Fejér Megyei Hírlap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-23 / 45. szám
Székesfehérváron az Alba Regia Könyvesbolt a Lenin úton lévő ideiglenes elárusítóhelyen is kínálja az olcsóbb könyveket (Fotó: Rabáczy Szilárd) Három hétig szolidabb árak Félpénzes vásár a könyvpiacon A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat boltjaiban tegnap kezdődött meg a könyvek ötvenszázalékos vására. — Milyen kiadványok kerültek a Célpénzen megvásárolható könyvek listájára? — kérdeztem Pintér Zoltántól, a fehérvári Vajda János Könyvesbolt vezetőjétől. — Minden kiadvány, amely 1985 decemberéig jelent meg. A kínálat folyamatosan változik és bővül. Más városok boltjaiból is hozunk Fehérvárra, hogy minél sokszínűbb legyen a választék. — Látok itt egy szép Corvina-albumot, amely 460 helyett 230 forintért vásárolható ... — Igen, rendkívül szép kiállítású könyv a Berlini múzeumsziget. A képzőművészeti albumok borsos árai megszelídülnek a vásár ideje alatt. Az útikalauzok sem olcsók, Dánia például 147 forint helyett a feléért kapható. Emlékiratok, útleírások, regények, versek, a szomszédos országok magyar kiadóinak kötetei mellett hasznos, ismeretterjesztő művek is sorakoznak a polcokon. Ilyen például a Kertünk, házunk, otthonunk sorozatban megjelent kiadvány, ami a kiskertek gépeit, eszközeit mutatja be 23 forintért. A vállalat külön ajándéka, hogy ebben az időszakban a Ki kicsoda labdarúgóalbumot és a bele való matricákat, valamint a Planétás kártyákat is féláron adjuk a vásárlóknak. — Meddig tart a kedvezmény? — Március 12-éig. Ebben az akcióban Fejér megye valamennyi könyvesboltja részt vesz. Erre az alkalomra a Népköztársaság úton levő Alba Regia könyvesbolt új árusítóhelyet nyitott a Lenin út 4. szám alatt. —ze — Új Erkel-kötet Békéscsabán, a Fekete könyvek művelődéstörténeti sorozat kilencedik köteteként megjelent Németh Amadé Az Erkelek a magyar zenében című könyve. Az Erkel-családnak a magyar zenei művelődésben betöltött szerepét elemző munka a Békés Megyei Tanács kiadásában kétezer példányban látott napvilágot. Az Erkel-család Pozsonyból Gyulára származó ágának történetéről, Erkel Ferencről, s a nagy romantikus zeneszerző hatására zenei pályára lépő gyermekeiről sok új adatot közlő tanulmánykötet a szerző másfél évtizedes kutatómunkájának összegzése. (MTI) Ír?! alig győzöm... hát ennyire jó a SIÓ HOLNAP 11 ÓRAKOR A SZIGET ABC-ben a SIÓ termékek (rostos meggy és alma) sütemény kóstolóval egybekötött TERMÉKBEMUTATÓJÁT TARTJUK. Egy üveg tartalmából kb. 202 dl-es adag állítható elő ivóvíz felhasználásával. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! 3143 ra is). Helikon zenei hetek Nemzetközi Helikon zenei hetek címmel rendez hangversenysorozatot az Inter-koncert és az Országos Filharmónia közreműködésével a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum. A május 22-től szeptember 30-ig tartó program megszervezésére, finanszírozására bizottság alakult; ebben a már említett intézmények igazgatói mellett a Balaton körüli három megye Somogy, Veszprém és Zala tanácsai, illetve jelentősebb gazdasági egységeink vezetői is helyet kaptak. Az előző két év nyarán nemzetközi Helikon Fesztivál elnevezéssel megtartott és sikert aratott, hasonló jellegű rendezvénnyel szemben ugyanis az idei zenei hetek keretében már nemcsak Keszthelyen és más zalai településeken lesznek koncertek, hanem Veszprémben, Balatonfüreden, valamint a magyar tenger déli partjának több üdülőhelyén is. A minap elkészült műsortervben 33 hangverseny szerepel. Ebből kilencet a Filharmónia, ötöt — közösen — az Interkoncert és a Kastélymúzeum rendez, a többire pedig az utóbbi intézmény önálló szervezésében kerül sor. A pódiumra lépő muzsikusok és együttesek között lesz a tervek szerint Gabos Gábor és Jandó Jenő zongoraművész, Perényi Miklós gordonkaművész, Benkő Dániel lantművész, Kovács Béla klarinétművész, Kocsis Albert és Kovács Dénes hegedűművész, Molnár András operaénekes, illetve a Zeneakadémia Rézfúvós Kvintettje, a Madrigál Kórus, a Ragtime Band, a Capella Savaria és a Bakfark Consort. Koncertezik Keszthelyen Onczay Csaba gordonkaművész is, aki szeptember 18- tól 28-ig mesterkurzust tart a Festetics-kastélyban. Hazai és külföldi tanítványainak, valamint a Cziffra-alapítvány ösztöndíjasainak hangversenye, továbbá a fiatal díjnyertes szovjet szólisták bemutatkozása szintén méltán tart számot nagy érdeklődésre. (MTI) A lakás romantikája Bán András szép könyvét — Tasnádi László terve — végiglapozva nem tudtam visszaszorítani a gondolatot: szépen fejlődő, úgyszólván világszínvonalnak mondható betörészetünk jeles képviselői mit nem adnának, ha a lakásbelsők képei mellé a nevet és a címet is megkaphatnák! Mert ennyi szép és drága tárgyat inkább csak múzeumokban lehet együtt látni: „Alles, was gut und teuer”, ahogy a pesti polgár mondta valaha: van itt minden, ami jó és drága. Igen ám, de szerencsés dolog volt-e romantikát említeni e lakások kapcsán? Nem mintha jobbat tudnék javasolni. De ebből a könyvből úgy tűnik, a romantikus lakáshoz, amely leginkább attól romantikus, hogy tulajdonosának egyfajta műalkotása, önmagát kifejező eszköze, mindenféle szerencsés környülállások szükségesek. Három lakást felismerni vélek e kötetben. Az egyik művészeti íróé, aki franciás műveltségéről híres. Szerencsés időpontban kezdett gyűjteni, amíg még viszonylag kevés embernek volt műtárgyba menekítendő készpénze, és az árak nem szakadtak el a realitásoktól. S ebben a szerencsés időpontban módja volt bebizonyítani, hogy gazdag lányt is lehet szeretni, így azután, a pénz és a kultúra ritka házasságából egy csodálatos múzeumotthon jött létre. Azután van, aki örökségként jut a romantikához. A Kossuth-díjas filmrendező budai szobáiban kisnemes ősök pillantanak utódaikra a falról, köztük Kossuth egyik rokona. Hogyan maradtak meg a bútorok a kitelepítős évek viharaiban? Szerintem regénytéma. ..Egy kommód vallomásai” vagy ilyesmi. A múlthoz, az egyéniséghez való ragaszkodás talán az életösztönnél is erősebb volt azokban, akik e berendezést megőrizték. A legtöbb itt fényképezett lakás nagy alapterületű. Az egyik akkora, mint a mai lakótelepiek. Csak épp ez igazi Bauhaus. 1940 körülről, három kisebb-nagyobb szobával, s egy ügyes ablakocskával, amelyen át a konyhából adható be az étel-ital. A falakat képek borítják, az ajtó is festett. A lakó Jókai tollára való alkat: vallásalapító, feltaláló, festő, építész és nyughatatlan nyugdíjas. Az utóbbiból következően nincs különösebben nagy jövedelme. Bútorai olcsó típusbútorok — csak épp nem mai, hanem félszázada készült típusbútorok, s ennek következtében ma is kényelmesek, hívogatók, használhatók, mi több, romantikus régiségek. Ez a különös kis pasaréti otthon — melynek lakója a minél olcsóbb építőanyag szabadalmával házal hosszú ideje — a példa rá, hogy a romantikus lakás nem csupán pénzkérdés, sőt: önmagában pénzzel nem is teremthető meg az a hangulat, amely a képek legnagyobb részéből árad. Az ilyen lakás nem a benne összehordott tárgyaktól, nem is tágas tereitől lesz romantikus mentsvárrá, a külvilágot kizáró kuckóvá. A lakó egyénisége a lényeg. Az egyéniség viszont nem pénzkérdés. Ennek a kimondását nem találtam meg Bán András szavaiban, s ezért attól félek, olvasói csak a látványos gazdagságot fedezik fel a könyvben, s a romantika lényegét kevésbé. Székely András Igen, én mégis ennél a címnél maradok. Az eredetinél. Bár fordították ezt nálunk sokféleképpen. Vasárnap a Magyar Televízió is Amerikai krétafirka címmel adta, de a Filmmúzeumban néhány éve A rock nagy évtizede címen futott, nevezték aztán Amerikai falirajzoknak is. Tehát American Graffiti. George Lucas 1973-ban készítette ezt a filmjét. Előtte és utána is sci-fit forgatott. Ez a két film a THX—1138, illetve a Csillagok háborúja volt. Három film, nem nagy életmű — vélhetnénk, de tudnunk kell, Lucas annak a hat amerikai rendezőnek az egyike, akiket Hollywood mai urainak mondanak. A magyar közönség Lucas két filmjét ismeri: az American Graffitit és a Csillagok háborúját. A vélemények megoszlanak, sokan csak az egyiket, sokan csak a másikat szeretik, de vannak néhányan, akik mindkettőt. Napjainkban kevesebbet hallunk Lucasról. Annyit tudunk csak, hogy birtokán nagy filmgyártó céget létesített, s az ő produkciójában készült el a Csillagok háborúja folytatása, A birodalom visszavág és A jedi visszatér (egyébként ez a trilógia egy tervezett kilencrészes űrmese-folyam középső három filmje). Az American Graffiti más jellegű film. Ahogy annak idején a kritikusok mondták róla: „egy tengerparti történet, sok évvel a divatja után, és jól megcsinálva”. A filmnek tulajdonképpen nincs elmesélhető sztorija, epizódokból áll, s mindent körüljon a zene. A fiatalok autókkal cirkálnak a városban, szerelmek szövődnek, az autórádiókból üvölt a rock. A film igazi értékét a társadalmi háttér rajza adja, nosztalgiája éppúgy szól egy bizonyos társadalmi értékrend külsőségeiről, mint a rock and roll-nemzedékről. Nem történelmi krónika ez, hanem pillanatfelvétel, színekkel, hangokkal, öniróniával. Talán éppen ebben van varázsa. ' V. V. HiHiM Qlirarrsitz American Graffiti Mit ér az érettségi? Egyre gyakrabban hangzik el a kérdés, hol a szülők keserű reklamációjaként, hol pedig a gimnáziumba járó tizenévesek elbizonytalanodását tükrözve. Dr. Tóth Judit pénteki rádióriportja ezt a sokakat érintő gondot járta körül, megszólaltatva érettségizett fiatalokat, szülőket, pályaválasztási és munkaügyi szakembereket. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal munkatársától megtudhattuk, hogy míg 1983-ban száz érettségizettre 68 munkahely várt, 1987-re a munkahelyek száma 40-re csökkent. A Fővárosi Pályaválasztási Intézetet egyre több elkeseredett gimnazista keresi fel. Kétségtelen, hogy a gimnáziumi érettségivel rendelkezők alapvető intelligenciája korunk elengedhetetlen követelménye, mégis sokakban felmerül a kérdés: van-e értelme? Voltaképpen kizárólag hátrányával számolhatnak azok, akik nem jutnak be a felsőoktatási intézmények valamelyikébe. Terítékre került a műsorban a szakközépiskolások helyzete is, akik a továbbtanulás tekintetében kerülnek hátrányba, az elhelyezkedést illetően pedig a szakmunkások a riválisaik. A szakmunkástanulók a hároméves tanulmányi idejük alatt 2385 órát töltenek gyakorlati képzéssel, ezzel szemben a szakközepesek 1526 órában kapnak gyakorlati oktatást. Következésképpen a szakmunkástanulók szakmai felkészültsége felülmúlja az érettségizett társaikét, ugyanakkor a közismereti tantárgyakban szerzett tudásuk a gimnazistákétól marad el hasonló mértékben. A perspektíva lehangoló. Egyre erőteljesebben körvonalazódik, hogy sajnos nem sokat ér a középiskolai érettségi. Noha nemzetközi viszonylatban messze elmaradunk a középiskolát végzettek arányától, nem feltételezem, hogy a tendencia a jövőben pozitívan változna. Napjainkban, amikor fokozatosan általánossá kellene válnia a középfokú végzettség iránti igénynek, sajnálatos módon egyre inkább elveszti értékét, korábbi rangját ez a bizonyítvány. — virágh — Hány gyermeket neveljünk? Magyarországon az utóbbi öt esztendőben csaknem százezerrel csökkent a népesség száma. A prognózisok az ezredfordulóra háromszázötvenezres népességcsökkenést jeleznek. A tendencia nem változik a jövőben sem. Egyre gyakrabban hallunk, olvasunk erről az óriási problémáról. Azon túl, hogy tudomásul vesszük, a jelenlegi körülmények között nem tehetünk egyebet? Míg évekkel ezelőtt úgy tűnt, hogy a kétgyermekes családmodell után általánossá válhat a háromgyermekes, ma már világosan látjuk, hogy a nehezedő gazdasági helyzetben ennek nincs létjogosultsága. Az anyák, az apák a munka mellett egyre kevesebbet foglalkozhatnak gyermekeikkel. Egy vizsgálat szerint a gyermeknevelésre fordított közvetlen idő a férfiak esetében mindössze napi 13 perc, a dolgozó nőknél pedig 22 perc. Az állandó rohanás okozta gondok mellé felsorakoznak a megélhetési problémák, következésképpen már a második gyermek megszületése is kétségessé válik. Az Új Tükör legutóbbi számában Dolgossy Katalin Miből? című írásában köntörfalazás nélkül járja körül a gyermekeket nevelő családok tipikus problémáit. A huszonhat éves anya kilátástalannak ítéli meg helyzetüket. A Központi Statisztikai Hivatal főtanácsosa ugyan a számok világában él, mégis jól látja a növekvő megélhetési gondok következményeit. Néhány gimnazista úgy ítéli meg, hogy ez a világ nem gyerekeknek való. Meglehetősen lehangoló helyzetképet kaptunk a szerzőtől. Jó lenne megcáfolni, de amikorra újraolvasom a mondatot, miszerint hazánkban az átlagos fizetésből egy emberöltő alatt sem takarítható meg egy átlagos lakás ára, lemondok róla. — via—