Fejér Megyei Hírlap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

Az Országgyűlés bizottságai tárgyalták Kedvező változások a tanácsok beruházási tevékenységében Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága hétfői ülésén megvitatta az Igazságügyi Minisztérium, a Leg­főbb Ügyészség, a Legfelsőbb Bíróság, valamint a tanácsok 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról készített jelentést. A testület ülésén jelen volt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke és Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. Antalffy Györgynek, a bizottság elnöké­nek bevezetője után Kun László igazságügyi- és Békesi László pénzügyminiszter-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést a beszámolóhoz. A tavalyi költségvetés vég­rehajtásáról előterjesztett je­lentés többek között megál­lapítja: 1984-ben a bíróságok alapvető feladataikat olyan időszakban teljesítették, ami­kor mennyiségileg több, mi­nőségileg bonyolultabb ügy került a bírák elé, s ezzel egyidejűleg bővült az Igaz­ságügyi Minisztérium és a bíróságok hatásköre is. A megnövekedett feladatok természetesen emelték a mű­ködési költségeket is. A bűn­cselekmények azonban nem­csak megjelenési formájuk­ban váltak veszélyesebbé, hanem egyre szervezetteb­bek. Már az 1985-ös adatok is azt támasztják alá, hogy évek óta folyamatosan emelkedik a­ vagyon elleni bűncselek­mények száma, és a fiatal­korúak által elkövetett tör­vénysértések köre. A társa­dalmi-gazdasági feltétel­­rendszer változásának egyik mellékhatásaként pedig új típusú perek keletkeznek. Ezért egyre több olyan ügy­gyel kerülnek szembe a bí­rói testületek, amelyben csak szakértők bevonásával lehet tisztázni a helyzetet. Mindez természetesen a költ­ségekre is kihat. A bírósá­gok munkáját az is nehezíti, hogy sokan egyes bűnelköve­tési magatartásokat — főleg a gazdálkodás területén — bocsánatos bűnnek tekinte­nek, s arra hivatkoznak, hogy az élet túlhaladta a jo­gi szabályozást. Több felszó­laló is hangsúlyozta: foko­zottabb ellenőrzésre van szükség a gazdálkodásban és sokkal többet kellene tenni a bűnmegelőzésért, mint amennyit jelenleg teszünk. Az előzőekhez hasonló megállapítások hangzottak el a Legfelsőbb Ügyészség munkájával összefüggésben is: az ügyészség is azt ta­pasztalja, hogy tavaly foly­tatódott a bűnözés növeke­désének tendenciája, s ezen belül emelkedett a súlyosabb bűntettek aránya. A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt esztendőben is ki­emelkedően fontos feladat­ként kezelte az emberi élet­nek, az állampolgárok testi épségének és jogainak bün­tetőjogi védelmét. A külön­böző erőszakos bűncselek­mények elkövetőivel szemben a bíróságok kellően szigorúak voltak, de a büntetéskiszabást differenciálták. Folyamato­san figyelemmel kísérték a gazdasági és a társadalmi életben, illetve a bűnözés méreteiben és összetételében mutatkozó új jelenségeket és irányzatokat, s a helyes bí­rói gyakorlat kialakítása ér­dekében kidolgozták a szük­séges elvi iránymutatást is. A bírói gyakorlat szigorú eszközökkel próbálta vissza­szorítani a közélet tisztaságát veszélyeztető korrupciós bűn­­cselekményeket, de nyilván­való, hogy ezen a téren csak társadalmi összefogással és büntetőjogon kívüli eszközök alkalmazásával lehet jelentő­sebb eredményeket elérni. A bíróságok működését illető­en egyre szorítóbb gond a bírósági dolgozók nem meg­felelő erkölcsi és anyagi elis­merése. Nehézségek vannak a bírói állások betöltésénél, a megfelelő színvonalú után­pótlás biztosításánál is. A bizottság áttekintette a tanácsok tavalyi gazdálkodá­sát is, és összefoglalóan meg­állapította, hogy ebben fon­tos szerepet kapott a felada­tok rangsorolása, ami ugyan nehezítette a gazdálkodást, másfelől azonban fegyelme­zettebb beruházási politikát és a fejlesztési pénzeszközök tervszerűbb felhasználását is eredményezte. A kedvező változások mellett azonban számos figyelmeztető jel mutatja, hogy a bevételki­esések miatt több megyében fizetési gondok keletkeztek. Gazdaság- és társadalompolitika_____________________ A lakásépítés támogatási rendszerének bővítésére van szükség Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Stadinger István elnökletével hétfőn ülést tartott a Parlamentben. A testület az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Közlekedési Minisztérium és a Magyar Posta tájékoztatója alapján megvitatta az építőipar, a közlekedés, valamint a posta és a távközlés 1984. évi költségvetésének végrehajtását. A három ágazat múlt évi teljesítményét összegző írásos beszámoló megállapítja: A kivitelező építőipar tavalyi építési-szerelési teljesítmé­nye az előző esztendőhöz ké­pest mintegy 7,6 százalékkal, csökkent, viszont nőtt a ma­gánépítkezések száma. Szá­mottevően, mintegy 35 száza­lékkal emelkedett a kisválla­latok és a kisszövetkezetek építési teljesítménye. A ver­senytárgyalásokkal elvállalt munkák száma az előző évi­nek a háromszorosára nőtt. Egyes megyékben — például Borsodban, Hevesben, Nóg­­rádban és Zalában — a ver­senytárgyaláson alapuló szer­ződéskötések aránya 10 szá­zalék fölé emelkedett. To­vább erősödött az építőipar vállalkozó jellege, s a vál­lalkozás és a verseny felté­teleihez igazodva folytatódott a szervezeti rendszer rugal­massá tétele. A változó épí­tési igények jobb kielégítésé­hez nagyban hozzájárultak kisvállalkozások, amelyeknek a száma 1984 végén elérte az 5500-at. Jelentős volt továb­bá az építési feladatok meg­oldásában a vállalati gazda­sági munkaközösségek és a szakcsoportok közreműködé­se is. A népgazdasági terv 1984-ben 70—74 ezer lakás megvalósításával számolt. Ténylegesen 70 400 lakás épültel ki. A tervezett 11400 budapesti lakásból 8500 ké­szült el. A közlekedési vállalatok személy- és áruszállítási tel­jesítményei tavaly megha­ladták az előző évi szintet; a szállítási igényeket a közle­kedési ágazat összességében kielégítette. Az áruszállítás teljesítménye — a tenger­­hajózási és a közúti magán­fuvarozás adataival együtt — 3,8 százalékkal, az elszállított áruk tömege 1,8 százalékkal növekedett. A szolgáltatások minősége nem javult szá­mottevően, de bizonyos terü­leteken kedvező változások tapasztalhatók. Így például valamelyest nőtt a személy­­szállító vonatok utazási se­bessége, csökkent a késések aránya. A postai és a távköz­lési szolgáltatások köre bő­vült, a közönség igényeinek jobb kielégítését több intéz­kedés segítette. A posta összességében 21,4 százalékkal többet fordított álló- és forgóeszközeinek fenntartására, mint 1983-ban. Az írásos tájékoztatót ki­egészítve Klézl Róbert köz­lekedési miniszterhelyettes elmondotta: a helyközi tö­megközlekedésben kedvező változások történtek, 1984- ben a magánfuvarozók tel­jesítménye már jól érzékel­hető volt a személy- és az áruszállításban. Sajnos, a közutak állapota tovább romlott, ugyanis a forgalom növekedésének ütemét nem tudta követni a karbantar­tási tevékenység. A forga­lomnövekedéssel arányos fel­újításra a minisztérium ter­vet dolgozott ki. A közleke­désben 1984-ben nem volt veszteséges vállalat,, ez an­nak is köszönhető, hogy szá­mos szervezési, energiaracio­nalizálási intézkedést — pél­dául a vasútnál villamosí­tást, dízelesítést — hajtottak végre. Szűcs Endre építésügyi és városfejlesztési miniszter­­helyettes szóbeli kiegészí­tőjében hangsúlyozta: a szo­katlan hideg miatt idén az első negyedévben ötmilliárd forinttal csökkent az ágazat termelése, ezért különösen nagy feladatok várnak az építőiparra. A lemaradást nagyrészt már behozták a vállalatok, de most is 7,8 százalékkal marad el a tel­jesítményük a múlt évihez képest. Ennek megfelelően számítani kell arra, hogy a tervtől elmarad idén az ága­zat teljesítménye. Doros Béla, a Magyar Pos­ta elnökhelyettese a telefon­helyzettel kapcsolatban ki­emelte: nőtt ugyan a bekap­csolt állomások száma, de a várakozóké is. Ma 460 ezer igénylőt tartanak nyilván, az átlagos várakozási idő 13 év. A vitában felszólalók fel­vetették: az építőiparból évente 8—10 ezren vándo­rolnak el, s közülük sokan szakképzettek. A lakásépítés­ben a jövőben is fontos sze­repet játszik a magánerő, ezért a támogatási rendszer bővítésére, újragondolására van szükség. A falusi építé­szet helyzetéről szólva ki­emelték: több helyen a har­monikus, kiegyensúlyozott utcaképet a stílustalan há­zak összevisszasága váltot­ta fel. Kivitelezői, pénzügyi és hatósági megoldást kelle­ne keresni arra, hogy az építtetők olyan terveket kap­janak a kezükbe, amelyek alapján a tájba, a közvetlen környezetbe jól illeszkedő házat emelhetnek. A MÁV helyzetéről szólva a képviselők hangoztatták: a kocsipark felújítására évről évre kevesebb pénz jut, s a vágányfelújítás mértéke is jóval elmarad a szükségestől. Tavaly a kívánatos 17 he­lyett csupán hat mozdonyt kapott a MÁV, és szakkép­zett munkaerőből — például váltókezelőből, sarusból — is kevesebb van a kelleténél. A­­ képviselők rámutattak: a há­rom népgazdasági ágazat­nak — az építőiparnak, a közlekedésnek, illetve a pos­tának és a távközlésnek — a mostaninál erőteljesebb köz­ponti támogatásra van szük­sége, hogy lehetőségük le­gyen a „felfutásra”. (MTI) Egymillió négyzetméteren Útjaink gazdái Megyénkben az állami úthálózat hossza 1319 kilométer. A megoszlása azonban már tekintélyt parancsol: a fenti össze­sített úthossz tetemes része, mintegy négyszáz kilométernyi főútvonal. Mindezek megyénk elhelyezkedéséből, földrajzi adottságaiból következő sajátosságok. S az is, hogy az emlí­tett utak jelentős forgalmat vezetnek át szűkebb pátriánkon. A nagyobb forgalom természetesen jobban igénybe veszi az úttestet, a burkolatot. Az állami úthálózat gazdá­ja megyénkben a Veszprémi Közúti Igazgatóság székesfe­hérvári koordinációs üzem­­mérnöksége. Aktuális felada­taikat Kratancsik Béla, a koordinációs üzemmérnökség vezetője foglalta össze: — A forgalom jelentős hányadát a főutak „viszik”, ezért tekintjük ezek fenn­tartását, karbantartását kie­melt feladatnak. Azonban ma már cseppet sem merev ez a „főúthálózat szemlélet”, hiszen tekintettel kell len­nünk az alsóbbrendű utakra is, azok állapotát is meg kell őrizni a jelenlegi színvona­lon. Kétségkívül nem kön­­nyű a dolgunk: az útjaink állapotából adódó igények­kel, anyagi kereteink miatt csak nehezen tudunk lépést tartani. Mivel azonban el­sődleges szempont, hogy út nem mehet tönkre, úgy kell beosztanunk, elosztanunk a rendelkezésre álló összeget, hogy mindenhová jusson, vagyis minden úton elvégez­hessük a legsürgetőbb javí­tásokat. Mindezekből kitű­nik, hogy ezek a feladatok elsősorban az állagmegóvást jelentik... Az éves keretösszeg, amely­ből „mindenre kell, hogy jus­son”, 230 millió forint. Ez a fejlesztés és a fenntartás költségeit is tartalmazza. A közúti igazgatóságnak megyénkben több aszfaltké­szítő telepe is van. A legna­gyobb ezek közül a polgár­i C—25-ös keverőtelep, ahol évente 17 ezer tonna aszfal­tot készítenek „házilag”. A saját előállítású aszfaltot a burkolat megerősítési mun­kákhoz használják. Saját keverésű aszfalttal végeztek burkolatmegerősí­tést például a Dunaföldvári Seregélyessel, az Enyinget Siófokkal és a Székesfehér­várt Kincsesbányával össze­kötő úton. Az energiatakarékos fe­lületi bevonások között népszerű a bitumen­­emulzió alkalmazása. Az e módszerrel végzett munkák közül kiemelkedik a Velence —Csákvár—Tata útvonalon történt felújítás, de ide tar­toznak a Paks és Cece, az Adony és Velence, valamint a Mezőfalva és Sárbogárd közötti burkolatjavítások is- B. L. Az MNOT elnökségének ülése A Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége, a Minisztertanács felkérésére hétfőn kibővített ülésén, Duschek Lajosné, az MNOT elnöke vezetésével, megvi­tatta a hetedik ötéves nép­­gazdasági tervjavaslatot. Az ülésen Csehák Judit, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se tartott vitaindítót. Jelen volt Craveró Róbert, az Or­szágos Tervhivatal elnök­­helyettese is. Elegendő szalma a cellulóz­gyártáshoz Megtermett a dunaújvá­rosi papírgyár szalmacellu­­lózgyárának szalmája. A Fejér és Tolna megye 33 mezőgazdasági nagyüzemét átfogó dunaújvárosi szal­­macell társaság az idei szalmából 34 ezer 300 ton­nát takarított be, 38 óriás­bálázó, rendező és rakodó gépsorával. A magasfokú gépesítésnek köszönhetően két hét alatt fejezték be ezt a munkát és végeztek az egyenként 450 kilogrammos bálák kazlatásával, vala­mint a minőséget megőrző betárolással is. A szalmacellulózgyár eb­ből a szalmamennyiségből 14 ezer 700 tonna cellulózt ál­lít majd elő. Azért csak ennyit, mert az egyébként évi 20 ezer tonna kapacitá­sú gyár rekonstrukciója megkezdődött és 1986-ban hat hónapra teljesen leáll­nak a termeléssel. 1987. ja­nuár 1-től viszont már évi 30 ezer tonna cellulózt gyártanak Dunaújvárosban, ami megnöveli a szalmater­melő társaság feladatait is, mert a jelenleginél jóval több, évi 78 ezer tonna szal­mát kell biztosítaniuk a zavartalan termeléshez. A társaság erre is felké­szült, öt gépsor beállításával a dunaújvárosi gyár legfon­tosabb alapanyagát teljes egészében — és a jelenlegi magas technikai színvonalon — elő tudják teremteni. Szá­mításaik szerint a szalma­­felhasználás ugrásszerű nö­vekedésével javul a társa­ság gazdasági eredménye is, mert amíg jelenleg az önköltség szintjén dolgoz­nak, a rekonstrukció után 1 tonna szalmán már 68 fo­rint tiszta nyereségük lesz. Magyar-szovjet szőlőkutatás Egyeztetik a következő öt év közös feladatait a ma­gyar és a szovjet szőlőkuta­tók. A Kertészeti Egyetem Kecskeméti Központú Sző­lészeti és Borászati Kutató Intézete, valamint a kisinyo­­vi, a novocserkasszki, a jere­váni és a tbiliszi kutató in­tézet tudósai a tízéves si­keres együttműködés után tovább bővítik a kutatási té­mákat, új agrotechnikai, tápanyagutánpótlási, műve­lési eljárásokat dolgoznak ki. A magyar és a szovjet szakemberek egymás kísér­leti parcelláin közösen ellen­őrzik a cserélt fajták alkal­mazkodóképességét, hoza­mát. Ezekben a napokban szovjet kutatók járják a ha­zai nemesítőtelepeket és fajtaösszehasonlító értékelé­seket tartanak. Jelenleg a Kecskemét melletti Miklós- és Katonatelepen, Laki­tele­pen és Egerben 40 új nemesí­­tésű szovjet borszőlő fajta­jelölt vizsgázik, s ugyanennyi magyar fajta bizonyít a Szov­jetunióban. A közös cél: megtalálni azokat a törzse­ket, amelyek fagytűrőek, be­tegségekkel szemben ellen­állók, jó minőségű és bő ter­mést hoznak. A múlt évi kemény tél se­gítette a kutatók munkáját, a fagyra érzékeny fajták mindkét ország kísérleti te­lepein kiszelektálódtak. Továbbléptek a szőlő re­­zisztens tulajdonságának ja­vításában is. Vas­ műszaki VÁSÁR a FÓKUSZ ÁRUHÁZBAN poliészter hullámlemez régi ár 430,— új ár 360,— vegyestüzelési kályha régi ár 7560,— új ár 4300,— továbbá több száz cikk engedményes értékesítése (cseh radiátorok) OKTÓBER 13-IG. Legyen a vásárlónk Ön is! FÓKUSZ ÁRUHÁZ, ENYING. 14 798

Next