Fejér Megyei Hírlap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

?. OLDAL A béke ügye nemcsak politikai, hanem erkölcsi kérdés is rurális kapcsolatok is haté­konyan szolgálhatják a béke ügyét. A kultúrának, a nem­zeteket egymáshoz közelhozó szerepére, a békés egymás mellett élés gyakorlatának erősítésére hívta fel a közvé­lemény figyelmét a budapes­ti kulturális fórum is. A vitában számos értelmi­ségi — a szellemi munka, az alkotó művészetek különböző területein tevékenykedő ak­tivista — fejtette ki vélemé­nyét. Közöttük Kerényi Jó­zsef Ybl-díjas építész aki rá­mutatott : az egyén azzal is hozzájárul a béke ügyéhez, ha a saját szakmájában tisz­tességgel, végzi munkáját. Ja­vasolta: a Mérnökök a béké­ért mozgalom kedvező ta­pasztalataira építve hozzanak létre a műszaki értelmiségi­eknek cselekvési teret kínáló békebizottságot. Cseres Tibor író, a Magyar Írók Szövetsé­gének elnöke, utalva a szö­vetség — mint mondotta — válságos helyzetére, rámuta­tott: a magyar írók legtöbbje magáénak vallja a békemoz­galom szándékait, s részt kí­ván venni e törekvések meg­valósításában. Többen hang­súlyozták a vitában, hogy a pedagógusok számára­ a bé­kére nevelés aktív, felelős magatartást jelent — ennek fontosságát emelte ki Vas­­tagh Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár is. Tóth Károly református püspök, a Keresztyén Béke­­konferencia elnöke a hívők természetes békeakaratáról beszélt. Mint elmondta, a ke­reszténység tanításaiban köz­ponti helyet foglal el a béke óhaja, s ennek szellemében a keresztények hitükből fa­kadó elkötelezettséggel mun­kálkodnak a béke ügyén. A békemozgalom és a hívő em­berek közös céljait emelte ki Bíró Imre kanonok is. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség az Országos Béketanáccsal kialakított eredményes együttműködés folytatásaként továbbra is részt vállal az örvendetesen fejlődő ifjúsági békeközössé­gek tevékenységének támo­gatásában, orientálásában — hangoztatta felszólalásában Em­őd Péter, a KISZ KB tit­kára. Balogh András, az OBT elnökhelyettese felszólalásá­ban utalt arra, hogy Magyar­­országon nincsenek atom­fegyverek. Javasolta, hogy hazánk őrizze meg ezt a stá­tusát. Indítványozta, hogy olyan atomfegyvermentes övezet tervének kimunkálá­sáról kezdjenek tanácskozást a szakértők Magyarországon, amely a közép-európai tér­ségre kiterjedően hazánkat is magában foglalná. Javasolta továbbá, hogy a magyar békemozgalom álljon ki a katonai tömbök nélküli Európa gondolata mellett, összhangban a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti ülé­sén is megfogalmazott törek­véssel. A délelőtti plenáris ülést követően a békekonferencia küldöttei nyolc munkabizott­ságban tanácskoztak. A szek­ciókban élénk vita, tartalmas eszmecsere folyt; összesen 154-en kaptak szót. A XI. országos békekonfe­rencia este plenáris üléssel fejezte be munkáját. A ta­nácskozás tapasztalatait Ba­rabás Miklós foglalta össze. A küldöttek állásfoglalást fo­gadtak el a békemozgalom szerepéről és további felada­tairól. A békekonferencia Szta­­nyik B. László zárszavával ért véget. (Folytatás az 1. oldalról) ma Magyarországon is új helyzetben kell a maguk út­ját járniuk a társadalmi szervezeteknek, mozgalmak­nak — hangoztatta az OBT főtitkára. Hozzájárulásuk nélkül elképzelhetetlen an­nak az össztársadalmi prog­ramnak a kidolgozása és va­lóra váltása, amelyben vilá­gosan kifejezésre jut a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt­nak az átalakulások és refor­mok iránti elkötelezettsége. A magyar békemozgalom a X. országos békekonferen­cia állásfoglalása alapján, az együttműködő társadalmi szervezetek közösségében vállalt feladatokat ebből a nemzetgyarapító munkából. Külön említést érdemel a hazaszeretet ügye. Szomorú értékválság jele, hogy ná­lunk manapság egyesek a kokárda hosszúságával mé­rik ezt. Kell a kokárda is, de a hazaszeretetnek mindenek­előtt a XX. század végi, a következő évezred Magyar­­országáról, annak milyensé­géről, és leginkább az ahhoz fűződő személyes viszonyról kell vallania. Nekünk nem­csak ebben a hazában, ha­nem ebben a térségben is kell élnünk, másokkal együtt. És ebben benne fog­laltatik a határaink mentén élő magyarság és valameny­­nyi szomszédos nép sorsa, lehetősége is. Nemzetünk nem gyarapodhat a közösség többi tagjától függetlenül, azok kárára. De ez fordítva is igaz. A béke ügye sem haladhat előre, ha fontos gazdasági kérdésekben nincs meg az egyetértés — emelte ki az OBT főtitkára. Hiszen a bé­ke a folyamatos fejlődés egyensúlyi állapota, amelyet gazdasági veszélyek éppúgy érhetnek, mint politikai, esz­mei, erkölcsi fenyegetések. E szellemben a béke ügye nem­csak politikai kérdés, hanem erkölcsi is — mondotta egye­bek között Barabás Miklós. Beszédét követően a plená­ris ülésen megkezdődött a vita. A XI. országos békekonferencia állásfoglalása (II.) Helyünk a hazában Nemzeti fejlődésünk programja a szocializ­mus értékeinek őrzése és gyarapítása. Ez moz­galmunk programja is. A társadalom minden rétegével szót értve, hoz­zájárulunk a Magyar Népköztársaság békepo­litikájának formálásá­hoz és érvényre juttatá­sához. Országépítő munkán­kat a korábbiaknál ne­hezebb feltételek között végezzük. A magyar gazdaság fejlesztése kö­zös, jobb munkát köve­tel. Ez előrelépésünk elemi feltétele, alapvető érdekünk. Fejlődésünk megköveteli, hogy mind többen vegyünk részt a döntések előkészítésé­ben, a közügyek intézé­sében. A békemozga­lomnak is segítenie kell, hogy ebben ki-ki meg­találja és vállalja fel­adatát. A béke igenlése az egységes magyar béke­mozgalom alapja. Ez cselekvő erő, amelyet meg kell őriznünk. Tud­juk és vállaljuk, hogy az együttműködés széles körű párbeszédben, vi­tákban valósulhat meg. Világnézeti meggyőző­déstől függetlenül együtt munkálkodunk minden­kivel, aki kész cseleked­ni a békéért. A békemozgalom a né­pi-nemzeti egység egyik alkotó eleme. A jövőben is közösen dolgozunk a Hazafias Népfronttal, a KISZ-szel, a szakszerve­zetekkel, erősítjük kap­csolatainkat a nemzeti­ségi szövetségekkel és a többi tömegszervezettel, érdekképviseleti­­ szerv­vel. Számítunk a család, az iskola, a munkahely segítő közreműködésére. A szakmai békemoz­galmak létrejöttével tar­talmasabbá vált mun­kánk. Az orvosok, a pe­dagógusok, a nyugalma­zott tábornokok, a mér­nökök, az újságírók és a sportolók kezdeménye­zései gazdagítják nem­zetközi kapcsolatainkat, hazai tevékenységünket. Arra törekszünk, hogy még több író, művész és tudós legyen közöttünk. Pezsdítően hat moz­galmunkra a fiatalok részvétele. Támogatjuk a tartalmas, öntevékeny közösségi és egyéni kez­deményezéseket, az ifjú­sági békecsoportok mun­káját. Örömmel ven­nénk, ha egyetemisták, főiskolások és fiatal ér­telmiségiek is utat ta­lálnának mozgalmunk­hoz. Folytatjuk a kapcso­latépítést a munkásság, a mezőgazdaságban dol­gozók körében. Termelé­si közösségeink, brigád­jaink a békemunka fon­tos színterei lehetnek. A katolikus és az egy­házközi békebizottság, minden egyház és fele­kezet összefogása, hazai és nemzetközi tevékeny­ségük értékes hozzájá­rulás a béke védelméhez és közelebb hozza moz­galmunkhoz a hívő em­bereket. Az Országos Béketa­nács és választott testü­letei a hagyományokra és a kor követelményei­re figyelemmel demok­ratikusan irányítják a magyar békemozgalmat. Az OBT bizottságai to­vábbfejlesztik elemző, döntéselőkészítő munká­jukat. Mozgalmunk továbbra is nyitott az élet által feltett új kérdésekre, kész a párbeszédre, a válaszok közös kimun­kálására. Cselekvési programunkat, munkánk módszereit a nemzetközi és a hazai élet esemé­nyei nyomán folyamato­san, együtt határozzuk meg. Ezért közös gon­dolkodásra, közös tettek­re hívunk, várunk min­denkit! (MTI) Csehák Judit Az állampolgárok „békediplomáciája” is segíti külkapcsolataink építését A tanácskozáson felszólalt Csehák Judit is, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében üdvözölte a résztvevőket.­­ Pontosan nem mérhető, hogy tágabb hazánk, Európa legutóbbi négy évtizedének szélcsendes történelmében mekkora szerepet játszottak a sokszínű, eltérő ideológiai és politikai nézeteket valló békemozgalmak — mondotta bevezetőben. Az azonban bi­zonyos, hogy egyetlen olyan kormány sincs ma kontinen­sünkön, amelyiknek ne kel­lene döntéseinél számba ven­ni e hatalmas erőt. A kormány elnökhelyettese a továbbiakban kifejtette: a nemzetközi békemozgalmat — érthetően — ideológiai és politikai különbségek osztják meg. Országunk nyitottságá­nak, aktív külpolitikájának köszönhetően számunkra mégis az a természetes, hogy a hazai békemozgalom keresi a kapcsolatot és a közös cse­lekvési területet minden olyan háborúellenes csopor­tosulással, amelyikkel vala­milyen formában együtt tud működni az enyhülés és a leszerelés érdekében. De nemcsak a szervezett béke­megmozdulások, kétoldalú, többoldalú tanácskozások se­gítik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány külkapcsolatainak építését, hanem az állampolgárok egyéni és kisebb-nagyobb csoportokban kifejtett „bé­kediplomáciája” is. A mozgalomban az ifjúság valamennyi korcsoportja ér­telmes cselekvési terepet ta­lál magának — emelte ki Csehák Judit. — Napjaink­ban azok a fiatalok kapcso­lódnak be a békemunkába, akik a 70-es évek első felé­ben, az enyhülés szép korsza­kában kezdtek eszmélni a vi­lágra, s így — különösebb élettapasztalat nélkül is — különbséget tudnak tenni a népek közötti békés egymás mellett élés viszonylag fel-­­hőtlen korszaka és a feszült­séggel terhes nemzetközi lég­kör között. Szólt arról is, hogy Ma­gyarországon nemcsak a kü­lönböző foglalkozású, hanem az eltérő világnézetet valló emberek egyetértésére is számíthat a békemozgalom, így a magyar egyházak a nemzet és az emberiség sor­sáért érzett felelősségtől ve­zérelve segítik békepoliti­kánkat.­­ A szocialista országok békemozgalmait gyakran éri az a vád, hogy könnyű a dol­guk, hiszen nem kell mást tenniük, mint támogatniuk kormányuk politikáját. Erre büszkék lehetünk, hiszen az egész emberiségért felelőssé­get érző békepolitikát köte­lessége is támogatni minden józanul gondolkodó, jóérzésű embernek — hangsúlyozta befejezésül Csehák Judit. Az ülésen többen szóltak arról, hogy a nemzetközi kul­ ^^^readalompoli^^^^i Szabadfoglalkozású írók, költők és műfordítók részvételével Új szakszervezeti alapszervezet alakult Szombaton tartotta alaku­ló taggyűlését a szabadfog­lalkozású írók, költők és műfordítók szakszervezeti alapszervezete. Simó Tibor, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára kö­szöntötte a megjelenteket, és tájékoztatást adott a szak­­szervezeti szövetség munká­járól, az alapszervezet leg­fontosabb céljairól, felada­tairól. Hangsúlyozta, hogy az írói alapszervezetnek is az a feladata, hogy részt ve­gyen a művelődéspolitikai célkitűzések megvalósításá­ban, az írói alkotómunkát segítő, az írók élet- és mun­kakörülményeit javító in­tézkedések, javaslatok ki­dolgozásában. Ezt követően a részt vevő írók, költők és műfordítók megalakították szakszervezeti alapszerveze­tüket, mely az alábbi hatá­rozatot hozta. A jelenlévők egyhangúlag kimondják, hogy a Művé­szeti Szakszervezetek Szö­vetségén belül 1987. január 31-én megalakult a szabad­foglalkozású írók, költők és műfordítók szakszervezeti alapszervezete, amely a Ma­gyar Szakszervezetek Alap­szabálya és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége működési szabályzata sze­rint kíván tevékenykedni. Az alapszervezetnek tagja lehet minden szabadfoglal­kozású és munkaviszonyban álló író, költő és műfordító, aki elfogadja a magyar szakszervezeti mozgalom célkitűzéseit. A taggyűlés megbízta a megválasztott szakszervezeti bizottságot, hogy dolgozza ki és terjesz­­sze a taggyűlés elé az alap­szervezet munkaprogramját, alakítsa ki munkarendjét, dolgozza ki a tagfelvétel módját, jelölje meg a szak­­szervezeti érdekképviselet és érdekvédelem aktuális fela­datait. A résztvevők megválasz­tották a tisztségviselőket. A szakszervezeti bizottság el­nökévé Galgóczi Erzsébetet, titkárává Mezey Katalint, tagjaivá: Domonkos Má­tyást, Göncz Árpádot, Ágh Istvánt, Vass Gézát és Föl­des Pétert választotta. (MTI) A postai telefonhálózat rekonstrukciója miatt Várható útfelbontások Fehérváron­­ A megyeszékhely postai telefonhálózatának küszöbön álló rekonstrukciója során elkerülhetetlen az időszakos és helyenkénti „utcai rend­bontás”. A hálózatfejlesztés első fokozata az alépítményi munkákkal kezdődik február 2-án. Az év végéig összesen 15—20 kilométeres föld alatti hálózatot építenek — a pos­tai beruházók megbízásából — a fehérvári Közúti Építő Vállalat szakemberei. A hétfőn kezdődő munká­ról Gajdán István, a fehér­vári KÉV igazgatója tájékoz­tatott . — A „főpostán” létesíten­dő új telefonközpont kiszol­gálásához szükséges alépít­ményi munkák zömmel köz­művek kiépítését és beköté­sét jelentik. Két ütem kez­dődik február másodikán. Az egyik: a Petőfi utcában, ahol várhatóan egy hónap alatt elvégezzük a közművek át­építését, s addig átmenetileg megváltozik a posta környé­kén a forgalmi rend. A má­sik: a postai alépítmények rekonstrukciója, szerte a vá­rosban, meghatározott prog­ram szerint. Kérjük a lakos­ság türelmét és megértését, igyekszünk mielőbb elvégez­ni feladatunkat.. . A hálózatfejlesztési prog­ram során alépítmény-át­építés lesz a Vörös Hadsereg úton (a Gyöngyvirág presszó és a József Attila út között), a József Attila úton (a Vö­rös Hadsereg úttól az Árpád étteremig), a Lenin úton (a Prohászka templomtól a Bé­ke térig), a Lövölde úton, a Zentai úton és a Seregélyesi úton. Még az idén alépítmény nélküli kábelfektetéssel is bővítik a hálózatot, a Maros­hegyen. A következő szakaszban — amely jövőre kezdődik — új vonalak kiépítése is szerepel a programban. Az új alépít­mény tervezett nyomvonala a „főpostától”, az István té­ren és a Piac téren keresztül a Hosszúséta téren vezet a Váralja útig. A program befejezéséig — 1990-ig — összesen 80—100 millió forint értékű alépít­ményi munkát végez a fe­hérvári KÉV a postai tele­fonhálózat fejlesztése érde­kében. B. L. TELEX Új amerikai nagykövet Moszkvában Ronald Reagan amerikai elnök pénteken Jack F. Mat­­lockot nevezte ki az Egyesült Államok új moszkvai nagy­követének. A kinevezést a szenátusnak még meg kell erősítenie. Az 57 éves hivatásos dip­lomata eddig már háromszor dolgozott különböző szintű diplomáciai beosztásban a Szovjetunióban. Mostani ki­nevezése előtt a Nemzetbiz­tonsági Tanács első számú szovjet szakértője és Reagan elnök kelet-nyugati kérdé­sekkel foglalkozó tanácsadó­ja volt. A KB-ülésről a szovjet sajtó Az SZKP Központi Bizott­sága mélyreható elemzést adott a múlt hibáiról, alapo­san felmérte az átalakítási folyamat eddigi eredményeit és nagy mozgósító erővel je­lölte ki további feladatait. Ebben a megállapításban ösz­­szegezhető a szovjet sajtónak a héten tartott KB-ülés ered­ményeiről alkotott vélemé­nye, amelyet szombaton több moszkvai napilap vezércikk­ben fejtett ki. Szlovén tüntetés Bécsben Karintiai szlovének ezrei tüntettek szombaton Bécs­ben az ellen, hogy a helyi kormány háttérbe akarja szo­rítani a nemzetiségi nyelven való oktatást. Merénylet Kabulban Nagy erejű pokolgép robbant vasárnap Kabulban az indiai nagykövetség előtt egy parkoló személyautóban — közölte a Bahtar afgán hírügynökség. A robbanás következtében négy személy — közöttük­ két gyermek — életét vesztette, meg­rongálódott a nagykövetség épü­lete és számos más közeli épü­let. Nadzsdb, az Afganisztáni Né­pi Demokratikus Párt KB főtit­kára r­észvétlá­togatást tett az indiai nagykövetségen. Összecsapások a Fülöp­­szigeteken Két felkelő életét vesztette va­sárnap a Fülöp-szigeteken a kommunista felkelők és a kor­­mán­ycsapatok között lezajlott összecsapásokban — közölte a Fülöp-szigetek hírügynöksége.

Next