Fejér Megyei Hírlap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-29 / 281. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1984 NOVEMBER 29 SZOMBAT Vidéken - Európa közelében Szubjektív portré Fehér László festőművészről Tác, novemberi sáros ül, hosszú derekú parasztházak. Fehér Lászlót keresem, a festőt. Hamarosan megtalálom, aztán a kopár műteremmé átalakított, tetővilágításos helyiségben ülünk le beszélgetni. 33 éves — „krisztusi kor”, jegyzi meg fanyarul. A műterem főnézetében, a tűzfalon két nagyméretű kép. Még szinte nedves rajtuk a festék. Az egyiken szökőkút, mitikusra nagyított kőbékával, melynek rútságát „kénytelen” megérinteni egy kíváncsiságában is esendő figura. „Szolnoki emlék, a kopasz kisfiú, aki a békára teszi újait, én vagyok”, mondja magyarázatul a festő. A másik kép lilás színorgiájával kap meg: sötét tónusú tavon vázszerű csónakban evező férfi, távolabb fenyők sziluettje, az elérhetetlen kafkai kastély körvonalai. A lilás reflexek az égbolt titokzatosságát végsőkig fokozzák. „Segíthetnél a címadásban”, fordul hozzám nézelődés közben, „ennek még nincs címei”. Egy-két próbálkozás után abbahagyjuk a keresgélést. A kép erős színei,kontúrjai továbbra is ott vibrálnak a szemem előtt. Ebben az eldugott táci „műteremben” egy tehetséges, magányos alkotó párbeszédet tud folytatni a legmodernebb európai törekvésekkel. Ez nyilvánvaló, első látásra is. S egyenrangú társként, partnerként. Fehér László biográfiája ismert: M. Tóth István szakkörében tanult, majd a budapesti képzőművészeti gimnáziumban folytatta tanulmányait. A főiskolát 71 és 76 közt végezte, tanárai Szentiványi Lajos, majd Kokas Ignác voltak. Visszatérése után rendszeresen szerepelt a megyei és országos tárlatokon, 1978-ban önálló kiállítást rendezhetett az ARÉV munkásszálló kultúrtermében. Aztán kissé elfeledkeztek róla a „helyiek”. Szerencsére az országos és nemzetközi kiállítások kárpótolták. Képei eljutottak a 80-as Velencei Biennáléra, láthatták őket az NDK-ban és az NSZK-ban, Szófiában. Részt vett egy „nagyon fontos” kiállításon Varsóban, a Sajna Galériában. 1983-ban a Műcsarnokban állította ki festményeit, immár túl a „fotórealizmus”, valamint a zsidóság életéttörténetét vállaló, felidéző „korszakán” — az új festőiség eszközeit, formanyelvét mind merészebb, mind szuverénebbül használva. A tágas táblaképekben való gondolkodás, a színek intenzív felfokozása, a kötődés a múlt kulturális emlékeihez, a regionális értékekhez — körülbelül ezek jellemzik pályájának újabb szakaszát. Ebből kaphattunk ízelítőt, „mutatványt” az ifjúsági és úttörőház jó szándékú, bár némileg zsúfolt kiállításán. Cinizmustól mentes, gőg nélküli, „szabad” képeket láthatunk itt, olyan „témákat”, amihez az alkotójának „végtelenül” sok, személyes köze van. A kötődés a „helyhez”, a szűkebb, jól ismert gyerekkori tájhoz, Táchoz és környékéhez — Fehér László képeinek karakteres, meghatározó vonása. Különös átváltozásnak lehetünk tanúi: a vidék jellegzetes táji alakzatai, részletei a szemünk láttára alakulnak át posztmodern látomássá. A táci kanális fehér csíkja gyakran feltűnik Fehér László képein, de már inkább Csontváry út-folyó szimbólumára emlékeztetve, így válik jelképi erejűvé a tudatosan vállalt ragaszkodás a szülőföld kínálta motívumhoz, a tisztaság, az élet festői szinonimájává. Ugyanitt a Táci zsáner című kép „nyárfás büféje” a korábbi dokumentarizmus visszatérése, de már nyugtalanító, festőileg átírt, látomásos változatban. Táj, emberi gesztusok a végleges szubjektivitás, az érzelmi telítettség tükrében. Feltűnik a táci képek feketés, sötét tónusvilága, a Nap vörös korongja felé nyújtózó áthatolhatatlan sötét figura tragikus reménytelensége. Szemben az Itáliai táj mediterrán derűt sugárzó kékzöld-sárga foltjaival az Angyali látomás misztikus, csodás, földöntúli karambolának kozmikus fölszikrázásával. Persze vannak komorabb, filozófikusabb művek is, mint a Hadriánusz, a Liszt Ferenc a Villa D’Este szökőkútjánál. Ez utóbbi kép bravúrosan asszociáltatja elő a zongora képzetét a lezúduló víz fehér csíkjaiból, érzékeltetve a zene elementáris, szinte természeti erejét, mely előtt a mester halvány kontúrokkal kiformált alakja is eltörpül. A cím nélkül, rejtelmes, sok értelmű szimbólumokkal beszél a születés misztériumáról, míg A gettó kapuja volt ismét a kitörhetetlen múltnak adózik fájdalmas megbocsátással, a fehér és fekete boltívek — az élet és halál közt átlebegő lelkeknek. Tisztelgés ez minden gettóba zárt ember előtt, aki fényből az elnyelő sötétségbe zuhan. Fehér László aszketikus figyelemmel dolgozik, s eredményeire egyre inkább fölfigyel a szakma — itthon és külföldön. A közelmúltban három hónapos római ösztöndíjat kapott. Hamarosan reprezentív kiállításon vesz részt Esslingenben és Dortmundban, ezt követi márciusban egy Lyonban rendezendő tárlat. Ugyancsak márciusban meghívottja a pécsi Új szenzibilitás kortárs kiállításnak. Szó van egy önálló tárlatról Rómában. Beszélgetésünk végén azt fejtegette, szüksége van a feltöltődésre, amegújulásra, az utazásra. „Találkozni akarok zseniális művekkel, hogy tudjam a párbeszédet folytatni itt, ahol alkotni szeretnék. Hogy ne törjek bele a náci sárba”. Az a véleményem, hogy Fehér Lászlót nem fenyegeti ez a veszély. A saját útját járva vált modern, jelentős festővé. Akinek sikerült bebizonyítania: Tác nincs is olyan messze Európától .. . Péntek Imre Fehér László: Oszlopok W/ KORONA Egy kis egzotikum különössé teszi otthonát! Most érkeztek meg a VIETNAMI kerámia padlóvázák, kaspók, állványos virágtartók, áttört vázák és Ülőkék. ARANYOZOTT ÉS NATÚR KERETBEN híres mesterek különböző stílusú REPRODUKCIÓIT nagy választékban kínálja Székesfehérváron, a Kossuth utcai AJÁNDÉKVÁSÁR BOLT és a KRISTÁLYHÁZ a Március 15. utcában. 21714 V________________________| . . 1 - 1 A gyermekkönyvek ünnepe Hazánkban immár hagyományosan, rendszeresen megrendezik az év végi ünnepek előtt az országos gyermekkönyvhetet. A Fejér megyei események sorát tegnap délután Csákvár nagyközségi könyvtárában tartották meg. Medgyesi Bernadett helybeli hetedik osztályos általános iskolás tanuló köszöntötte a műsor közreműködőit, s a megjelenteket. Szavaiból kicsendült, mennyire szeretik gyermekeink a könyvet, hogyan várják az új olvasmányok megjelenését, s milyen hálásak az így szerzett élményekért. A mai magyar gyermekirodalom ismert alkotója, Balogh Béni volt a nyitó ünnepség íróvendége. A gyerekek, a Könyvtár Cimbora szakköre és az általános iskola irodalmi szakkörének tagjai előadták a szerző egyik mondafeldolgozását, interjút készítettek vele, és jelmezes felvonulás formájában illusztrálták a legújabb, korosztályuknak szóló köteteket. Hangulatosan telt a délután a csákvári könyvtárban, ígéretes propagandájaként az olvasóvá nevelésnek. összesen 31 rendezvénye lesz megyénkben a december 5-ig tartó gyermekkönyvhétnek Székesfehérváron Dunaújvárosban, Móron, Agárdon, Barcson, Bicskén, Gárdonyban, Lovasberényben, Martonvásáron, Mezőszilason, Móron, Perkátán, Polgárdiban, Pusztavámon és Zámolyon, iskolákban, könyvtárakban, művelődési házakban. A megjelenő, illetve meghívott íróvendégek: Balogh Béni, Berkes Péter, Gyurkovics Tibor, Janikovszky Éva, Marék Veronika, Sobor Antal, Tamási Áron, Takács Imre, Tüskés Tibor. Előadóművészek: Dévényi Tibor, Eszményi Viktória, Granasztói Szilvia, Heilig Gábor, Kertész Lilla, Kocsis Csaba, Kóka Rozália, Létay Klára, továbbá Schéner Mihály festőművész és Varga István cukrászmester is részt vesznek a gyermekkönyvek rendezvényein. Nyitány Csákváron Évi 120 program TIT-közgyűlés Szabadbattyánban Fejér megye egyik legeredményesebben dolgozó nagyközségi TIT-szervezete, a szabadbattyáni csütörtökön este tartotta az utóbbi öt esztendő munkáját elemző, értékelő és a jövő feladatait meghatározó közgyűlését. A szabadbattyáni művelődési házban tartott eseményen több mint százan vettek részt. A közgyűlés előtt a TIT-tagságnak dr. Bajkai Géza amatőr festményeit mutatta be Kiss Ernőné. Ezután dr. Lőrincze Lajos címzetes egyetemi tanár, a TIT Országos Elnökségének tagja számolt be háromhónapos amerikai körútjának tapasztalatairól,, élményeiről. A TIT IX. küldöttgyűlésére való felkészülés jegyében a helyi szervezet vezetősége eredményes munkáról adhatott számot: évente általában 120 előadás, rendezvény, tanfolyam szervezését végezték Szabadbattyánban. Kiválóan működnek baráti köreik, a kis matematikusok és a kis kémikusok csoportjaiban. Sokrétű feladataik megoldásához a különböző munkahelyeken, az értelmiségiek között kiépítették a TIT-megbízottak hálózatát. A közgyűlés újjáválasztotta a 11 tagú vezetőséget, amelynek elnöke ismét Kiss Ernőné, titkára pedig Józsa Anna Borbála lett. Az eseményen részt vett Zoltai Márta, a TIT Országos Központjának osztályvezető-helyettese. — cs. j. — Új magyar film: A rejtőzködő Egy közérzet története János a kegyelemre, megváltásra vágyik. Arra vár, hogy rátaláljon az élet értelme, a megvilágosodás, mert merev arcú, mérhetetlen passzivitását nehéz lenne a lázas kereséssel azonosítani. Az igazság azonban sokáig rejtve marad, s János is „védőszínek” mögé bújik, jó ideig tétován bóklászva üres kapcsolatok, taszító, ellenszenves életlehetőségek, vonzó, de cselekvésre nem serkentő elvek között. Rossz a közérzete, akárcsak a történet többi szereplőjének, de Kézdi-Kovács Zsolt rendező szándéka szerint a Rejtőzködő című film ennél jóval nagyigényűbb. Talán a bevezetőből is érezhető az író-rendezői szándék, amely nem lenne kevesebb, mint az élet értelmét jelentő igazság „bemutatása”, s amelyet a témához illő emelkedett, mindenféle iróniát, könnyedebb távolságtartást nélkülöző tálalásban láthatunk. Pedig a rálátás lehetősége konkrét és kézzelfogható lenne, hiszen János mezőgazdasági repülő, s az emelkedettséget, a titokhoz közelebb vivő eufóriát egyedül repülés közben éli át. Ő azonban hebehurgya, meggondolatlan, csalfa francia szerelmét ugyanis üldözőbe veszi, s ahogy mondani szokás, gépét „odaveri” a földhöz. A következmény : eltiltás, felfüggesztett szabadságvesztés, kártérítés. A rossz közérzet oka továbbra is rejtőzködik, hacsak a lelkiállapotot nem ab ovo tételezzük fel. János egy megváltozott egzisztenciájú családba kerül ugyanis viszsza, anyja urizáló, gazdag butikos lett, fiatal szeretővel, a kényszerpályára került Jánosnak bakija miatt alkalmazkodnia kell a persze gyűlölt körülményekhez. Kézdi- Kovács nem a mozgalmas filmek rendezője, a történet érdekességét a jellemek, lelkiállapotok feszültségének, az apró drámáknak kell megadnia. S a főszereplők igazán az őt körülvevő, ajnározó nők. Odette, a szerető, a kalandot, a „repülést” jelenti, az anya a család maradék illúzióját és az egzisztenciát, a húg, baráti körével egyfajta szimpatikus, aszkéta életelvet, az idegbeteg feleség pedig a magánélet csődjét. Az életlehetőségeket kínáló nők sokkal erősebb színnel megrajzolt egyéniségek, mint a főhős, akinek színtelen szerepe sokat rontott a filmen. Alakítója az egyformán merev Breznyik-Berg Péter, aki ugyan a híres New York-i Squat Színház tagja, de szerintem egyértelmű szereposztási tévedés. Törőcsik Mari, Monori Lili és Pap Vera mellett szürkének tűnik. , A papírízű figurák, a vértelen párbeszédek azonban megakadályozzák, hogy János az igazság közelébe jusson. Az emelkedett stílus pedig időnként a visszájára fordul, amennyiben szándékától függetlenül nevetésre ingerli a nézőt. Milyen jó lett volna néha-néha egy kis oldottság, egy kis könnyed kitekintés, amely a célzottan veretes mondanivalót kontrasztosabbá tehette volna, így azonban túlságosan steril maradt a film, Kézdi-Kovács erősen intellektuális alkata érezhetően hasonló befogadókra számít. Pediga film nem értéktelen,a húg társaságát jelentő és János számára kiutat adó kvázi-értelmiségiek rajza érdekes és tanulságos. A szakmájuk szerint nem értelmiségiek a hitről, Lucienn Goldmannt idézve, a „rejtőzködő Istenről” vitatkoznak, sekélyesen, gyakran ellentmondóan is, a cselekvést elutasítva, beletörődő rezignációval. János mégis köztük találja meg a cselekvésre indító motivációt, még ha ez a cselekvés egy sárkányrepülő építésébe merül is ki. De végre célt adó cselekvésben, és ismerve a főhős vágyódását, s hallva felszabadult nevetését, hogy repül, a saját erejéből, még talán azt is elhisszük neki egy kicsit, hogy közelebb jutott ama bizonyos keresett titokhoz. Szabó Zoltán 13. OLDAL A Székesfehérvári Nehézfémöntöde Számviteli és Pénzügyi Osztálya gyakorlattal rendelkező PÉNZÜGYI CSOPORTVEZETŐT KERES. 246 590