Fejér Megyei Hírlap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-02 / 128. szám

1. OLDAL Nemzetközi élet Szovjet kormánynyilatkozat a SALT-2-ről • A Szovjetunió mindent megtesz a nemzetközi biztonságért Válaszolva Reagan elnök május 27-i bejelentésére, a szovjet kormány szombaton Moszkvában nyilatkozatban tette közzé, hogy mihelyt amerikai részről bármilyen módon túllépik a SALT-megállapodásokban megszabott korlátokat, a Szovjet­unió is felmentve érzi magát az 1972-es ideiglenes egyez­ményben és a SALT-2-ben vállalt kötelezettségek alól, és megteszi a hadászati egyensúly megőrzéséhez szükséges in­tézkedéseket. A szovjet kormánynyilat­kozat emlékeztet rá, hogy az Egyesült Államok kormá­nya olyan lépést tett, amely újólag teljesen nyilvánvaló­an feltárja a jelenlegi ame­rikai külpolitika lényegét. E politika célja a mindenre ki­terjedő fegyverkezési hajsza, a világűr militarizálása, a nemzetközi feszültség foko­zása. Reagan elnök ez év má­jus 27-én bejelentette, hogy az Egyesült Államok a to­vábbiakban nem kívánja be­tartani a hadászati támadó fegyverzet korlátozására vo­natkozó szovjet—amerikai szerződéses és jogi doku­mentumok — az 1972-es ide­iglenes megállapodás és az 1979-es SALT-2 szerződés­i előírásait. Közölte, hogy az Egyesült Államok a jö­vőben, az amerikai hadásza­ti erők fejlesztésére vonat­kozó döntések meghozatalá­nál nem fogja tartani magát a SALT-megállapodásokban előírt korlátozásokhoz. Ily módon, bekövetkezett az, amire a Szovjetunió fi­gyelmeztetett. Az Egyesült Államok kormányzata a ha­dászati fegyverzetet korlá­tozó szerződésekkel és meg­állapodásokkal kapcsolatos cselekvési lehetőségei közül éppen azt választotta, amely aláássa az ilyen fegyverzet korlátozása és csökkentése folyamatának alapjait. Az elnök döntése azt je­lenti, hogy a jelenlegi ame­rikai vezetés rendkívül ve­szélyes lépésre szánta el ma­gát a nukleáris fegyverkezé­si hajszát fékező, és ezzel az újabb megállapodások megkötéséhez feltételeket teremtő szerződési rendszer szétrombolásában — mutat rá a kormánynyilatkozat. Az Egyesült Államok konkrét kilépését a SALT—2 szerződésből ez év végére tervezik, amikor a fegyver­zetfejlesztés során — egye­bek között a manőverező ro­botrepülőgépeket hordozó nehézbombázók tekintetében — . Washington túllépi a több, külön-külön célra irán­y­nyitható robbanótöltettel felszerelt hadászati hordo­zóeszközökre 1320 egységben megszabott határt. Az elnök nyíltan kijelentette, hogy az­ Egyesült Államok nem fog leszerelni megfelelő meny­­nyiségű meglévő fegyverze­tet annak érdekében, hogy ne lépje túl ezt a szintet. Az amerikai kormányzat lényegében­­hozzákezdett a nukleáris fegyverzet felhal­mozására kidolgozott átfogó hadászati programjának ma­radéktalan megvalósításához. Egyebek között szándékában áll, a nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgé­peket hordozó B—52-es és B—1B borruházók hadrendbe állítása mellett, egy második új típusú interkontinentális ballisztikus rakéta, a „Mid­­getman” létrehozása, újabb ötven „MX” interkontinen­tális ballisztikus rakéta had­rendbe állítása, a „legújabb manőverező robotrepülőgép” kifejlesztésének meggyorsí­tása. Mint bejelentették, folytatni fogják a munkála­tokat a csapásmérő űrfegy­verzet kifejlesztésére is a „csillagháborús” program keretében. A két „Poseidon” típusú rakétahordozó tengeralatt­járó közeljövőre tervezett leszerelését — amely azzal kapcsolatos, hogy hadrendbe áll a nyolcadik „Trident” tí­pusú tengeralattjáró — hiva­talosan költségvetési taka­rékossággal indokolják, s egyáltalában nem a SALT—2 megállapodás előírásainak megtartására irányuló szán­dékkal. Mindezt a Szovjetunió ál­lítólagos „szerződésszegé­seivel” próbálják indokolni. Ezek az állítások az első be­tűtől az utolsóig megalapo­zatlanok. Ilyen szerződéssze­gések nem voltak és most sincsenek. És az Egyesült Ál­lamok kormánya jól tudja ezt. A szovjet fél több ízben is tényekkel alátámasztva leplezte le Washington pró­bálkozásait, hogy minden so­ron következő,, a meglévő megállapodások korlátaiba nem szorítható amerikai ka­tonai program bevezetésével párhuzamosan újabb kitalált vádakkal illesse a Szovjet­uniót. Ismert a Szovjetunió­ elvi álláspontja a fegyverzetkor­látozási megállapodásokkal kapcsolatosan. A szovjet fél szigorúan és teljes mérték­ben teljesítette és most is teljesíti minden vállalt kö­telezettségét. Abból indul ki emellett, hogy a SALT—2 szerződés által előírt köte­lezettségeknek a kölcsönös­ség alapján való további megtartása lényeges a hadá­szati egyensúly megőrzése és a biztonság erősítése szem­pontjából. Az amerikai kormányzatot azonban más elképzelések vezérlik. Már korábban is nem keveset tett annak ér­dekében, hogy megingassa a SALT-2 szerződést, amely a Szovjetunió és az Egyesült Államok több éves együtt­működésének eredménye volt. A szerződést először nem ratifikálták, majd meg­kerülték előírásait az első csapás mérésére alkalmas Pershing—2 ballisztikus ra­kéták és a manőverező ro­botrepülőgépek nyugat-eu­rópai telepítésével, vissza­léptek annak bizonyos kité­teleitől, most pedig egyene­sen elutasítják azt. Mindez méginkább meg­világítja, hogy az amerikai kormányzat miért foglal el annyira destruktív álláspon­tot a nukleáris és űrfegyver­zetről folytatott genfi tár­gyalásokon, ugyanúgy, mint abban a kérdésben, hogy milyennek is kell lennie az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozónak. Ez egyút­tal megmutatja: megalapo­zott az a szovjet álláspont, miszerint egy ilyen találko­zóhoz az amerikai félnek is készen kell állnia arra, hogy konkrét eredményeket érje­nek el legalább egy-két, a biztonsággal összefüggő kér­désben. Szükség van az érte­kezlethez a megfelelő poli­tikai légkörre is. Az Egyesült Államok által tett kihívó lé­pés nem azt mutatja, hogy akár az egyik, akár a másik megvolna. Világosan kell látni azt is, hogy a szovjet kormány nem fogja tétlenül nézni, amint az Egyesült Államok felrúgja a hadászati támadó fegyver­zet korlátozásáról kötött megállapodásokat. Az ameri­kai fél nem táplálhat semmi­féle illúziót azzal kapcso­latban, hogy sikerülhet kato­nai előnyökhöz jutnia má­sok biztonságának kárára. A Szovjetunió által válasz­ként meghozandó intézke­dések kizárják annak lehe­tőségét, hogy az Egyesült Ál­lamok erőfölényt vívjon ki a hadászati fegyverzet alap­vető változataiban, amelye­ket jelenleg fejlesztenek és hadrendbe kívánnak állítani. A Szovjetunió a jövőben is mindent megtesz a szocia­lista közösség szilárd bizton­ságáért, minden szükséges intézkedést megvalósít a nemzetközi biztonság meg­szilárdítása érdekében — szögezi le a szovjet kormány­­nyilatkozat. Az SZKP KB PB ülése Moszkvában ülést tartott az SZKP KB Politikai Bi­zottsága és meghallgatta a csernobili atomerőműben történt baleset kivizsgálásá­ra, a történtek következmé­nyeinek felszámolására lét­rehozott kormánybizottság beszámolóját. A kormánybi­zottság tájékoztatást adott arról, hogyan normalizálód­nak a körülmények magában az atomerőműben és környé­kén, hogyan gondoskodtak a szerencsétlenség körzetéből kitelepítettekről, miként szervezték meg egészségügyi ellátásukat, áruellátásukat. A Politikai Bizottság ülé­séről kiadott közlemény szól arról is, hogy a csernobili balesettel kapcsolatos állami intézkedéseket támogató szovjet emberek közül sokan személyesen is hozzá akar­nak járulni a szerencsétlen­ség következményeinek fel­számolásához. A központi és helyi párt-, tanácsi és gazda­sági szervekhez, a tömegtá­jékoztatási eszközök szer­kesztőségeibe sok levél érke­zik a dolgozóktól, akik ké­rik, hogy részt vehessenek a baleset körzetében folyó munkákban. Az ország leg­különbözőbb részeiből állam­polgárok ezrei küldenek pénzt a baleset által érintet­tek megsegítésére létrehozott alapba. Nagyon sokan egy­napi munkájuk ellenértékét ajánlották fel. Az SZKP Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa megköszön­te a baleset következményei­nek felszámolásán dolgozók nem­ könnyű munkáját, sok állampolgár ehhez történő egyéni hozzájárulását. A két testület nagyra értékelte a munkahelyi kollektívák és az egyes dolgozók egynapi, el­lenszolgáltatás nélkül vég­zendő munkára tett felaján­lását — mutat rá a PB ülé­séről kiadott közlemény. A PB jóváhagyta­ a köztár­sasági és alacsonyabb szintű pártrevíziós bizottságok mű­ködési szabályzatát, amely az SZKP XXVII. kongresz­­szusától kapott megbízatás alapján készült el. A Politikai Bizottság jóvá­hagyta Mihail Gorbacsov és Nyikolaj Rizskov megbeszé­léseit Abdesszalam Dzsal­­luddal, a líbiai forradalmi vezetés tagjával. A testület megerősítette: a Szovjetunió­nak elvi álláspontja, hogy tá­mogatja Líbia függetlenségét és szuverenitását, kész fej­leszteni Líbiával a hosszú tá­vú politikai és gazdasági együttműködést, és hozzá­járulni az ország védelmi képességének erősítéséhez. A PB meghallgatta a szovjet vezetők Haddam Szí­riai alelnökkel folytatott tárgyalásairól szóló beszá­molót, s megvitatott több más, a szovjet népgazdaság­gal összefüggő kérdést. Újra megindult a zöldségexport A szentesi korai zöldség­termesztési rendszer köz­pontjából szombaton ismét megindultak a primőrszállít­­­mányok a Közös Piachoz tar­tozó országokba. Szombaton három vasúti vagont tölteni való paprikával, egyet pedig paradicsommal raktak meg, s valamennyit a Német Szö­vetségi Köztársaságba to­vábbították a HUNGARO­­FRUCT Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével. Egyhónapos kényszerszünet után ez volt az első közös piaci országba irányított zöldáru szállítmány. A fólia-és üvegházakban nevelt paprikát és paradicsomot a szentesi Árpád, a szentesi Felszabadulás, a fábiánse­­bestyéni Kinizsi és a Csong­rádi Kossuth Termelőszö­vetkezet kertészetében szed­ték­­és csomagolták tetszetős kartondobozokba. A szentesi korai zöldség­termesztési rendszer taggaz­daságaiból júniusban húsz­­vagonnyi korai káposztát és nyolcvan vagon tölteni való zöldpaprikát szállít a közös piaci országokban levő meg­rendelőknek. (MTI) Véget ért a mongol pártkongresszus Szombaton befejezte mun­káját­ a Mongol Népi Forra­dalmi Párt XIX. kongresz­­szusa. A küldöttek megvitat­ták és elfogadták a párt Központi Bizottságának és Központi Revíziós Bizott­ságának beszámolóját, a Mongol Népköztársaság 1986 —1990. évekre szóló társa­dalmi-gazdasági fejlődésének fő irányával kapcsolatos do­kumentumokat Szombaton megtartotta első ülését a Mongol Népi Forradalmi Pártnak a XIX. kongresszuson megválasz­tott, új összetételű Központi Bizottsága. A Központi Bi­zottság főtitkárává Dzsambin Batmönhöt választották. A Központi Bizottság megvá­lasztotta a Politikai Bizott­ság tagjait és póttagjait. A testület tagjai: Dzsambin Batmönh, Batocsirin Altan­­gerel, Bugin Dedzsid, Dem­­csigin Molomdzsame, Ceren­­dasin Namszraj, Tümenba­­járin Ragcsa, Dumágin Szodnom. Póttagjai: Nyamin Dzsagvaral, Bandzragcsin Lamdzsáv, Szonomin Luv­­szangombo. A Központi Bi­zottság titkárságának tagjai: Dzsambin Batmönh, Bugin Dedzsid, Demcsigin Molom­dzsame, Cerendasin Namsz­raj. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1989. JÚNIUS 2. HÉTFŐ Társadalompolitika Negyven éve alakult az úttörőszövetség (Folytatás az 1. oldalról) kora; Salgóvári László Pusz­taegres; Selymes Ödönné Szivár, Schönherz Zoltán Általános Iskola; Sipos Jó­­zsefné Sárbogárd, Mészöly Géza Általános Iskola; Szeőke Pálné Vajta; Sztipa­­nov Tihamér Dunaújváros, Petőfi S. Általános Iskola; Takács Jánosné Alap; Ta­kács Mária Szivár, dr. Mün­­nich F. Általános Iskola; Tóth Béláné Iszkaszent­­györgy; dr. Vados Jánosné Szivár, Béke Téri Általános Iskola; Vass Lászlóné Szfvár, Petőfi S. Ált. Isk.; Vázsonyi Ferenc Szer. Kiváló Ifjúvezető kitünte­tésben részesült Kosztopulu Ilektra Pusz­­taszabolcs; Szalontai László Zalka Máté Katonai Műsza­­­ki Főiskola; Szarvas Ferenc Ercsi, 220-as számú Ipari Szakmunkásképző Iskola; Zsember Zoltán Dunai Vas­mű, Tűzbiztonságért Érdem­érem arany fokozata Sztára György nyugdíjas pedagógus. MHSZ Kiváló Munkáért ezüst fokozata Gáncs József Nádasdla­­dány. Háza Szolgálatáért Érdem­érem ezüst fokozata kitünte­tést vett át Radics János Úttörő Gárda parancsnok. Mór. Az úttörőszövetség és a Munkásőrség együttműködé­sében elért eredményekért elismerő plakettel és okle­véllel kitüntetett úttörőcsa­patok: a martonvásári 2870. sz. Hámán Kató úttörőcsa­pat, a székesfehérvári 1886. sz. Pintér Károly úttörőcsa­pat, a dégi 1244. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat, a nagy­­karácsonyi 2325. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat, a bics­kei 1239. sz. II. Rákóczi Fe­­­renc úttörőcsapat, a sárbo­gárdi 2663. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat és a kincsesbá­nyai 2112. sz. Spröder György úttörőcsapat. Elismerő jelvényben és ok­levélben részesült: Vrestyák Éva Székesfehérvár, Kránicz György Székesfehérvár, Gyö­rök Ferenc Zichyújfalu, Csáktornyai Gyuláné Sopo­­nya, Surányi Jánosné Szé­kesfehérvár, Molnár Gyula Dég, Bánfi Péter Mezőszi­­las, Nagy Sándorné Sárbo­gárd, Sztipanov Tihamérné Baracs, Kiss Péter Nagyve­­nyim, Szűcs Lajosné Rácke­­resztúr, Gál Józsefné Vál, Minárik Ferenc Csákvár, Borbély József Bicske. Székesfehérvár Ifjúságáért emlékplakettet kapott: Nagy Józsefné, Fejér megye volt úttörőelnöke. Az MHSZ Kiváló Munká­ért bronz fokozatát kapta: Geszler József Székesfehér­vár, Tolnai úti iskola. MHSZ főtitkári dicséretben részesült: Czeiner Attila Székesfehérvár Ezredéves Általános Iskola, Csizmadia Károly Kálóz. A Magyar Úttörők Szövet­sége Országos, Tanácsa di­csérő oklevele kitüntetésben részesült: Szászi Edit Sár­bogárd. A rendezvény második ré­szében a megye 142 úttörő­­csapata nevében ajándékmű­sort adtak azok a művészeti csoportok, amelyek évek óta kiemelkedő művészeti tevé­kenységet folytatnak. A vi­rággal bevonuló szereplők igazi ünnepi ajándékcsokrot nyújtottak át a nézőknek. Szerepeltek többek között a Sárbogárdi II. sz. Általános Iskola fúvószenekara, a Du­naújvárosi Móricz Zsig­­mond Általános Iskola kóru­sa és a martonvásári álta­lános iskola néptánccsoport­ja, de volt prózamondó és nemzetiségi néptáncbemu­tató is. Ezzel az alkalomhoz illő szép rendezvénnyel búcsú­zott a jubileumi úttörőhét, további színvonalas mozgal­mi munkát várva a kisdobo­soktól és az úttörőktől. — Leopold — Zeneművészek közgyűlése A Magyar Zeneművészek Szövetsége szombaton a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tartotta meg XII. közgyűlését. A tanácskozáson a résztvevők megvitatták — írásos beszámoló alapján — a szövetségnek az elmúlt öt esztendőben végzett munká­ját, az alapszabály módosí­tására vonatkozó javaslatot. A közgyűlésen Láng Ist­ván, a szövetség főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést az elnökség beszámolójához, amely részletesen taglalta a Magyar Zeneművészek Szö­vetsége hazai és nemzetközi tevékenységét, értékelte a szakosztályok és a helyi cso­portok munkáját, s a szövet­ség nemzetközi kapcsolatai­nak fejlődését. Hangoztatta, hogy az eredmények ellené­re szemléletváltozásra van szükség a zenekultúra társa­dalmi támogatásában, első­sorban az alkotói tevékeny­ség, a kutatás, az oktatás és az előadóművészet működé­si feltételeinek korszerűsíté­se érdekében. A vitában felszólalt Kö­­peczi Béla művelődési mi­niszter, aki szólt a művé­szek, képviseleti szerveik és az állami irányítás között kialakult újszerű kapcsola­tokról, hangsúlyozva, hogy ezek alapja: közös felelősség­gel tartozunk az alkotás és a fejlesztés feltételeinek meg­teremtéséért. Felszólalt a tanácskozáson Radics Katalin, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője is. Hangoztatva, hogy a művészeti intézmény­­rendszereknek nagy szere­pük van az értékek kialakí­tásában és terjesztésében. A vita mintegy 20 felszóla­lója hangsúlyozta, hogy a Magyar Zeneművészek Szö­vetsége munkájának to­vábbfejlesztéséhez szemlélet­­változásra és a módszerek megújítására van szükség. A közgyűlés Láng István zárszava után megválasztot­ta a 30 tagú elnökséget, amely a közeljövőben tar­tandó ülésén választja meg tisztségviselőit.

Next