Fejér Megyei Hírlap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL 4 A­b I * vx I J&J _ FEJ­ÉR MEGYEI lZvD _________________ "p fi p Szombat, I H I 1986. november 1. HÉTVÉGI MELLÉKLET XIII. évfolyam, 258. szám CÉHGYŰLÉS" A 20. SZÁZADBAN ■■ Wmmi # M ■ ■■ Hi B HimMJHJ III | J 1| I II ■ Ára: 2,20 Ft .iiii iiiwiuiTnuiii i 1**11ui i—.———————— Újabb tíz kilométer autópálya Tegnap délután ünnepélyes keretek között átadták a forga­lomnak az M1-es autópálya újabb tízkilométeres, a fővárosba bevezető szakaszát. A 16-dik és a 26-dik kilométer közötti pályaszakasz avatásán részt vett Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP KB titkára. Az országosan is je­lentős eseményen megyénket Barts Oszkárné, a megyei párt­­bizottság első titkára és Teubel György, a megyei tanács el­nöke képviselte. Az útátadási ünnepségen Hoós László, a Betonútépítő Vállalat vezérigazgatója je­lentette Urbán Lajos közle­kedési miniszternek: az új pályaszakasz elkészült. A mi­niszter összegezte az M1-es autópálya építésének eddigi eredményeit, s vázolta a kö­zeljövő útépítési feladatait. A most átadott tíz kilomé­teres szakasszal együtt, ösz­­szesen 313 kilométernyire nőtt az autóutak hossza ha­zánkban, ebből 218 kilométer az autópálya. A korszerű au­tóutak, a ,,sztrádák” építése negyedszázada kezdődött, amelyet elsősorban a gyorsuló motorizáció tett szükségessé. Illusztrációként néhány adat: negyedszázad alatt a sze­mélygépkocsik száma is meg­sokszorozódott, 23 ezerről másfélmillióra nőtt. A sze­mélyszállítás háromnegyede, a teherfuvarozásnak pedig több, mint egynegyede a köz­utakon történik. A nyugat-keleti közúti összeköttetésben kulcsszerepe van a fővárost az észak-du­nántúli térséggel összekötő autóútnak. Ennek korszerű­sítése. ..autópályásítása” 11 esztendeje kezdődött, s eddig 4,4 milliárd forintba került. Ebből a most átadott 10 kilo­méteres szakasz 900 milliót emésztett fel. A magas költ­ség oka a környék földrajzi adottsága: dimbes-dombos ez a vidék és sok hidat is kellett építeni. Az új útszakasz átadásával Budapest—Törökbálint—Ta­tabánya között teljesen elké­szül az 50 kilométeres autó­pálya, amely Bicske „fölött” megyénk északi részét is át­szeli. Ez az út a nemzetközi közlekedési vérkeringésben is fontos szerepet kap, ugyan­akkor a beruházás haszna­ként csökkent az utazási idő, növekszik a sebesség és a korszerűbb pályán várhatóan kevesebb lesz a baleset is. A közlekedési miniszter ki­tüntette az útszakasz építé­sében jeleskedő szakembere­ket, a Betonútépítő Vállalat, a Hídépítő Vállalat, a Buda­pesti Közúti Igazgatóság és a Közúti Beruházó Vállalat leg­jobb dolgozóit. Ezután a szo­kásos szalagátvágással meg­indult a forgalom az új pá­lyaszakaszon. B. L. Fotó: Gregority Antal Átadták az M1-es új szakaszát A politikai könyvnapok megnyitója A politikai és a társadalomtudományi irodalom újdonságai­nak népszerűsítésére immár 25. alkalommal nyílt meg pén­teken Budapesten a politikai könyvnapok elnevezésű ren­dezvénysorozat. Az országos megnyitónak ezúttal a IV. kerületi Ady Endre Művelődési és Mun­kástovábbképző Központ adott otthont. Az ünnepsé­gen Káder Gyula, az MSZMP IV. kerületi bizottságának első titkára köszöntötte a megjelenteket, közöttük Be­­recz Jánost, az MSZMP KB titkárát és Köpeczi Béla mű­velődési minisztert, majd Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitá­­ciós és propaganda osztályá­nak vezetője mondott beszé­det.­­ Az immár negyedszázados múltra visszatekintő rendez­vényről szólva kiemelte, hogy a politikai könyvna­pok évről évre módot adnak a hazai politikai és társada­lomtudományi könyv termés kincsestárának számbavéte­lére. A politikai könyvkiadás nehéz terepen él, dinamiku­san változó, bonyolult társa­dalmi, politikai és ideológiai közeg veszi körül. Mind­annyian látjuk, érzékeljük — hangoztatta —, hogy a világ, amelyben élünk, s amelynek részesei vagyunk, súlyos gondokkal küzd. Re­ykjavik után különösen szembeötlő, hogy a békét, amely minden jószándékú ember legfőbb vágya, milyen nehéz teherpróbának vetet­ték alá a velünk szembenálló erők. Ezért szállunk síkra a különböző berendezkedésű országok kölcsönös előnyö­kön nyugvó együttműködé­sének erősítéséért, a békét destabilizáló konfliktusok tárgyalásos rendezéséért. A politikai könyvkiadás feladatait taglalva kiemelte: azzal teszi és teheti a leg­többet, hogy megismerteti az olvasókkal alapvető po­litikai céljainkat, bel- és külpolitikánk alapeleveit és törekvéseit. E munkában fontos szerepet töltenek be pártunk vezetőinek gyűjte­ményes kötetei. A könyv­napi kiadványok között sze­repel például Kádár János­nak A szocializmus megúju­lása Magyarországon című kötete, amelyben nyomon követhető a marxizmus-le­­ninizmus érvényre juttatásá­nak és érvényesülésének útja pártunk politikájában. A válogatott beszédek és cik­kek tükrözik, hogy bár az elmúlt 30 évben is voltak gondjaink, fejlődésünk alap­vetően lendületes, fő irányát követve pedig következetes volt. Ez népünk áldozatos munkáját dicséri és a szo­cialista társadalom életere­jét bizonyítja — mondotta többek között Lakatos Ernő. Sarlós István Győ­r-Sopronban Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés el­nöke pénteken Győr-Sop­­ron megyébe látogatott. A megyeszékhelyen Lakatos László, a megyei pártbi­zottság első titkára és Sza­bó Mihály, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoz­tatta a megye politikai, gazdasági és kulturális éle­téről. A tájékoztató után Sarlós István pártmunkásokkal, tanácsi, ifjúsági és tömeg­szervezeti vezetőkkel ta­lálkozott, majd a győri Glovita Kötöttkesztyűgyá­rat, a magyar könnyűipar egyik legjobban gazdálkodó vállalatát kereste fel. A lá­togatás következő állomá­sa a győri megyei kórház volt. Ott Kelemen István főigazgató és Schreiner László párttitkár mutatta be a vendégnek az átadás előtt álló onkológiai osz­tályt, a hozzá tartozó 100 ágyas új épületszárnyat, s az épülő 60 ágyas reuma­kórházat. Győr-Sopron megyei lá­togatásának befejezéseként Sarlós István megtekintette a Győr belvárosában fo­lyamatban lévő műemlék­rekonstrukciós munkákat. Szabó István Nógrádban Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának elnöke pénteken Nógrád megyébe látogatott. A ven­déget Salgótarjánban, a megyei pártbizottság szék­házában Géczi János első titkára fogadta, és tájé­koztatta a XIII. pártkong­resszus határozatainak megyei végrehajtásáról. Ezután Szabó István a sal­gótarjáni Karancshús Hús­ipari Szövetkezeti Közös Vállalatot kereste fel. Az üzem megtekintése után Szabó István, a Vegyi­műveket Építő és Szerelő Vállalat salgótarjáni gyá­rába, majd Szécsénybe látogatott. Nógrád megyei látogatá­sának befejeztével Szabó István a szécsényi tanács­háza dísztermében a me­gye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának vezetői­vel találkozott. (MTI) Ülést tartott a KNEB Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a szervezet szék­házában. A KNEB megvi­tatta és elfogadta a közér­dekű bejelentések, javas­latok és panaszok intézé­séről készített országos vizsgálati jelentést, s úgy döntött, hogy azt a Mi­nisztertanács elé terjeszti. Ezután a KNEB elfogadta az elkülönített állami pénz­alapok kezelésével, fel­­használásával foglalkozó vizsgálat programját. Napirenden a nemzetközi kapcsolataink Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa. A testület megtárgyalta a Beatrix holland királynő és dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztár­saság elnöke közelmúltban Magyarországon tett hivata­los látogatásáról szóló jelen­tést. Beatrix holland királynő magyarországi látogatása, a magyar vezetőkkel való ta­lálkozása és tárgyalásai so­rán megvitatták a nemzetkö­zi élet legfontosabb kérdé­seit, különös tekintettel a fe­szültség csökkentésére és a fegyverkezés korlátozására, az európai biztonsági és együttműködési folyamat to­vábbvitelének lehetőségeire. A megbeszéléseken kölcsönö­sen kifejezték érdekeltségü­ket a kétoldalú együttműkö­dés fejlesztésében. Dr­. R. von Weizsäckernek, az NSZK elnökének magyar­­országi hivatalos látogatása és az ennek során folytatott magas szintű tárgyalások jó lehetőséget adtak a beható véleménycserére a nemzet­közi élet legfontosabb kérdé­seiről. Egyetértés volt abban, hogy mindkét szövetségi rendszer országainak folytat­niuk kell az erőfeszítéseket a fegyverzetkorlátozás előmoz­dítása, a bizalom építése, az enyhülési folyamat továbbvi­tele érdekében. A tárgyalá­sok során megelégedéssel szóltak a kapcsolatok fejlesz­tésének eddigi eredményei­ről, s mindkét fél részéről hangsúlyozták, hogy a két ország viszonya probléma­­mentes. Megerősítették a köl­csönös tiszteleten és egyenjo­gúságon, a kölcsönös előnyö­kön alapuló kétoldalú kap­csolatok továbbfejlesztésére, továbbá azt a törekvésüket, hogy feltárják a két állam és népe javát szolgáló gyümöl­csöző viszony fejlesztésének új útjait. Az Elnöki Tanács a jelen­tést egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította: a Magyar Népköztársaság és a Holland Királyság, illetve a Német Szövetségi Köztársa­ság közötti államközi viszo­nyok rendezettek, s ez nem­csak ezen államok népei kö­zötti jobb megértést segíti elő, hanem eredményesen járul hozzá az európai együtt­működés és biztonság erősí­téséhez. Kádár János tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének október 30-án hazánkban tett mun­kalátogatásáról, amelynek során megbeszélést folytat­tak a kétoldalú kapcsolatok­ról és közös érdekű nemzet­közi kérdésekről. Kifejezték meggyőződésüket, hogy le­hetséges az előrehaladás a nemzetközi bizalom erősíté­sében, az együttműködés fejlesztésében. Nagyra érté­kelték azokat a szovjet ja­vaslatokat, amelyeket a Reykjavíkban tartott legfel­sőbb szintű szovjet—ameri­kai találkozón Mihail Gorba­csov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára terjesz­tett elő a fegyverkezési ver­seny megállítására, a lesze­relés, a háborús veszély el­hárítása érdekében. Megál­lapították, hogy a magyar— csehszlovák kapcsolatok ered­ményesen fejlődnek minden területen. Ezt szolgálja a lá­togatás alkalmával aláírt, 2000-ig szóló, hosszú távú gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési prog­ram, a KGST-ben való együttműködés, valamint a lenini nemzetiségi politika következetes érvényesítése is. A tájékoztatót az Elnöki Tanács egyetértéssel tudo­másul vette. Az Elnöki Tanács megtár­gyalva a Minisztertanács elő­terjesztését, módosította a Magyar Vöröskeresztről szóló 1955. évi 25. számú törvény­­erejű rendeletet. A társadal­mi szervként működő Ma­gyar Vöröskereszt felügyele­tét a jövőben nem az egész­ségügyi miniszter, hanem a Minisztertanács fogja ellát­ni. A módosítást e szervezet­nek a betegségek megelőzé­se érdekében az állami szer­vekkel kialakult széles körű együttműködése és feladat­körének bővülése tette indo­kolttá. A testület határozott a nagy októberi szocialista for­radalom évfordulója alkal­mából adományozandó kitün­tetésekről, bírákat mentett fel és választott meg, majd egyéb időszerű témákról tár­gyalt. (MTI) Vágathajtási rekord a Márkushegyi Bányaüzemben A Schiber Ottó vezette 17. számú elővárosi brigád 1986 októberében 240 méter feltá­ró vágatot hajtott ki, 19 négyzetméteres szelvényben. A rekordteljesítményt nehe­zen jöveszthető, kemény meddőkőzetben, márgában érték el. Ilyen kőzetviszo­nyok között 1978 novemberé­ben értek el 170 méteres re­kordot, fúró-robbantó mun­kával. A jelenlegi rekordot az északi 2-es bányamező 21-es főfeltáró vágatában, meddő­kőzetben az osztrák Voest— Alpine cégtől lízingben át­vett AM 75-ös jövesztő-rako­­dó-előváltó berendezéssel ér­ték el. A munkahelyi körül­ményeket lényegesen javítot­ta a vágathajtó géphez kap­csolódó porlekötő-berende­­zés. A brigád által elért rekord jelentőségét növeli, hogy csu­pán augusztus végén vették át a nagy értékű berendezést. A feltáró vágat mielőbbi el­készítése jelentősen segíti a Márkushegyi Bányaüzem to­vábbi feltárását, a szénter­melés fokozását. o. j.

Next