Fejér Megyei Hírlap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-13 / 268. szám
F£ÉR MEGYEI HÍRLAP 1987 NOVEMBER 13. PÉNTEK Két királyi város múltjáról Székesfehérvárnak, az egykori királyi székhelynek már a neve is utal jelentős történelmi szerepére. Téves azonban az a nézet, hogy a korai középkor fővárosaként az ország kormányzásának, a királyi teendők ellátásának egyedüli központja lett volna. Ugyanis fényes királyi palota, udvartartás és mozgalmas események színhelye volt Esztergom is. Ezt tükrözte a székesfehérvári és az esztergomi múzeum októberben zárult közös fehérvári kiállítása és ennek értékeléséről beszélgettünk most dr. Siklósi Gyula régésszel. A két királyi város régészeti kutatásainak legújabb eredményeit ismertető kiállítás esztergomi része, a különféle leletek, makettek, fényképek, térképek és rajzok sokaságával mutatta be a város gazdag múltját. Az időszámításunk előtti IV. században már kelta település volt a helyén, majd római erődítés épült az esztergomi Várhegyen. Az Árpádok Fehérvár központú hatalmas birtokának ezen a szélén volt Géza nagyfejedelem egyik szálláshelye is. Géza esztergomi udvarában született és kötött házasságot István király, aki a fehérvári bazilikához hasonlóan ott is nagy főszékesegyházat építtetett. A húsz évvel ezelőtti ásatások a napvilágra hozták annak a várpalotának maradványait is, amely szintén az ő — esetleg apja — nevéhez kapcsolható. E régi palota lebontásával a XII. század végén III. Béla sokkal hatalmasabbat és pompásabbat emeltetett, és újjáépítette István király tűzvészben elpusztult bazilikáját is. Az esztergomi palotában gyakorta tartózkodtak királyaink, ottani udvarukhoz számos történelmi esemény fűződik. Ennek a virágzó korszaknak azonban egy csapással véget vetett az 1241—1242. évi tatárjárás, amelynek során Esztergomot a tatárok felégették, lakóit nagyrészt lemészárolták. A várat ugyan nem tudták elfoglalni, de Esztergom elvesztette történelmi szerepét és kiváltságait, amikor IV. Béla Budán nagy városerődöt épített, és azt a királyok állandó székhelyévé, fővárosává tette. A kiállítás ezt a múltat igen szemléletesen és reálisan tükrözi, ellentétben az Esztergom című Panoráma útikalauzzal és hasonló más városismertetésekkel. Ezek ugyanis megkérdőjelezve Fehérvár régi vezető szerepét, Esztergomot ismételten és hangsúlyozottan az ország kizárólagos uralkodói központjaként, fővárosaként emlegetik. Megkérdeztük dr. Sipos Gyula régészt, hogy mi erről a véleménye. Válasza: — Esztergomot holmi kizárólagos fővárosnak mondani hangzatos, viszont tudománytalan megállapítás. A település, a korai középkorban valóban történelmi szerepű, jelentős királyi, város volt, de csak egyike a történelmileg jelentős településeknek. A királyok tartózkodási helye, udvartartása, uralkodói ténykedése több városhoz kapcsolódik, kisebb helységek is részesei. Így például Dömös rendszeres királyi nyaralóhely volt, az ottani palotához és monostorhoz számos történelmi jelentőségű esemény fűződik. — A budai székhely következtében miként alakult a korábbi királyi székhelyek helyzete? — Esztergom teljesen elvesztette korábbi jelentőségét és kiváltságait. Fehérvár viszont továbbra is a királyok szakrális fővárosa maradt. A királyok koronázásának, esküvőinek és temetkezésének hagyományos helyeként a város megőrizte kiemelkedő szerepét egészen a török hódoltság koráig. Zoltényi Reneszánsz stílusú részlet az esztergomi Bakócz-kápolnából Művelődéspolitika Jubilál a Fejér Megyei Könyvtáros Negyedszázados adattár A közelmúltban országos tanácskozáson vitatták meg a megyei könyvtárak híradóinak szerkesztői az időszakosan megjelenő folyóirat szakmai problémáit. Megnőtt azon fórumok száma is, ahol a könyvtárosok azt vizsgálták: vajon a társadalom könyvtárképének kialakításában mekkora szerepet szánnak a helyi könyvtárügyi kiadványoknak? A folyóirat jellegű lapok túljuthatnak-e a szűk szakmai tájékoztatás határain? Ha igen, akkor mennyiben válhatnak még szélesebb körű könyvtárhasználati toborzó erővé. Kérdések, amelyek a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár szakmai folyóiratának szerkesztőit is foglalkoztatják, különösen most, amikor a 25 éves jubileumi visszatekintés is ösztönzi az értékelő, távlatokat felelősséggel felmérő összegezést. Az érzékeny, vitára alkalmat adó könyvtárosi kételyek ellenére azonban nyilvánvaló: a megyei híradók, közhasznú újságok, almanachok, a könyvtárügy kiváló segédanyagai, ugyanakkor hasznosan forgathatják nemcsak a könyvtárosok, hanem a megye közművelődési szakemberei is. „A Fejér Megyei Könyvtáros az idén megjelenésének második negyedszázadába lépett. Az első huszonöt évről, ami 1961-től 1985-ig tartott, repertórium készült, s ha nem őrizték meg mindenütt valamennyi évfolyam minden számát, nem lesz érdektelen belelapozni a cikkek leírásába, átnézni a mutatókat, s a megjelent írásokat felidézve eltűnődni a történteken, esetleg újra erőt kapni a további munkálkodáshoz” — írja Hegedűs Éva, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár osztályvezetője, a Fejér Megyei Könyvtáros megjelenésének lényegét, történetét elemző tanulmányában. A repertórium jegyzi a cikkeket, a megye könyvtárügyének fontos állomásait, áramlatait tükröző írásokat. A legkülönfélébb témájú dolgozatok egyrészt helytörténeti kutatási eredményeket, könyvtártörténeti, módszertani ismereteket közölnek, másrészt tanácsot adnak, rögzítenek és hírül adnak jelentős könyvtári eseményeket. A Fejér Megyei Könyvtáros szakmai sikere mögött következetes, céltudatos szerkesztői munka áll. A szerkesztőbizottság tagjai: az alapítók, a legrégebbi összeállítók: dr. Csongor Endréné, Neményi László, Gévay Ágnes, Tóth György, Juhász Jenő, Murányi Lajos, Sudár Ivánné, valamint a lap életét, sorsát talán legjobban ismerő felelős szerkesztő Hegedűs Éva és az igazgató Escher Ilona sokat tettek azért, hogy az olvasókat, a könyvtári munka iránt felelősséget érző könyvtárügyi H IR MEGYEI A tipográfiai képében is mutatós Fejér Megyei Könyvtáros repertóriuma, mely időrendben 1698 tételt ölel fel. A könyvtári Híradóban (1961—1968) és a Fejér Megyei Könyvtárosban közreadott valamennyi cikket, tanulmányt, tudósítást, interjút számba vesz szakembereket szembesítsék egymással, ezáltal a Fejér Megyei Könyvtáros megfeleljen olyan művelődéspolitikai igénynek, amelynek a lényege erőteljes nyitás az olvasók felé, az aktív partneri kapcsolat megteremtése. A cikkek, aktuális tennivalókról szóló dolgozatok, felmérések mellett kiválóan szerkesztett rovatok adnak módot a tájékozódásra. A legrégebbi, a Könyvtárról könyvtárra; a Könyvek, színek, emberek rovat. Ez utóbbi a helyismereti kutatómunka eredményeit elemzi, elsősorban a könyvészet, nyomdászat, irodalom, könyvtártörténet témakörökben. A Láttuk, hallottuk, olvastuk rovat a legfrissebb eseményekre reagál rövidebb vagy hoszszabb tudósításokban. A Tájékozódás, a helyi könyvtári élet szakmai fóruma, egyben a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtárban készült irodalmi munkák, bibliográfiák jegyzékének tárháza. Érdekes és jó visszajelző az olvasók tetszési indexében a Könyvtárkép rovat. Ezekkel az országos elismerést is kiváltó „információs szálakkal” kapcsolódik a Fejér Megyei Könyvtáros az egységes „könyvtárközi” gondolkodásmódhoz. A jubileumra megjelentetett repertórium is csak erősíti ezt a tendenciát. A forrástörténeti értékkel bíró, a kutatómunkában nélkülözhetetlen alapinformációt közvetítő címjegyzék nemcsak gyakorló könyvtárosok, levéltári, múzeumi, művelődési otthoni szakemberek munkáját segítheti, hanem a társadalom szélesebb rétegeinek is bepillantást enged egyrészt Fejér megye, másrészt a magyar könyvtárügy negyedszázadába. Ily módon járul hozzá egy országos könyvtárügyi demokratizálási folyamathoz. Kulich Erzsébet KÖNYVTÁROS ÚJ KÖNYVSOROZAT Híres könyvek elnevezéssel a jövő év elején új sorozatot indít a Népszava Lap- és Könyvkiadó. A vállalkozásról a kiadó vezetői csütörtökön tájékoztatták a sajtó képviselőit a FÉSZEK Művész Klubban. Verbai Lajos igazgatóit e- hlyettes, a könyvszerkesztőség irodalmi vezetője el mondta, hogy a sorozatot főként fiatal olvasóknak szánják. Elsősorban híressé vált szépirodalmi műveket adnak közre, de a kiadó szándéka, hogy a sorozatban új irodalmi alkotásokat is útjára indít. A tervek szerint évente 12 kötet lát napnapvilágot. Az első — január közepén — a Hétágú csatacsillag lesz, amelyben keletkezett magyar mondák és legendák olvashatók, a hangfoglalástól a XIX. század végéig. Megjelentetik Jókai Mór: Csataképek a magyar szabadságharcról, Antoine de Saint-Exupéry: Éjszakai repülés, Vladimir Paral: Katapult, Apuleius: Az Aranyszamár, Simonffy András: Idegen városban, Vaszil Bikov: A halottaknak nem fáj és Végh Antal: Könyörtelenül című könyvét. A kiadónál jelenik meg először Kósa Csaba: A testvérkereső című regénye, amely Julianus barát korába kalauzolja az olvasókat. Első kiadás lesz Bertha Bulcsú: Te jössz, Lupusz című kötete, amely egy galeriről szól. Egy kötetben lát napvilágot Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregénye és Joel Rosemann— John Roberts—Robert H. Pilpel: Fiatal emberek korlátlan összegű tőkével című írása, amelyben a legendás woodstocki fesztivál története olvasható. A sorozatban egy lírai antológia is helyet kap Szép szerelmes szavak címmel; a kötetben 500 év magyar költészetéből adnak ki válogatást. A kiadó a kötetekre előjegyzést vesz fel. A 12 kötetet megrendelők 400 forintért megvásárolhatják valamennyi kiadványt, s ez jelentős kedvezmény, mert egyébként az ára ennek kétszerese. (MTI) Közművelődési közösségszolgálat A közművelődésben is oly fontos, gyors információvándorlást segíti az Országos Közművelődési Központ közösségszolgálata. Ezt az újfajta kulturális szolgáltatást egyaránt igénybe vehetik állampolgárok, intézmények, települések, művelődési otthonok, közművelődési egyesületek. A közösségszolgálat a városkörzetek városi művelődési központjaival tartja a kapcsolatot, egyben össze is gyűjti az információkat. A tájékoztatást igénybevevők többek között megtudhatják a legkülönbözőbb művészeti ágak jeles képviselőinek címlistáját, egyetemek, főiskolák címjegyzékét, ajánl a közösségszolgálat képzési, oktatási tematikát, munkaügyi, munkajogi információt is ad. A Közművelődési Segítő és Fejlesztő Iroda címe. Budapest, I. kerület, Corvin tér 8. 1251. Az é.i.jel-nappal hívható üzenetrögzítővel felszerelt telefonszám: 354-300. Személyesen hétfőtől péntekig tíztől tizenhárom óráig áll az érdeklődők rendelkezésére az Országos Közművelődési Központ közösségszolgálata. 5. oldal Évente hatmillió forint értékű könyv talál gazdára a népszerű boltban és a bizományosok közreműködésével APRÓ BOLT, NAGY VÁLASZTÉK Nem lehetne könyvesboltot jobb helyre álmodni, mint ahol Dunaújvárosban az Ady Endre bolt van, alig száz méternyire a munkásművelődési központtól, illetve a Mező Imre iskolától és szemben hasonló távolságra a Bánki Donát Szakközépiskolától. Hívogató az apró üzlet kirakata is. Látszik, különösen szívesen fogadja a fiatal vásárlókat. A Dunaújvárosi Munkásszövetkezet teremtett itt állandó helyet az ABC- áruházaiban folytonosan növekvő könyvforgalomnak Belépve a boltba, nem térhetünk ki a kínálat elől, hegyekben áll a könyv. Délelőttönként kismamák, nyugdíjasok ejtik útba, délutánonként iskolások keresik fel. — Vidékről is járnak hozzánk — mutatja be vevőkörét Somlósi Ferencné, a bolt vezetője. — Bizományosunk működik Kápolnásnyékén, Pusztaszabolcson és Perkátán. A városban 26 bizományos viszi tőlem a könyveket általános- és középiskolákba, munkahelyekre. Több, mint hatmillió forintnyi könyv kel el évenként. Az igazi munka itt adódik. Hiába önkiszolgáló az üzlet, a vevővel foglalkozni kell Deres hajú szemüveges ember lép be. Ismerősként köszön, majd otthonosan válogat. — A bácsit — súgja Somlósiné — a ..Tények és tanúk” sorozattal fogtam meg vevőnek. Véleményt is cserélünk. Ezek a beszélgetések segítségemre vannak a piackutatásban. Mert nekem is fontos, hogy gyorsan gazdára találjon az olvasnivaló. Ide be lehet jönni külön kívánsággal, beszerezendő listával. Az ajtóban friss kiadványokról, majd érkező könyvekről találhat bárki ismertetőt. Ahogy nézelődök, válogatok, egyre gyűlik a könyv a kezemben. Már alig bírom, de még lehajolok a következőért is, érdekesnek ígérkezik. Felpillantok, mellettem egy fiatalasszony hasonlóképp egyensúlyoz jó néhány kötettel. Rám mosolyog és megjegyzi: — Látom, maga sem tud ellenállni a csábításnak. K. É. Fotó: Gregoritv Antal DEVECSERI Sem születésednek, sem halálodnak nincsen kerek évfordulója, Gábor, ma mégis eszembe jutottál. A postán volt dolgom, s a rendőrkapitányság, a szálloda konyhája és a posta hírlapirodája között ballagva eszembe jutott, hogy ezt az utcát Devecseri Gábor utcának hívják, elejétől a végéig, mind a hetven méteren át. Hetven méter — egy városban. És eszembe jutnak a szabadsághegyi délutánok. A vers, amelyet még kéziratban láttam, a „Levél a hegyről” címmel készülő kötetbe szánva, s amely a háború mocskos alagútjának levegőjét idézte: „Éjszaka van, ne akard, hogy múljék, hívd a sötétet. Rossz madarak szállnak, jó, mikor éjszaka van ...” Nyugodj békében, Gábor! (kd)