Fejér Megyei Hírlap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

A NYERESÉG TORDAS-GYÚRÓN . —|« FEJÉR MEGYEI A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL ^ ^ K 'v.Mx Szombat, ^ ' JjgM ÉHDflv' jjk '13H mmm 1 1986. február 1. HÉTVÉGI MELLÉKLET | W/M I I Igl II ~ ||W ^ XLII. évfolyam, ------------------------- I ■ H ij llllj 27. szám MAGUKBAN ÉREZZÉK AZ ERŐT^X • |? IJ lBNIJ lilJlJIjt I T 111 N­. Ara: 2,20 Ft A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom fejlődéséről a VI. ötéves tervidőszakban A VI. ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, életkörülményei javultak. A népgaz­daság egyensúlyi helyzete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedelmi mérleg az 1980. évi jelentős passzívummal szemben 1985-ben mind rubel, mind nem rubel elszámolásokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi termelés ha­tékonyságának némi javulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a belföldi felhasználás visszafogása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növelését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a belső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési ütemet tűz­tek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 szá­zalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 szá­zalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb kö­rülmények között kellett javítani, mint ami­lyenek a terv jóváhagyásakor előreláthatók voltak. A tervidőszak folyamán eszközölt in­tézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszí­tései eredményeképpen 1982-től a külgazda­sági kapcsolatok minden évben kiviteli több­lettel zárultak. Az 1985. évi kiviteli többlet a tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együttes volumene 1985-ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7,8 százalékkal volt magasabb az 1980. évi­nél. A reálbér csökkenése 1985-ben megállt és színvonala mintegy 5 százalékkal alacso­nyabb volt az öt évvel korábbinál. A reál­­jövedelem emelkedése az egyéb munkajöve­delmek és különösen a társadalmi juttatások növekedéséből származott. A lakosság fo­gyasztása 1980-tól 1985-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fo­gyasztás növekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985 évben sem emelkedett s így öt év alatt a nettó felhalmozás volu­mene jelentősen, a bruttó felhalmozásé­ ki­sebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anyagi ágakban en­nél nagyobb, 4,9 százalék volt a létszámcsök­kenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 száza­lékkal nőtt a keresők száma. Ezen kívül mér­sékelte a munkaidő-alapot a törvényes mun­kaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahétre való áttéréssel. A munkaidő alapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység terjedése. A termelés növekedését a munkatermelékenység emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgaz­daság állóeszközállománya a nyolcvanas években évi átlagban mintegy 4 százalékkal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves terv­időszakban. A termelés ennél mérsékeltebben növekedett, így az állóeszközök kihasználásá­nak hatékonysága egészében romlott. Emel­lett egyes, főleg feldolgozóipari ágazatokban — pl. a gépiparban, a vegyiparban, a köny­­nyűiparban — javult az eszközkihasználás. A tervidőszak elején a termelés anyaghá­nyada csökkent, 1985-ben azonban elérte az 1980. évi szintet. Az anyagfelhasználás ala­kulásában nagy szerepe volt az energiafel­használásának. Az anyagi ágak energiafel­használása 1985-ben 3,8 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál, az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás kb. 10 százalékkal csökkent. A népgazdaság összes energiafelhasználása, a lakosság, valamint a kommunális és egyéb nem anyagi ágazatok fogyasztásának növeke­dése miatt emelkedett, öt év alatt 5,1 száza­lékkal. Az energiaforrásokon belül a hazai termelés aránya 1984-ig fokozódott, az im­porté csökkent. 1985-ben a rendkívül hideg tél miatt ismét nagyobb import vált szük­ségessé. A termelés importigényessége mérséklő­dött, a termelés 1 százalékos növekedésére jutó importnövekedés a VI. ötéves tervidő­szakban kisebb volt, mint az előző öt évben. Az elmúlt öt évben a termelés szervezeté­ben és a gazdálkodó szervezetek tevékenysé­gében jelentős átalakulás ment végbe a ru­galmasabb alkalmazkodó képesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelő szer­vezetek száma, részben a meglévő nagy vál­lalatok egyes részlegeinek önállósulása útján. Új típusú gazdasági szervezetek is létre­jöttek és növekedett a magánkisiparosok szá­ma. Ezzel egyidejűleg a gazdálkodó szerveze­tek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végeztek növekvő arányban az alaptevékeny­ség mellett más munkát. A népgazdaságban létrehozott összes jöve­delem öt év alatt folyó áron több mint 40 százalékkal emelkedett. A jövedelemnövek­mény 4­5-e az árszínvonal emelkedéséből származott. A külkereskedelmi cserearányok romlása csökkentette a jövedelmeket. A brut­tó munkajövedelmek növekedése egyenlete­sebb volt, mint a tisztajövedelemé. A gazda­sági szféra egészéből a költségvetésbe köz­pontosított jövedelem hányada emelkedett. Az állami költségvetés egyensúlya 1984-ig ja­vult, ez azonban 1985-ben nem folytatódott. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya valamelyest csökkent, a szövetkezeti szektoré emelkedett. Az időszak végén a nemzeti jövedelem 94—95 százalékát a szo­cialista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mintegy 95 százaléka dolgozott. A gazdasági fejlődés főbb mutatói Szocialista szervek br­uházása, milliárd forint 190—191 kb. 935 Lakásépítés, 1006 db 72,5 370 a) 1981—1985. évek átlaga az 1976—1980. évek átla­gának százalékában. A termelés és a ráfordítások alakulása Az ipari termelés öt év alatt 12 százalék­kal, az utolsó évben 1 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22 százalékos növekedést­­irányzott elő. Az ipar nemzeti jövedelemhez ■való hozzájárulása öt év alatt a bruttó ter­melésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985- ben ez a cél nem valósult meg. Az ötéves terv céljainak megfelelően az ipari termékek értékesítésében emelkedett az export aránya. 1985-ben rubel viszonylatba 38 százalékkal, nem rubel elszámolásokba 14 százalékkal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban. 1985-ben azonban a rubelben elszámolt kivitel gyors növekedése mellett a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az élel­miszeripari termékkivitel visszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értékesítését. Ezen belül a lakosság­nak eladott termékek mennyisége 11—12 szá­zalékkal, a beruházási célú és a termelőfel­használást szolgáló értékesítés 4, illetve 1 százalékkal nőtt. Az ipar anyagellátása az ötéves tervidő­szak folyamán — az egyensúlyi követelmé­nyek elsőbbsége miatt — változó volt. 1985- ben a fokozódó import a korábbiaknál jobb feltételeket biztosított a termelők számára. Energiagondok a szokatlanul hideg 1984, 1985-ös tél folyamán akadályozták a terme­lést. Az egyes ipari ágazatok, szakágazatok fej­lődése differenciált volt. Az ipari termelés kb. kétharmadát képviselő szakágazatok termelé­se öt év alatt kisebb-nagyobb mértékben bő­vült, egyharmaduké nem változott vagy csök­kent. A központi fejlesztési programok által felölelt területek többségénél a termelés fej­lődési üteme meghaladta az ipari átlagot. A terv előirányzatától eltérően a termékmeg­újítás lassú volt. Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 százalékkal csökkent. 1984-ben és 1985-ben a létszám­­csökkenés, a korábbi évi 2—3 százalékról 0,5 —0,6 százalékra mérséklődött. A létszám­­csökkenés lassulásában szerepe volt a válla­lati gazdasági munkaközösségek megjelené­sének. Az 1981—1985 években az ipari termelés hatékonysága javult. A javulás főként a terv­időszak első négy évét jellemezte, és lénye­gében a munkatermelékenység növekedésé­ből származott. Az egy foglalkoztatottakra ju­tó termelés 1985-ben 18 százalékkal magasabb volt az 1980. évinél. Az egy órára számított termelés öt év alatt 33 százalékkal nőtt. Az energiaforrások között a szénhidrogé­nek aránya az 1980. évi 63,6 százalékról 1985- ben 59,9 százalékra csökkent, úgy, hogy a kőolaj aránya számottevően mérséklődött, a földgázfelhasználásé kissé emelkedett. Nőtt az energiafelhasználásban az importált vil­lamosenergia és az atomenergia szerepe. A Paksi Atomerőmű I. és II. blokkja szolgál­tatja a villamosenergia-termelés egynegye­dét, az összes energiafelhasználás 4,6 száza­lékát. A szén aránya az energiaforrásokon belül csökkent. Az energiatermelés bővítésére és korszerű­sítésére öt energetikai szakágazatban a terv­időszak folyamán kb. 130—140 milliárd forin­tot fordítottak, az összes ipari beruházás 40 százalékát. Ennek az összegnek közel egy­­harmadát a Paksi Atomerőmű építésére hasz­nálták fel. Ezen kívül elkészült többek között a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem, folyamatban van a mányi barnaszén bánya nyitása. A tervidőszak folyamán üzembe lé­pett a Testvériség Gázvezeték harmadik sza­kasza. A vaskohászat termelése öt év alatt 7 szá­zalékkal csökkent. A termelésben nőtt az ér­tékesebb hengerelt acélok és a kohászati má­sod-, illetve harmad­termékek aránya. Az időszak folyamán befejeződött a Lenin Ko­hászati Művek kombinált technológiájú acél­művének és a Dunai Vasmű konverteres acél­művének a beruházása. A vaskohászati ter­mékek exportja öt év alatt a rubel elszámo­lású országokba számottevően emelkedett, a nem rubel elszámolású országokba csökkent. Az ötéves tervidőszak folyamán a Bitó II., a Halimba III. és a Fenyőfői bauxitbányák üzembe helyezése révén bővült a bauxitter­­melő kapacitás. A Székesfehérvári Könnyű­fémmű fejlesztése befejeződött, ez is hozzá­járult ahhoz, hogy a magasabb feldolgozott­sági fokú alumínium félgyártmányok terme­lése emelkedett. A gépipar termelése 1985-ben 18 százalék­kal haladta meg az 1980. évi színvonalat, öt év alatt legnagyobb mértékben a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar ter­melése emelkedett. A tervidőszak folyamán nagymértékben fokozódott a gépipar export­célú termelése; mind a rubelben, mind a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel emelkedett, bár az utóbbi a számítottnál lé­nyegesen kisebb mértékben. A tőkés exportot nehezítette a nem eléggé versenyképes kíná­lat, de korlátozták azt a fejlődő országok fi­zetési nehézségei, valamint a fejlett tőkés or­szágok diszkriminációs intézkedései is. Bel­földre elsősorban a gépipar fogyasztási célú értékesítése bővült, öt év alatt 30 százalék­kal. A beruházási célú eladás csökkent. A vegyipar termelése öt év alatt 11,8 szá­zalékkal emelkedett. A kőolajfeldolgozóipar termelése csökkent, a többi vegyipari ágazaté emelkedett. A kőolajfeldolgozó ipar termelé­sében nőtt a külpiacokon jól értékesíthető aromás termékek gyártása. A Dunai Kőolaj­ipari Vállalatnál , a katalitikus krakküzem üzembe helyezése nyomán a fehérárukiho­­zatal az 1980. évi 54 százalékról 1985-ben 65 százalékra emelkedett. Korszerűsödött a mű­anyag alapanyag termelés szerkezete, emel­kedett a műanyagtermelés és felhasználás, fejlődött a kevésbé energiaigényes műanyag­­feldolgozás. Kiemelkedően fejlődött az el­múlt öt évben a gyógyszeripar, a háztartási- és kozmetikai vegyipar, a gázgyártás- és el­osztás. A vegyipari termékek exportja öt év alatt és 1985-ben is mind a szocialista, mind a tőkés országokba számottevően bővült. Bel­földre a vegyipar 1980-tól 1985-ig 4 százalék­kal növelte értékesítését, ezen belül fogyasz­tási célra mintegy 30 százalékkal. Az építőanyagipar a tervidőszak első négy évében 4 százalékkal növelte termelését. 1985-ben 3,8 százalékkal csökkent az ágazat kibocsátása, így az öt évvel korábbi szintnek felelt meg. Az építőanyagellátás az időszak folyamán nem volt egyenletes, 1985-ben a kínálat meghaladta a keresletet. A könnyűipar az 1981—1985. években 6 százalékkal növelte termelését. Az időszak folyamán üzembe helyezett új termelőkapaci­tások hatására az átlagosnál gyorsabban emelkedett a nyomdaipar, valamint a papír­ipar termelése. A ruházati termékek termelé­se a hazai és külföldi kereslet, valamint mun­kaerő és anyagellátási gondok miatt egyes években csökkent. A könnyűipar öt év alatt a nagy- és kiskereskedelemnek mintegy 7 százalékkal növelte értékesítését. 1985-ben a rubel elszámolású országokba az 1980. évi­nél több, a tőkés országokba kevesebb árut exportáltak. Az élelmiszeripar termelése az elmúlt öt évben 11 százalékkal emelkedett. Az ágazat a lakosság igényeit kielégítette, s e mellett termelésének több mint egyötödét exportálta. Az ötéves terv az építési tevékenység nö­vekedését írta elő, az éves tervek azonban csökkenő építési feladatokat határoztak meg. Az országos építési-szerelési tevékenység 1985-ben az előző évihez képest 5 százalék­kal csökkent és kb. 10 százalékkal volt ki­sebb az 1980. évinél. A beruházások és a la­kásépítés mérséklése elsősorban a kivitelező építőipart érintette. Ennek termelése 1985- ben 8 százalékkal maradt el az előző évitől és 24 százalékkal az öt évvel azelőttitől. A nem építőipari szervezetek építési tevékeny­sége 1981—1982 években bővült, ezt követően csökkent. A magánépítési tevékenység volu­mene számottevően növekedett. 1985-ben 72 500 lakás épült az országban, ezzel lényegében elkészült az öt évre elő­irányzott 370 ezer lakás. A lakosság magán­erős lakás építését a pénzügyi és hitelezési feltételek javításával is segítették. Öt év alatt a lakások négyötöde magánerőből épült. Az épített lakások alapterülete nőtt, 1985-ben átlagosan 80 négyzetméter volt. A VI. ötéves tervidőszakban a kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma több mint 52 ezer fővel, 16 százalékkal csökkent. A létszámcsökkenés döntően a fizikai foglal­kozásúak körében következett be, és főleg a hagyományos építőipari szakmákat érintette. Az építőiparba nem tartozó szervezeteknél az építési-szerelési munkákon foglalkoztatottak száma kevésbé csökkent, a magánépítőipar­ban és a lakosság házilagos építkezésein dol­gozóké emelkedett. A mezőgazdasági termékek termelése a VI. ötéves tervben az előző öt év átlagát 12 szá­zalékkal meghaladta és ezzel a tervben elő­irányzott növekedés alsó határát érte el. 1985-ben mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés termelése elmaradt az előző évitől. 1985-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 6 százalékkal kevesebb az 1984. évi rekord­mennyiségnél. öt év alatt 9 millió tonnával, 14 százalékkal több gabonát takarítottak be a gazdaságok, mint az előző öt évben. A több termés a hozamok növekedéséből adó­dott, a vetésterület 4 százalékkal csökkent. (Folytatás a 2. oldalon) _________________________1985. év 1985. év 1984. év 1980. év százalékában százalékában Nemzeti jövedelem kb. 99 kb. 107 Belföldi felhasználás 99,5—100 96—97 Ipari termelés 101 112 Országos építési-szerelési tevékenység 95 88 Mezőgazdasági termékek termelése 94 112 a) Egy lakosra jutó reáljövedelem 101—101,5 107—108 Lakosság fogyasztása 101—101,5 107 1985. év 1981—1985. év összesen

Next