Fejér Megyei Hírlap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

! Mindenkinek­ mindenféle ! Tudomány Biotechnológiai eljárások az embrióátültetésben A biológia újabb eredmé­nyei forradalmi változást hoztak az állattenyésztésben, az állategészségügyben és az élelmiszeriparban. Ez a meg­állapítás bombasztikusnak hathat ugyan, de a valóságot tükrözi: a biotechnológiai módszerek 10—15 esztendőn belül számos vonatkozásban áttöréshez vezethetnek az ál­latnemesítés, az állati termé­kek előállítása terén. Az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság pavi­lonjában egyetlen kiállítás volt látható: „Biotechnoló­giai és fehérjetechnológiai eljárások kutatási, fejleszté­si és alkalmazási eredmé­nyei” címmel. Itt találkoz­tunk dr. Dohy Jánossal, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Állattenyésztéstani Tanszékének egyetemi taná­rával, aki beszélt, hogy egyetemükön és más társ­egyetemeken immáron két esztendeje folynak embrió­átültetési kísérletek, nem is minden eredmény nélkül. — Mi teszi szükségessé ezt az eljárást, és hol alkalmaz­zák? — kérdeztük a profesz­­szort. — Az állatokba történő embrióátültetést három eset­­­ben szoktuk alkalmazni. Egyrészt ún. indukált iker­terhességet hozunk létre, másrészt fertőzésmentes ál­lományt szeretnénk előállí­tani, míg végül kívánt tulaj­donságú egyedek előállítása a cél. Az ikerterhesség, illetve vemhesség előállítása elő­ször 1984-ben vetődött fel a budapesti Állatorvostudo­mányi Egyetem Szülészeti Tanszékén.­­Közismert, hogy a szarvasmarhák nőstényei, vagyis a tehenek, egészen ritka kivételektől eltekint­ve csak egyetlen borjúnak adnak életet. Az állatte­nyésztőknek már régi vágya, hogy gazdaságossági és cél­szerűségi okokból változtas­sanak ezen a helyzeten. Bio­technológiai eljárással — a Bécsi Állatorvostudományi Egyetem tapasztalatait is felhasználva — olyan hor­monokat juttatunk a tehén petefészkébe, amellyel egy­részt több tehénnél azonos időre teszik a peték érésének idejét, másrészt, egy másik hormon jóvoltából alkal­massá teszik a tehenek pe­tefészkét egyszerre több pe­te befogadására. 1985-ben ki­dolgozták ennek módszereit, és a bejuttatás műtéti tech­nikáját. A termékenyítésre alkalmas ivarsejteket nye­rik ki — mindkét nembeli állatból — először. A labora­tóriumi körülmények között elvégzik a megtermékenyí­tést. A megtermékenyített petesejtet ezután szexvizs­gálatnak vetik alá. A kívánt nemi arányt ekkor alakítják ki. (Ha elsősorban húshasz­nosítású szarvasmarha létre­jötte a cél, akkor a jöven­dőbeli bikáknak, ha pedig a tejhasznosítású állaté, akkor a teheneknek adnak „zöld utat”.­­A szexmeghatározást az embrionális szövetekből szexkromoszóma vizsgálat­tal végzik el. Az így kiválo­gatott embriót ezután mély­­hűtik. Amikor az állat al­kalmassá válik az embriók befogadására — mint már említettem —, műtéti úton juttatják be a kiszemelt anyaállatba az embriót. Az anyaállat itt természetesen csak „béranya”, hiszen sem a petesejt megérleléséhez, sem a megtermékenyítéshez semmi köze nincs. A valódi anyák, illetve apák kiválasz­tásánál többféle szempon­tot vesznek figyelembe. Első­rendű szempont az állatne­mesítésé. A mesterséges megtermé­kenyítésnek ezt a módját joggal tekintik egyesek a ne­mesítés csúcsának, hiszen a legjobb anyák és apák utódai jönnek így világra. Az apa­állat spermiumtermelését mi meglehetősen pazarlónak tartjuk, hiszen milliónyi hímivarsejtből mindössze egyetlen „szerencsésnek” adatik meg a megterméke­nyítés. Nos a mi esetünkben egyetlen hímivarsejt is elég a petesejt megtermékenyíté­séhez. Ennek hallatlan elő­nyei vannak. Egy minden szempontból ideális szuper­apa spermiumait mélyhűtve akár évtizedekig tartósítani lehet. Ez azt jelenti, hogy az apa már rég nem lesz a vi­lágon, amikor még frissen született gyermekei szület­nek. Ez az állapot kétség­telenül felveti az állatte­nyésztés egyik rémének, a beltenyésztésnek a veszélyét, de éppen ezért Gödöllőn lét­rehozták a génbankot, ami alkalmas a hímivarsejtek kölcsönös cseréjére is. — Az állatnemesítésnél milyen szempontokat vesz­nek figyelembe? — A gazdaságosságot már említettem. A szarvasmarhá­nál a hús- és a tejtermelést, a juhoknál a gyapjútermelést tartjuk szem előtt. Emellett nem elhanyagolható ténye­ző a fertőzésmentesség sem. Eddig rá voltunk kényszerül­ve, hogy a tenyészállatokat importáljuk. Ennek hátrá­nyait, azt hiszem, nem kell ecsetelnem. A szállítási költ­ségeken kívül nem lehettünk sohasem biztosak abban, hogy az importált állat, ho­gyan szokj­a meg a mi kli­matikus viszonyainkat, mennyire válik termékennyé nálunk. Most olyan útra lép­tünk, hogy elég a megtermé­kenyített embriót, vagy a hímivarsejtet — mélyhűtött állapotban — behoznunk. Mielőtt az embriót beülte­tik a „béranyába”, mester­séges termékenységi vizsgá­latokat is végeznek. Például édestestvér megterméke­nyítéseket is. A legújabb eredmények még ennél is biztatóbbak. 1985-ben meg­születtek az első, embriófele­zés után létrejött ikerbárá­nyok. (Gyapjútermelésük az Ausztráliában élőkhöz köze­lít.) A megtermékenyített embriót mikromanipulátor­­ral 100—140 mikronnyi nagy­ságúra — 2—4 részre — tud­ják feldarabolni anélkül, hogy életképességük csök­kenne. Az eljárást identikus — egymásnak megfelelő — ikerelőállításnak nevezzük. A korábban ismertetett eljá­rásnál ugyanis tulajdonkép­pen annyi petéjű ikrek szü­lettek, ahány petesejtet meg­termékenyítettünk. Itt vala­mennyi utód egypetéjű. Elő­nyei az eljárásnak közismer­tek, hiszen az alapivarsejtek tulajdonságai megsokszo­rozhatók. Jó példát mutatnak a Du­­navarsányi Embrióátültető GT legújabb eredményei a húsmarhatenyésztésben. Az előzőleg megtermékenyített tehenekbe a 7. napon egy mesterségesen megterméke­nyített embriót ültettek be. A sikert bizonyítja az, hogy így — egyébként gyenge fo­­gamzóképességű egyedeknél is — sikerült kettős megter­mékenyítést elérni. A kísér­leti állományban, ahol 3—5 százalékos volt korábban az ikerellési gyakoriság, sike­rült ezt több mint 40 száza­lékosra növelni. — Befolyásolhatók-e az embriók tulajdonságai más módon is? — A kérdésre határozott igennel felelhetek. Az Állat­orvostudományi Egyetemen eredményes kísérleteket foly­tatnak szarvasmarhán a nö­vekedési hormon bevitelére az embrióba. Először kisebb emlősökön — mint például egéren — folytattak vizsgá­latokat. Az állat saját hipo­fíziséből (agyalapi mirigyé­ből) kivont hormont juttat­nak vissza az egérbe, s ezzel irányított növekedést lehe­tett elérni. Ha a szarvasmar­ha agyalapi mirigyéből ki­vont hormont speciális DNS-sel kombinálják, Coli­baktériumhoz kapcsoltan, a hústermelése 10—20 száza­lékkal, a tejtermelése 15 szá­zalékkal növelhető. Az állattenyésztésben al­kalmazott embriómanipulá­ció és biotechnológia néhány éven belül teljesen át fogja alakítani a háziállatok jelen­legi szaporítási módjait. En­nek hatása az élelmiszergaz­daságra még felbecsülhetet­len. Bonta Miklós Az ALBA REGIA ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT FAIPARI FŐÜZEME nagy teljesítményű szárítójában fa fűrészáruk bérszárítását vállalja .13 Érdeklődni lehet: ALBA REGIA ÁÉV ái3a rECIA Faipari Főüzem SZÉKESFEHÉRVÁR, Seregélyesi u. 96. 8 000 Telefon: 12-980/170. Telex: 21-371. Ügyintéző: Takács József főüzemvezető, 246 500 Rövid, tudományos hír „vízesés” az Óceánban Földünk leghíresebb és legnagyobb vízesései is eltör­pülnének az iszpolinszki „óceáni vízesés” mellett, ha az látható volna. Ez a „víz­esés” a Grönland és Skócia között húzódó és az Atlanti­óceánt a tőle északra lévő tengerektől elválasztó víz alatti hatalmas hegységnek a szikláin zúdul át. Szovjet tu­dósok az elmúlt években gondosan tanulmányozták. Mérések szerint a legalább 3000 méter magas „óceáni vízesés” vízfolyamának víz­hozama néhányszor több mint Földünk összes folyójá­nak együttes vízhozama. Az AGROKOMPLEX Velencei Gyáregysége felvételre keres egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező építész, gépész, gépgyártás technológus tervezőt, német nyelvismerettel rendelkezők előnyben. Keresünk továbbá 1 fő német nyelvvizsgával és műszaki ismerettel rendelkező kereskedelmi előadót, 1 fő gyors- és gépírónőt. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a gyáregység igazgatójánál személyesen (Velence, Felszabadulás útja 19—21.) vagy levélben. Autóbusz-járatot Vereb, Mart­on­vásár, Pákozd, Agárd, Székesfehérvárról biztosítunk. 12 192 Divat Nyári ruhára - mellénypulóver Hozzávalók (92 cm-es mellbőséghez): 60 dkg APOLLO félgyapjúfonal, 5- ös kötőtű, körkötőtű. Kötésminták Patentminta: 1 sima, 1 fordított váltakozásával köt­jük. Alapminta: rizsminta: 1 sor: 1 sima, 1 fordított, második és minden további sor: simára fordított, fordí­tottra sima szemet kötünk. Szempróba: 17 szemx32 sor × 10 cm. Munkamenet Háta: 69 szemre kezdjük, patentmintával dolgozunk. Mindkét oldalszélen, a szél­től számított 5. szem után 6x1 szemet szaporítunk (az előző sor szálára, hátulról szúrva szálra, simán leköt­jük), a kötőtűn 81 szem van. Az oldalszélen folyamatosan 5 szemmel még 9 sort kö­tünk, a munka középrészén alapmintával dolgozunk, majd teljes szélességben, 81 szemmel alapmintát kötünk. A kezdéstől számított 41 cm elérése után, a munka közép­részén, a nyakkerekítés ré­szére lefogyasztunk 25, majd ennek mindkét oldalszélén, minden 2. sorban 3x2, 3x1 szemet. Az oldalszéleken megmaradó 16 szemet 46 cm után, egyenként, az alap­mintának megfelelően lefo­gyasztjuk. Eleje: a hátrésszel azonos szem és sorszámmal, mintá­val, nyak- és vállfogyasztás­sal kötjük. A zsebnyílások részére 12 cm elérése után, 9 cm alapminta, 21 szem patentminta, 21 szem alap­minta, 21 szem patentminta, 9 szem alapminta. A patent­mintás pántrészeket, 3 cm elérése után, szemenként le­fogyasztjuk. Zseb belső: 21 szemmel, 10 cm magas belső oldalrészt kötünk, s a kö­vetkező sorban a lefogyasz­tott szemek mögé illesztve folyamatosan alapmintával kötjük. Ujja: 30 szemre kezdjük, patentmintával 3 cm magas kezdőrészt kötünk.­ A követ­kező sorban, minden 2. szemre egy új szemet szapo­rítunk (43). A munkát alap­mintával folytatjuk mindkét oldalszélen, minden 4. sor­ban szaporítunk 30x1 szemet (103). A kezdéstől számított 41 cn­ elérése után a munkát patentmintával folytatjuk, majd 3 cm után a szemeket az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. . összeállítás: a részeket szem- és sortalálkozás sze­rint, alapszínű és alapvas­tagságú fonallal összevarr­juk. A belső zsebrészeket, a bal oldalon varrjuk az alap­munkához. A nyakszélen, körkötőtűre felszedünk 100 szemet, patentmintával 3 cm magas pántot kötünk. Végül a szemeket az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. P. V. MINDENKINEK­­ MINDENFÉLE

Next