Fejér Megyei Hírlap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-04 / 286. szám
Mit tegyek, hová forduljak, ha... Segít a Fehérvár kalauz Bizonyára már sokan forgatják az Albatours Fejér Megyei Idegenforgalmi Hivatala által frissiben kiadott könyvet — információk után kutatva. Közhasznú ismeretek tára, ez a Fehérvár kalauz alcíme. Elkészítésének miértjéről Magyaríts András, a Vetinszky László Ifjúsági és Úttörőház igazgatója, a Fehérvár kalauz szerkesztője beszélt. — Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne — kezdi Magyaríts András a szép Tamási Áron idézettel. — Nekünk, fehérváriaknak a városunkban kell otthon lennünk. Először akkor fordult meg a fejemben a kalauz ötlete, amikor idegenül keresgéltem az új lakótelepek egyformaságában egy-egy üzletet, gyógyszertárt, vagy éppen az ismerősöm lakását, s csak igen lassan találtam rá. Ahhoz, hogy otthonosabban mozoghassunk városunkban, lakóhelyünkön, segítségünkre lehet egy útmutató. A Fehérvár kalauz tizenhárom fejezetéből csak néhányat idézünk- Egészségügy —e passzusból a kórházak és egyéb egészségügyi intézmények fogadóidejét, telefonszámokat tudhat meg az érdeklődő. A kisiparosok, gazdasági munkaközösségek cím alatt a bádogos, a szabó, a köszörűs, a villanyszerelő és még számtalan szolgáltató vállalat és kisiparos neve megtalálható. Természetesen nem maradtak ki a közintézmények, s a művelődés házai, valamint a sajtó sem e sorból. Magyaríts András hangsúlyozta, hogy a könyv csapatmunkában készült. — A könyv kiadásának tervével bekopogtattam vállalatokhoz, intézményekhez, hiszen pénzre volt szükség, s mindenütt készségesen fogadtak, anyagi lehetőségeikhez mérten hozzájárultak a költségekhez. A mellékelt Székesfehérvár-térképen kívül a lakótelepek részletes térképe sem maradt ki a kiadványból, s érdekességként a régi fehérvári kalauzokból is adtak némi ízelítőt a lapokon. Az egykori hirdetések, reklámok között a valaha élt fehérvári családok mai leszármazottai közül sokan olvashatják nevüket. 1873-tól hetven esztendőn keresztül évente jelent meg a tájékoztató. A mostani ötezer példány java része bizonyára gazdára is talált, s ha évülő információi miatt igénylik a város lakói az újabb könyvecskét, lehet folytatása is a mostani hasznos kezdeményezésnek. zs. m. HR.101 Fellini nagy sikerű filmje ismét a moziban Casanova, a nők áldozata Nem véletlen az eredeti cím: Fellini-Casanova (hasonlóan a korábbi Fellini- Róma című filmhez); mindezzel a rendező azt akarja tudtunkra adni, hogy saját Casanova értelmezését vitte filmre. A Casanova 1976-ban készült, egy folyamat vége (bár talán A nők városa még idesorolható), az édes élettéma végső formája, kulcsmű. Nálunk 1979-ben mutatták be először, s most csütörtöktől a Filmmúzeumi esték sorozatban tűzte ismét műsorára a székesfehérvári Petőfi mozi. A ,,maestro” filmje legendákat tépáz meg és látszatokat leplez le. Casanova teljes mértékben az ő teremtménye, kevéssé hasonlít ahhoz a képhez, amit a köztudat kialakított róla. Az ellenállhatatlan csábítót a nők csábítják el, teljesen fejtetőre állítja a rendező a lovag kalandjait. Casanova nem győztes, inkább áldozat, ő maga válik a nők szolgájává — írja a Magyarországon elsők között megjelentetett kritika a filmről. A szeretkezések torz tornamutatvánnyá változnak, szerelem nélküliek, sivárak. A Casanova a pornográfia paródiájának is tekinthető. A csaknem háromórás film történetét lehetetlen elmesélni (mint ahogy a mester többi filmjének történetét sem). A stílus a dramaturgia a régi — a neorealizmus öröksége — a film önálló epizódokból, kisebb-nagyobb tömbökből építkezik. A nők örök (megfejthetetlen?) titkot jelentenek Fellini számára. Mindig vonzódott a különleges figurák szerepeltetéséhez filmjeiben; a Casanovában aztán túltesz mindegyiken. Egy-két kivételtől eltekintve riasztó külsejű, rút, torzzá formált színész vagy amatőr alakítja a női szerepeket. Szinte félni kell Fellini nőalakjaitól; nem kis bátorságra vall, hogy a feminizmus világdivatja idején merte ábrázolni Casanovát a nők áldozataként. Az óriásnők szinte valamennyi filmjében felbukkannak. Ez a mostani minden eddiginél nagyobb és félelmetesebb. Vándormutatványosnőként férfiakkal verekszik meg, és le is győzi őket. A közönség unszolására Casanova is megmérkőzik vele, szkanderoznak. A viadal előtt azt súgja neki, most az egyszer hadd nyerhessen a férfi. A hatalmas nő persze legyőzi. Casanova a siker megszállottja, nem tud veszíteni. A film végére ezért veszít el majd mindent. Nem talál igazi társra a nők között, egyedül talán a záróképsorok bábkisasszonyával boldog. Egymást átkarolva táncolnak, forognak, s egyszer csak láthatjuk, hogy Casanova sem több már egy bábfiguránál. Ahogy a kritika írja, a film ironikus-keserű körkép a világról. Ez a XVIII. századi dolce vita, se nem édes, se nem élet teljesen. Fanyar, keserű a pohár, de általában az ilyen gyógyszerek gyógyítanak, gyógyíthatnak igazán. V. V. Fotók Párizsban és könyvalakban Palotás Rezső kiállítása Párizsban az Espace Cardin kiállító termében megnyílt Palotás Rezső Párizs című fotókiállítása. A szerző — a Magyar Népköztársaság nagykövete — a legutóbbi évek párizsi építészetének üveg-beton palotáit, a fények, árnyak tükröződések, fénytörések, áttetszések játékait rögzítette színes képekre kifogyhatatlan ötletekkel. A kiállítás képei könyvalakban is megjelentek Hubay Miklós előszavával a francia Cofimag és a magyar Artunion/Széchenyi Kiadó közös kiadásában. A kiállítás megnyitásán megjelent Pompidou exelnök özvegye. Simones Rozes, a Semmítőszék elnöke, a párizsi kulturális és művészeti élet ismert személyiségei, számos ország nagykövete. MnV^r..u^X.ljtikc. ______ ________________________________________________ | Hangversenynaptár Az Új Zenei Stúdió 1987. december 5-én, szombaton 18 órakor az Új Zenei Stúdió ad koncertet a Csók István képtár „Régi és új avantgárd (1967—1975)” című kiállításában. A Stúdió megjelenése (1970-ben) új helyzetet teremtett a magyar zeneszerzésben. A hangversenyeiken bemutatott művek még a modern zene híveinek többségét is felkészületlenül érték. Az Új Zenei Stúdió zeneszerzői (Jeney Zoltán, Sáry László, Vidovszky László) felismerték a mai zene legjelentősebb problémáját: ... a hagyományos, lassan teljesen üres keretté váló forma és az újszerű anyag közti áthidalhatatlan ellentétet”. E felismerés és a külföldi új hatások (főleg John Cage) indítják el a Stúdió saját, másokéval össze nem hasonlítható művészetét. „Zajos, rohanó, a részletszépségekre rácsodálkozni már nem tudó világunkat az új szellemű muzsika így, a hallgatót társnak tekintve, erőfeszítésre késztetve teszi akusztikusan hallhatóvá.” (Kovács Sándor.) Az Új Zenei Stúdió alapító tagjai Eötvös Péter, Jeney Zoltán, Kocsis Zoltán, Sáry László, Simon Albert, Vidovszky László. Két évvel később kapcsolódik be a Stúdió munkájába Dukay Barnabás és Wilheim András, illetve 1974-ben Serei Zsolt és Csapó Gyula. Székesfehérvári koncertjük műsorán Christian Wolff: Duót zongorára, négy kézre. Sáry László: Egy akkordsor forgatókönyve és Vidovszky László: Schroeder halála című műve szerepel. Isteni könyvek, pokoli árak A régi magyar irodalom tág teret kapott a téli könyvvásár újdonságaiban. A kiadók, úgy látszik, a legbiztosabbra, a klasszikusokra bízták magukat. A kortárs irodalom kedvelői okkal vágnak savanyú képet, kevés a nekik való csemege. Én az ínyencségek közül Pázmány Péter prédikációinak különösen örültem, halálának 350. évfordulójára jelentette meg a Szépirodalmi Kiadó. „A magyar bíboros Cicero”. Pázmány az első, aki egy ember lüktető gondolatait ágyazza a magyar prózába. Milyen személyes és mennyire személyeskedő A keresztény özvegyvsszony tükrében, vagy A fösvénység gonoszságárul és A részegségnek veszedelmes undokságárul elmélkedő prédikációiban! Ördögi ötlet volt a Helikontól Dante Isteni színjátékának luxuskivitelben való megjelentetése Salvador Dali harminc illusztrációjával. Az isteni könyv pokoli drága, majdnem ezer forint, de még mindig olcsóbb, mint a Képes krónika, amelyet bőrkötésben 3200-ért vesztegetnek. Amikor a sajtótájékoztatón kezembe vettem, s belelapoztam a hasonmás kiadásba, elbűvölt a miniatúrákgazdagsága. Végtelenül sajnáltam, hogy se jómagam, se pénztárcám „bőrkötése” meg sem közelíti a krónikáét. A művészet története sorozatban a Barokk a , harmadik, ez is dicséri a Corvina kivételes vállalkozását. A Képzőművészeti Kiadó gondozásában megjelent művek között kitűnik szépségével Bérczi Loránd Az Operaház című albuma. A külföldi elbeszélők, regényírók között bő a választék. Hogy csak az ismertebb neveket említsem: Dürrenmatt, Graham Greene, Hemingway, Merle. Joseph Heller ismét meglepett bennünket, immár negyedik magyarra fordított regényével, az Isten tudja cíművel. Ezúttal az Ószövetséget meséli el, modernizálja. Hőse Dávid király, Izrael uralkodója, Salamon apja, Bethsabé szerelmetes férje, Góliát legyőzője, a zsoltárok szerzője, Isten egykori cimborája. Monumentális ótestamentumi figura, s ugyanakkor elégedetlen XX. századi ember, aki a múlt és jövő felé emelkedve tekint szét a világban. Még csak a Súnem városából való Abiság című első fejezetet olvastam el, de már most ezt kell mondanom: lenyűgöző! Sorolhatnám még tovább a jobbnál jobb szerzőket és műveket, de azért nem teszem, mert hátha még nem kapható, vagy már elfogyott a könyvesboltokban. Sajnos, a jelzett művek közül sok még nem érkezett meg, több pedig már elfogyott. De aki nem sajnálja az időt, annak érdemes résen lennie, folyamatosan érkeznek a szállítmányok. A téli könyvvásár bőséges kínálatából mindenki talál magának valót és minden bizonnyal rávalót is. A kötetek átlagára 102 forint. Sajnos sok, de amíg Pázmány prédikációit meg tudom venni hatvankét forintért, Pilinszky összegyűjtött verseit hatvannyolcért, Ancsel Éva Százkilencvennégy bekezdését az emberről huszonötért, nem kívánom pokolra az áremelőket. Igaz, Heller könyve hetvennyolcért vacak újságpapír minőségű, de ami benne írva vagyon, ritka kincs. Zágoni Erzsébet A Népszava Lap- és Könyvkiadó fehérvári egységében is megkezdődött a téli könyvvásár. A Fehérvár Áruház parkolójával szemben lévő „könyv-butikban” többek között a Híres könyvek sorozata is megrendelhető A fehérvári Vajda János Könyvesboltban a gyermek- és ifjúsági könyvekből is nagy a választék Fehérvári ősbemutató Borlói Rudolfnak, a székesfehérvári zeneiskola igazgatójának műveiből állították össze a Vörösmarty Színház hétfői, december hetediki hangversenyének programját. Borlói Rudolf a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán végzett 1954- ben, tanára Visky János és Szervánszky Endre volt. Négy évvel ezelőtt került sor utoljára szerzői estre, amelyet most — új művekkel — megismétel a színház. A műsorban elsőként Kvartett című műve hangzik el, Gyermán István (hegedű), Vass Ágnes (hegedű), Janzsó Ildikó (cselló) és A. Varga Márta előadásában. Zongoraversenyének szólistája Prunyi Ilona lesz, kíséri a Pécsi Szimfonikus Zenekar. Poémájának témáját egy fuvolista növendékének rögtönözte a szerző, igazgatói óralátogatása alkalmából, most Barth István (fuvola) és A. Varga Márta mutatja majd be. A Szonett és Rondó szólistája Kircsi László (oboa), kíséri A. Varga Márta. A hangverseny ősbemutatóval zárul. Borlós Rudolf elektronikus orgonára komponált versenyművét Almásy László Attila játssza, ismét a Pécsi Szimfonikus Zenekar kíséretében. Vezényel Gál Tamás. A hangversenyt Czigány György konferálja majd. ( „ JLV* I ”) EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ ! KORSZERŰ TERMÉKEKKEL, — a Fejér Megyei Sütőipari Vállalat FEHÉR, ALFÖLDI, HÁZI JELLEGŰ, PEHELYes KUKORICÁS KENYERÉn kívül — ROZSKENYÉRREL, ROZSOS VERNIVEL, SZÓJÁS, GRAHAM, BÚZAKORPÁS KENYÉRREL is várjuk!