Fejér Megyei Hírlap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-18 / 168. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1997. JÚLIUS 18. SZOMBAT Kunok Perkátán Folytatódik a szőlőhegyi ásatás Hosszasan kanyarog a földút, amíg Perkáta köz­pontjából a Külső-Szőlő­hegyre érünk. Útközben Kulcsár Andrásné, a község művelődési házának vezető­je, a lokálpatrióták büszke­ségével beszél a közelmúlt­ban megkezdett ásatásokról: — Egy régészeti kutató­munkának, feltárásnak óri­ási jelentősége van egy falu életében. Mindenki odafi­gyel rá, egy kicsit a sajátjá­nak érzi, büszkélkedik vele. A helyi termelőszövetkezet az ásatásnál dolgozó buda­pesti középiskolásokat na­ponta autóbusszal viszi-hoz­zá a Szőlőhegyről a faluba. A perkátaiak közül sokan — főként az iskolások — ki­mennek, segítenek a feltá­­rásban. A fővárosi diákok­nak a művelődési házban mi adtunk szállást. A kora délutáni hőség cseppet sem zavarja a mun­kát a községtől három kilo­méternyire található Szőlő­hegyen. Hatházi Gábornak, az István Király Múzeum régészének vezetésével csak­nem egy osztályra való kö­zépiskolás kutat az évszáza­dos emlékek után. Tavaly májusban végeztek itt első alkalommal ásatást, gazdag eredménnyel zárult az akko­ri feltárás. Hatházi Gábornak szív­ügye a középkori kun­ kér­dés, régóta kutatja az erre vonatkoz­ó adatokat.­­ A fennmaradt középko­ri oklevelek Perkátát kun szállásként említik. A kunok a XIII. században érkeztek hazánkba, a tatárjárás ide­jén kivonultak, majd újra visszatértek. Megyénk terü­letén körülbelül tizenöt ku­nok lakta település létezhe­tett, ezek központja Hantos volt. — Milyen kiterjedésű le­hetett a perkátai kun tele­pülés és mennyit tártak fel ebből? — Közepes nagyságú falu lehetett, 400 x 1200 méter ki­terjedésűre becsüljük. A Szőlőhegy legmagasabb pontján állt a templom, amelyet temető vett körül. A környező területek mocsa­rasak voltak, a domborzati viszonyok alapján erre lehet következtetni. A temető fel­tárását kezdtük meg nyolc­vanhat tavaszán, akkor száz­­hatvan sírt ástunk ki. A munka során derült ki, hogy magyar előzményei is van­nak a kun temetőnek, de erről sajnos nincsenek írásos adatok. A meglelt, Árpád­kori magyaroknál használa­tos hajkarikák alapján azonban megállapítottam, hogy az itteni magyar né­pesség a XI. században te­lepült meg, s a tatárjáráskor teljesen elpusztult. Az el­néptelenedett birtokot a XIII. század végén adta a király a kunoknak. — Meddig dolgoznak itt az idén és van-e már ered­mény? — Egy hónaposra tervez­tük a munkát. Az idei ása­tásra nyolcvanötezer forin­tunk van, a költségekhez a Művelődési Minisztérium is jelentős összeggel járult hoz­zá. Az idei termés egyébként elég halványan érlelődött, azonban néhány napja egy sírból váratlanul hat ara­nyozott ruhadísz került elő. Ez igen figyelemre méltó leletanyag. Ezen a nyáron további száz, százötven sírt szeretnénk feltárni, esetleg sort kerítünk a templomra is — tájékoztat a fiatal ré­gész. A sírhelyekből előkerült ékszereket, pártadíszeket, különféle használati tárgya­kat a dunaújvárosi Intercisa Múzeumba szállítják, ahol a restaurálás után a nagykö­zönség elé kerülnek. Hatházi Gábor azonban azt is el­mondta, hogy az ásatás be­fejezése után, az idén is tart ismeretterjesztő előadást a végzett munkáról a perká­­taiaknak, s egy kamarakiál­lítást is szeretnének rendez­ni a helyi művelődési ház­ban. — virágh — s­s­égéset­­ert Gyermek­könyvtári programok A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár gyermek­­könyvtárában a nyári szü­nidőben is változatos, színes programokkal várják az ol­vasókat. Hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton dél­előtt tíz órától videofilmek gazdag választékából te­kinthetnek meg kedvükre valót a gyerekek. Kedden és csütörtökön a napközi­seknek tartanak érdekes, hangulatos könyvtári fog­lalkozásokat. Megismerhe­tik a gyermekolvasók a leg­újabb ifjúsági könyveket. A meghirdetett ifjúsági olvasópályázattal a nyarat hasznosan kitöltő olvasás­készséget fejlesztő elfog­laltságról is gondoskodtak a könyvtár munkatársai. Az olvasópályázat eredmény­­hirdetésére szeptemberben kerül sor. Cziffra György Fehérváron Koncert a királysírokért A világhírű magyar zon­goraművész, Cziffra György mesterkurzusának szólistái, a róla elnevezett alapítvány ösztöndíjasai, fiatal művé­szek adnak hangversenyt Székesfehérváron, a Video­ton Oktatási Központ sport­­csarnokában július 27-én es­te. A székesfehérvári király­sírok, nemzeti történelmi em­lékünk méltó elhelyezése ér­dekében lépnek pódiumra a Cziffra-alapítvány ösztöndí­jasai, és maga a mester, Cziffra György is. A zene nyelvén emelnek szót a ma­gyar szellemi kincsek meg­óvásáért. Az alapítvány már több mint tíz éve tiszteletreméltó ügyszeretettel szolgálja az egyetemes kultúra ügyét, a különösen kiemelkedő zene­művészek érvényesülését. A fiatal tehetségek felfedezése, pályára indítása a Cziffra­­alapítvány legfontosabb célki­tűzése. Másrészt az alapít­vány értékes segítséget nyújt a franciaországi Senlis-i Szent Frambourg királyi ká­polna helyreállításához, hogy ott ideális előadótermet épít­ve minél több fiatal művész tehetségét ismerje meg a vi­lág. Cziffra György mecéná­­si gondoskodásának köszön­hetően 1977-ben Senlisben felavatták a művészet temp­lomát, a mindenkori esztéti­kum ápolásának világi mű­helyét. A zongoraművész által életrehívott alapítványt sok ezren támogatják Franciaor­szágban és világszerte. Rend­szeresen befizetett tagdíjjal járulnak hozzá, hogy Cziffra György és Sobeilka életműve a művészetkedvelők és párto­lók örömére sikeres zenei életpályákban, az alkotások népszerűsítésében teljesedjék ki. A Cziffra-alapítvány mű­vészeti kurzusok irányításá­ban is betölti hivatását, fia­tal zeneművészek nevelését tekinti feladatának. Emellett ösztöndíjat biztosít az ala­pítvány tagjainak, előnyö­sebb szerződéskötéshez se­gíti őket. A magyar—francia kultu­rális csereegyezmény kere­tében, Cziffra György jelen­létének, művészi inspiráció­jának köszönhetően a buda­pesti zenei fesztiválokon, Keszthelyen a Festetics-kas­­télyban koncerteznek nem­zetközi szereplésre méltó fia­tal, magyar és francia elő­adóművészek, a senlisi és a budapesti tagozat szólistái. A Cziffra-alapítvány po­­lihisztori művészeti igényt sugároz, mecénási tevékeny­ségben ölt testet. Az idei gazdag nyári koncertprog­­ram is ezt az igényt tükrözi. Július 28. és augusztus 11. között Cziffra György zongo­raművész ismételten vállal­kozott egy mesterkurzus irá­nyítására Magyarországon. A keszthelyi nyitókoncert előtt Székesfehérváron mutatja be Sophie Perrier, János Bálint fuvolaművészt, Susanna Ra­mon csellóművészt és Pierre Alain Volondat zongoramű­vészt, akik Beethoven-, Brahms-, Vivaldi-, Schu­­mann-műveket adnak elő. A koncert második részében Cziffra György játékát hall­hatják, k. e. Zenész táborok Fejér megyében A Fejér Megyei Művelődé­si Központ szervezésében jú­nius—júliusban három ze­nész táborban muzsikálhat­tak az érdeklődők Bodajkon, illetve Velencén. A már ha­gyományosnak tekinthető úttörő-népzenész és karveze­tői tábor mellett ebben az­­évben először egy harmadik műfaj képviselői — az ama­tőr pop-rock zenészek — is összegyűltek egy kis tanulás­ra, együttműködésre. Június 17—25-e között kö­zel hatvan 10—16 éves nép­zenét tanuló fiú és lány töl­tött egy hetet bodajki úttö­rőtáborban. Napi négy-öt órát tanultak, gyakoroltak a gyerekek, s a tábor zárása­ként — mintegy kétszáz hall­­gató előtt — nagy sikerű kon­certet adtak a tanultakból. A furulya, citera, cimbalom, tekerő, hegedű, brácsa, bőgő hangszereken szatmári és mezőföldi dalok csendültek fel. Július első hetében talál­koztak — immár ötödik al­kalommal — a megye karna­gyai a velencei KISZ-tábor­­ban. Az itt folyó munka hasznosságáról az a húsz-hu­szonöt minden évben vissza­járó énektanár tudna hosz­­szasan beszélni, akik ebben az évben sem voltak restek föláldozni szabadságukból egy hetet. Ez idő alatt több mint harminc kórusművel is­­merkedtek meg, elemezték, vezényelték a darabokat. Hallhattak két élményszám­­ba menő előadást a hangkép­zésről, kórusvezetésről, taní­tásról B­arkas Ilona nyugal­mazott zeneakadémiai tanár és ifj. Sapszon Ferenc kar­nagy tolmácsolásában. S mindezt tették olyan kitűnő szakember — Nógrádi Lász­ló karnagy — irányításával, aki emberségével, szakmai tudásával méltán vívott­­ ki tekintélyt Fejér megyében. Sajnálatos, hogy minden erő­feszítés ellenére sem nő en­nek a tábornak a látogatott­sága, holott a megye általá­nos iskoláiban több mint százan tanítanak éneket, ki képesítéssel, ki anélkül. Örömteli dolog, hogy egy új kezdeményezés már az el­ső alkalommal nagy sikert aratott. Az amatőr rocktá­borról van szó. Harmincöt zenész — középiskolások, munkások, főiskolások, fiatal értelmiségiek — „rengették” egy hétig a KISZ-tábor nagyelőadójának ablakait. Négy hangszercsoportban (zongora, szólógitár, basszus, gitár, dob) folyt a tanítás. Az egyéni órák mellett ze­nekari meghallgatások, össz­hangzattan, hangképzés, dal­szöveg „tantárgyak” szere­peltek a programban, mind­emellett a zenekarok egy­másnak adták a kilincset a próbateremben és minden­nap este tíz óráig gyakorol­tak. Az igazi megméretés a ve­lencei Express és Ifjúsági üdülőközpont szabadtéri színpadán való fellépés volt, ahol mindenki nagy sikert aratott. M. P. 13. OLDAL A Cziffra-alapítvány ösztöndíjasai: Susanne Ramon csellóművész és Sophie Perrier fuvo­laművész I [X|| GURUL... MOS... FUT... TCOTl/n7CI DC 520x13-as DIAGONÁLT 606 Ft-ért, I I'll IIULLLUL 165x13-as ACÉLRADIÁLT 1380 Ft-ért, ■ ■ »w»» 650x16-os GÉPKOCSIKÖPENYT Divatosztál­yt­nk ^ 160 1 t~crtj a tanévkezdéshez 1 ENERGOMAT AUTOMATA MOSÓGÉPET! GYERMEK FEHÉRNEMŰK 1 15 t*0,0 Ft-ért, óriási választékát, 1 elektromos OLAJRADIáTORT 1 konfekcióosztál­yunk férfiaknak most érkezett Jjkj ÖLTÖNYEIT és SgW tM A fftK PANTALLÓIT kínálja! Jk j \'J J 1 I­ ‘­­ J I I i f I yaSBSSQt V éáiáimátám fcdbitán­ TtiPr"

Next