Fejér Megyei Hírlap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-29 / 281. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1984 NOVEMBER 29 SZOMBAT Vidéken - Európa közelében Szubjektív portré Fehér László festőművészről Tác, novemberi sáros ül, hosszú derekú parasztházak. Fehér Lászlót keresem, a festőt. Hamarosan megta­lálom, aztán a kopár­ mű­teremmé átalakított, tetővi­­lágításos helyiségben ülünk le beszélgetni. 33 éves — „krisztusi kor”, jegyzi meg fanyarul. A műterem főnézetében, a tűzfalon két nagyméretű kép. Még szinte nedves raj­tuk a festék. Az egyiken szö­kőkút, mitikusra nagyított kőbékával, melynek rútságát „kénytelen” megérinteni egy kíváncsiságában is esendő figura. „Szolnoki emlék, a kopasz kisfiú, aki a békára teszi újait, én vagyok”, mondja magyarázatul a fes­tő. A másik kép lilás szín­­orgiájával kap meg: sötét tónusú tavon váz­szerű csó­nakban evező férfi, távo­labb fenyők sziluettje, az el­érhetetlen kafkai kastély körvonalai. A lilás reflexek az égbolt titokzatosságát végsőkig fokozzák. „Segít­hetnél a címadásban”, for­dul hozzám nézelődés köz­ben, „ennek még nincs cí­mei”. Egy-két próbálkozás után abbahagyjuk a keres­gélést. A kép erős színei,­­kontúrjai továbbra is ott vibrálnak a szemem előtt. Ebben az eldugott táci „műteremben” egy tehetsé­ges, magányos alkotó pár­beszédet tud folytatni a leg­modernebb európai törekvé­sekkel. Ez nyilvánvaló, első látásra is. S egyenrangú társ­ként, partnerként. Fehér László biográfiája ismert: M. Tóth István szak­körében tanult, majd a bu­dapesti képzőművészeti gim­náziumban folytatta tanul­mányait. A főiskolát 71 és 76 közt végezte, tanárai Szentiványi Lajos, majd Ko­kas Ignác voltak. Visszaté­rése után rendszeresen sze­repelt a megyei és országos tárlatokon, 1978-ban önálló kiállítást rendezhetett az ARÉV munkásszálló kultúr­termében. Aztán kissé elfe­ledkeztek róla a „helyiek”. Szerencsére az országos és nemzetközi kiállítások kár­pótolták. Képei eljutottak a 80-as Velencei Biennáléra, láthatták őket az NDK-ban és az NSZK-ban, Szófiában. Részt vett egy „nagyon fon­tos” kiállításon Varsóban, a Sajna Galériában. 1983-ban a Műcsarnokban állította ki festményeit, im­már túl a „fotórealizmus”, valamint a zsidóság életét­­történetét vállaló, felidéző „korszakán” — az új festői­­ség eszközeit, formanyelvét mind merészebb, mind szu­­verénebbül használva. A tágas táblaképekben va­ló gondolkodás, a színek in­tenzív felfokozása, a kötődés a múlt kulturális emlékei­hez, a regionális értékekhez — körülbelül ezek jellemzik pályájának újabb szakaszát. Ebből kaphattunk ízelítőt, „mutatványt” az ifjúsági és úttörőház jó szándékú, bár némileg zsúfolt kiállításán. Cinizmustól mentes, gőg nél­küli, „szabad” képeket lát­hatunk itt, olyan „témákat”, amihez az alkotójának „vég­telenül” sok, személyes köze van. A kötődés a „helyhez”, a szűkebb, jól ismert gyerek­kori tájhoz, Táchoz és kör­nyékéhez — Fehér László képeinek karakteres, megha­tározó vonása. Különös át­változásnak lehetünk tanúi: a vidék jellegzetes táji alak­zatai, részletei a szemünk láttára alakulnak át poszt­modern látomássá. A táci kanális fehér csíkja gyakran feltűnik Fehér László képe­in, de már inkább Csontvá­­ry út-folyó szimbólumára emlékeztetve, így válik jel­képi erejűvé a tudatosan vállalt ragaszkodás a szülő­föld kínálta motívumhoz, a tisztaság, az élet festői szi­nonimájává. Ugyanitt a Táci zsáner című kép „nyárfás büféje” a korábbi doku­­mentarizmus visszatérése, de már nyugtalanító, festőileg átírt, látomásos változatban. Táj, emberi gesztusok a végleges szubjektivitás, az érzelmi telítettség tükrében. Feltűnik a táci képek feke­­tés, sötét tónusvilága, a Nap vörös korongja felé­­ nyújtó­zó áthatolhatatlan sötét fi­gura tragikus reménytelen­sége. Szemben az Itáliai táj mediterrán derűt sugárzó kék­zöld-sárga foltjaival az Angyali látomás misztikus, csodás, földöntúli karambo­­lának kozmikus fölszikrázá­sával. Persze vannak komo­­rabb, filozófikusabb művek is, mint a Hadriánusz, a Liszt Ferenc a Villa D’Este szökőkútjánál. Ez utóbbi kép bravúrosan asszociáltatja elő a zongora képzetét a lezú­duló víz fehér csíkjaiból, érzékeltetve a zene elemen­táris, szinte természeti ere­jét, mely előtt a mester hal­vány kontúrokkal kiformált alakja is eltörpül. A cím nélkül, rejtelmes, sok értel­mű szimbólumokkal beszél a születés misztériumáról, míg A gettó kapuja volt ismét a kitörhetetlen múltnak adó­zik fájdalmas megbocsátás­sal, a fehér és fekete bolt­ívek — az élet és halál közt átlebegő lelkeknek. Tisztel­gés ez minden gettóba zárt ember előtt, aki fényből az elnyelő sötétségbe zuhan. Fehér László aszketikus figyelemmel dolgozik, s ered­ményeire egyre inkább föl­figyel a szakma — itthon és külföldön. A közelmúltban három hónapos római ösz­töndíjat kapott. Hamarosan reprezentív kiállításon vesz részt Esslingenben és Dort­­mundban, ezt követi márci­usban egy Lyonban rende­zendő tárlat. Ugyancsak márciusban meghívottja a pécsi Új szenzibilitás kortárs kiállításnak. Szó van egy ön­álló tárlatról Rómában. Beszélgetésünk végén azt fejtegette, szüksége van a feltöltődésre, a­­megújulásra, az utazásra. „Találkozni aka­rok zseniális művekkel, hogy tudjam a párbeszédet foly­tatni itt, ahol alkotni sze­retnék. Hogy ne törjek bele a náci sárba”. Az a véleményem, hogy Fehér Lászlót nem fenye­geti ez a veszély. A saját útját járva vált modern, je­lentős festővé. Akinek sike­rült bebizonyítania: Tác nincs is olyan messze Euró­pától .. . Péntek Imre Fehér László: Oszlopok ­W/ KORONA Egy kis egzotikum különössé teszi otthonát! Most érkeztek meg a VIETNAMI kerámia padlóvázák, kaspók, állványos virágtartók, áttört vázák és Ülőkék. ARANYOZOTT ÉS NATÚR KERETBEN híres mesterek különböző stílusú REPRODUKCIÓIT nagy választékban kínálja Székesfehérváron, a Kossuth utcai AJÁNDÉKVÁSÁR BOLT és a KRISTÁLYHÁZ a Március 15. utcában. 21714 V________________________| . . 1 - 1 A gyermekkönyvek ünnepe Hazánkban immár hagyo­mányosan, rendszeresen meg­rendezik az év végi ünnepek előtt az országos gyermek­könyvhetet. A Fejér megyei események sorát tegnap dél­után Csákvár nagyközségi könyvtárában tartották meg. Medgyesi Bernadett helybeli hetedik osztályos általános iskolás tanuló köszöntötte a műsor közreműködőit, s a megjelenteket. Szavaiból ki­csendült, mennyire szeretik gyermekeink a könyvet, ho­gyan várják az új olvasmá­nyok megjelenését, s milyen hálásak az így szerzett élmé­nyekért. A mai magyar gyermek­­irodalom ismert alkotója, Ba­logh Béni volt a nyitó ün­nepség íróvendége. A gyere­kek, a Könyvtár Cimbora szakköre és az általános is­kola irodalmi szakkörének tagjai előadták a szerző egyik mondafeldolgozását, interjút készítettek vele, és jelmezes felvonulás formájában il­lusztrálták a legújabb, kor­osztályuknak szóló köteteket. Hangulatosan telt a délután a csákvári könyvtárban, ígé­retes propagandájaként az olvasóvá nevelésnek. összesen 31 rendezvénye lesz megyénkben a december 5-ig tartó gyermekkönyvhét­nek Székesfehérváron Duna­újvárosban, Móron, Agárdon, Barcson, Bicskén, Gárdony­ban, Lovasberényben, Mar­­tonvásáron, Mezőszilason, Móron, Perkátán, Polgárdi­­ban, Pusztavámon és Zámo­­lyon, iskolákban, könyvtá­rakban, művelődési házak­ban. A megjelenő, illetve meghívott íróvendégek: Ba­logh Béni, Berkes Péter, Gyurkovics Tibor, Janikovsz­­ky Éva, Marék Veronika, So­­bor Antal, Tamási Áron, Ta­kács Imre, Tüskés Tibor. Előadóművészek: Dévényi Tibor, Eszményi Viktória, Granasztói Szilvia, Heilig Gábor, Kertész Lilla, Kocsis Csaba, Kóka Rozália, Létay Klára, továbbá Schéner Mi­hály­ festőművész és Varga István cukrászmester is részt vesznek a gyermekkönyvek rendezvényein. Nyitány Csákváron Évi 120 program TIT-közgyűlés Szabad­battyánban Fejér megye egyik leg­eredményesebben dolgozó nagyközségi TIT-szervezete, a szabadbattyáni csütörtö­kön este tartotta az utóbbi öt esztendő munkáját elem­ző, értékelő és a jövő fel­adatait meghatározó köz­gyűlését. A szabadbattyáni művelő­dési házban tartott esemé­­nyen több mint százan vet­tek részt. A közgyűlés előtt a TIT-tagságnak dr. Bajkai Géza amatőr festményeit mutatta be Kiss Ernőné. Ez­után dr. Lőrincze Lajos címzetes egyetemi tanár, a TIT Országos Elnökségének tagja számolt be háromhó­napos amerikai körútjának tapasztalatairól,, élményei­ről. A TIT IX. küldöttgyűlésé­re való felkészülés jegyében a helyi szervezet vezetősége eredményes munkáról ad­hatott számot: évente álta­lában 120 előadás, rendez­vény, tanfolyam szervezését végezték Szabadbattyánban. Kiválóan működnek baráti köreik, a kis matematiku­sok és a kis kémikusok cso­portjaiban. Sokrétű felada­taik megoldásához a külön­böző munkahelyeken, az értelmiségiek között kiépí­tették a TIT-megbízottak hálózatát. A közgyűlés újjáválasz­totta a 11 tagú vezetőséget, amelynek elnöke ismét Kiss Ernőné, titkára pedig Józsa Anna Borbála lett. Az ese­ményen részt vett Zoltai Márta, a TIT Országos Köz­pontjának osztályvezető-he­lyettese. — cs. j. — Új magyar film: A rejtőzködő Egy közérzet története János a kegyelemre, meg­váltásra vágyik. Arra vár, hogy rátaláljon az élet értel­me, a megvilágosodás, mert merev arcú, mérhetetlen passzivitását nehéz lenne a lázas kereséssel azonosítani. Az igazság azonban sokáig rejtve marad, s János is „vé­dőszínek” mögé bújik, jó ideig tétován bóklászva üres kapcsolatok, taszító, ellen­szenves életlehetőségek, von­zó, de cselekvésre nem ser­kentő elvek között. Rossz a közérzete, akár­csak a történet többi szerep­lőjének, de Kézd­i-Kov­ács Zsolt rendező szándéka sze­rint a Rejtőzködő című film ennél jóval nagyigényűbb. Talán a bevezetőből is érez­hető­ az­ író-rendezői szándék, amely nem lenne kevesebb, mint az élet értelmét jelentő igazság „bemutatása”, s ame­lyet a témához illő emelke­dett, mindenféle iróniát, könnyedebb távolságtartást nélkülöző tálalásban látha­tunk. Pedig a rálátás lehetősége konkrét és kézzelfogható len­ne, hiszen János mezőgazda­­sági repülő, s az emelkedett­séget, a titokhoz közelebb vi­vő eufóriát egyedül repülés közben éli át. Ő azonban he­behurgya, meggondolatlan, csalfa francia szerelmét ugyanis üldözőbe veszi, s ahogy mondani szokás, gépét „odaveri” a földhöz. A kö­vetkezmény : eltiltás, felfüg­gesztett szabadságvesztés, kártérítés. A rossz közérzet oka to­vábbra is rejtőzködik, hacsak a lelkiállapotot nem ab ovo tételezzük fel. János egy megváltozott egzisztenciájú családba kerül ugyanis visz­­sza, anyja urizáló, gazdag bu­tikos lett, fiatal szeretővel, a kényszerpályára került Já­nosnak bakija miatt alkal­mazkodnia kell a persze gyű­lölt körülményekhez. Kézdi- Kovács nem a mozgalmas filmek rendezője, a történet érdekességét a jellemek, lel­kiállapotok feszültségének, az apró drámáknak kell megad­nia. S a főszereplők igazán az őt körülvevő, ajnározó nők. Odette, a szerető, a ka­landot, a „repülést” jelenti, az anya a család maradék il­lúzióját és az egzisztenciát, a húg, baráti körével egyfajta szimpatikus, aszkéta életel­vet, az idegbeteg feleség pe­dig a magánélet csődjét. Az életlehetőségeket kínáló nők sokkal erősebb színnel meg­rajzolt egyéniségek, mint a főhős, akinek színtelen sze­repe sokat rontott a filmen. Alakítója az egyformán me­rev Breznyik-Berg Péter, aki ugyan a híres New York-i Squat Színház tagja, de sze­rintem egyértelmű szereposz­­tási tévedés. Törőcsik Mari, Monori Lili és Pap Vera mel­lett szürkének tűnik. , A papírízű figurák, a vér­­telen párbeszédek azonban megakadályozzák, hogy Já­nos az igazság közelébe jus­son. Az emelkedett stílus pe­dig időnként a visszájára fordul, amennyiben szándé­kától függetlenül nevetésre ingerli a nézőt. Milyen jó lett volna néha-néha egy kis ol­­dottság, egy kis könnyed ki­tekintés, amely a célzottan veretes mondanivalót kont­­rasztosabbá tehette volna, így azonban túlságosan steril maradt a film, Kézdi-Kovács erősen intellektuális alkata érezhetően hasonló befoga­dókra számít. Pedig­­a film nem értékte­len,­­a húg társaságát jelentő és János számára kiutat adó kvázi-értelmiségiek rajza ér­dekes és tanulságos. A szak­májuk szerint nem értelmi­ségiek a hitről, Lucienn Goldmannt idézve, a „rejtőz­ködő Istenről” vitatkoznak, sekélyesen, gyakran ellent­mondóan is, a cselekvést el­utasítva, beletörődő rezigná­­cióval. János mégis köztük találja meg a cselekvésre in­dító motivációt, még ha ez a cselekvés egy sárkányrepülő építésébe merül is ki. De végre célt adó cselekvésben, és ismerve a főhős vágyódá­sát, s hallva felszabadult ne­vetését, hogy repül, a saját erejéből, még talán azt is el­hisszük neki egy kicsit, hogy közelebb jutott ama bizonyos keresett titokhoz. Szabó Zoltán 13. OLDAL A Székesfehérvári Nehézfémöntöde Számviteli és Pénzügyi Osztálya gyakorlattal rendelkező PÉNZÜGYI CSOPORTVEZETŐT K­ERES. 246 590

Next