Fejér Megyei Hírlap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
(■ REKLÁM ) BURKOLTAN ÉS NYÍLTAN VÁLTOZÓ ILLETÉKEK ÉS KORÁN KEL ... KŐKORI ESZKÖZÖKET KÉSZÍTETTEK ! 1 ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I S hirlapIbm Milliomos jövő Milliomosnak mondhatjuk magunkat szülőföldünk sze- retetében: több mint egymilló forintra tehető annak a társadalmi munkának az ér- téke, amellyel naponta gaz-dagítjuk Fejér megye telepü- léseit. Most, amikor annyi ember életében a szabad idő is pénzzel mérhető, amikor a pihenésre, alkotó erőink megújítására való órák egy része is a családok boldogulásának egyengetésére, személyes céljaink megvalósításának közelebbhozatalára fordítódik, kiváltképp figyelemre érdemes adat ez. Az esztendő háromszázhatvanöt napján egész pontosan háromszázhatvannyolc millió forint telik tőlünk közös otthonunk, Fejér megye jobbá, kényelmesebbé tételéért. Az elmúlt esztendőn is egyhatoddal több, mint amennyivel — korábbi eredmények alapján — egyáltalán számolni lehetett, tervkészítéskor, a helyi tanácsoknál. A településfejlesztést segítő társadalmi munka töretlen továbbfejlődést hordozó tendenciái mindenképp nagyon fontosak a jövő szempontjából. Fontosak elsősorban azért, mert a lakosság segíteni akarásában milliomosnak, gazdagnak lenni egymagában ígéretes dolog a lakóhelynek, s a lakóhely jövőjéért, szükségletei biztosításáért felelős — a fejlesztési eszközökben viszont cseppet nem „vagyonos" — tanácsoknak. Amelyik városnak, nagyközségnek felnőtt, kereső népessége annyit tud szabad munkaerejéből, tartalék alkotó energiáiból áldozni, mint amennyi most általánosan tapasztalható, annak a holnapoktól sem kell tartania. Mint ahogy kis településeink életrevalósága, biztonságos holnapja felől is végsősoron ezek a mai számok döntenek. És fontos azért is „milliomosságunknak” ez a tudata, hogy megmérhessük magunkat: valóban a gazda, a kollektív tulajdonos szemével látjuk lakóhelyünk közös gondjait. Hiszen az összefüggések valóban szembetűnőek. Ahhoz, hogy holnap friss víz folyhassék a csapból az újdonatúj családi otthonban, közművezetéken kell a vizet odavezetni. Ahhoz, hogy lakótelepi porsivatagok helyett pázsiton, bokrok és virágok közt, fölserdülő fák árnyékában játszhassanak a gyermekeink a fölépítendő ligetekre. A kommunista műszakok átutalt munkabérei, a települések harmonikus fejlődéséért — az akciónapokon túl, folyamatosan is — végzett közösségi munka ugyanúgy közelebb segít bennünket céljaink megvalósításához. Egy-egy tágas, szép gyermekintézményhez, a lakossági alapellátás korszerűbb adottságaihoz vagy egyszerűen: a szebb, a hozzánk méltóbb településkörnyezethez. Egyszóval: lakóhelyeink közeljövőjéhez. Amely, ím, felelősségvállalásunk „milliomosságának” tudatában már a mába is áthozható. Cselekvő lakóhelyszeretet helyett nevezhetnénk ezért akár alkotó türelmetlenségnek is. Igényességnek — magunkkal szemben, önmagunkért. Ami mindenképp a legszebb „milliomosságok” közül való. Mekis János Az elöljáróságok a helyi kezdeményezések ösztönzői Az MSZMP megyei bizottságának székházában tegnap Barts Oszkárnénak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével munkamegbeszélést tartottak a megyei pártbizottság titkárai, osztályvezetői, a városi és városi jogú nagyközségi pártbizottságok első titkárai és a megye állami, társadalmi szerveinek vezetői. A résztvevőket dr. Tötte János, a megyei tanács vb titkára az elöljáróságok működésének tapasztalatairól tájékoztatta. Ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a megyei tanács foganatosított, hogy ez a fiatal, alig egy éves múltra visszatekintő intézményrendszer zavartalanul működhessen. A községi tanácsoknál a közös tanácsi forma megyénkben is jellemző formává vált, erősítve a helyi érdekek érvényesülését. Az elöljáróságok létrehozásának társadalmi célja ez volt, s ennek a rövid idő alatt megfeleltek az elöljáróságok. Voltak kezdeti tapasztalatok, amelyek mintegy lebecsülték az elöljáróságok szerepét, míg egy másik hibás nézet túlértékelte az elöljáróságok szerepét és lehetőségeit, s azt a közös tanácsból való kiszakadásra törekedett felhasználni. Az első időszak e szélsőségei folyamatosan megszűntek megyénkben is. Ahhoz, hogy az elöljáróságok megfelelően feltárják, érvényesítsék a helyi érdekeket, elsősorban a közös érdekek figyelembe vételével, a közös tanácson belül tudják érvényesíteni. A közös tanácsok elősegítették az elöljáróságok döntési jogainak érvényesítését. A biztosított jogok elégségesek, ma az a legfőbb feladat, hogy ezekkel az elöljáróságok megfelelő színvonalon tudjanak élni. A helyi intézmények újjáalakulása, fejlődése segíti a folyamatot. Jogszabályaink 24 döntési jogot biztosítanak az elöljáróságoknak, ami nem kevés. Ugyanakkor a közös tartács felelőssége egyetemleges tevékenysége egész területén. Ezért a helyes községpolitika érdekei nem az elzárkózást, hanem az együttműködés erősítését igénylik az elöljáróságoktól. A tájékoztató részletesen kitért az elöljáróságok egyetértési és véleményezési jogainak érvényesülésére, amelyet szervezési és működési szabályaikban megfogalmaztak a közös tanácsok. A megyében működő elöljáróságok megtették a közélet alakításában is az első fontos lépéseket, együttműködve a községek társadalmi szerveivel. A korábban néhány társközségben jelenlévő feszültségek oldódni látszanak az elöljáróságok létrejötte óta, a megyei tanács keresi a zavartalan együttműködés fejlődésének további lehetőségeit. A megyében 31 elöljárót választottak tavaly: alkalmas, rátermett, áldozatkész állampolgárok, akiknek személye garancia arra, hogy a helyi kezdeményezések ösztönzői legyenek. Tanévértékelés, feladatokkal Több az előremutató változás Székesfehérváron a Vörösmarty Színházban tegnap délelőtt tanévzáró értékelő és az új tanév feladatait meghatározó megyei értekezletet tartottak, amelyen az alsó-, a középfokú oktatási és gyermekvédelmi intézmények vezetői, a közoktatás helyi irányítói az iskolák, párt-, KISZ- és szakszervezeti szerveinek képviselői, valamint a szakfelügyelettel foglalkozók vettek részt. A nagyszámú hallgatóság előtt először Nagy Ilona, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának osztályvezetője tartott előadást. Elöljáróban utalt arra, hogy kedvezőtlen gazdasági körülmények között kell folytatni a közoktatáspolitikai határozat megvalósítását. Ezt követően részletesen ismertette az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága 1982 júniusában hozott közoktatáspolitikai intézkedési tervének időarányos végrehajtásáról szóló jelentést. Előadásában emlékeztetett arra, hogy közeleg a magyarországi szocialista építés egyik fontos eseményének évfordulója. Történelmi jelentőségű volt 1956 őszén a szocializmus, a munkáshatalom megvédése és megújítása, a párt újjászervezése, az új szövetségi politika kialakítása, a nemzeti egység megteremtése. A fiatalok erről az időszakról nem rendelkeznek személyes tapasztalatokkal, ezért is fontos, hogy az oktatási intézményekben az ifjúság az eseményekről pontos történelmi értelmezés alapján tájékozódhasson. Ezután ifjúságpolitikai kérdésekről szólt, hangsúlyozva, hogy a KISZ megújulási törekvései nem választhatók el az oktatási törvénytől. Pasztner Frigyes, a Fejér Megyei Tanács V. B. művelődési osztályának vezetője mélyrehatóan, területenként értékelte a múlt tanév eseményeit és a Művelődési Minisztérium felügyeleti vizsgálatainak megállapításaira is támaszkodva, több előremutató változásról számolhatott be az óvodai ellátás, az általános és középfokú oktatási intézmények tárgyi feltételeit, pedagógiai eredményeit tekintve. Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkafegyelem megszilárdítása össztársadalmi feladat lett a XIII. pártkongresszus óta. Az iskolának sem szabad tűrni a fegyelmezetlenséget, és csak a kellő színvonalú, fegyelmezett munkát szabad értékelnie. Hosszan és alaposan elemezte a szeptember elsején hatálybalépő új oktatási törvényt és a végrehajtásával összefüggő nagyszámú feladatot. Az értekezleten felszólalt Kracsun Csaba, a KISZ Fejér Megyei Bizottsága első titkára, aki a XI. KISZ- kongresszus határozataiból adódó megújulási törekvésekről beszélt, különös tekintettel a tanintézetekben folyó munkáról és a szeptembertől várható változásokról. Sajtos Katalin megyei úttörőelnök értékelte a csapatszintű úttörővezetői értekezleteket, amelyek előkészítették a IX. országos úttörővezetői konferenciát. Ismertette a következő tanév nagyszabású országos úttörőjátékát, amellyel a KISZ zászlóbontását köszöntik majd a gyerekek. M. L. Elhunyt Papp István Megrendülten tudatjuk, hogy Papp István állami díjas, a Videoton Elektronikai Vállalat vezérigazgatója június 29-én, 66 éves korában, közúti baleset következtében meghalt. Temetéséről később intézkednek. Az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete, Ipari Minisztérium, a Videoton Elektronikai Vállalat dolgozói (MTI) Papp István szabolcsi munkáscsaládban született 1920-ban. 1939-ben édesapja mesterségét folytatva, kovácsként kezdett dolgozni a Diósgyőri Gépgyárban. Az éveken át végzett nehéz fizikai munka tartást és méltóságot adott egyéniségének egész életére. 1951-től rövid ideig a Mechanikai Művek igazgatója. 1952-ben nevezték ki a Videoton jogelődje, a Székesfehérvári Vadásztölténygyár igazgatójának, 1961 óta a Videoton Elektronikai Vállalat vezérigazgatója. A gyár Papp István harmincnégy évi irányító munkája alatt vált Európa-hírű nagyüzemmé, amelynek tevékenysége évek óta kihal népgazdaságunk fejlődésére. Az időközben gépészmérnökké iskolázott kovács neve Székesfehérváron egyet jelentett a gyár, a város fejlődésével. A Videoton Papp István vezetése alatt tizennyolcezer munkavállalónak és családjának ad biztos megélhetést. Kitűnő szakemberek ezrei nevelődtek itt fel, megalapozva a magyar elektronika jelenét és jövőjét. És a „vezér”, hiszen nevét a fehérváriak évek óta így rövidítik, szorgalmazója volt, hogy a gyárral együtt gyarapodjék a város, segítségével létrejöjjön óvoda és főiskola, technika háza, szabadidőközpont, a gyár nevét viselő sportegyesület. Papp István szép és gazdag örökséget hagyott a magyar elektronikai iparra és arra a városra, amelyet mélyen és okosan szeretett. Szókimondó, őszinte ember volt. A fizikai munkások ebből mindig megérezték a saját fajtájuknak kijáró közvetlen bizalmat, az irányító munkában, társak pedig a kemény következetességet. Sokat követelt magától is, másoktól is. Posztján maradt, mikor elérkezett a nyugdíjazás ideje, mert félt a tétlenségtől, s úgy érezte, képes még alapokat fektetni a jövőhöz vezető útra. Tevékenységét sok-sok magas elismerés kísérte. Négyszer vette át a Munka Érdemrend arany fokozatát, kitüntették a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel, és legutóbb az állami díjjal. Személyes életében is gondja bátor ember volt. Vállalta három gyerek felnevelésének gondját-örömét, tucatnyi rangos társadalmi megbízatás terhét-tisztességét. Üstökös volt, abból a szép, melegfényű fajtából, amely a felszabadulás után jelent meg. Fény volt, amelyhez igazodni lehetett. Egy tragikus véletlen, autóbaleset áldozata lett, őrizzük emlékét, vigyázzuk, gyarapítsuk az örökséget, amit ránk hagyott. Nagy Jenő A munkaidőalap védelmében módosítják a postai nyitva tartást A postahivatalok módosított nyitva tartásáról tartott tegnap délelőtt sajtótájékoztatót a fővárosban Szathmári Géza, a Budapest-vidéki Postaigazgatóság igazgatója. Hangsúlyozta, hogy az új nyitva tartási rend — amely július 7-től lép életbe — egy tavaly decemberi, a munkaidőalap védelméről szóló minisztertanácsi határozat szellemében született. Alapvető cél, hogy ne csak munkaidő alatt intézhessék postai tennivalóikat az ügyfelek, s ennek érdekében már korábban is történtek intézkedések. Az is gyakorlat volt az igazgatóság működési területén, hogy nagyobb üzemekben kihelyezett kis postahivatalokat működtettek, ahol a dolgozók létszáma indokolta az ügyfélfogadást. Az igazgatóság területén 585, úgynevezett kishivatal van, ahol eddig pénteken tartottak egy órával tovább, 17 óráig nyitva. Mivel azonban ennek ellenére is a hétfő volt a legzsúfoltabb, leglátogatottabb postai nap, ezentúl egységesen hétfőn lesz a 8—17 óráig való nyitva tartás. Az egységességet a távbeszélőhálózat, és a kialakult szállítási rendszer indokolja. A megyeszékhelyeken szombaton 8—12 óráig, vasárnap pedig a főpostán 8—10 óráig fogadják az ügyfeleket. (Székesfehérváron a Kossuth utcai postán 12 óráig.) A hosszabbított nyitva tartást a helyi tanácsok igényével egyeztették a volt járási székhelyeken, így Móron például hétfőn, Bicskén azonban szerdán tartanak nyitva 18 óráig a postán. Néhány fiókban megszűnik a pénzbefizetés korlátozása egy órával a zárás előttig.