Fejér Megyei Hírlap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 1987 JANUÁR 2 PÉNTEK Gazdaság- és társadalompolitika A legjobb a Fejér megyei répa volt A gyártási kampány utolsó napja Ácson Ercsiben szinte már elfelejtették az idei cukorgyári kampányt — december elején végeztek — az Ácsi Cukorgyárban, azonban még december 29-én is üzemelt a gyártósor. — Későbben kezdték a feldolgozást vagy több répájuk volt? — kérdem Csöbönyei Imre termeltetési igazgatóhelyettestől. — Mindkettő igaz — hangzott a válasz. — Ma reggel azonban elfogytak az utolsó répahalmok, s a bent lévő nyersanyaggal így még egy napig tart a kampány. Fejér megye nyugati részéről, összesen kilenc mezőgazdasági üzemből az ácsi gyárba hordják feldolgozásra a cukorrépát. Baricza László igazgató összegzi az idei kampányt, s mondja, hogy az egy hektáron megtermelt 6,4 tonna cukorral országos elsők közt van idén a gyár négy megyét érintő vonzásterülete. Fejéren kívül Komárom, Pest és Győr—Sopron megyéből is kerül ide répa. — A négy megye közül azonban a legjobban a Fejér megyeiek termeltek — hangsúlyozza Balázs Győző, a gyár Fejér megyei termelési felügyelője. — Itt az egy hektáron megtermelt cukor menynyisége átlagosan 7,06 tonna, s ez már fejlett, nyugat-európai színvonal. A megyei üzemek között is élen jár az Enyingi Állami Gazdaság, amelyik egyébként az IKR-en belül országos első lett 8,62 tonnával, valamint a lajoskomáromi és a kálozi tsz, hét tonna feletti hektáronkénti cukorhozammal. Az egy hektárra jutó árbevétel 54 600 forint a répánál. Jövedelmező volt tehát a termelés, nem félünk attól, hogy jövőre csökkentik a vetésterületet partnergazdaságaink — mondja az igazgató. Figyelemre méltó kezdeményezésről beszél Csöbönyei Imre. Mint mondja, szaktanácsot adni könnyebb, mint termeszteni, s a jövőben a gyár is meg akarja mutatni, hogy az utóbbihoz is ért. Háromszáz hektár bérelt területen répát fognak termelni, a Herman betakarító gépsort már meg is vásárolták. Ez a gép egyébként idén Vértesacsán, a termelőszövetkezetben segített a betakarításban. Az utolsó cukor két nap múlva jelenik majd meg a gyártósoron az idén — magyarázza Soós István műszaki igazgatóhelyettes. — Két új termékkel jelentkezünk az idén. A nagyszemű, sárga kristálycukorral és a Nyugat- Európában közkedvelt sárga teacukorral szeretnénk a választékot bővíteni. Bent az üzemben átható melaszillat, s elég nagy meleg honol. Utolsó kampányát fejezi be az idén Cseke András cukorfőző mester, akinek ez a negyvenkettedik az életében, s az eredeti gyártulajdonosnak, Patzenhofer Konrádnak is dolgozott még. Júliusban megy nyugdíjba, addig még kiveszi részét a karbantartásból is. A frissen csomagolt kristálycukor kicsit langyos még, hófehér színű, homogén szemcséjű, jó minőségű termék. Ugyancsak idei újdonság, és már boltokban is kapható a cukorliszt, mely végeredményben étkezési keményítőt tartalmazó finom porcukor, s a keményítő nedvességszívó hatása miatt nem csomósodik. Amire ez a riport megjelenik, elcsendesednek a gépek az Ácsi Cukorgyárban is, s befejeződik az idei cukorgyártási kartbvány hazánk legkisebb gyárában is. Gabnai Gábor A felújított szűrősor az ácsi gyárban Fotó: Gregority Antal A munkaidő fokozottabb védelme érdekében A január elsején életbe lépett munkaügyi jogszabályok január elsejével több új munkaügyi jogszabály lépett életbe. A változások egyebek között érintik a munka mellett továbbtanulóknak nyújtott kedvezményeket. Fizetett munkaidő-kedvezmény és tanulmányi szabadság továbbra is minden esetben megilleti azokat a dolgozókat, akik munka mellett akarják elvégezni az általános iskola nyolc osztályát. Azok a dolgozók azonban, akik a középiskolákban, illetve a felsőfokú oktatási intézményekben tanulnak tovább esti vagy levelező tagozaton, csak akkor részesülhetnek fizetett tanulmányi kedvezményben, ha a tanulásra a vállalatuk kötelezte őket, illetőleg tanulmányi szerződést kötöttek a munkáltatójukkal. A szabadságolások új rendjére vonatkozó előírások ugyan már november 1-jén napvilágot láttak, de ezeket csak az 1987. évre járó szabadságok kiadásánál, kell először alkalmazni. Ez évtől a korábbi tíz munkanap helyett a rendes évi szabadság kétharmadát kell egybefüggően kiadniuk a vállalatoknak. A munkáltatók és a dolgozók azonban ennél nagyobb arányban is megállapodhatnak a vállalati kollektív szerződésekben. Szabadságot az egyik évről a másikra csak akkor lehet átvinni, ha a munkák torlódása miatt a munkáltató nem tudta dolgozóit szabadságra engedni. Az emiatt megmaradt szabadságot sem lehet azonban korlátlan ideig tartalékolni, hanem azt legkésőbb a következő év márciusának végéig fel kell használni. Nem vonatkozik ez az előírás azokra a dolgozókra, akik amiatt nem tudtak szabadságra menni, mert például gyeden vagy gyesen voltak, netán hosszan betegeskedtek. Az ő számukra az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni a meglevő szabadságukat. A munkaidő védelmére, a munkafegyelem megszilárdítása érdekében az elmúlt hónapokban a munkaviszonynyal összefüggő több jogszabály módosítására is sor került. Egyebek között szeptember 15-étől a vállalatok csak igen indokolt esetben mentesíthetik a munkavégzés alól a felmondási idejüket töltő dolgozóikat. Ilyen kivételes eset lehet az, amikor valakinek a vállalata mond fel, a munkaerő szervezett átcsoportosításai miatt. Egy másik rendelet lehetővé tette a vállalatok számára, hogy a korábbi hat nap helyett már három egymás után igazolatlanul távol töltött munkanap után is jogellenes kilépés címén megszüntethessék a mulasztó dolgozó munkaviszonyát, hacsak az nem tudja utólag elfogadhatóan igazolni távollétét. Nemrégiben arról is határozat született, hogy a vezetők csak kivételes, valóban indokolt esetekben engedélyezhetik a dolgozók eltávozását munkaidőben. Az erről szóló rendelet azt is kimondja, hogy a munkából való eltávozás idejére — még ha arra a munkáltató engedélyével is került sor — nem jár munkabér, kivéve, ha azt utólag ledolgozzák. A munkafegyelem javításának követelményével kapcsolatos az az új rendelet is, amely január elsejétől megtiltja a szeszes italok árusítását és fogyasztását a munkahelyeken. A szigorú rendelkezés nemcsak munkaidőben érvényes, hanem a munkaidő után tartott vállalati rendezvényeken is megtiltja az égetett szeszes italok árusítását és fogyasztását. (MTI) Fejlődésünk kulcsa - a műszaki fejlesztés A műszaki haladás meggyorsítása, és ezzel összefüggésben a tudományos kutatás eredményességének fokozása meghatározó fontosságú, tovább nem halasztható feladat. Végrehajtásától alapvetően függ a népgazdaság teljesítményének növelése, a szocialista társadalom további sokoldalú korszerűsítése. Különösen időszerűvé tette a műszaki fejlődéssel kapcsolatos kérdések elemzését az, hogy a gazdasági munka megjavításáról hozott 1986. novemberi központi bizottsági határozat a gazdaságfejlesztési munkák középpontjába helyezte a termék- és technológiai szerkezet korszerűsítését. Az abban megfogalmazott feladatok megoldása megköveteli a technikaitechnológiai fejlődés felgyorsítását, ugyanakkor azok végrehajtása kedvező közgazdasági feltételt teremt a műszaki fejlesztés számára. Az országban folyó műszaki fejlesztési tevékenység fő irányait és feltételeit a VII. ötéves népgazdasági terv, a központi" gazdaságfejlesztési és szervezési programok, valamint ezekkel összehangolt országos középtávú kutatás-fejlesztési terv programjai meghatározták. Ezekben a tervekben és programokban — a XIII. kongresszus határozatának megfelelően — megtörtént a fő feladatok kijelölése, a források szétosztása, és körvonalazódtak az irányítás korszerűsítésének teendői is. Szükség van azonban a meghozott intézkedések összhangjának megteremtésére, és a végrehajtás társadalmi, gazdasági és politikai feltételeinek javítására. Ezért tűzte a Központi Bizottság december 28-i ülésének napirendjére a műszaki fejlődés és a tudományos haladás felgyorsításának feladatait. A tél: leszakadás vagy felzárkózás A felszabadulás óta eltelt idő alatt hazánkban a gazdasági-műszaki színvonal jelentősen nőtt. A technológiai fejlődés főbb nemzetközi tendenciáit lényegében követtük. Egyes területeken olyan technológiák honosodtak meg, amelyek hozzájárultak a korszerű műszaki kultúra kibontakozásához. A tudományos-technikai fejlődés világméretű felgyorsulásának, a hazai gazdasági növekedés lassulása, és a nem kielégítő hatékonyságú munka hatására azonban az utóbbi időszakban számos területen fokozódott a nemzetközi élvonaltól való technológiai elmaradás. Olyan helyzet jött létre, mint egy futóversenyen, az élcsoport felgyorsította lépteit. Ilyenkor, ha valaki nem vált ütemet, nemcsak az elöl levőktől szakad le, de megelőzhetik a hátrább levők is. A tét tehát nagy: leszakadás vagy felzárkózás. Kérdés: jelentős erőfeszítéseink ellenére miért sokasodnak gondjaink? A gazdaság műszaki megújulását mindenekelőtta teljesítményekre nem kellően ösztönző társadalmi-gazdasági környezet, és az igénybe vehető források csökkentése fékezte. A gazdaságirányítás a külgazdasági egyensúly rövid távú stabilizációja érdekében tett nagy erőfeszítést, és kisebb figyelmet fordított a termelési szerkezet javítására, a technológiák korszerűsítésére. Ám a gazdasági szervezetek sem használták ki megfelelően meglevő lehetőségeiket. Az emberi tényező felértékelése A tudományos-műszaki haladás alapvetően társadalmi-gazdasági folyamat. Eredményességét a közösségek megújulásra való készsége, a gazdasági szervezetek érdekeltsége, az egyének érdekeltsége, motivációja, az emberi tényező minősége szabja meg. Nemcsak a felhasználható források menynyisége, hanem ezek felhasználásának hatékonysága, az új műszaki eredmények alkalmazására való készség és képesség, a munkakultúra az, ami a korszerűsödés lendületét meghatározza. A műszaki fejlesztés döntő mértékben a vállalatoknál, szövetkezeteknél megvalósuló, a versenyképesség és a jövedelmezőség növelését szolgáló — többnyire a kereslet által vezérelt — tevékenység. A tapasztalatok azt igazolják, azok a vállalatok és szövetkezetek törekedtek szervezetüket és technológiájukat megújítani, amelyeknek kemény piaci versenyben kellett helytállniuk. Jelentős szerepe van a műszaki fejlesztésben a központi irányításnak, amelynek feladata a prioritások meghatározása, a műszaki fejlesztés stratégiai céljainak kidolgozása; a műszaki fejlődést szolgálótársadalmi és közgazdasági feltételek kialakítása. Ugyanakkor az állami irányításban a közgazdasági eszközök, a közvetett módszerek rugalmas alkaliztatásának erősítésére van szükség. A fő figyelmet a társadalmi-közgazdasági környezet új műszaki eredményeket befogadó képességének javítására kell fordítani. Fő követelmény: a technológia korszerűsítése A hazai műszaki fejlesztésben az előttünk álló évtizedben a technológia korszerűsítése lesz fő követelmény. Általános megítélés szerint ugyanis ezen a területen a legnagyobbak az elmaradások. Korszerűtlen eszközökkel nem lehet korszerű és versenyképes terméket gyártani. A szelektivitás következetes érvényesítése elengedhetetlen. Középtávon elsősorban a tartósan hatékony és versenyképes gazdasági szervezetek, valamint a termelési szerkezet javítását szolgáló súlyponti területek műszaki fejlesztését kell összehangolt állami intézkedésekkel felgyorsítani. A gazdasági szabályozórendszer a műszaki fejlődést elsősorban a hatékonysági követelmények következetes érvényesítésével, a versenyhelyzet erősítésével, és a gazdasági szervezetek együttműködési készségének fokozásával segítheti. A feladatok megvalósításához a műszaki fejlesztést befolyásoló ár-, bér- és adórendszer tökéletesítése szükséges, ami folyamatban van. A műszaki fejlesztés eredményességének növeléséhez a feltételek kényszere mellett több pénzre is szükség van. Indokolt ezért, hogy a kutatásra és a műszaki fejlesztésre fordítható anyagi eszközök a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedjenek. Az alapkutatások fejlesztését az anyagi források differenciált felhasználásával, a pályázati és a megbízási rendszer javításával, a versenyeztetés szélesebb körű alkalmazásával kell elősegíteni. A tudományos kutatás gyakorlati hasznosítása érdekében kölcsönös érdekeltségen alapuló, tartós munkamegosztást kell kialakítani a kutató- és felsőoktatási intézmények, illetve avállalatok között. Ez megkönnyíti, hogy a vállalatok késedelem nélkül hozzájussanak a legújabb eredményekhez. Az oktatási intézmények viszont megérthetik a vállalatok valódi gondjait, megfelelő feltételek mellett új, integráltan együttműködő szervezetek (például tudományos parkok) is segíthetik a tudományos-műszaki eredmények alkalmazásához szükséges idő lerövidítését. A központi irányításnak is segítenie kell A műszaki fejlesztés felgyorsításában központi szerepe van a szellemi és anyagi tartalékok mozgósítását szolgáló érdekeltségi rendszernek. A műszaki fejlesztésben meghatározó szerepet betöltő szakemberek anyagi és erkölcsi megbecsülésének növelése halaszthatatlan feladat. Az emberi tényező hatékonyságát növelő eszközök számottevő része azonban a vállalatvezetés kezében van. Megkezdődött, bár csak lassan,és csak néhány vállalatnál, a műszaki fejlesztésben kulcsszerepet játszó, kiemelkedő teljesítményeket felmutató vállalati szakemberek bérszínvonalának az átlagnál erőteljesebb emelkedése. Ezt a folyamatot fel kell gyorsítani, amelyet vállalati jövedelem- és keresetszabályozással a központi irányításnak is rugalmasan segítenie kell. A műszaki fejlesztés a vállalati kollektíva valamennyi tagjának feladata. Sikerének fontos feltétele, hogy a dolgozók azonosuljanak a célokkal. Ez nemcsak a dolgozók szakmai felkészültségén múlik, hanem a megfelelő ösztönzésen, és az újítást pártoló munkahelyi légkörön. Az előttünk álló időszakban ezért a legfontosabb feladat az emberi tudás, a hozzáértés, és a leleményesség kibontakoztatása. Ifj. Marosán György, az MSZMP KB munkatársa Bábolna Létszámcsökkentés és termelésbővítés A munkaszervezés korszerűsítése révén ötszázzal csökkentették a létszámot az idén a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban. Valamennyi üzemegységben felülbírálták a teljesítményeket, s ennek függvényében vontak össze illetve szüntettek meg munkaköröket. Azok számára, akiknek az átszervezés következtében munkakörük megszűnt, de egyébként teljesítményükkel elégedettek voltak, új munkahelyet kerestek a környéken lévő üzemekben. Akiknek a munkájában kifogásolni valót találtak, nem kaptak ilyen segítséget a kombináttól. A körültekintő eljárásra bizonyság, hogy az elbocsátott dolgozók közül senki sem fordult panasszal az érdekképviseleti szervekhez. A munkarend és a munkafegyelem megszilárdításába a korábbinál nagyobb mértékben vonták be a szocialista brigádokat , rájuk bízták a tagjaik munkájénak értékelését, s úgy döntöttek, hogy a közösségek kezdeményezhetik a fegyelemsértők, a rosszul dolgozók elbocsátását. A Bábolnai Kombinát az alacsonyabb létszámmal is túlteljesítette idei tervét, sőt bővítette tevékenységét, a tavalyinál magasabb termelési értéket állítottak elő, a tervezettnél többet exportált, és kimagasló nyereséget ért el. (MTI) 3. OLDAL