Fejér Megyei Hírlap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-01 / 51. szám
EER MEGYEI HÍRLAP . i°aa. MÁRCIUS 1. KEDP Bésőséges ünnepség színhelye volt tegnap délután Székesfehérváron, a Fejér Megyei Hírlap Szerkesztősége, ahol a Fejér Megyei Lapkiadó Vállalat, a megyei lap, a Dunaújvárosi Hírlap és a két nagyüzemi lap, az Üst és a Videoton Híradó dolgozói köszöntötték Kátay Antalt, a megyei lapkiadó vállalat nyugállományba vonuló igazgatóját. Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára, a megyei pártbizottság nevében köszönte meg Kátay Antal több évtizedes szerkesztőségi és kiadóhivatali munkáját, Vágner Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat vezérigazgatója pedig eredményes gazdálkodói, ,lapterjesztői tevékenységét méltatta. Baranyi Pál, a Fejér Megyei Hírlap főszerkesztője, az újságírók, a pályatársak nevében köszöntötte Kátay Antalt. Ezt követően Vágner Ferenc vezérigazgató a megyei párt-végrehajtó bizottsággal egyetértésben átnyújtotta a kinevezési dokumentumot dr. Aradi Jánosnénak, a Fejér Megyei Lapkiadó Vállalat új igazgatójának és Schmid Margit főkönyvelőnek, sikereket kívánva további munkájukhoz. (Felvételünkön Kátay Antal átveszi a Hírlapkiadó Vállalat ajándékát) Fotó: Füst László Mezőföld Ipari Szövetkezet Egyszerűbb profit, nagyobb nyereség Az egyik legeredményesebb év volt az 1987-es a Mezőföld Ipari Szövetkezet gazdálkodásában, ami elsősorban az időben végrehajtó".!" szerkezetátalakításának köszönhető. . A sárbogárdi szövetkezet a korábbi években szinte mindennel foglalkozott, ami az ipari szövetkezeti kategóriába tartozhat, ám legfőbb tevékenységét a munkavédelmi kesztyűk varrása jelentette. De működött faipari és lakatos, valamint építőipari részlege is. A szövetkezet vezetősége időben észlelte, hogy csökkentenie kell a munkaigényes kesztyűgyártást és a több helyen működő varrodáiban más terméket kell gyártani, át is álltak divattáskák és szabadidőruhák készítésére. A faipari részleg korábbi közületi típusterrmékeit megszüntették és helyette egyedi termékeket gyártanak. Az építőipari részleg a régebbi szétszórt munkahelyek után csak egy vállalatnak, a Dunai Vasműnek dolgozik. Ezenkívül átszervezést hajtottak végre az improduktív munkakörökben: a dolgozók egy részét a termelésben foglalkoztatták és voltak, akiktől megváltak. A legfrissebb számítások szerint csupán ez utóbbi intézkedés több, mint egymillió forinttal javította az eredményességet tavaly — mondja Körösi József elnök. A vasipari részlegnek is a legnagyobb megrendelője a Dunai Vasmű, fenntartási eszközöket és belső szállítási konténereket gyártanak, de itt készülnek a kohókemence-ajtók is, valamint a mintavételnél használatos tölcsérek. Ezenkívül nyílászárókat gyárt a részleg közülieteknek és magánmegrendelőknek egyaránt. A lakatosrészleg árbevétele tavaly 25,3 millió forint volt. A faipari műhely egyedi nyílászárókat és beépített bútorokat készít, de gyártottak tavaly irodaberendezéseket is,, amelyeket általában takarékszövetkezeti fiókok vásároltak. A legnagyobb megrendelő az Égszöv szövetkezet és a Gorsium áfész volt 1987-ben. Az asztalosok több, mint hatmillió forintos árbevételt értek el A szövetkezet munkájában meghatározó a konfekciórészleg, amely négy telephelyen működik. Sárbogárdon 200 ezer pár kesztyűbélést varrtak a Pécsi Kesztyűgyárnak, a sárosdi varrodában munkavédelmi kesztyűket és divattáskákat gyártanak, előbbiből 400 ezer pár, az utóbbiból 80 ezer készült a Pevdi megrendelésére. Mezőfalván szintén divattáskákat gyártanak, tavaly 160 ezret. Abán készülnek a kétrészes szabadidőruhák, amelyekből tavaly a Rutex ipari szövetkezet 20 ezer garnitúrát rendelt. Fontos még a szövetkezet szolgáltató tevékenysége, amely elektromos motorok tekercselését, javítását végzi. Vállalnak ezenkívül szállítást és gép-, valamint építőeszköz kölcsönzést is Sárbogárdon. Mindezek alapján és az időben végrehajtott profiltisztítás eredményeként tavaly 89,4 milliós árbevételt ért el a szövetkezet, a nyeresége meghaladta a 12 milliót- p. a. Az asztalosműhely ajtókat, ablakokat gyárt az Égszövnek KORONA KÁRPITOSOK ÉS ÜGYES „HÁZI” BÚTORKÉSZÍTŐK FIGYELEM! X \ Szivacstábla 100x200 x 10 cm-es 1270,— 7' \ Szivacstábla 100 x 200 x 5 cm-es 635,— ( J V Szivacstábla 100 x 200 x 3 cm-es 360,— \j ) | v^Fehér lepedő 140 x 210 cm 120,— W ( \ Lakástextilbolt \( V ) SZÉKESFEHÉRVÁR, \V 'V / Liszt F. u. \V --------------- —/ 3654 Népi ellenőrök tanácskozása Móron a városi Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap délután ünnepi ülésen emlékezett meg a szervezet megalakításának harmincadik évfordulójáról. A megemlékezésen a bizottság tagjain kívül jelen voltak az alapítók, és több éve népi ellenőri munkát végzők, a város párt-, állami, társadalmi szervezeteinek és gazdasági egységeinek képviselői. Először dr. Blazsovszky Mercédesz, a NEB városi bizottságának elnöke köszöntőjében felidézte a népi ellenőrzés három évtizedes tevékenységének eredményeit főbb állomásait, vázolta a tapasztalatokat, és elismeréssel szólt az alapító elődök munkájáról. Az ünnepi ülésen —, amelyen részt vett Breznyánszky Gyuláné, a megyei NEB elnöke is — kitüntetéseket és jutalmakat adtak át. Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést vehetett át Mohácsi Jánosné és 30 éves népi ellenőri munkáért kapott elismerést Udvari Imre. A megemlékezésen elismerő oklevelet öten vehettek át, több évtizedes hozzáértő önzetlen munkájukért. 3. OLDAL Lesz-e új tavasz az Új Tavaszban? ASZÁLY ÉS VISZÁLY TÁCON Enyhén szólva is meglehetősen fagyos volt a hangulat a táci termelőszövetkezet zárszámadó küldöttgyűlésén, pedig már a munkahelyi tanácskozásokon megtudta mindenki az elszomorító hírt: a közös gazdaság több mint tízmillió forint veszteséggel zárta a múlt esztendőt. A hajdan jobb napokat is megélt (egyszer kiváló címmel is kitüntetett), harminc aranykoronás földeken gazdálkodó tsz nagyon nehéz helyzetbe került Bár saját erőből képes rendezni a tetemes mérleghiányt, tartalékait olyan mértékben ki kell merítenie, hogy innen már egyetlen lépést se tehet visszafelé, mert ott a szakadék .. . A küldöttgyűlésen többször elhangzott a kérdés, amit a táciak január közepe óta (csak ekkor derült ki pontosan a súlyos mérleghiány) gyakran feltesznek maguknak is: hogyan juthattak idáig? A bajok két alapvető oka — mondják — az aszály és a viszály. Semmi se sikerült A vezetőség őszintén önkritikus, de az elkövetett hibák alapos elemzését későbbre halasztó beszámolóját azzal kezdte Peres József tsz-elnök: még decemberben se látták a súlyos kudarcot, legfeljebb arra számítottak, hogy eredmény nélkül elvesztegettek egy esztendőt. Pedig akkor már nyilvánvaló, hogy a természet okozta veszteségek igen jelentősek. A kemény télben kifagyott 500 hektár repce. Mikor végre (elég későn) kitavaszodott, szántatlan volt 500 hektár kukoricatarló, amit a húsmarhák legelőjének hagytak meg. „Idegen” erőt kellett segítségül hívniuk, hogy mielőbb felszántsák ezt a területet. A későn szántott földben nem érezte jól magát a kukorica és a hiányosan kelt napraforgó sem. Az egyikből 4,5 millió, a másikból 4,4 millió forinttal kisebb értékű terményt takarítottak be, mint tervezték. A búzatermesztés vesztesége 1,3 millió forint volt. A leginkább pénzes növénynek számító zöldborsó se sikerült, mert a hirtelen jött júliusi forróságban gyorsan megérett a szem: a kiesés 6 millió forint, amiből csak egymilliót „hozott vissza” a szárazon kicsépelt borsó. A költségek megnőttek (főleg az idegenek által végzett munka miatt), összesen több mint ötmillió forinttal. A növénytermesztési főágazat (ami ennek a gazdaságnak tulajdonképpen egyetlen biztos tartópillére lehetne) pozíciója tavaly öszszesen 21 millió forinttal (!) romlott. Mindehhez hozzájön, hogy az állattenyésztés se váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A januári nagy hideg több mint 2 millió kiesést okozott. A jelentős legelőterületre alapozott, valamikor nagy reményekkel kialakított húsmarhatartás 4,4 millió veszteséget „termelt”. (Ez tulajdonképpen nem igazi veszteség a mérleget az billentette át a negatív oldalra, hogy ideterhelték a főágazat összes általános költségét mivel más állattartás nincs a közösben). Vita, torzsalkodás Mindeddig az aszályról, illetve jórészt a természetre fogható veszteségekről volt szó. Próbálják ezeket megérteni a táriak, csak elfogadni nem nagyon tudják, mondván, amit a küldöttgyűlés egyik felszólalója is megfogalmazott: aszály a megye más szövetkezeteiben is volt, mégis 25 meg 50 milliós nyereségekről ír az újság. Talán a viszály volt másutt kevesebb ... És így jutnak el a szövetkezet tagjai a másik fő hibaforráshoz, amiért részben magukat, de leginkább a vezetőket teszik felelőssé. Talán mert a munkahelyi tanácskozásokon már kiöntötték a szívüket, kiadták a mérgüket a küldöttgyűlésen nem alakult ki igazi vita. Inkább a vendégek, dr. Dudar István, a területi szövetség titkára, majd Milliner István, a megyei tanács vb, aztán Sági Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője beszélt azokról a hibákról, amiket az emberek, a vezetők követtek el, s amelyek csak ide vezethettek. A Teszöv titkára a három évvel ezelőtti közgyűlésre emlékeztetett, amikor ugyancsak fagyos volt a légkör, de akkor az emberek az új vetés tudásában, erejében bízva remélték, hogy „ezután másként lesz”. Sajnos, a viszály az új vezetést is megosztotta; a vita, a torzsalkodás vezetett a szakmai baklövésekhez is. A vezetőség beszámolója elismerte: „A vezetés egy-egy tagja sértőnek érezte, ha nem parancsolhatott, hanem az egységes álláspontot kellett képviselnie. Az elvtelen megalkuvás, a problémák elodázása, a felelősség áthárítása jellemezte a munkát. Demokratikus álarcba bújtatott önérdekek, hatalmi törekvések kerültek előtérbe, és ezeknek — sajnos — a vezetőség is áldozatul esett. Álproblémák megvitatásával töltöttük az időt, elvonva ezzel az energiát, a figyelmet a valós gondokról .. Nagy hiba volt... Súlyos szavak olyan hibákról, amelyek aztán milliós veszteségeket okoztak a termelésben, a gazdálkodásban. Az alacsony hatékonyság okait kutató 1986. évi közös vizsgálódás, elemzés tapasztalatait felemlegetve, a Teszöv titkára is, a megyei tanács vb osztályvezetője is szóvá tette a küldöttgyűlésen: nagy hiba volt például felszámolni a szövetkezet tejtermelő tehenészetét, azzal az indokkal, hogy egy veszteségforrást szüntetnek meg. (Nem csupán a meglévő teheneket adták ki lényegében ingyen a háztájiba, csupán azért, hogy az értékesített tej után a nagyüzemi felárat — literenként 2,90-et — a tsz kapja, hanem még vásároltak is kihelyezendő jószágot). Most hiányzik a pénz, amit a tej havonta hozna: a rendszeres kiadásokra felveendő üzemviteli hitel pedig drága, milliókkal növeli meg a kiadásokat. Veszendőbe megy egy sor olyan termék, amit a tehenészet takarmányként jól hasznosíthatna; hiányzik majd az istállótrágya is, a könyvelésben meg a „költségviselő hely”, amire a terhek egy részét ráírahatnák. Csak önerőből A pártalapszervezet, a párttagok felelősségére figyelmeztetett Sági Miklós, mert nem tették szóvá időben és határozottan a vezetésben meglévő, mindenki által tudott megosztottságot, nem akadályozták meg a viszályt. Most az a legfontosabb dolguk — mondta —, hogy bizalmat és felelősséget ébresszenek az emberekben, mert a jelenlegi nehéz helyzetből a szövetkezetnek önmagának kell kijutnia, jó vezetéssel, összehangolt, fegyelmezett munkával. (A táci tsz gondjaival azóta a Soponyával közös pártvezetőség is foglalkozott és javasolta, hogy az illetékes testület minősítse a választott és a kinevezett szakvezetők munkáját, alkalmasságát, állapítsa meg felelősségüket, szabja meg legfontosabb feladataikat. A tácisz ezt a nevet viseli: Új Tavasz. Csak remélni lehet, hogy valóban új tavasz köszönt már az idén erre a súlyos gondokkal terhelt közösségre. Fábián Ferenc Az ALBAKER Élelmiszerkereskedelmi és Vendéglátóipari Vállalat versenytárgyaláson kívül szerződéses üzemelésre mát 1988. április 1-től 1991. március 31-ig 3 éves időtartamra átadja az dr R4KFP 59. sz. AMIGÓ BÁRJÁT I. o. Szivár, dr. Koch László u. Az egység jellemző adatairól felvilágosítást a vállalat közgazdasági osztálya ad Székesfehérvár, Vörös Hadsereg út 8. sz. 3678 A Sárkeresztúri „Jóreménység” Mgtsz GYÁRT ÉS ELADÁSRA KÍNÁL BETONBÓL KÉSZÜLT 40/40/6 cm átmérőjű JÁRDALAPOT, 60/40/8 cm átmérőjű MEDERLAPOT és 40/40 cm méretű gyephézagos TÉRBURKOLÓT. Szállítási határidő pár nappal a rendelés után. Ügyintéző: Varga István, Pintér István. Telefon: Sárkeresztúr 5. Telex: 29-254, 2933