Fejér Megyei Hírlap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

NAGYOT LÉP A VIDEOTON AMIRE MINDEN ANYA VÁGYIK AZ ÉLET, MINT MŰ . . . ÜNNEPI MELLÉKLET A bizalom adjon erőt Vinizlay Gyulának, a SZOT titkárának rádió- és tévébeszéde Május elseje sajátos ün­nep: a munka és az emberi méltóság szülötte, az esz­tendő egyik legszebb nap­jaként él bennünk. Sokan ünnepelnek ma szerte a világon, sajnos be­árnyékolt égbolt alatt. Szándékosan megrontott világpolitikai légkör és a vele együttjáró gazdasági gondok fenyegetettségében ünnepelnek a dolgozók. De ünnepelnek! S hívunk mi is mindenkit az ünnepre. A munkát ünepeljük, s a munkával együtt a holna­pot is. Eddigi fejlődésünk éle­tünk minden területén je­lentős gazdagodást mutat, és méltánylást érdemel. Előrehaladtunk a szocializ­mus építésének útján; nem­zeti vagyonunk nőtt; az eg­zisztenciális bizonytalansá­got megszüntettük; figye­lemre méltó szociális biz­tonságot teremtettünk; mil­liós tömegek emelkedtek fel anyagi helyzetünkben, tudásban, magatartásban. Szólnunk kell azonban az érem másik oldaláról is. Az utóbbi években nem tudtuk elérni azokat az cé­lokat, amelyeket magunk elé tűztünk, pedig szeré­nyebbek minden eddiginél. Ezért ma több a nehézsé­günk, mint korábban. Meg­nőttek a családok, az egyes emberek gondjai. Ebben a helyzetben ért­hető, ha a dolgozók igény­lik, hogy a vezetők is job­ban értsék meg az embe­rekben felhalmozódott fe­szültségeket, gondokat. Ért­hető, ha nő az intézkedése­ket kísérő társadalmi figye­lem és a gyakran jogos tü­relmetlenség, tőlünk eredő gondjaink megoldatlansá­ga miatt. Sajnos jelenleg nem­­vár­hatók látványos vagy gyors eredmények. De él bennünk­, az az elhatározás, hogy eb­ből a helyzetből mielőbb kikerüljünk, saját erőnkből. Ez lehetséges, noha nem könnyű. Egész életünk,­­jö­vőnk szempontjából kulcs­­fontosságú, hogyan alakul gazdaságunk ereje, milyen eredményeket érünk el.­­ Meg kell találnunk az eredményes cselekvés mód­ját és lehetőségét. Az a törekvésünk, hogy olyan társadalmi légkört teremtsünk, amelyben a cselekedni akaró emberek nagyobb lehetőséget kap­nak. A felelősséget érző, a jobbításon gondolkodó, a társadalom és a közösség érdekében tenni akaró em­berek sokasága a szocialista építés biztosítéka. Van erő a magyar dolgo­zókban megint és újra együtt kiállni, együtt vál­lalni a megoldás lehetősé­geit. Keresni a kibontako­zás útját. Természetes ez az érzésünk: megerősít benne történelmünk, meg­erősítenek szocialista, de­mokratikus fejlődésünk ta­pasztalatai. Nem titok dolgozó né­pünk előtt, hogy a kor­mánnyal is, a párt vezeté­sével is többször egyeztet­tük és újra egyeztettük szempontjainkat, a kor­mánnyal összehangoltuk a várható és a bekövetkezett intézkedéseket. Ha kellett vitákban, ha kellett figye­lemfelhívó eszmecserékben adtunk hangot állásfoglalá­sunkban. Nem könnyű a hozott döntések szükségességét be­látni. Nem könnyű fesze­sebb munkatempóban dol­gozni, ugyanakkor tudomá­sul venni az áremeléseket. Nem könnyű újat kezdeni, esetenként munkahelyet változtatni. A szakszervezet tisztában van vele, hogy ezek a lépések nem népsze­rűek, nem lelkesítőek, csak­hogy elkerülhetetlenek. Ezen a nehezen jött ta­vaszi napon, fölmérve a reánk váró nem könnyű tennivalókat, ne a feladat nagysága riasszon, hanem a bizalom adjon erőt! Biza­lom saját képességeinkben, bizalom a párt vezető ere­jében. Ha mindenki a legjobb tudása szerint, a lehetősé­gek jó kihasználásával dol­gozik, politizál, veszi vál­lára a kisebb vagy nagyobb közösség dolgát, akkor az ország egésze nemcsak le­győzi a nehézségeket, ha­nem értékeinket megőrizve, magunkat megedzve kerü­lünk ki belőlük. E feladatra hív a mun­kásosztály nemzetközi se­regszemléje. E feladatra hív magyarságunk. E feladatra hív kötelességtudatunk. Figyelmünk ma a Szov­jetunióra és a többi szocia­lista országra irányul, hi­­­­szen a szocializmus építése­inek most nyíló új útjai gyorsabbá tehetik saját fej­lődésünket is. Erősíthetik gazdaságunkat, és demokra­­tikussabbá formálhatják politikai arculatunkat. Fi­gyeljük, elemezzük a test­vérországok eredményeit, keressük a közös és a sajá­tos fejlődés útjait. A magyar dolgozók újra meg újra kifejezik akara­tukat, hogy a szocialista or­szágok dolgozóival éppen úgy egységben, ahogyan a nyugati világ haladó erői­vel is közösségben, azt akarják, hogy ne kelljen a harmadik világháború fe­nyegetettségétől rettegni. Bármilyen nehéznek is érezzük gondjainkat, bár­milyen sokszor érezzük is békénket veszélyeztetve, soha nem tévesztjük sze­münk elől, hogy saját jö­vőnk, értelmes jövőnk egyetlen úton, a szocializ­mus útján van kijelölve. Megkezdődtek tegnap az országos diáknapok székesfehérvári fesztiváljának eseményei. A fehérvári belvárosban, a diák­utcában már délután színes forgatag várta a Győr-Sopron, Komárom, Tolna megyéből és Budapestről érkező hétszázöt­ven fiatalt. A csütörtök esti ünnepélyes megnyitót követően pénteken, szombaton és vasárnap is művészeti bemutatók, kiállítások, koncertek gazdag választéka várja az érdeklő­dőket Fotó: Fási László I . VÁ.. «V/ HÍRLAPIM 77 MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE TANÁCSLABJA||^^^^^^B|^ • •Ünnepi rendezvény A Hazafias Népfront fel­újított megyei székházában tegnap délután ünnepi ese­mény volt, amelyen részt vett Barts Oszkárné, a me­gyei pártbizottság első tit­kára és Ribánszky Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. A rendezvényen Horváth András, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titká­ra Kiváló Társadalmi Mun­káért plakett kitüntetést adott át Meiszter Jánosnak, a Székesfehérvári Ingatlan­­kezelő Vállalat művezetőjé­nek. Az IKV hét brigádve­zetője Kiváló Társadalmi Munkás jelvény elismerés­ben részesült. Kádár János látogatása Angyalföldön Kádár János csütörtökön — miként sok éve már a nemzet­közi munkásmozgalom jeles ünnepe, május elseje előtt — Angyalföldre látogatott. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tájékozódott a nagy múltú munkáskerület elmúlt egy esztendejének eredményeiről, az ottani vállalatok, mun­káskollektívák sikereiről, gondjairól, terveiről. Kérte a város­rész vezetőit, hogy az ünnep alkalmából adják át személyes üdvözletét, jókívánságait Angyalföld lakóinak, dolgozóinak. Felkereste a főtitkár a FORCON Szerszámipari Tröszt buda­pesti vállalatát, ahol az üzemlátogatást követően röpgyűlésen találkozott a dolgozókkal. Kádár János programja délelőtt 11 órakor a kerületi pártbizottságon kezdődött, ahol Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Budapesti Párt­­bizottság első titkára, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnö­ke, Bornemissza Sándor, a kerületi pártbizottság első titkára és Kiss Zoltán, An­gyalföld tanácselnöke kö­szöntötte a vendéget. Ezt követően Bornemissza Sán­dor tájékoztatta a főtitkárt a kerület életéről, politikai helyzetéről, a városrész gya­rapodásáról, a gazdálkodás eredményeiről és soron levő feladatairól. Bár a kerület gazdálkodó egységei 1966-ban nem értek el kiugró eredményeket, de tevékenységük kiegyensúlyo­zott. A Központi Bizottság novemberi határozata nyp­(Folytatás a 2. oldalon) Kitüntetett üzemek Kiváló az Ikarus Tavalyi kiemelkedő terme­lési és gazdálkodási eredmé­nyeivel elnyerte a Kiváló Vállalat kitüntetést az Ika­rus Karosszéria- és Jármű­gyár. Ünnepi termelési ta­nácskozáson csütörtökön dél­után Mátyásföldön, a szere­lőcsarnokban Soós Gyula ipari miniszterhelyettes adta át az elismerést Semsey And­rás vezérigazgatónak. Az ün­nepségen részt vettek az Ika­rus Székesfehérvári Gyárá­nak és Móri Leányvállalatá­nak képviselői is. A termelési tanácskozáson a székesfehérvári végszerel­őé Münnich Ferenc szociális­ vállalatok,­ ta brigádja megkapta a Nem­zetközi Munkaverseny Élen­járó Brigádja, Tenke István­né munkaverseny-szervező pedig a Nemzetközi Munka­verseny Élenjáró Dolgozója kitüntetést. Ugyancsak itt vette át a Vállalat Kiváló Brigádja elismerést a székes­­fehérvári gyár Bordás And­rás, az Alkotás, Vasas Cente­nárium és a Vörösmarty szo­cialista brigádja, a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja ki­tüntetést a Braun Éva ifjú­sági brigád. Csütörtökön Budapesten, a vasasszakszervezet székháza­(Folytatás a 2. oldalon) KUKORICAVETÉS ÉJSZAKA IS. Kettős műszakban, éjszaka is vetik a kukoricát a Seregélyesi Alkotás Termelőszövetke­zetben. Reggel hatkor és este hatkor váltják egymást a gépesek, s ezzel elérik, hogy a hét végére befejezik a kukorica­vetést (Fotó: Kabár/v Szilárd) ÉLJEN MÁJUS ELSEJE!

Next