Fejér Megyei Hírlap, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

| Gazdaság- és társadalompolitika Korszerűbb vízellátás Költségtakarékos gazdálkodással és következetes műszaki fejlesztéssel jó színvonalú vízellátást valósít meg a megyé­ben a Fejér Megyei Vízmű. 1986-ban 20 százalékos árbevé­tel-növekedést ért el: 623 millió forint termelési értékéből 152 milliót az alaptevékenység, a vízellátás, a szennyvízke­zelés, valamint a fürdőüzemeltetés tette ki. A bővülés zö­mét a vállalat építőipari munkái és saját termékeladása (hű­tőfolyadékok) hozta. A vízmű technikai színvo­nalára jellemző, hogy a víz­ellátást egyre nagyobb arányban — energiamegta­karítást hozó és a biztonsá­­got fokozó­­ mikroszámító­­gépes rendszer vezérli. Ta­valy elkészült Sárkeszi, Ná­­dasdladány, Jenő, Sőréd, Csókakő, Csákberény és Szabadhídvég vízműve, tár­sulásos alapon és ezzel Fe­jér megye lakásállományá­nak 65 százaléka jó minősé­gű és szigorúan ellenőrzött, vezetékes ivóvizet használ­hat. Az idén a megye víz­vezeték-hálózata a puszta­szabolcsi vízmű bekapcso­lásával bővül, áprilisban megkezdik Szabadegyháza vízművének építését és el­végzik Pusztavám, Sárbo­­gárd és Martonvásár vízmű­vének rekonstrukcióját. Korszerűsítik a bicskei szennyvíztelep gépészeti be­rendezéseit, a móri bányász lakótelep, a gánti szociális otthon szennyvízkezelőjét felújítják és nagyteljesítmé­nyű levegőztető berendezést szerelnek a fehérvári szennyvíztisztító telepen is. Folytatják a biogáz progra­mot: a meglévő biogáz ka­zánok mellé — amelyek a fehérvári telep fűtését, me­legvíz-ellátását végzik — két áramtermelő biogázmo­tort is üzembe helyeznek. A szennyvíztisztító telepen je­lenleg évi 380 ezer köbméter biogázt termelnek és hasz­nosítanak. A Fejér Megyei Vízmű nagy súlyt helyez vízművei­ben az ivóvíz minőségvédel­mére. Korszerű laboratóriu­mi ellenőrzéssel és vegyi kezeléssel, tisztítással őr­ködnek az ivóvíz jó minő­ségén. A vállalat 1987-ben 702 millió forint árbevételt ter­vez, amelyből 150 milliót az építési tevékenység, további 8 millió forintot az autós­folyadékok eladása hoz. Fejér Megyei Vízmű Fontos az ellenőrzés Szövetkezeti felügyelő bizottsági tanácskozás bizottságok kezében van. Ezzel a lehetőséggel jól kell élniük. A szövetkezetek mérlegbeszámolóját például csak akkor lehet a közgyű­lés, a küldöttgyűlés elé ter­jeszteni, ha az illetékes fel­ügyelő­ bizottság megvizs­gálta és jóváhagyta. Kovács György szólt az el­lenőrzési munka időszerű feladatairól. Továbbra is gyakori a párhuzamos el­lenőrzés, amely gondot okoz, leköti a szövetkezetek veze­tőinek munkaidejét. Kozma Lajos, a Mészöv el­lenőrzési irodájának vezető­je hangsúlyozta, hogy az el­lenőrzés kényes feladat. Fon­tos, hogy a felügyelő-bizott­ságok ellenőrzési megállapí­tása pontos, precíz legyen. Nagy gondot szükséges for­dítani a tagsági érdekeltségi alap célszerű felhasználásá­ra, annak ellenőrzésére. A tanácskozáson Ács Mik­lós, a Mészöv takarékszövet­kezeti titkára ismertette me­gyénk takarékszövetkezetei­nek tavalyi eredményeit. Szabó László, a Mészöv el­nökhelyettese, áfész-titkára a nyolc fogyasztási szövetke­zet múlt évi munkáját ele­mezte és ismertette a fel­ügyelő­bizottságok időszerű feladatait. Mindkét ágazatban kiemel­kedő eredmények születtek Fejér megyében. Cs. J. A Fogyasztási Szövetkeze­tek Fejér Megyei Szövetsége a napokban Székesfehérvá­ron első alkalommal ren­dezte meg az áfészek és a ta­karékszövetkezetek felügye­lő-bizottsági elnökeinek együttes értkezletét. Kovács György, a Mészöv elnöke köszöntötte a részt­vevőket majd vitaindítót tartott. Elmondta, hogy a felügyelő-bizottságok fontos szerepet töltenek be a szö­vetkezetek életében. A szö­vetkezetekben a tulajdonosi viszonyt, érdeket a tagság képviseli. A fogyasztási szö­vetkezetek legutóbbi, X. kongresszusán kiemelten fog­lalkoztak a felügyelő-bizott­ságok helyzetével, tenniva­lóival. Az új helyzetben az ellenőrzés joga a felügyelő­ FELHÍVÁS AZ ADÓZÓKHOZ! Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy az 1987. ELSŐ FÉLÉVI ADÓ ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS 1987. MÁRCIUS 15-Ig fizethető be adópótlékmentesen. A fenti időpontig az elmúlt évi adó összegének felét kell befizetni, az ehhez szükséges csekket a helyi tanácsoknál lehet beszerezni. Késedelmes fizetésnél az esedékesség időpontjától (január hó 1. napja) havi 1 %-os adópótlékot számít fel­­ az adóhatóság. Fejér Megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya 3210 Nyilatkozik a miniszter Csődeljárás a Váév-nél? Mint ismeretes, nem jött létre megállapodás a Veszprémi Állami Építőipa­ri Vállalat és a fehérvári Alba Regia Állami Építő­ipari Vállalat egyesüléséről, mert a veszprémi vállalati tanács elutasította a fehér­váriak feltételeit. Február 27-én, pénteken értekezletet tartott az ÉVM az építőipa­ri vállalatok igazgatói ré­szére, amelyen ott volt Somogyi László építési és városfejlesztési miniszter is. Az ügy hátteréről és to­vábbi fejleményeiről nyi­latkozatot kértünk Somogyi Lászlótól. — Sajnálatos, hogy így alakult a Váév helyzete. Úgy látszik, a vállalati ta­nács tagjai kedvezőbb esélyt láttak a vállalat jog­utód nélküli felszámolásá­ban, mint az Alba Regiával való egyesülésben. Ezért nem fogadták el a fehérvá­ri vállalat korrekt, ám ke­mény feltételeit. — Mi történik ezután? — A Pénzügyminisztéri­ummal egyetértésben intéz­kedtem, hogy gyorsítsák meg a Váév csődeljárását. Ennek során megpróbálják értékesíteni a vállalat nagy értékű állóeszközeit, beren­dezéseit. Elképzelhető, hogy a vállalati veszteség na­gyobb része ebből megtérül, s még az sem kizárt; menet közben más vállalat teljes egészében átveszi a Váév vagyonát. A megoldás azért sem egyszerű, mert az effé­le, gyökeres vállalati fel­számolásban nem sok gya­korlatunk van. — Hogyan érinti a csőd­eljárás a magyar—osztrák vegyesvállalatot, a Váév— Bramac kft-t? — Ez teljesen más eset. A Váév—Bramac önálló jogi személy, jelenleg is nyereségesen működő vál­ — lalkozás. Arra törekszünk, hogy a vegyesvállalatban a Váév egyharmad tulajdon­részét természetesen ma­gyar vállalat, vagy bank vásárolja meg. A Társadalmi Szemle februári száma A folyóirat közli annak az előadói beszédnek a rö­vidített szövegét, amelyet Pál Lénárd, a Központi Bi­zottság titkára mondott a testület 1986. december 28-i­ ülésén, és közzéteszi az MSZMP Központi Bizottsá­gának állásfoglalását a műszaki fejlődés gyorsítá­sáról és a tudományos ku­tatás eredményességének fokozásáról. Fel kell számolnunk a nemzeti jövedelmet indo­kolatlanul fogyasztó „gaz­dálkodást”. Napjainkra — keserű tapasztalatok után — egyértelművé vált, hogy milyen horderejű intézke­désekre, szerkezetátalakí­tásokra kell elszánnunk magunkat, ha lépést aka­runk tartani versenytár­sainkkal. Nyilvánvaló: leg­alább annyira mélyreható változás szükséges, mint amekkorát országunk ipa­rosítása jelentett közel négy évtizeddel ezelőtt. Hogyan tovább? — ezt a címet viseli Berecz Frigyes cikke. Berecz Frigyes meg­világítja a gazdaságirányí­tási rendszer működési za­varait és rámutat: a fel­adat bonyolultságának alá­becslését mutatja például a■ szabályozó automatizmu­sok egymás közötti, továb­bá az automatizmusok és a közvetlen gazdaságirányí­tói intézkedések, egyes közgazdászok szóhasznála­tával a „kézi vezérlés” összhangjának még ma is gyakori hiánya. A fiatalok vitái - a megújulás fórumai „Érdekünk a társadalmi és gazdasági reformok továbbvi­tele. Változtatni kell dolgainkon, a mi felelősségünk is, hogy sikerül-e. Ismerjük és ismertessük meg a párt határozatát, a társadalmi, gazdasági program lényegét. Készüljünk fel a megvalósítás során várható ellentmondásokra, konfliktusok­ra. Értessük meg, mit jelent és mit követel munkahelyünkön és országosan a teljesítményen alapuló megméretés, a mű­szaki fejlesztés gyorsítása, a nagyobb nyilvánosság és de­mokrácia. Vállaljuk jövőnk érdekében napjaink konfliktu­sait, a munkaerő-átcsoportosítást, a bérek differenciálását. Gyűjtsük össze környezetünkben a továbblépést szolgáló el­gondolásokat. Teremtsünk fórumokat ezek megvitatására.” E gondolatokkal bíztatta és bíztatja cselekvésre a fiatalo­kat a KISZ KB felhívása, amelynek címe — Jövőnk a tét! — egyre gyakrabban tűnik fel e hetekben kiadványok cím­oldalán, videokazettán, szórólapon, plakáton. A megfontolt gondolkodásra és tettekre néhány nap múlva kiváló lehető­ség kínálkozik. A tavaszi­­politikai program részeként ugyanis március másodikán, hétfőn — munkaidő után — az ország minden vállalatánál, üzemében, szövetkezetében és intézményében „dolgozói napot” szerveznek az ifjúmunká­sok, az élelmiszergazdaságban dolgozók és az értelmiségi fi­atalok. A helyi sajátosságoknak megfelelően változatosak lesznek e fórumok formái Fejér megyében is: vitacentrum a központi, vagy a megyei előadói iroda meghívott vendé­geinek irányításával, kerekasztal-beszélgetés a cég gazdasági és pártvezetőivel, munkahelyi ötletnap, ötletvásár. A kiste­lepüléseken­­ biztatja a községekben élő fiatalokat a KISZ KB — ifjúsági falugyűlések is szervezhetők, az illetékes ta­nácsi és gazdasági vezetők bevonásával. E fórumok célja: dolgozzanak ki javaslatokat a fiatalok, mit és hogyan kell ésszerűbben tenni munkahelyükön, mit kell változtatni kör­nyezetükben. A gazdasági törekvések helyi megvalósítását segítve, vállalhatnak konkrét feladatokat, esetleg képezhet­nek saját műszaki fejlesztési alapot a vállalati fejlesztéseket elősegítő ifjúsági törekvések támogatására. Ennek pénzügyi alapját megteremthetik társadalmi munkaakciók, kommu­nista műszakok szervezésével vagy az új ifjúsági közösségi munkavállalási formákkal élve. A lényeg: gondolkodni és cselekedni kell. Mert, ahogyan a Jövőnk a tét!­felhívás hangsúlyozza: „Sorsunkért felelünk. Nem lesznek kedvezőbbek a feltételek. A küzdelmet más­ nem vívja meg helyettünk. Saját magunk és környezetünk alakításáért vállalnunk kell a harcot.” A „csatába” persze csak felkészült, jól képzett „harcosokkal” érdemes indulni. Akik felveszik a kesztyűt, és bírókra akarnak kelni negatív tendenciákkal, nemkívánatos jelenségekkel, nem maradnak egyedül, muníció nélkül. A hétfői munkahelyi viták, s a kö­vetkező hetek eszmecseréi előkészítését szolgálja a KISZ KB négy új kiadványa. A kis füzetek azokkal a témakörök­kel foglalkoznak, amelyek a fiatalokat legjobban érintik; a szociálpolitikával, lakáspolitikával, foglalkoztatás­politikával, valamint a teljesítményelvvel és az érdekeltségi viszonyok­kal. További három kiadvány a magyar gazdaság és társa­dalom fejlődését elemzi, és forrásmunkákat ajánl. Két ön­álló film is eljut a napokban a KISZ-szervezetekhez. A vi­deokazettákat a városi és a megyei KISZ-bizottságokon, to­vábbá a velencei politikai képzési központban lehet kölcsö­nözni, illetve másolni. A meghívott előadók, a kiadványok, videofilmek segítsé­gével remélhetőleg élénk és eredményes vitákat indítanak el a fiatalok március 2-án. E fórumok a tavaszi politikai eseménysorozat jelentős állomásai lehetnek. Cs. B. ­ Elhunyt Sasvári György Sasvári György újságíró, a Magyar Távirati Iroda Fejér Megyei Szerkesztőségének vezetője március 1-én, va­sárnapra virradóra, Székesfe­hérváron váratlanul elhunyt. 53 éves volt. Újságíró pályáját 1955-ben a Dunaújvárosi Hírlapnál, gyakornokként kezdte, majd csaknem három évtizedig munkatársa, később főszer­kesztő-helyettese és főszer­kesztője volt testvérlapunk­nak. Több mint húsz évig felelős szerkesztője volt a 26-os Állami Építőipari Vál­lalat, Építőmunkás című üzemi lapjának is. Időköz­ben tanári diplomát szerzett, újságíró munkásságáért több elismerésben részesült és megkapta a Munka Érdem­rend ezüst fokozata kitünte­tést. Az MTI Fejér Megyei Szerkesztőségét 1983 decem­berétől vezette. Adósságom van vele szem­ben. Megbeszéltük a múlt héten, hogy együtt járunk utána egy érdekes témának, mint negyedszázada sokszor. Nyughatatlan, kiváncsi és tisztességes ember, jó kollé­ga volt. Hányszor jött át a másik folyosóra. Tudtok ró­la, gyerekek, hogy ... Nem szégyen be­vallanom, az esetek jó részében nem hallottunk fontos híreiről, né­hányszor le is maradtunk volna az eseményekről. Sze­retett a történésekről azon­nal értesülni és a változá­sokról gyorsan hírt adni. Élete utolsó három évében a sajtó igen fontos területén, az MTI hírszolgálatában dol­gozott, teljes odaadással. Azt is el kell ismernem: mi, napilapnál dolgozó új­ságírók, kissé félvállról vesz­­szük ezt a fajta szolgálatot. S hajlamosak vagyunk elfe­lejteni azt is, hogy kollégánk, a hamar őszülő, tréfára, ug­ratásra és komoly munkára mindig kész Sasvári Gyuri 32 éve tartó újságíró pályá­ja alatt több száz magvas publicisztikát, több ezer ri­portot, glosszát és sok tárca­novellát, humoreszket is megírt. Közte sok olyan írás is kikerült viharvert írógépéből, amelyet szívesen aláírt volna bármelyikünk. Mert őt a gazdasági, tár­sadalmi folyamatokban első­sorban mindig az ember ér­dekelte. Valamennyiünknek adós­sága van vele szemben. Zsiday Csaba

Next