Fejér Megyei Hírlap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

? OLDAL Gazdaság- és társadalompolitika Kádár János Angyalföldön (Folytatás az 1. oldalról) Dás vezetők és dolgozók egyaránt megértették, hogy a döntések végrehajtása érde­kében a gazdálkodásban is a korábbinál kritikusabb ön­vizsgálatra, konkrétabb elha­tározásokra, fegyelmezettebb, jobb munkára van szükség. Szó esett arról is, hogy An­gyalföldön, mint szerte az országban a meglévő gondok ellenére az emberek tudják, érzik: létbiztonságban él­hetnek, mindenkinek van munkahelye, s mindenütt, szükség van az értelmes, tar­talmas munkára, hiszen csakis ez lehet boldogulásunk alapja. Kádár János válaszolt az elhangzottakra, emlékeztet­ve arra, hogy továbbhaladá­sunk érdekében úgy tudjuk jobbá, eredményesebbé tenni az országépítő munkát, ha mindenki a maga helyén pontosan ismeri a feladatát, érzi a felelősségét, s azt, hogy az új feladatok másfajta gondolkodást, más hozzáál­lást igényelnek. A FORCON Szerszámipari Tröszt budapesti vállalatánál folytatódott a program. Az MSZMP főtitkárát, valamint a kíséretében lévő budapesti és kerületi vezetőket Gulyás Imre vezérigazgató és Kovács István, a budapesti gyár pártvezetőségének titkára fo­gadta. Beszámoltak a Forgá­­csolószerszám­ipari Vállalat­ból 1986. július 1-jén alakult tröszt, illetve az angyalföldi vállalat munkájáról, a párt­­szervezet tevékenységéről. A tájékoztatót üzemlátoga­tás követte: Kádár János — Lévárdy Iván, a budapesti vállalat igazgatójának szak­mai kalauzolásával — meg­tekintette a menetköszörűs és marós műhelyt, s elbeszél­getett a csúcstechnológiával működő automata gépsorokat kezelő szakmunkásokkal. Ez­után az MSZMP főtitkára részt vett a válalati kollektí­va ünnepi röpgyűlésén. Kiss Ferenc szakszervezeti főbi­zalmi meleg szavakkal kö­szöntötte , a gyári dolgozókat és a vendégeket, m­ajd Kádár János lépett a mikrofonhoz. Megköszönte a szívélyes fogadtatást és hangsúlyozta, hogy szívesen jött ide, jól érezte magát a munkások körében, s nemcsak a tröszt eredményeiről látottak-hal­­lottak, hanem az itt tapasz­talt bensőséges légkör, jó munkaszellem hatására is. Gratulált az eredményekhez, és — az egész ország gazda­sági helyzetét jellemezve — rámutatott: fejlődtünk, gya­rapodtunk még az utóbbi nehéz esztendőkben is. Ha nem is egyformán, s min­denki számára érzékelhető­en, de gyarapodott a lakos­ság, a vállalatok legtöbbje is működőképesnek bizo­nyult. Ugyanakkor igaz az a gyakran hallható megállapí­tás, hogy nehéz az ország helyzete. A korábbi évek lendületes fejlődése lelas­sult, munkánk sok tekintet­ben bonyolulttá vált. Hol vannak a mai problémák gyökerei? Mindenekelőtt ott, hogy összességében nem ter­melünk annyit, amennyit felhasználunk. Fordítani kell a gondolkodásunkon, a gya­korlatunkon: akkor lássunk hozzá az elosztáshoz, a ja­vaink elfogyasztásához, ami­kor már megtermeltük azo­kat. Szükséges, de érthetően népszerűtlen intézkedések jelezték már ezt a felisme­rést; ilyen volt például a béremelések áprilisig törté­nő elhalasztása, ami több­éves gyakorlatot próbált megváltoztatni. Azt tudniil­lik, hogy a vállalatok úgy­mond megelőlegezték az egész évre tervezett teljesít­mény-növekedést, s már az esztendő elején kifizették a megnövelt béreket. Igen ám, csakhogy az elképzelések nem mindig váltak be, a teljesítmények gyakran a bérek mögött kullogtak . .. Azt kell megértenünk — hangsúlyozta a párt főtitká­ra —, hogy a szocializmus a munka társadalma. Persze, minden más társadalom is a termelőmunkán alapszik — tette hozzá —, hiszen azok­ban a fejlett tőkés országok­ban, amelyekben a termelés igen magas színvonalat ért el, szilárd fegyelem, rend, no meg az utcára kerüléstől va­ló félelem áll a valóban im­pozáns eredmények mögött. Nemrégiben tett svédországi látogatásánál­ élményeit em­lítette az egyik példaként: mint mondotta, a korszerű termelő berendezések, a mo­dern technológia mellett szembetűnő volt a percnyi lazaságot sem engedő mun­katempó a szerelőszalagok mellett. Programunk, előrehaladá­sunk követelménye úgy dol­gozzunk, hogy az eddig elért életszínvonal biztos alapo­kon álljon. Céljaink eléré­séhez minden lehetséges esz­közt fel kell használni — hangoztatta —, építeni a szocialista elveinkben rejlő erőre, ugyanakkor — mivel az öntudat csak lassan, a termelési viszonyok válto­zása mögött járva formá­lódik — jobban kell alapoz­ni a kollektívák, az embe­rek érdekeltségére. Ezért vá­lik egyre fontosabbá a dif­ferenciálás. Nem lehet a vál­lalatokkal örökké azt csi­nálni, hogy a jól, korszerű­en dolgozóktól elvonják a nyereséget és azzal támogat­­ják a gyengén gazdálkodó­kat. Differenciálás érvénye­süljön a munkásközössége­ken belül is. Minden terme­lő egységre és mindenkire igaz a követelmény: aki be­csülettel, eredményesen dol­gozik, kapjon megfelelő le­hetőséget a fejlődésre. Ugyanakkor ezt ne kapják meg a tengők-lengők, a do­­logtalanok. Annak tudatában kell munkálkodnunk, hogy nap­jainkban kiélezett verseny folyik a világpiacon. A gyor­san változó igények szerint kell a termelési szerkezetet átalakítani, termékváltást végrehajtani, és jóval na­gyobb figyelmet fordítani a minőségre. Nemcsak a tőkés megrendelők, szocialista partnereink is joggal várnak el tőlünk jó, korszerű áru­kat. Nemzetközi kérdéseket érintve a párt főtitkára ki­emelte, hogy melegen üdvö­zöljük a Szovjetunióban ki­bontakozott változásokat, amelyek célja egybeesik a mi törekvéseinkkel. Az át­alakítás folyamata a szo­cialista országok közötti együttműködésre, így a ma­gyar—szovjet kapcsolatokra is hatással van. Mint mon­dotta, most jobban értjük egymást, közös munkánk még harmonikusabb, mint korábban, együttműködé­sünk távlatai biztatóak. A béke, a nemzetközi biz­tonság megszilárdításához a magunk lehetőségei szerint mi is igyekszünk hozzájárul­ni, keresve az együttműkö­dés lehetőségét más társa­dalmi rendszerű államokkal — ahogyan ez most, a svéd­országi látogatás alkalmá­val is történt. A munkásosztály nagy nemzetközi ünnepét úgy készülünk köszönteni, hogy az kifejezze szándékainkat, törekvéseinket, az elszánt­ságunkat céljaink megvaló­sítására, és szolidaritásun­kat mindazokkal, akik a szo­cializmusért, a békéért és a haladásért küzdenek a vi­lágban — mondotta befeje­zésül Kádár János. (MTI) Az MSZMP főtitkára látogatást tett a FORCON Szerszám­­ipari Tröszt budapesti vállalatánál Kitüntetett vállalatok, üzemek (Folytatás az 1. oldalról) ban az Ikarus Székesfehérvá­ri Gyárának vezető főbizal­mija, Horváth Miklós műve­zető megkapta a Szakszerve­zeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát. Csütörtökön délután, ter­melési tanácskozást tartottak Székesfehérváron is, az Ika­rus gyárban. Az ünnepségen Balla Károly igazgató mél­tatta a kollektíva 1986. évi termelési eredményeit és át­adta a szerelő gyáregység vezetőjének, Kaiser Tibor­nak a Kiváló Gyáregység, az értékesítési főosztály vezető­jének, Zsédely Józsefnek, a Kiváló Főosztály elismerést. Az ünnepségen Kiváló Mun­káért miniszteri kitüntetést kapott: Balogh Gyula mű­szaki ellenőr, Dömény Ist­ván főosztályvezető-helyet­tes, Dömötör István lakatos, Jónás József főosztályvezető,­­Károlyi János lakatos, Ko-­­vács József lakatos csoport­­vezető, Markos Ferencné ,,pénzügyi csoportvezető, Mi­­­trád­yi László üzemfenntartási csoportvezető, Nagy István ■lakatos. Nagy István, a kí­sérleti üzem csoportvezetője, Nemes József festő csoport­­céézető és Récsei Lajos laka­tos. A gépgyártás élvonalában Tavalyi gazdasági eredmé­nyei alapján a Szerszámgép­ipari Művek Kiváló Gyára címet nyerte el a SZIM Szé­kesfehérvári Köszörűgépgyá­ra, amely 1986-ban tovább erősítette a gépgyártásban kivívott pozícióját. A java­részt korszerű számjegyve­zérlésű szerszámgépeket elő­állító székesfehérvári gyár minden dolgozója 1 millió fo­rint feletti értéket produ­kált 1986-ban. A gyár árbe­vétele meghaladta az 1 mil­liárd forintot, nyereségük pe­dig a 190 milliót. Mindezen eredményeket létszámbővítés nélkül, sőt némi csökkenés mellett érte el a gyár. A csütörtöki vállalati ünnepsé­gen kiemelkedő teljesítmé­nyéért Szarvas Tiborné és Lazarovics József Kiváló Munkáért miniszteri kitün­tetésben részesült. Zakók nyugati piacra Termékeinek 90 százalékát tőkés bérmunkában készíti a Vörös Október Férfiruhagyár székesfehérvári gyára, amely a hozzá tartozó várpalotai üzemmel együtt a Vállalat Élüzeme kitüntetésben ré­szesült. Fehérváron tavaly 180 ezer zakót készítettek. Várpalotán 200 ezer nadrágot varrtak, főleg francia, hol­land és svájci megrendelés­re. Ezenkívül szovjet export­ra műbőrzakókat készítettek, ami a kapacitás 9 százalékát kötötte le. Csupán 1 százalék az a mennyiség, ami belföld­re került. 1986-ban a székes­­fehérvári gyár anyagmentes termelési értéke 150 millió forint volt. A csütörtök dél­utáni vállalati ünnepségen tizenketten lettek a vállalat kiváló dolgozói, két szocialis­ta brigád pedig a Vállalat Kiváló brigádja címet nyer­te el. Élenjáró főnökség Tavalyi eredményes mun­kájáért Élenjáró Szolgálati Főnökség elismerést kapott a MÁV Székesfehérvári Pálya­­fenntartási Főnöksége. Az el­ismerő oklevelet csütörtökön Virág József, a MÁV Buda­pesti Igazgatóság osztályve­zetője adta át Cseh Károly pályafenntartási főnöknek. Az ünnepségen a főnökség Beethoven, Bornemissza és Gagarin brigádja Élenjáró Brigád kitüntetésben része­sült. A megyehatáron túl is ünnepélyes keretek közt rendezték meg Dunaújváros­ban a vízitársulat dolgozói tegnap délután termelési ta­nácskozásukat, ahol Biksz János, a társulat igazgatója köszöntötte a kollektívát, va­lamint vendégeiket. Ez alka­lommal ötödször kapták meg a Kiváló Vállalat címet. Megbízhatóságuk, szakér­telmük, pontos és színvonalas munkájuk híre Fejér megye határain túlra is eljutott. Az év elején még akadozva ér­kező megrendelések így az év közepére már megszapo­rodtak. Tavaly termelési eredményük 82 millió forin­tot ért, tízmillióval többet, mint 1985-ben. Nyereségük 11,4 millió forint lett, ami 14 százalékos jövedelmezőséget jelent. Dolgoztak Fejér me­gyén kívül Baranyában, Bács-Kiskun, Veszprém me­gyében, az épülő dunai víz­lépcsőnél. Legnagyobb mun­kájuk a Nagyvenyimen ké­szülő törpevízmű, amelyet idén fejeznek be. A kitűnő címet dr. Varga Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese adta át Biksz Jánosnak. Kiváló Munkásért kitüntetésben ré­szesült Rothschacl Péterné és Vaskó József. FEJÉR MEGYEI HIRIAS , 1087 MÁJUS­­ PÉ­NT­EK Az SZMT ülése Munkahelyi ifjúsági tagozatok alakultak A Szakszervezetek Fejér Megyei Tanácsa tegnap dé­lelőtt Székesfehérváron, az SZMT székházában tartotta ülését, amelyen részt vett Nagy Jenőné, a megyei ta­nács elnökének általános helyettese is. A testület többek között Vauver Antalnak, az SZMT politikai munkatársának tá­jékoztatóját hallgatta meg a szakszervezeti ifjúsági taná­csok és tagozatok megalaku­lásának tapasztalatairól. Fe­jér megye 227 szakszervezeti alapszervezetének felénél hoztak létre ez év március végéig szakszervezeti ifjú­sági tanácsokat, és tagoza­tokat. A többi helyen, kü­lönböző okok miatt — ala­csony létszám, jól működő KISZ-szervezet — az új szer­vezeti formát nem építették ki. Megyénkben az ifjúsági tanácsok és tagozatok létre­hozását fokozott érdeklődés kísérte, megalakításuk, szük­ségességük körül megoszlot­tak a vélemények. A szak­­szervezeti tagság, a tisztség­­viselők és a fiatalok többsé­ge azonban érzékeli, hogy a munkahelyi ifjúsági tagozat és tanács mindenképpen nagyobb cselekvési lehetősé­get, kedvezőbb feltételt je­lent az eredményesebb ifjú­sági munkához. A tagozatok jog-, és hatás­körének, működési rendjé­nek, anyagi alapjainak ki­alakítása, ágazatonként és munkahelyenként rendkívül eltérő. Programjaik, fela­dataik kialakításához, a fel­sőbb szakszervezeti szer­vektől több segítséget vár­nak. Az SZMT ifjúsági taná­csa figyelemmel kísérte és támogatta a munkahelyeken az ifjúsági tagozatok létre­hozását, elemezte a tapaszta­latokat, tájékoztatott a fe­ladatok végrehajtásáról. Az ifjúsági tagozatok és tanácsok további munkájá­nak segítését a szakszerve­zeti vezető testületnek, a tisztségviselőknek alapvető feladatoknak kell tekinteni. A fiatalokkal együtt célsze­rű az ifjúsági tagozatok, a tanácsok programjait, mun­kamódszereit, munkastílusát kialakítani. Az új szervezeti formák a megye 41 ezer fia­tal dolgozójának jelentős ré­szét átfogják és lehetőséget nyújtanak arra, hogy az if­júság mind szélesebb rétegei vegyenek részt a szakszerve­zeti munkában. Szerződéskötés a főiskolán Kibővített intézeti tanács­ülés volt Székesfehérváron, a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Számító­géptechnikai Intézetében. A megbeszélésen áttekintették az intézettel együttműködő vállalatok szocialista szerző­déseit. A több évre szóló megállapodások célja; köze­lebb vinni az ipar igényeihez, szükségleteihez az oktatást, valamint a műszaki kutatás­­fejlesztés irányát, szerkeze­tét. A tárgyaló felek megálla­pították, hogy a Videoton Elektronikai Vállalattal, az Ikarus Székesfehérvári Gyá­rával, az Alumíniumipari Tervező- és Kutató Intézettel kialakított együttműködés jelentősen elősegítette a si­keres nevelő-oktató munkát, és komoly szerepet játszott a főiskola szellemi kapacitásá­nak növelésében. A szocia­lista szerződés az üzemmér­nökképzés tartalmi, ágazati és formai vonatkozásain túl — szakmai, erkölcsi alapozást jelent — s olyan eszközökhöz juttatja az intézményt, ame­lyeket más módon nehezen tudna beszerezni. Külön ki­emelték a résztvevők azokat a tennivalókat, amelyekkel a székesfehérvári intézet hoz­zájárulhat a hazai számítás­­technikai kultúra fejlesztésé­hez. Kázsmér János, a Vi­deoton Elektronikai Vállalat vezérigazgatója hangsúlyoz­ta: a magyar gazdaság dina­mikus fejlődésének elenged­hetetlen feltétele a kiművelt szakembergárda. A kibővített intézeti ta­nácsülésen dr. Vágó István, a Kandó Kálmán Villamos­ipari Műszaki Főiskola fő­igazgatója és Kázsmér János vezérigazgató aláírták az 1991-ig érvényes újabb együtt­működési megállapodást. KIVÁLÓ BOLTOK Ülést tartott tegnap dél­után a Fogyasztók Fejér Me­gyei Tanácsa. A testület el­nöke, Ródler Győző ismer­tette a szabványok korszerű­sítése, a termékek osztályba sorolása, a termékcsomagolás és az információ feltünteté­sével kapcsolatos tudnivaló­kat. Makovy András titkár, a diabetikus és gyógyhatású élelmiszerekkel való ellátott­ságról tájékoztatta a jelenle­vőket. Ezután értékelték a fogyasztók kiváló boltja, ven­déglátó egysége címért neve­ző üzletek tevékenységét. A százhúsz nevező közül több mint húsz egység nyerte el a címet. Az idei SZOT-díjasok Csütörtökön a SZOT Szál­lóban ünnepélyesen kiosz­tották az idei SZOT-díjakat. A szakszervezeti mozgalom e kitüntetéssel azoknak az íróknak, művészeknek, tudó­soknak, a művelődésben te­vékenykedőknek az alkotó munkáját ismeri el, akik a dolgozók művelődésének szolgálatában kiemelkedő si­kereket értek el. Az ünnep­ségen jelen volt Berecz Já­nos, az MSZMP KB titkára és Csehák Judit, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese is. SZOT-díjat kapott Deme László nyelvész, Gregor Jó­zsef operaénekes, Juhász Ju­dit rovatvezető-helyettes, Koltai Róbert színművész, dr. Lehoczky György orvos, Rossa László zeneszerző, Sza­bó Bálint társadalomtudós, idős Szabó István szobrász­­művész, Szőnyi G. Sándor vezető rendező, Tata­y Sándor író, Tóth István nyugalma­zott főiskolai tanár, Tóth Va­léria szobrászművész és Vi­­tézy László filmrendező. A díjakat Gáspár Sándor, a SZOT elnöke adta át. A dí­jak átadása után a SZOT el­nöksége fogadást adott a ki­tüntetettek tiszteletére.

Next