Fejér Megyei Hírlap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-02 / 282. szám

KÉT SZAKSZERVEZET KONGRESSZUSA ITT A KILENCES STÚDIÓ HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR BESZÉLGETÉS KOVÁCS FERENC MESTEREDZŐVEL FEJÉR MEGYEI Hétfő, 1985. december 2. XLI. évfolyam, 282. szám » L ■ TIA1 TI« T1J JU jl,] Lf, 11 Jl IJ ÍJ J | III JB I 11 ■ Ára: 1.88 Ft Tanácskozott a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete Valós értékekre alapozott érdekképviselet Eredményekben gazdag, feladatokban bővelkedő öt esztendő munkájának mérle­gét vonta meg és a holnapok tennivalóit is meghatározta szombaton a szakszervezetek Fejér Megyei IX. küldöttér­tekezlete. Az értekezleten a 19 ágazati, iparági szervezet, több mint százhatvanhatezer szervezett dolgozójának kép­viseletében százkilencvenhét küldött tanácskozott és több meghívott is részt vett a nyílt szavú, felelősségteljes ta­nácskozás munkájában. Részt vett az értekezleten Vinizlai Gyula, a SZOT tit­kára, Herczeg Károly, az MSZMP KB tagja, a vasasok szakszervezetének főtitkára, Barsi Oszkárné, a megyei pártbizottság első titkára, Krajnyák Tibor, az MSZMP KB alosztályvezetője, Teubel György, a megyei tanács el­nöke, és ott voltak a párt-, az állami, a gazdasági és a tár­sadalmi szervek megyei, vá­rosi, körzetközponti, illetve munkahelyi vezetői is. A küldöttértekezleten dél­előtt Zángó Zoltán, a Me­­dosz megyei küldötte, dél­után Bús Gyula, a vasasok küldötte elnökölt. Zángó Zoltán megnyitója után dr. Fogarasi Tibor, az SZMT vezető titkára fűzött szóbeli kiegészítést az SZMT írásos jelentéséhez. A beszámoló szóbeli kiegészítése — Ma a szakszervezetek a párt eszmei és politikai irá­nyításával, a politika mellett elkötelezetten, az építőmun­kában önálló, alkotó rész­vétellel, kötelezettség- és felelősségvállalással szolgál­ják népünk érdekeit — álla­pította meg az SZMT vezető titkára. — A mozgalmat újjáalapí­­tók jövőbe vetett hittel vég­zett munkája, a megtett út, a tagság arra kötelez bennün­ket, hogy nap mint nap a mun­kánkon keresztül — amely feltételezi a szüntelenül meg­újuló tömegkapcsolatokat — erősítsük a dolgozók bizal­mát legátfogóbb tömegszer­­vezetünkben. Erősítsük a gondolati és cselekvési egy­séget a 49 év eredményeinek továbbfejlesztésére irányuló, a valós érdekeket és értéke­ket feltáró politika megvaló­sításában. A továbbiakban utalt a szakszervezetek XXV. kong­resszusát előkészítő aktív vá­lasztási értekezletekre, ame­lyeken elkészítették az utób­bi öt évben végzett munka számvetését, és kritikusan szóltak a jelen gondjairól, fe­lelősen beszéltek a jövő fel­adatairól is. — Küldöttértekezletünket olyan időszakban és feltéte­lek között tartjuk, amikor a közvéleményben még élénken él a párt XIII. kongresszusá­nak és a megyei pártértekez­letnek őszinte, nyílt légköre, valóságot feltáró, elemző munkája, és megkezdődött a programot adó döntések fel­dolgozása, amelynek előké­szítésében a szakszervezetek is részt vettek és készek a program megvalósítására. Dr. Fogarasi Tibor, az SZMT vezető titkára a vitaindítót mondja Az alkotmányos jogok gya­korlásában, a gazdaságirányí­tásban kedvezően hat a de­mokratizmus fejlődése. Ugyanakkor befolyásolja a közvéleményt a gazdaság egyes területein mutatkozó lemaradás. Továbbra is nehéz feltételek között dolgozunk. Éppen ezért munkánk haté­konyságának növelése az egyik legfontosabb feladat. Hivatkozott a megoldásra érett, de a szűk lehetőségek miatt elhúzódó, szociális problémákra, és olyan napi gondokra, amelyek összefügg­nek a mindennapi munka szervezettségével, minőségé­vel, erkölcsi, anyagi ösztönzé­sével, az ellátásban, a szol­gáltatásban az árak alakulá­sával és a hiányokkal. Példának említette a tüzelő­anyagellátásban tapasztalható gondokat.­­ A tagság többsége a me­gye és szűkebb környezetének helyzetét reálisan ítéli meg, elismeri az eredményeket, helyesli a társadalmi és gaz­daságpolitikai célokat, tettre­­készségét igazolja, ugyanak­kor bírálja a visszásságokat A szervezett dolgozók min­denekelőtt a becsülettel vég­zett munkában és elismerés­ben látják boldogulásuk alap­ját, többségüket élénken fog­lalkoztatják környezetük problémái és a közügyek. A gazdaságot segítő mun­kával kapcsolatban bírálóan tette szóvá: a tervezőmunká­ban való részvétel sokszor leszűkül a bér- és a szociál­politika területére, a demok­ratikus fórumokon, a terme­lési mozgalmakban fellelhető a formalizmus, a rendszerte­lenség; vannak még olyan vezetők is, akik lebecsülik ezek jelentőségét. Helyenként a vállalatoknál a mozgalmi munkát is megnehezítették olyan tényezők, mint a piaci problémák, az anyaghiány, a kooperációs és szállítási fe­gyelem lazaságai, a kisebb béremelési lehetőség, munka­erőgondok és egyes munka­helyeken a kedvezőtlen lég­kör. Helyenként növekszik az igények száma, amelyeknek érvényesítésében a dolgozók a szakszervezeti szervek köz­reműködését várják, és van­nak, akik a teljesített vagy nem teljesített igények függ­vényében ítélik meg a szak­­szervezet munkáját, tekinté­lyét.­­ A szakszervezet tekinté­lyét az adja, hogy részt vesz a hatalom gyakorlásában és ezt azzal gyarapíthatja, ha a gazdaságfejlesztés, a szociá­lis biztonság, a társadalmi stabilitás és közmegegyezés érdekében egyaránt és egyre következetesebben önállóan, a munka mozgalmi, kezdemé­­nyező, ellenőrző és kritikai jellegét erősítve, a dolgozók tömegeinek aktív részvételé­vel végzi sajátos feladatait — hangsúlyozta. Elmondotta: az élet- és munkakörülmények, a meg­élhetés tényezői, főleg a nagyüzemi munkásoknál ja­vultak. Ám ez nem mondható el minden munkahelyről, ép­pen ezért elég széles körben foglalkoztatják a dolgozókat a munkafeltételek, az ösztön­zés, az elosztás és az ellátás problémái. Tény, hogy a jö­vedelmekben egy időben egy egészséges, valamint egy ke­vésbé egészséges differenciá­lódás és nivellálódás is vég­bement. A szakszervezetek az SZ­MT jelezte a megoldásra váró kérdéseket és ezek közül a legégetőbbeket ismételten a szakszervezetek XXV. kongresszusának fi­gyelmébe ajánlja. E sorba tartoznak: az alacsony nyugdíjjal ren­delkező, egyedü­l élő idős ko­rúak megélhetési gondjai; a családalapító fiatalok egy ré­szénél a lakáshoz jutás nehéz­ségei; a dolgozó nők, a csa­ládanyák növekvő terhei; az egyes szakmák közötti kere­seti arányok kedvezőtlen ala­kulása; a túlzottan kiemel­kedő jövedelmek kedvezőtlen hatásai; a központi bérszabá­lyozás és az áremelések prob­lémái. Felhívta a figyelmet az SZMT vezető titkára a szer­vezett dolgozók azon vélemé­nyére, miszerint ők elvégzik munkájukat, igyekeznek ere­jük, tudásuk javát adni, de ehhez igénylik a munkafelté­­telek megteremtését és azt, hogy a jobb munka részesül­jön nagyobb anyagi és erköl­csi elismerésben. A különböző kiegészítő el­foglaltságok, jövedelemfor­rások kedvező és kedvezőt­len tapasztalatait összegezve hangsúlyozta: számunkra az a döntő, hogy a főmunkaidő­ben végzett munka legyen a megélhetés alapvető forrása és a megbecsülés elsősorban azokat övezze, akik jól dol­goznak és akik akkor is le­­szállnak a bányába,­ odaáll­­nak a kohó, a gép, az eladó­pult mellé, vagy őrködnek a betegek mellett, amikor má­sok a családjuk körében töl­tik szabad idejüket. Egyebek közt szólt a tele­pülésfejlesztés eredményei­ről, amelyeket elismer a tag­ság, de e körből is szóvá tett néhány gondot. Ilyenek töb­bek közt a magas lakásárak, az egyes intézmények zsú­foltsága, gyengébb tárgyi el­látottsága, a kevés szociális otthoni férőhely, néhány te­lepülésen az egészségtelen ivóvíz, a közlekedés, a hír­közlés problémái. Arra is fel­hívta a figyelmet, hogy van­nak olyan közérzetet zavaró momentumok, amelyek meg­oldása nem kötődik anyagi, tárgyi feltételekhez. Az öt­éves mérlegben azt is elmon­dotta, hogy ma a szervezett dolgozóknak szélesebb a po­litikai látóköre, mint koráb­ban. A területfejlesztési kér­déskörben foglalkozott a te­lepülésfejlesztési hozzájárulás dolgával. Mint mondotta, a szakszervezeti tagság zöme megérti ennek szükségességét. (Folytatás a 3. oldalon) A szakszervezetek megyei értekezletének elnöksége Áruforgalmi jelentés Javuló ellátás, tartósan hiányzó cikkek A Belkereskedelmi Mi­nisztérium áruforgalmi je­lentése szerint a kiskereske­delem január elejétől októ­ber végéig 420,3 milliárd fo­rint értékű árut forgalma­zott, 30,9 milliárd forinttal többet mint a múlt év azo­nos időszakában. A növeke­dés folyóáron 7,9, összeha­sonlítható áron 1,7 százalék. Az október havi áruellá­tásról a jelentés megállapít­ja, hogy összességében ki­egyensúlyozott volt. A tőke­húsok és húskészítmények kínálata különösen a hónap végén volt jó, a szalonnafé­lék és a főtt füstölt áruk vá­lasztéka azonban több helyütt egész hónapban hiányosnak bizonyult. Mind kevesebb a gond a napraforgó-étolaj el­látásban, időnként azonban kevés a disznózsír. A fűszer­­paprika kínálata javult, bár egyes területeken a mennyi­ségi és választéki hiányok to­­vábbra is gondot okoznak. Dinamikusan növekedett a ruházati forgalom. Szegényes azonban a boltok kínálata jó minőségű női pulóverekből és akril harisnyanadrágok­ból. A vásárlók a korábbinál több cipőmodell közül válo­gathatnak, egyes lábbelik — főként a női csizmák — ára azonban viszonylag magas. A vegyesiparcikkek köré­ben javult az ellátás mély­hűtőkből, a kereslet azon­ban még mindig meghaladja a kínálatot. A híradástech­nikai cikkek közül — né­hány olcsóbb típus kivételé­vel — megfelelő választékot biztosított a kereskedelem, lemezjátszókból, magneto­fonokból és rádiósmagnók­ból. Továbbra is hiányoznak az üzletekből a keresett au­tomata mosógépek, hűtő­­szekrények, valamint televí­ziók. Jó a kínálat tüzelés­­technikai berendezésekből, elsősorban szilárd tüzelésű tűzhelyéből, kályhákból és a drágább gáztűzhelyekből. Ez utóbbiakból az olcsóbb típu­sokat hiányolják a vásárlók. Tsz-vezetői tanfolyamok A Fejér Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya, valamint a területi tsz-szövetség közös szervezésében tsz-vezetői tan­folyamokat szerveznek de­cember első két hetében. A tanfolyamok helye a harká­nyi közös tsz-üdülő. Ma, december 2-án kezdő­dik a tsz-elnökök, valamint a nőbizottsági elnökök tapasz­talatcseréje, részben közös programmal. Az elnökök tanfolyamán a többi között szó lesz a gazdálkodás jövő évi feltételeiről, a közgazda­­sági szabályozók változásai­ról; a nőbizottságok vezetői a XIII. kongresszus határo­zatának nőpolitikai vonat­kozásait beszélik meg. A december 9-ével kezdő­dő héten a főagronómusok, illetve a főkönyvelők utaz­nak Harkányba, négy—négy napos tapasztalatcserére. A hétvégeken először a tsz KISZ-vezetők tapaszta­latcseréjét, majd december 13—15-én a nyugdíjasok ta­lálkozóját szervezik meg a harkányi üdülőben. Sárrét sehonnai kincsei Harminc éve alakult meg megyénkben a Tavaszi Szél szö­vetkezeti citeraegyüttes. Péntek esti jubileumi ünnepségü­kön az együttes kiemelkedő kulturális tevékenységéért okle­velet, Tima József szervezőtitkár pedig Szocialista Kultúrá­ért kitüntetést kapott A sárréti embernek hajdan alig volt egyebe a népdalain kívül. És még ez a szélhord­­ta, sehonnai kincs is majd­nem elveszett, mikor az öt­venes évekre nemigen ma­radt, aki dalolja őket. Míg­nem Tima Jóska, Tác akkori községi párttitkára valahogy a fejébe nem vette hatvan­egyben — emlékszem, akkor is ilyen sáros őszvége volt —, hogy előkeresi a padlá­sokról a porosodó citerákat, használatlan száradó kö­csögdudákat, Így lett a Sárrétnek, míg csak a Gorsium Áfész a ré­gebben muzsikáló soponyai zenészekkel nem egyesítette őket, saját parasztegyüttese. Máig emlékszem az idős László Gyulára, Gede Pista bácsira, Lédeczire, meg Pak­si Istvánra. S a lányok kó­rusából is az akkor szinte még kislány Bozsoki Margit­ra, Hollósi Icára, a csőszi Tóth Marira. Ma már jóval nagyobb ez a huszonöt tagú népi együttes, mint az a maroknyi táci had, akikhez sokat jártunk láto­gatóba néprajzkutató bará­tommal, Pesovár Ferenccel. A citerák is újak már, egy szárazréti diáklány, Májer Mária pengeti az egyiket — egy a sok fehérvári közül az egykori sárréti fiatalok pót­lására. Bizony, száztíz tagja volt az elmaradókkal s az újként érkezőkkel együtt ezen az emberöltőn a Tavaszi Szél­nek, s ezeregyszáznyolcvan­­szor léptek mindeddig kö­zönség elé, országos fesztivá­lokon is szép sikert aratva. Én legnagyobb érdemükül mégis azt tudom, hogy élővé sikerült dalolniuk, muzsikál­niuk a már tetszhalottnak látszó sárréti népdalt. Össze­gyűjtöttek több száz nótát, s ennek többszörösét is köl­csönkérték a néprajzkutatás­tól. Hogy megtehessék a leg­fontosabbat, amit egy népi együttestől, amatőröktől a nemzeti kultúra elvárhat: visszaajándékozzák a meg­mentett kincset jogos tulaj­donosának. Mekis János

Next