, sok-sok ellentmondás, bonyolult tár­sadalmi- gazdasági tényező motiválja. A szüntelen ja­vuló tárgyi feltételek, az épülő, korszerűsödő iskolák száma még mindig nem ele­gendő. Több helyen kell újabb és további türelmi idő, amíg megteremtődnek a szükséges feltételrend­szerek. A pedagógustársadalom megtanult együtt élni a gon­dokkal. Szüntelenül keresik és meg is találják az áthi­daló megoldásokat. Azok a tanítók és tanárok, akik nap mint nap gyermekek százai előtt vizsgáznak, akik órán­ként 30—40 „emberen dol­goznak”, tudják a kötelessé­güket, a felelősségüket So­ha nem hárítottak át sem­mit az objektív körülmé­nyekre. Az érett, a maguk nevelésére is képes közössé­gek maguk keresik a peda­gógia általános kérdéseire és a saját helyzetükből adó­dó egyedi gondokra a vála­szokat. Megkezdődött az a folya­mat, amely nagyobb önálló­ságot ad az intézmények ve­zetőinek, tantestületeinek. Nehéz mesterség a nevelés. Az iskola, a pedagógia ügyeibe való beleszóláshoz ma már a szakértelem is ke­vésnek bizonyul, bölcsesség, jövőbe látás és még egy sor erény szükségeltetik ahhoz, hogy nevelésünk-oktatásunk ügye jó irányban haladjon. A nevelés, az ismeretek szüntelen gazdagítása nem­csak az iskola dolga. A fele­lősségen az egész társada­lom, s benne különös súllyal a család osztozik. Ezt tudva is meggyőződésem, hogy a halaszthatatlan változások­ból csak annyi fog megvaló­sulni, amivel a pedagógusok azonosulni képesek! Sok nagyszerű nevelő dolgozik a pályán. Olyan lépésekben kell haladnunk, amelynek ritmusának átvételére képes a nagy többség. Az anyagi megbecsülés­ben — tudjuk az okokat — csak lassan lépegethetünk, de más irányú segítségadás­ban legyünk bőkezűek. Ad­juk meg mindazt a szellemi, erkölcsi támaszt, amely szükséges ahhoz, hogy kellő energiával, öntudattal, presztízzsel rendelkezhesse­nek azok, akiknek kezébe adtuk jövőnk kulcsát. Zágoni Erzsébet Ünnepség Kincsesbányán és Móron A bányászokat köszöntöttük Megyénk bauxitbányászai pénteken üzemenkénti meg­emlékezésekkel, majd szom­baton, Kincsesbányán ren­dezett egésznapos ünnepség­­sorozattal köszöntötték a 35. bányásznapot. A község oktatás-műve­lődési centrumának udva­rán rendezett délutáni ün­nepségen Iski Károly, a Fe­jér Megyei Bauxitbányák Vállalat igazgatója köszön­tötte a bauxitbányász-kői­, lektívát, a község lakóit, a meghívott vendégeket, köz­tük Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkárt, Knizse Gyulát, a megyei pártbizottság titkárát, Teu­­bel Györgyöt, megyénk ta­nácselnökét, Balogh Zsig­­mondot, a Veszprém Megyei Tanács elnökhelyettesét, dr. Dózsa Lajost a Magyar Alu­míniumipari Tröszt vezér­­igazgatóját, Katona Sán­dort, a választókerület or­szággyűlési képviselőjét, Horváth Ferenc államtit­kár ünnepi beszédében vá­zolta az ipar súlyát a gazda­ság külső-belső egyensúlyá­nak javításában, s ezen be­lül a hazai bányászat sze­repét. Áttekintette az 59 éve, Gánton kezdődött ba­uxitbányászat történetét. Az alumíniumipar fejlődése a felszabadulás után lendült fel, s létrejött az alumí­niumipari vertikum, aminek további fejlődése távlatokra megalapozott, bauxitvagyo­­nunk 40—50 esztendőre biz­tosítja az alapanyag-ellátást. Ebben jut nagy szerep a megyei bauxitbányászatnak. — A Fejér Megyei Ba­uxitbányák Vállalat korsze­rűen gépesített bányaüzemei adják az ország bauxitter­­melésének egyharmadát — mondotta az államtitkár. — Két esztendővel ezelőtt gondban voltak a kincsesi bányászok is. A múlt évet jelentős veszteséggel kezd­ték, s a nehéz helyzetet csak úgy lehetett áthidalni, hogy növelték a külszíni fejtés arányát, a munkaerő egy részét pedig a fenyőfői nagy­­beruházáshoz irányították, s így Kincsesbányán is vál­tozott a helyzet. A termelési feladatok teljesítését nagy mértékben elősegítette a vállalat műszaki fejlesztési tevékenysége, aminek ered­ményeként nőttek a teljesít­mények, javult a bányabiz­tonság. Az ünnepi beszéd után kö­szöntötték a kollektívát a lengyel, az NDK-beli test­vérvállalatok képviselői és a helyi iskola úttörői, majd kitüntetések átadására ke­rült sor. Az üzemi és a vál­lalati ünnepségen 150 dol­gozó kapta meg a Bányász Szolgálati Érdemérem kü­lönböző fokozatát. Horváth Ferenc államtit­kár adta át Kiss II. Lajos vájárnak és dr. Gordos Pé­ter műszaki igazgató-helyet­tesnek a Kiváló Bányász, Boros János aknásznak, Ne­mes Ervinné személyzeti előadónak és Szabó II. Lajos lakatosnak a Kiváló Mun­káért kitüntetést. Iski Ká­roly igazgató és Berta János vállalati pb-titkár 21 dol­gozónak nyújtotta át a 30, illetve 25 éves, vállalatnál eltöltött munka elismerése­ként az aranygyűrűt, és 17- en kapták meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Az ünnepség műsoros esttel, hajnalig tartó tánc­­mulatsággal, illetőleg vasár­nap, sokrétű sportprogram­mal zárult Kincsesbányán. • • * Móron, a Veszprémi Szén­bányák Vállalat balinkai bányaüzemének bányászna­pi ünnepsége szombaton dél­után Fejér megyei tánc­­együttesek műsorával kezdő­dött az ifjúsági parkban. Az ünnepségen Siffer Ferenc, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte a megje­lenteket, köztük Dániel Pált, az Ipari Minisztérium pártbizottságának a titkárát, dr. Szigetvári Tibornét, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét, Heller Júliát, a megyei tanács elnökhelyet­tesét, és dr. Fogarasi Tibort, a Szakszervezetek Fejér Megyei Tanácsának vezető titkárát. Ünnepi beszédet dr. Pera Ferenc, a vállalat vezérigaz­gatója mondott. Kitért arra, hogy a bányászatnak eb­ben a földrajzi térségben nagy múltja van. Csaknem másfél évszázaddal ezelőtt kezdődött meg ugyanis a Bakonycsernye—Szápár tér­ségében levő szén kiaknázá­sa, s Kisgyón volt a folyta­tás. A balinkai szénvagyon ma is igen jelentős. A ma ismert és felkutatott szén­vagyon 25 évre nyújt terme­lési biztonságot, de a to­vábbi negyedszázadban is hozzáférhető lesz a vízbiz­tonság növelésével újabb nagy tömegű energiahordozó kitermelése ebben a térség­ben. Balinkabánya rekonstruk­ciója 1976-ban kezdődött el, s első üteme be is fejeződött. Ez csaknem 1 milliárd fo­rintjába került a népgazda­ságnak, de a balinkai bá­nyász kollektíva büszke le­het arra, hogy ez olyan be­fektetés volt, amely meg is térül, s amely hasznosul. A komplex gépesítés a munka hatékonyságát is lényegesen növelte, egy műszak ma a fejtésekben két és félszer ér többet, mint tíz évvel ez­előtt. A gépesítésnek azon­ban nemcsak abból a szem­pontból van jelentősége, hogy azonos létszámtól több termelés várható. A műsza­ki fejlesztés a munkát hu­manizálja, az emberi igény­­bevételt csökkenti. Nagy szó, hogy ma már a vállalat egész területén a munkások legtöbbje a telepített mun­kahelyen éri el a nyugdíj­­korhatárt. Tavaly a balinkai bá­nyászkollektíva a beruházási programban rögzített 500 ezer tonna helyett több, mint 600 ezer tonna szenet termelt, ez biztosította a Magyar Villamos Művek igényeit, s kielégítette 25 ezer család évi tüzelőszük­ségletét. Az ünnepi beszéd után ki­tüntetések átadása követke­zett. Kiváló Bányász címet kapott Barna János és Érc­hegyi Gyula, Kiváló Munká­ért kitüntetést pedig Bónis Viktor vájár, Tamási István vájár és Rácz István vulka­nizáló vehetett át. A Bányász Szolgálati Ér­demérem különböző foko­zatait összesen 193-an ve­hették át. Tizenöten a válla­lat Kiváló Dolgozói lettek. T. F. — G.G. Kincsesbánya: Horváth Ferenc államtitkár köszöntötte a bauxitbányászokat Fotó: Kabáczy Szilárd Mór. Dr. Pera Ferenc vezérigazgató mondott ünnepi beszédet

Next