Fejér Megyei Hírlap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL 4 Ab I * vx I J&J _ FEJÉR MEGYEI lZvD _________________ "p fi p Szombat, I H I 1986. november 1. HÉTVÉGI MELLÉKLET XIII. évfolyam, 258. szám CÉHGYŰLÉS" A 20. SZÁZADBAN ■■ Wmmi # M ■ ■■ Hi B HimMJHJ III | J 1| I II ■ Ára: 2,20 Ft .iiii iiiwiuiTnuiii i 1**11ui i—.———————— Újabb tíz kilométer autópálya Tegnap délután ünnepélyes keretek között átadták a forgalomnak az M1-es autópálya újabb tízkilométeres, a fővárosba bevezető szakaszát. A 16-dik és a 26-dik kilométer közötti pályaszakasz avatásán részt vett Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP KB titkára. Az országosan is jelentős eseményen megyénket Barts Oszkárné, a megyei pártbizottság első titkára és Teubel György, a megyei tanács elnöke képviselte. Az útátadási ünnepségen Hoós László, a Betonútépítő Vállalat vezérigazgatója jelentette Urbán Lajos közlekedési miniszternek: az új pályaszakasz elkészült. A miniszter összegezte az M1-es autópálya építésének eddigi eredményeit, s vázolta a közeljövő útépítési feladatait. A most átadott tíz kilométeres szakasszal együtt, öszszesen 313 kilométernyire nőtt az autóutak hossza hazánkban, ebből 218 kilométer az autópálya. A korszerű autóutak, a ,,sztrádák” építése negyedszázada kezdődött, amelyet elsősorban a gyorsuló motorizáció tett szükségessé. Illusztrációként néhány adat: negyedszázad alatt a személygépkocsik száma is megsokszorozódott, 23 ezerről másfélmillióra nőtt. A személyszállítás háromnegyede, a teherfuvarozásnak pedig több, mint egynegyede a közutakon történik. A nyugat-keleti közúti összeköttetésben kulcsszerepe van a fővárost az észak-dunántúli térséggel összekötő autóútnak. Ennek korszerűsítése. ..autópályásítása” 11 esztendeje kezdődött, s eddig 4,4 milliárd forintba került. Ebből a most átadott 10 kilométeres szakasz 900 milliót emésztett fel. A magas költség oka a környék földrajzi adottsága: dimbes-dombos ez a vidék és sok hidat is kellett építeni. Az új útszakasz átadásával Budapest—Törökbálint—Tatabánya között teljesen elkészül az 50 kilométeres autópálya, amely Bicske „fölött” megyénk északi részét is átszeli. Ez az út a nemzetközi közlekedési vérkeringésben is fontos szerepet kap, ugyanakkor a beruházás hasznaként csökkent az utazási idő, növekszik a sebesség és a korszerűbb pályán várhatóan kevesebb lesz a baleset is. A közlekedési miniszter kitüntette az útszakasz építésében jeleskedő szakembereket, a Betonútépítő Vállalat, a Hídépítő Vállalat, a Budapesti Közúti Igazgatóság és a Közúti Beruházó Vállalat legjobb dolgozóit. Ezután a szokásos szalagátvágással megindult a forgalom az új pályaszakaszon. B. L. Fotó: Gregority Antal Átadták az M1-es új szakaszát A politikai könyvnapok megnyitója A politikai és a társadalomtudományi irodalom újdonságainak népszerűsítésére immár 25. alkalommal nyílt meg pénteken Budapesten a politikai könyvnapok elnevezésű rendezvénysorozat. Az országos megnyitónak ezúttal a IV. kerületi Ady Endre Művelődési és Munkástovábbképző Központ adott otthont. Az ünnepségen Káder Gyula, az MSZMP IV. kerületi bizottságának első titkára köszöntötte a megjelenteket, közöttük Berecz Jánost, az MSZMP KB titkárát és Köpeczi Béla művelődési minisztert, majd Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetője mondott beszédet. Az immár negyedszázados múltra visszatekintő rendezvényről szólva kiemelte, hogy a politikai könyvnapok évről évre módot adnak a hazai politikai és társadalomtudományi könyv termés kincsestárának számbavételére. A politikai könyvkiadás nehéz terepen él, dinamikusan változó, bonyolult társadalmi, politikai és ideológiai közeg veszi körül. Mindannyian látjuk, érzékeljük — hangoztatta —, hogy a világ, amelyben élünk, s amelynek részesei vagyunk, súlyos gondokkal küzd. Reykjavik után különösen szembeötlő, hogy a békét, amely minden jószándékú ember legfőbb vágya, milyen nehéz teherpróbának vetették alá a velünk szembenálló erők. Ezért szállunk síkra a különböző berendezkedésű országok kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködésének erősítéséért, a békét destabilizáló konfliktusok tárgyalásos rendezéséért. A politikai könyvkiadás feladatait taglalva kiemelte: azzal teszi és teheti a legtöbbet, hogy megismerteti az olvasókkal alapvető politikai céljainkat, bel- és külpolitikánk alapeleveit és törekvéseit. E munkában fontos szerepet töltenek be pártunk vezetőinek gyűjteményes kötetei. A könyvnapi kiadványok között szerepel például Kádár Jánosnak A szocializmus megújulása Magyarországon című kötete, amelyben nyomon követhető a marxizmus-leninizmus érvényre juttatásának és érvényesülésének útja pártunk politikájában. A válogatott beszédek és cikkek tükrözik, hogy bár az elmúlt 30 évben is voltak gondjaink, fejlődésünk alapvetően lendületes, fő irányát követve pedig következetes volt. Ez népünk áldozatos munkáját dicséri és a szocialista társadalom életerejét bizonyítja — mondotta többek között Lakatos Ernő. Sarlós István Győr-Sopronban Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke pénteken Győr-Sopron megyébe látogatott. A megyeszékhelyen Lakatos László, a megyei pártbizottság első titkára és Szabó Mihály, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és kulturális életéről. A tájékoztató után Sarlós István pártmunkásokkal, tanácsi, ifjúsági és tömegszervezeti vezetőkkel találkozott, majd a győri Glovita Kötöttkesztyűgyárat, a magyar könnyűipar egyik legjobban gazdálkodó vállalatát kereste fel. A látogatás következő állomása a győri megyei kórház volt. Ott Kelemen István főigazgató és Schreiner László párttitkár mutatta be a vendégnek az átadás előtt álló onkológiai osztályt, a hozzá tartozó 100 ágyas új épületszárnyat, s az épülő 60 ágyas reumakórházat. Győr-Sopron megyei látogatásának befejezéseként Sarlós István megtekintette a Győr belvárosában folyamatban lévő műemlékrekonstrukciós munkákat. Szabó István Nógrádban Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke pénteken Nógrád megyébe látogatott. A vendéget Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházában Géczi János első titkára fogadta, és tájékoztatta a XIII. pártkongresszus határozatainak megyei végrehajtásáról. Ezután Szabó István a salgótarjáni Karancshús Húsipari Szövetkezeti Közös Vállalatot kereste fel. Az üzem megtekintése után Szabó István, a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat salgótarjáni gyárába, majd Szécsénybe látogatott. Nógrád megyei látogatásának befejeztével Szabó István a szécsényi tanácsháza dísztermében a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának vezetőivel találkozott. (MTI) Ülést tartott a KNEB Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a szervezet székházában. A KNEB megvitatta és elfogadta a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézéséről készített országos vizsgálati jelentést, s úgy döntött, hogy azt a Minisztertanács elé terjeszti. Ezután a KNEB elfogadta az elkülönített állami pénzalapok kezelésével, felhasználásával foglalkozó vizsgálat programját. Napirenden a nemzetközi kapcsolataink Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület megtárgyalta a Beatrix holland királynő és dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke közelmúltban Magyarországon tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. Beatrix holland királynő magyarországi látogatása, a magyar vezetőkkel való találkozása és tárgyalásai során megvitatták a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit, különös tekintettel a feszültség csökkentésére és a fegyverkezés korlátozására, az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitelének lehetőségeire. A megbeszéléseken kölcsönösen kifejezték érdekeltségüket a kétoldalú együttműködés fejlesztésében. Dr. R. von Weizsäckernek, az NSZK elnökének magyarországi hivatalos látogatása és az ennek során folytatott magas szintű tárgyalások jó lehetőséget adtak a beható véleménycserére a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiről. Egyetértés volt abban, hogy mindkét szövetségi rendszer országainak folytatniuk kell az erőfeszítéseket a fegyverzetkorlátozás előmozdítása, a bizalom építése, az enyhülési folyamat továbbvitele érdekében. A tárgyalások során megelégedéssel szóltak a kapcsolatok fejlesztésének eddigi eredményeiről, s mindkét fél részéről hangsúlyozták, hogy a két ország viszonya problémamentes. Megerősítették a kölcsönös tiszteleten és egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön alapuló kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésére, továbbá azt a törekvésüket, hogy feltárják a két állam és népe javát szolgáló gyümölcsöző viszony fejlesztésének új útjait. Az Elnöki Tanács a jelentést egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította: a Magyar Népköztársaság és a Holland Királyság, illetve a Német Szövetségi Köztársaság közötti államközi viszonyok rendezettek, s ez nemcsak ezen államok népei közötti jobb megértést segíti elő, hanem eredményesen járul hozzá az európai együttműködés és biztonság erősítéséhez. Kádár János tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének október 30-án hazánkban tett munkalátogatásáról, amelynek során megbeszélést folytattak a kétoldalú kapcsolatokról és közös érdekű nemzetközi kérdésekről. Kifejezték meggyőződésüket, hogy lehetséges az előrehaladás a nemzetközi bizalom erősítésében, az együttműködés fejlesztésében. Nagyra értékelték azokat a szovjet javaslatokat, amelyeket a Reykjavíkban tartott legfelsőbb szintű szovjet—amerikai találkozón Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára terjesztett elő a fegyverkezési verseny megállítására, a leszerelés, a háborús veszély elhárítása érdekében. Megállapították, hogy a magyar— csehszlovák kapcsolatok eredményesen fejlődnek minden területen. Ezt szolgálja a látogatás alkalmával aláírt, 2000-ig szóló, hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési program, a KGST-ben való együttműködés, valamint a lenini nemzetiségi politika következetes érvényesítése is. A tájékoztatót az Elnöki Tanács egyetértéssel tudomásul vette. Az Elnöki Tanács megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, módosította a Magyar Vöröskeresztről szóló 1955. évi 25. számú törvényerejű rendeletet. A társadalmi szervként működő Magyar Vöröskereszt felügyeletét a jövőben nem az egészségügyi miniszter, hanem a Minisztertanács fogja ellátni. A módosítást e szervezetnek a betegségek megelőzése érdekében az állami szervekkel kialakult széles körű együttműködése és feladatkörének bővülése tette indokolttá. A testület határozott a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, bírákat mentett fel és választott meg, majd egyéb időszerű témákról tárgyalt. (MTI) Vágathajtási rekord a Márkushegyi Bányaüzemben A Schiber Ottó vezette 17. számú elővárosi brigád 1986 októberében 240 méter feltáró vágatot hajtott ki, 19 négyzetméteres szelvényben. A rekordteljesítményt nehezen jöveszthető, kemény meddőkőzetben, márgában érték el. Ilyen kőzetviszonyok között 1978 novemberében értek el 170 méteres rekordot, fúró-robbantó munkával. A jelenlegi rekordot az északi 2-es bányamező 21-es főfeltáró vágatában, meddőkőzetben az osztrák Voest— Alpine cégtől lízingben átvett AM 75-ös jövesztő-rakodó-előváltó berendezéssel érték el. A munkahelyi körülményeket lényegesen javította a vágathajtó géphez kapcsolódó porlekötő-berendezés. A brigád által elért rekord jelentőségét növeli, hogy csupán augusztus végén vették át a nagy értékű berendezést. A feltáró vágat mielőbbi elkészítése jelentősen segíti a Márkushegyi Bányaüzem további feltárását, a széntermelés fokozását. o. j.