Fejér Megyei Hírlap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1986. FEBRUÁR 1. SZOMBAT Gazdaság- és társadalompolitika A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás a 2. oldalról) sokkal, a tervben számítottnál nagyobb mértékben emelkedett. Ezen belül az 1985. évi áremelkedés az előző évinél mérsékeltebb és az éves tervben számítottnak megfelelő mértékű, 7 százalék volt. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervidőszakban szerény ütemben, de folyamatosan, öt év alatt 7-8 százalékkal, lényegében a tervezettnek megfelelően emelkedett. A reáljövedelem emelkedésében jelentős szerepe volt a társadalmi jövedelmek 14 százalékos növekedésének, de a kiegészítő tevékenységek terjedése nyomán kb. 3,5 százalékkal emelkedtek a munkajövedelmek is. 1985-ben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó bruttó havi átlagkeresete kereken 6000 forint, a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 5290 forint volt. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1985-ben némileg, mintegy 0,5 százalékkal, a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó reálkeresete pedig kb. 1 százalékkal növekedett. Az 1982— 1984. években bekövetkezett mérséklődés következtében 1985-ben a reálbér és a reálkereset színvonala egyaránt mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az 1980. évinél. A nyugdíjak és a pénzbeli társadalmi juttatások összege 1985-ben folyó áron kb. 138 milliárd forintot tett ki. Nyugdíjakra 92 milliárd forintot fizettek ki. Ez az összeg az 1980. évit 64 százalékkal haladta meg, öt év alatt 217 600 fővel, 10,5 százalékkal nőtt a nyugdíjasok száma és 1985 végén 2,3 milliót tett ki. Az átlagos havi nyugdíjak öt év alatt 48 százalékkal emelkedtek, havi összegük 1985-ben 3350 forint volt. Családi pótlékra 1985-ben 21,3 milliárd forintot fizettek ki, 53 százalékkal többet az 1980. évinél. A növekedés elsősorban abból származott, hogy a tervidőszak során hozott intézkedések eredményeként a családi pótlék gyermekenkénti összege emelkedett. Emellett a családi pótlékban részesülő családok, illetve gyermekek száma is magasabb volt 1985-ben, mint 1980-ban. 1985. március 1-jével bevezették a gyermekgondozási díjat. Ezt az év végéig átlagosan 67 ezer anya vette igénybe, a részükre kifizetett díj 1,6 milliárd forintot tett ki. A gyermekgondozási segélyt igénybevevők száma 1985- ben 150 ezer volt, gyermekgondozási segély címén 2,8 milliárd forintot fizettek ki. A gyermekgondozási díjban és gyermekgondozási segélyben részesülők együttes száma anynyi volt, mint 1984-ben a gyermekgondozási segélyt igénybevevőké. A kétféle jogcímen kifizetett összeg 30 százalékkal meghaladta az 1984. évi gyermekgondozási segély összegét. A három éven aluli gyermekek mintegy 15 százalékát bölcsődében látják el. Ez az arány öt év alatt alig változott. A bölcsődei ellátás feltételei a tervidőszak folyamán javultak: a férőhelyek, valamint a szakképzett gondozónők száma emelkedett, a beíratott gyermekek száma csökkent. A zsúfoltság mérséklődött és egy gondozónőre kevesebb gyermek ellátása hárul. 1985-ben a lakosság egy főre jutó fogyasztása 11,5 százalékkal, az utóbbi öt év alatt kb. 7 százalékkal nőtt. Az átlagot jóval meghaladóan, mintegy 15 százalékkal emelkedett a tervidőszak folyamán a szolgáltatások igénybevétele. A termékek közül a tartós fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalmában mintegy 16 százalékos növekedés következett be, öt év alatt több mint 1,5 millió televíziót értékesítettek, amelyből a színes készülékek száma megközelítette a félmilliót. Az eladott hűtőszekrények száma 1,4 millió, a mosógépeké majdnem 1,3 millió volt. A személygépkocsi eladás a korábbi tervidőszakhoz képest mérséklődött, öt év alatt 484 ezer új személygépkocsit adtak el. Az élelmiszer-fogyasztás viszonylag mérsékelten, öt év alatt 4 százalékkal növekedett, összetétele korszerűbb lett. Az egy lakosra jutó hús és halfogyasztás az 1980. évi 74 kgról közel 80 kg-ra emelkedett, továbbá nőtt a tej- és tojásfogyasztás is. Nem történt érdemi változás a lisztfélék, valamint a zöldség és gyümölcs fogyasztásában. A takarékbetét-állomány 1985. év végén 244 milliárd forintot tett ki. Ez az egy évvel korábbit 24,7 milliárd forinttal, az 1980. évit 99 milliárd forinttal haladta meg. A megtakarításokat növelte, hogy a lakosság az utóbbi években mintegy 2,3 milliárd forint értékben vásárolt kötvényeket. A természetbeni társadalmi jövedelmek volumene a tervidőszak folyamán 15 százalékkal emelkedett. E jövedelmek túlnyomó részét az egészségügyi és oktatási szolgáltatások igénybevétele biztosítja. Tovább javult az egészségügyi ellátottság. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma az 1980. évi 28,8-ről közel 33-ra emelkedett. Az 1980 óta létesített általános orvosi, valamint gyermekorvosi körzetek száma 359 volt. Az egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra jutó lakosok száma az 1980. évi 2104-ről 1939-re csökkent. 1981—1985-ben a fejlesztések és megszűnések következtében a működő kórházi ágyak száma közel 6700-zal, 102 ezerre bővült. 1985- ben 10 000 lakosra 95,9 kórházi ágy jutott. Nem valósult meg az ágyösszetétel kívánatosnak tartott módosítása. A szociális otthonok férőhelyeinek száma mintegy 3 ezerre, a tervezettnél mérsékeltebben emelkedett és 1985 végén meghaladta a 37 ezret. 1985-ben az óvodáskorú gyermekek 91 százaléka járt óvodába. Az óvodások csökkenő létszáma mellett az intézményhálózat folyamatos fejlesztése lehetővé tette az ellátás minőségi javítását. Az egy óvodai csoportra jutó gyermekek száma 26 fő, ez 1980-ban 31 fő volt. Az 1985 86. tanévben az általános iskola nappali tagozatán 1298 ezren tanulnak, 136 ezer fővel többen az 1980'81. tanévinél. A létszámemelkedés 1984—1985 között mérséklődött. Az általános iskolai ellátás társadalmigazdasági programjának eredménye, hogy a nagylétszámú korosztályok iskolába lépésével az oktatás korábbi feltételei általában nem romlottak, egyes területeken javultak. 1981— 1985 között 5244 új osztályterem épült, az összes osztálytermek 12 százaléka. Az általános iskolákban 1985-ben 88 ezer pedagógus tanít, 13 ezer fővel több, mint 1980-ban. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma nem éri el a 15 főt. Az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma 27 fő, kevesebb, mint a korábbi években volt. A váltakozva tanulók aránya az 1980 81. tanévinek csaknem felére, 12,3 százalékra csökkent. A tanulók 43 százaléka napközis, 54 százaléka étkezik az iskola szervezésében. A 8 osztályt befejezők több mint 93 százaléka továbbtanul, a korábbiakhoz hasonlóan fele középiskolában, fele szakmunkásképző, illetve szakiskolában. A középiskolák nappali tagozatain többen, a szakmunkásképző iskolákban kevesebben tanulnak, mint az előző tanévben. A középfokú iskolákban tanulók közel egyötöde lakik diákotthonban, az igények nem voltak teljes körben kielégíthetők. 1985-ben 48,7 ezer fő, a megfelelő korosztály 35 százaléka érettségizett nappali tagozaton. A felsőoktatási intézményekben több mint 99 ezren, ebből 64 ezren nappali tagozaton tanulnak. A 18—22 éves népességből felsőoktatásban részesülők aránya változatlanul 9,9 százalék. A nappali tagozatos hallgatók közel fele lakik diákotthonban. 1985-ben 25 ezren fejezték be felső fokú tanulmányaikat. Több mint 14 ezer fő, a megfelelő korosztály 11 százaléka nappali tagozaton végzett. Központi Statisztikai Hivatal Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, pénteken ülést tartott. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. számú törvényerejű rendeletet és szélesítette a jogtanácsosi tevékenység körét. A jövőben — az ügyvédi és a szabadalmi ügyvivői munkaközösségek mellett — jogtanácsosi munkaközösségek is végezhetnek gazdasági, vagy műszaki kutatással, fejlesztéssel, valamint iparjogvédelmi alkotások hasznosításával kapcsolatos szervező tevékenységet. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az 1985-ben elintézett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Megállapította, hogy az ügyekben hozott döntéseket a belügyi, a tanácsi és külképviseleti szervek a törvényes rendelkezéseknek és az állampolgársággal összefüggő nemzetközi szerződések előírásainak megfelelően készítették elő. A megalapozott előterjesztések elősegítették, hogy a döntésekben érvényre jussanak az egyéni, a köz- és az állami érdekek. Megtárgyalta a testület a múlt évben elintézett kegyelmi ügyek tapasztalatait. A döntések előkészítését az igazságügyi szervek körültekintően végezték. Érvényesült az az alapelv, hogy a bíróságok által kiszabott büntetést végre kell hajtani. Így csak különös méltánylást érdemlő, humánus okokból gyakoroltak kegyelmet. Az Elnöki Tanács a továbbiakban kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg. (MTI) 40 százalékkal nőtt a nyereség Tordas-Gyúrón Az idén a megyében elsőként, pénteken tartotta zárszámadó közgyűlését a Tordas-Gyúrói Egyetértés Tsz. A szövetkezet legmagasabb fórumát Bakucz László főkönyvelő nyitotta meg, aki üdvözölte az elnökségben helyet foglaló dr. Hetényi István pénzügyminisztert, Kazou Wachy urat, Japán budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, dr. Sziklai Antalt, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának titkárát és Kiss Sándort, a Fejér Megyei Tanács elnökhelyettesét. A termelőszövetkezet 1985. évi eredményeiről Sztrehlik László elnök számolt be a tagságnak. Elmondta, hogy a vezetőség a termelési hozamok növelésén kívül, három fő célt tűzött maga elé: azt, hogy a nyereség az 1984. évi eredményt 25 százalékkal haladja meg, befejezzék rendben a 15 millió forint értékű beruházást, a napi 240 tonna kapacitású szárító építését és a tagság jövedelme érzékelhetően emelkedjen. Valamennyi elképzelést megvalósították, hiszen az Egyetértés árbevétele tíz százalékkal lett több, 145 millió forint, nyeresége pedig 18,5 millió forint, ami kereken 40 százalékkal magasabb, mint 1984-ben. Befejezték, ha nem is betakarítás idejére, a B- 15-ös szárítót és a tagság évi átlagos jövedelme 77 ezer forintra emelkedett. A tordas-gyúrói határban búzából és árpából hektáronként több, mint hat tonnát takarítottak be, ám az egy tonna gabonára jutó költség csaknem 30 százalékkal nőtt. A legjobban fizető növény a zöldborsó volt, amely 215 hektáron négy tonnás terméssel fizetett, vagyis hektáronként 27 ezer forint nyereséget hozott. A kukorica a vártnál gyengébben sikerült, de csökkentették a termelés ráfordításait. A tsz másik sikerágazata, a szarvasmarha-tenyésztés, amely csaknem egymillió forinttal növelte nyereségét, bár a zsúfoltság miatt soha nem látott mértékű, 8 százalékos volt a borjúelhullás. A sertéshizlalás eredményei viszont romlottak, elsősorban a drágább takarmányok és a kocalétszám csökkenése miatt. A hozzászólók az MTZ traktorok elöregedését, a traktoros létszám megcsappanását, a takarékos költséggazdálkodás hasznát és az ösztönzőbb, teljesítményarányosabb bérezés szükségességét tették szóvá. Felszólalt a tordas-gyúrói zárszámadó közgyűlésen dr. Hetényi István pénzügyiminszter is, aki gratulálva a szép eredményekhez, félig tréfásan mondta, hogy elfogadná a szövetkezet 13 százalékos jövedelem- és 40 százalékos nyereségnövekedését országosan is. Az ország mérlege, az ismert okok miatt, sajnos, nem ilyen kedvező. Ismereteim szerint, 1984-hez képest tavaly nem növekedett a nemzeti jövedelem és nőtt a költségvetés hiánya is. Ám a nehéz körülmények ellenére az ország fejlődött és társadalmi méretekben sikerült megőriznünk az életszínvonal szintjét. A mezőgazdaság dolgozói is emelt fővel állhatnak az ország közvéleménye elé, hiszen az elmúlt öt év alatt teljesítették hozamterveiket, emelték jövedelmezőséget és 37 százalékkal bővítették exportjukat — értékelt a pénzügyminiszter. — Most, a VII. ötéves tervben, a gazdasági növekedés felgyorsítása a mezőgazdaság feladata is, ebben az évi 18 millió tonna gabona termelése és az állattenyésztés költségeinek csökkentése a legfontosabb cél. Felszólalása befejező részében dr. Hetényi István arról beszélt, hogy a beruházásokkal az ország is úgy áll, mint az Egyetértés Tsz. Ugyanis Tordason csak azért fejleszthettek, mert találtak hasznos célt és megteremtették a fedezetét is a takarékos költséggazdálkodással, a jól szervezett munkájukkal. A közgyűlés kitüntetések átadásával zárult, tizenhatan kapták meg a tsz Kiváló Dolgozó elismerést. Zs. Cs. A pénzügyminiszter felszólalt a zárszámadáson Magyar pártküldöttség utazott a kubai párt kongresszusára A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Országgyűlés elnökének vezetésével pénteken magyar pártküldöttség utazott Kubába. A delegáció — amelynek tagja Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára és Bognár István nagykövet, aki Havannában csatlakozik a küldöttséghez — részt vesz a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusán. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Euclides Vázquez Candela, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Gyászszertartás Houstonban Reagan elnök is részt vett azon a gyászszertartáson, amelyet pénteken délben rendeztek meg Houstonban, a Lyndon B. Johnson űrkutatási központban a Challenger űrrepülőgép útján bekövetkezett katasztrófa hét áldozatának emlékére. Az el- TELEX nők beszédében azt hangsúlyozta, hogy emléküket legjobban az űrkutatási program folytatásával lehet megörökíteni, és kijelentette: az Egyesült Államok tovább halad előre az olyan program megvalósításával, amely „új célokat és még nagyobb eredmények elérését tűzi maga elé”, s amely „biztonságos, de ugyanakkor hatékony”. Hazánkba látogat az argentin külügyminiszter Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására február 1-én, szombaton hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Dante Caputo, az Argentin Köztársaság külügyminisztere. Haiti - ellentmondó jelentések Míg Larry Speakes elnöki szóvivő azt mondotta, hogy Haitiban megbukott a Duvalier-rendszer, és az „örökös elnök” elhagyta az országot, Washingtonban a Fehér Ház egy másik szóvivője visszavonta a bejelentést. Edward Djeresian szóvivő szerint az első jelentés „ellentmondó értesülésekre” alapult. Az újabb értesülések szerint viszont haiti fővárosában Portau-Prince-ben a kormány kezén lévő rádió sugározta az elnök nyilatkozatát, amely szerint az országban tartózkodik. A beszéd állítólag cáfolta azt, hogy a kormány lemondott volna. Carrington a szovjet javaslatokról Lord Carrington, a NATO főtitkára csütörtökön „biztatónak” nevezte Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a nukleáris fegyverek radikális csökkentésére előterjesztett javaslatát. Carrington a svéd külügyi intézetben fejtette ki véleményét. Bizonygatta, hogy a NATO „kész" a nukleáris fegyverzetek jelentős csökkentésére, és „a siker csupán a Szovjetuniótól függ”. Husák—Kirchschläger találkozó Csehszlovák—osztrák államfői tárgyalások kezdődtek pénteken Pozsonyban. Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnök Gustáv Husák csehszlovák államfő meghívására a reggeli órákban érkezett a szlovák fővárosba. A két államférfi a pozsonyi várban röviddel fél tizenegy után ült tárgyalóasztalhoz, hogy áttekintsék a kétoldalú kapcsolatok állását és az időszerű nemzetközi kérdéseket. 3. OLDAL