Fejér Megyei Hírlap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-01 / 180. szám
I Gorbacsov levele Ceraso vámjának A római szovjet nagykövetség két munkatársa csütörtökön átadta Mihail Gorbacsov levelét a dél-olaszországi Ceraso városka polgármesterének. A szovjet politikus ebben arra a békeüzenetre válaszolt, amellyel a város lakói a Szovjet néphez fordultak. Az SZKP KB főtitkára köszönetet mondott a város lakóinak üzenetükért, továbbá azért, hogy vendégül láttak és kitüntettek szovjet tűzoltókat, akik részt vettek a csernobili atomerőműben történt baleset utáni mentőakcióban. TELEX Gorbacsov megbeszélése Mahathir Mohamaddal Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken a moszkvai Kremlben megbeszélést folytatott Mahathir Mohamad malaysiai kormányfővel. A miniszterelnök a szovjet kormány meghívására szerdán érkezett hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. Donald Regan kongresszusi meghallgatása Donald Regan, a Fehér Ház volt személyzeti főnöke is azt állította: Reagan elnöknek nem volt tudomása arról, hogy a titkos iráni fegyvereladások bevételeit a nicaraguai ellenforradalmárok támogatására fordították. Az iráni kontra üggyel foglalkozó kongresszusi bizottság előtt a volt személyzeti főnök kijelentette, a Fehér Ház napi ülésein csak általában esett szó a kontrák helyzetéről, de jelenlétében egyszer sem közölték az elnökkel, miként kapnak az ellenforradalmárok támogatást az 1984-es kongresszusi tilalom után. Előterjesztés Genfbers Genfben a nukleáris és űrfegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások pénteki teljes ülésén a szovjet küldöttség újabb jelentős kezdeményezést tett: az amerikai fél elé terjesztette annak a szerződésnek a tervezetét, amely a két nagyhatalom hadászati támadófegyvereinek csökkentését és korlátozását irányozza elő. Mexikói repülőgépszerencsétlenség Csütörtökön Mexikóváros közelében lezuhant a belizei légitársaság teherszállító repülőgépe. A régi típusú, Boeing 377-es légcsavaros gép — fedélzetén 12 emberrel és 18 versenylóval — Mexikóvárosból az Egyesült Államok-beli Miamiba tartott, amikor felszállás után néhány perccel, helyi idő szerint este öt órakor, a Mexikóvárost Tolucával öszszekötő zsúfolt autópályára zuhant és kicsivel később felrobbant. A repülőgép, amelynek pilótája minden bizonnyal kényszerleszállást hajtott végre, több tucat gépjárművel ütközött, megrongált több lakóépületet és egy éttermet. Francia kommentár Franciaország az Egyesült Államok segédcsapataként viselkedik az Iránnal kipattant viszályban — jelentette ki pénteken André Lajoime, az FKP parlamenti csoportjának elnöke a földközi-tengeri haditengerészeti csoport Közel-Keletre küldését kommentálva. A Clemenceau repülőgéphordozóból és három kísérőhajójából álló alakulat csütörtökön indult el Toulonból, hogy — mint a hivatalos párizsi közlemény fogalmaz — „megvédje Franciaország földközi-tengeri és indiaióceáni érdekeit”. Indiai csapatkontingens Sri Lankában Csütörtökön újabb indiai csapatkontingens érkezett a Sri Lanka északi részén lévő Jaffna-félszigetre. India colombói nagykövete közölte: az immár háromezer fős indiai csapategység feladata a tamil rendezési terv végrehajtásának ellenőrzése. Lezuhant egy helikopter Csütörtökinl a Perzsa (Araböbölben lezuhant egy amerikai katonai helikopter. Egy katona meghalt, három eltűnt, ötöt kimentettek a vízből — jelentette be csütörtökön a Pentagon. A Sea King típusú szállító helikopter a kilenc hajóból álló közelkeleti amerikai hadiflotta vezérhajójára, a La Salle-ra készült leszállni, amikor eddig még ismeretlen okból a tengerbe zuhant. Az eltűnt személyeket még keresik. Robbanás Bejrútban Parkoló gépkocsi alá rejtett pokolgép robbant csütörtökön este Nyugat-Bejrúútban, a svájci nagykövetség épületétől mintegy 150 méterre. A robbanás következtében három ember meghalt, egy súlyosan megsebesült. A robbantást eddig még egyetlen csoport sem vállalta. A merényletet a hírügynökségek összefüggésbe hozzák azzal, hogy múlt szombaton a mindeddig ismeretlen „Zöld Sejtek” elnevezésű csoport bejelentette: támadni fogja a svájci érdekeltségű létesítményeket Libanonban. „A nemzetiségek közötti kapcsolatok állandó és fokozott figyelmet követelnek. Erre minden országnak gondolnia kell, különösen akkor, ha soknemzetiségű államról van szó, mint a Szovjetunió. A gondok abból erednek, hogy egy időszakban véglegesen megoldottnak tekintettük a nemzetiségi kérdést, így azután a kellő figyelem is elmaradt.” — Így vezeti be a Moszkovszkije Novosztyi című hetilapban nagy vihart kavart cikkét Szergej Baruzdin, ismert szovjet író, a Druzsba Narodov című folyóirat főszerkesztője. Baruzdin cikke nemcsak a Szovjetunióban, az egész világon nagy érdeklődést keltett: a krími tatárok ügyének adott végre nyilvánosságot. Tudnivaló, hogy az író egyike azoknak a művészeknek, akik levélben kérték korábban a szovjet vezetőszervek támogatását a krími tatárok negyven éve tartó hányattatása megszüntetéséhez. Sokan persze nem is igen hallottak a tatárokról. Most egyszerre világérdeklődés középpontjába kerültek a lapok jóvoltából. Mi magyarok legalább tanultunk a középkorban történt tatárjárásról. Ekkortájt érkeztek ennek az ázsiai törzsnek első képviselői a kellemes éghajlatú Krím-félszigetre, a Fekete-tenger mellékére. Itt alapították meg a 15. és 18. század között virágzó kánságokat, amely azután 1783- ban az orosz birodalom fennhatósága alá került. A mai Szovjetunióban 1970-esadatok szerint mintegy 6 millió tatár él, zömében a Tatár ASZSZR területén. A szovjet kis enciklopédia azonban rajtuk kívül külön említést tesz kazanyi, asztrahanyi, krími és szibériai tatárokról is. A szovjet hatalom létrejötte után, 1921. október 18- án hozták létre az oroszországi föderáción belül a Krími Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. A második világháború alatt azonban — megtorlásként, mert a krími tatárok egy része együttműködött a fasisztákkal — egy honvédelmi miniszteri rendelet megszüntetteaz autonóm köztársaságot, és Közép-Ázsiába telepítették az akkoriban „megbízhatatlannak” tartott nemzetiség jó részét. A Legfelsőbb Tanács 1967. szeptemberében adta vissza a száműzött krími tatárok alkotmányos jogait, lehetővé téve egyben visszaköltözésüket a Krímbe. E folyamat máig tart, és napjainkban körülbelül 20 ezerre teszik a Krímben élő tatárok lélekszámát a félsziget 2,5 milliós különböző nemzetiségű lakosságán belül. A tatárok többsége ma is a középázsiai köztársaságokban és Krasznodar környékén él. A krími tatárok régóta szorgalmazzák a szétszórt nemzet Krímbe visszatelepedését, közigazgatási önállóságuk visszaállítását. A nemzetiségi kérdést is új módon megközelítő szovjet politika most már nem engedi, hogy a problémát valódi megoldás helyett szőnyeg alá söpörjék. Ezért hozták létre a krími tatárok ügyében a Legfelsőbb Tanács vizsgálóbizottságát, amelyet — súlyt adva a testület tevékenységének — Andrej Gromiko, a szovjet párt PB-tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnöke vezet. A rendezés tehát rendes kerékvágásba került ügy, belátható időn belül meg fog oldódni — vélhető. Erre mindenképpen garancia a Gorbacsov nevével fémjelzett politika és maga a Gromiko-bizottság felállítása. Ezek után egyértelműnek tűnik, hogy a krími tatárok szélsőséges elemeinek látványos — és Moszkvában meglehetősen szokatlan — megmozdulásai, a sorozatos tüntetések nem szolgálják a nemzetiség érdekeit. Egyrészt a moszkvai közvéleményben hangulatot keltenek a krími tatárok ellen, másrészt a mindeddig higgadt, mérsékletet tanúsító és jóindulatú hatóságokat is felingerlik. A szovjet belügyminisztérium egyik illetékese a legutóbbi Puskin téri tüntetés kapcsán úgy fogalmazott, hogy az „egyszerűen nyugati újságíróknak rendezett színjáték”. A tatárok ügyének előtérbe kerülését vizsgálva, aligha hagyható figyelmen kívül annak diplomáciai vetülete, a külügyminisztérium tiltakozott az amerikai nagykövetségnél, mert a képviselet első titkára kapcsolatot tart a tatárok szélsőséges képviselőivel. Erről a Szovjet Televízió esti híradója, a Vremja filmfelvételt sugárzott. A műsorban arról is beszámoltak, hogy a moszkvai tanács — lakossági sürgetésre — kiegészítő jogokkal ruházta fel a rendfenntartó erőket a közrend megóvása érdekében. Ez gyakorlatilag annyit jelent: a krími tatárok nem tüntethetnek többé a moszkvai tereken. Egyben figyelmeztették őket: amennyiben visszaélnek a demokrácia biztosította jogaikkal, a hatóságok „a törvényekkel összhangban fognak eljárni velük szemben”. A gorbacsovi politika tűrőképességének próbára tétele nem áll valójában a tatárok érdekében. Sokkal inkább irányul ez az akció a Szovjetunióról kialakulóban levő új, és kedvező kép tönkretételére, az átalakulását élő nagyhatalom lejáratására, méghozzá olyan időszakban, amikor nagy erőfeszítések szükségesek a nemzetközi bizalom kialakításához, megszilárdításához. Dorogi Sándor (Moszkva) MTI—Panoráma A krími tatárok Nemzetközi élet HETI VILÁGHÍRADÓ HETI ESEMENYKKONIKA: VASÁRNaP : Budapestre érkezik dr. Mahathir Mohamad, malaysiai kormányfő — Súlyos összetűzések Haitin — Fidel Castro beszéde a kubai nemzeti ünnep alkalmából — Lovasbaleset áldozata lett Malcolm Baldridge amerikai kereskedelemügyi miniszter HÉTFŐ: Az Afrikai Egységszervezet csúcstalálkozója Addisz Abebában — Bécsben Ismét tárgyalnak a 23-ak, a NATO és a VSZ tagállamai az európai leszerelési megbeszélések folytatásáról, magyar felszólalás az utókonferencián — Izraeli katonai akció a dél-libanoni Szidon körzetében — Irak felett lelőnek egy szíriai katonai repülőgépet — Honecker lipcsei beszéde KEDD: A kambodzsai problémáról tanácskozik Moszkvában Mihail Gorbacsov és Heng Samrín — Az Egyesült Államok elvben elfogadja a kettős, átfogó nulla megoldást, de hajthatatlannak tűnik a Pershing 1A rakéták amerikai atomtölteteinek leszerelését illetően SZERDA: A Szovjetunió új javaslatot terjeszt elő Genfben, amely elejét venné az űrfegyverkezéseknek, s módot nyújtana a hadászati nukleáris eszközök jelentős csökkentésére. Washington visszautasítja az indítványt — Thatcher és Mitterrand aláírja a „Csalagút”-szerződést — Arias, Costa Rica-i elnök közép-amerikai körútja CSÜTÖRTÖK: A Szojuz TM—2 fedélzetén visszatér a szovjet—Szíriai űrexpedíció — A krími tatárok egyes képviselői rendbontásokat követnek el Moszkvában — Újabb amerikai tengeri és légi egységeket irányítanak az öböl térségébe. Voroncov szovjet külügyminiszterhelyettes bagdadi és teheráni utazása — Hivatalos bejelentés szerint szeptemberben Sevardnadze—Schultz-találkozót tartanak PÉNTEK: Fokozódó feszültség Srí Lanka szigetén, indiai csapatokat irányítanak a szomszédos országba a tűzszünet előmozdítására, incidens Radzsiv Gandhi látogatása során . Giovanni Goria bemutatja az új, ismét ötpárti olasz kormányt Nézeteltérések mutatkoznak az ellenőrzés több vonatkozásában is. Ami pedig a legnagyobb gátat képezi, ez a nyugatnémet Bundeswehr tulajdonában levő, de amerikai atomtöltetekkel ellátott 72 Pershing XA rakéta jövője. Az amerikaiak azzal érvelnek, hogy „harmadik fél” fegyvereiről van szó — a Szovjet válasz, hogy az amerikaiak atomtölteteit nem lehet kihagyni a számításból, ha viszont azokat átadják az NSZK-nak, megsértik az atomsorompószerződést. Remélhetőleg a külügyminiszteri találkozóig, illetve magán a találkozón sikerül felszámolni ezeket az akadályokat. Hiszen ebben az esetben, az előreláthatólag novemberben sor kerülhetne Mihail Gorbacsov már tavaly esedékes washingtoni látogatására, az újabb csúcsértekezletre. A genfi tárgyalássorozaton különben újabb szovjet tervet terjesztettek elő az ABM (rakétaelhárító rendszerek tilalma) szerződés megerősítéséről, s további tárgyalásokról. Ezzel elejét lehetne venni az űrfegyverkezési versenynek és megnyílna az, út, hogy felére vagy még alacsonyabbra csökkentsék a hadászati fegyverrendszereket, az interkontinentális rakétákat, nukleáris hajtású, atomrakétákkal felszerelt tengeralattjárókat, s a stratégiai légierőt. A kettő elválaszhatatlanul összefügg, mert ha az Egyesült Államok űrpajzsot létesít, s közben csökken a szovjet hadászati erő, megbomlik a meglevő stratégiai egyensúly. Az amerikaiak rendkívül gyorsan visszautasították a szovjet elképzeléseket, noha éppen a héten tettek maguk a Pentagon szakértői számos kérdőjelet az SDI-vel, az űrfegyverkezéssel kapcsolatosan. 2. Milyen döntések születtek az afrikai csúcsértekezleten? Huszonnégy éves az AESZ, s mára, az afrikai kontinens 50 országát összefogó, széles szervezetté vált. Államként már csak a Dél-afrikai Köztársaság és Namíbia hiányzik soraiból, de a két ország felszabadítási mozgalmainak vezetői is jelen vannak az egységszervezet tanácskozásain. Az AESZ minden esztendőben csúcsértekezletet tart (ha csak valamilyen válság nem teszi ezt lehetetlenné), a színhely rendszerint Addisz Abeba, az etióp fővárosban található különben Afrika Háza is a szervezet központja. A kontinens különböző irányzatú és hátterű országait sok minden elválasztja, voltak véres helyi háborúk és polgárháborús konfliktusok, vannak hosszan tartó vitatémák Nyugat-Szaharától Csádon keresztül Afrika szarváig. Az AESZ azonban, nevének megfelelően az egységes álláspontra számot tartó kérdéseket igyekszik előtérbe állítani, mindenekelőtt Dél-Afrika felszabadulását. A csúcson megerősítették Afrika közös kiállását a telepes rendszerek ellen. A gond viszont az, hogy a frontállamok meglehetősen nehéz gazdasági helyzetben vannak, és sok tekintetben kiszolgáltatottak az erősebb Dél-Afrikával szemben. A határozat ezért elsősorban a tőkés világ címére szól. Nyugat-Európa, Japán és az USA hathatósabb fellépését sürgetné. Réti Ervin Moszkvában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára megbeszélést folytatott. Heng Samrinnal, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtitkárával, a délkelet-ázsiai ország államfőjével A hét két kérdése 1. Mit jelent a szovjet— amerikai külügyminiszteri találkozó bejelentése? Július utolsó hetének legfontosabb eseménye minden bizonnyal egy szeptemberi időpont bejelentése volt. Moszkvában és Washingtonban egyaránt közölték, hogy Sevardnadze és Schultz szeptember 15-én, az Egyesült Államok fővárosában találkozik majd. (Legutóbb az amerikai külügyminiszter járt Moszkvában és szovjet kollégája amúgy is New Yorkban tartózkodik majd, amikor szeptember harmadik keddjén, a hagyományoknak megfelelően, kezdetét veszi az ENSZ-közgyűlés soros ülésszaka. A kedvező hírnek legfeljebb az a kedvezőtlenebb oldala, hogy ennek a külügyminiszteri találkozónak eredetileg már július 15-én kellett volna megtörténnie, tehát a mozgás tempója nem mondható túlságosan gyorsnak. Igaz, ha már az időtényezőnél tartunk, tegnap, július utolsó napján kellett volna befejeződnie menetrend szerint a bécsi európai utókonferenciának. Ám egyelőre még a beterjesztett vagy száznegyven javaslat megvitatásánál tartanak, s jó, ha még az idén véget érhet a megbeszéléssorozat, vagyis a NATO 16, s a Varsói Szerződés 7 tagállamának összejövetelén is lassan haladnak az ügyek, de remélhetőleg előbb-utóbb kirajzolódik majd az esetleges új fórum, az európai leszerelési tárgyalások folytatódásának műhelye. Egyaránt figyelembe kell venni tehát a múló időt, s azt, hogy valóban érdemi haladás történjék. Ez utóbbi tekintetében felemás volt az elmúlt hét. Az Egyesült Államok elvben elfogadta a kettős, átfogó nulla megoldást, de még mindig mutatkozik néhány akadályozó tényező. Washington azt kívánná, hogy a valóságos leszerelést a Szovjetunió kezdje meg, s az amerikaiak csak valamivel később kapcsolódnának ebbe a folyamatba. Tizenöt éves szünet után a hét elején Manilában összeült a Külön-szigetek teljes törvényhozása. A képen: Aquino elnökasszony a helye felé tart az ülésteremben |