Fejér Megyei Hírlap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-05 / 55. szám

K'JIP MFGYFI HÍRLAP , 1988 MÁRCIUS 5. SZOMBAT Pályázati felhívás Az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága Oktatási Igazgató­sága az 1988./89-es tanévre pályázatot hirdet a pártiskola tanfolyamaira, illetve a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem tagozataira, tanfolyamaira az alábbiak szerint: 1. Pártiskolai tanfolyamok (elsősorban a párt- és a tömegszervezetek tisztségviselői­nek képzését, továbbképzését szolgálják) Képzés: 1 Alapfokú pártiskola (öthónapos nappali, vagy egyéves esti); 2. Középfokú pártiskola (egyéves nappali, vagy kétéves esti); 3. Propagandisták komplex alapképzése (hároméves esti). Továbbképzés: 1. Vezetők tematikus továbbképző tanfolyama (4—6 hetes); 2. Speciális továbbképző tanfolyamok (egyéves esti): — Politikai vezetés — pártmunka — Politikai szociológia és közvéleménykutatás — Politikai oktatás pedagógiája — Visszaemlékezés- és memoárgyűjtők felkészítője — MSZMP és az ifjúság 3. Céltanfolyamok: — Vitavezetés, vitamódszerek (3 napos) — Közéleti beszédünk (3 napos) — Párttaggá nevelés kérdései (5 napos) II. Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem (elsősorban az állami, gazdasági életben, tömegszerveze­tekben dolgozók, propagandisták, fiatalok, értelmiségiek továbbképzését szolgálja). Képzés: 1. MLEE általános tagozat (3 éves, esti) 2. MLEE szakosított tagozat (2 éves, esti): — Filozófia — Politikai gazdaságtan — A magyar társadalom és a magyarországi munkás­­mozgalom története — Nemzetközi munkásmozgalom története Továbbképés: 1. MLEE speciális továbbképző tanfolyamai (egyéves esti): — Politikai rendszerünk időszerű kérdései — Művelődéspolitika — Társadalmunk és az erkölcs — Bevezetés a marxista valláselméletbe — Gazdaságpolitika — A világgazdaság fejlődésének kérdései — Nemzetközi politika — Vezetési ismeretek — Politikai nevelés — Retorika — Deviáns viselkedésmódok szociológiája 51­2. önálló tanulás. A káderképző és -továbbképző tanfolyamo­kra azokat a párttagokat és pártonkívülieket várjuk, akik az egyes tan­folyamok követelményszintjének megfelelő felkészültség­gel rendelkeznek, akiknek a képzésére, továbbképzésére a közösségnek szüksége van, és akik érdeklődnek a marx­izmus-leninizmus elmélete, a politikai szervezetek gyakor­lata iránt. A jelentkezéshez szükséges kérdőíveket a munkahely szerinti illetékes pártszervezettől, vagy a városi és városi jogú pártbizottságoktól lehet beszerezni. A kitöltött kérdő­íveket — 1 db 4x4 cm-es fényképpel és 2 db bélyeggel el­látott, a jelentkező lakására címzett válaszborítékkal egy­ütt a városi, városi jogú pártbizottságokhoz kell eljuttatni 1988. április 8-ig. (Az 1988 89-es tanévre már az új formá­tumú jelentkezési lapok az érvényesek!) A jelentkezők felvételi beszélgetésen vesznek részt, amelynek célja ismertetni a választott tanfolyam temati­káját, az­­ott folyó munka jellegét, követelményeit és tá­jékozódni a jelentkezők politikai felkészültségéről, érdek­lődéséről. Tanfolyamaink hallgatója az lehet, akit munkahelyi pártszervezete, a munkaadója javasol és a felvételi köve­telményeknek megfelel. A tanév minden tagozaton szeptember 1-jétől a követ­kező év június 30-áig tart. A MLEE tanfolyamain a hallgatók tandíjat fizetnek, en­nek összege tanévenként: — MLEE általános tagozaton 300 Ft — MLEE szakosított tagozaton 500 Ft — MLEE speciális továbbképző tanfolyamain 600 Ft Az önálló tanulásban résztvevők a téma időtartamától függően tanulmányaik megkezdésekor 400—700 Ft konzu­­lensi díjat fizetnek. A pártiskolai tanfolyamok tandíjmentesek. A hallgatók tandíját és a felmerülő egyéb költségeket indokolt esetben a munkáltató az érvényes állami rendel­kezésekkel összhangban átvállalhatja. A tanulmányi kedvezmények mértékére az állami ren­delkezések az irányadók. Minden pártalapszervezethez eljuttattuk a „Tájékoztató a káderoktatás formáiról, 1988,89” című kiadványunkat, amely az általános tudnivalókat, a tanfolyamok céljait, tematikáit tartalmazza. Ezen túl azt is megjelöltük, hogy az egyes tanfolyamok elvégzését milyen pártmegbízatás­hoz, munkakörhöz ajánljuk, illetve milyen előképzettség szükséges az elvégzéséhez. Részletesebb felvilágosítást a városi, városi jogú párt­­bizottságoknál, valamint az oktatási igazgatóságon is kap­nak az érdeklődők. A jelentkezéseknek megfelelően a városokban, nagyköz­ségekben, nagyüzemekben indítunk csoportokat. Arról, hogy hol, milyen tematikájú kihelyezett tagozat indul, a városi, városi jogú pártbizottságok adnak felvilágosítást. A felvételi beszélgetések május 2—14-e között lesznek, erről a jelentkezőket értesítjük. A felvételi beszélgetés eredményéről június végén adunk tájékoztatást. MSZMP Fejér Megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága Művelődéspolitika „KÍNA MAI IPARMŰVÉSZETE" címmel nyílt kiállítás az Egri Megyei Művelődési Központban. A több ezer éves múltra visszatekintő népi iparművészet csodálatos alkotásai láthatók a kiállításon. Képeinken elefántcsont-szobrok imti(fotó) Kiegészítés Volt egyszer egy szakérettségi A Fejér Megyei Hírlap 1988. február 27-i számában megjelent „Volt egyszer egy szakérettségi” című cikk — bár a szakérettségi vitatha­tatlanul megérdemli a meg­emlékezést, hiszen egy sor nagyszerű szakembert adott hazánknak, s így megyénk­nek is — több téves megálla­pítást tartalmaz. Ez talán érthető is, mivel 1954 óta el­telt néhány esztendő, de ép­pen ez indokolja, hogy a le­írtak minél hitelesebbek le­gyenek, vagy a lehetőségek határán belül megközelítsék az igazságot. Sajnos, az el­múlt évtizedekben sokan, akik annak idején kiválóan végezték munkájukat a szak­­érettségin, már nincsenek az élők sorában. (Harza László a matematika, Cseh Antal a magyar—történelem, Környei Erzsébet a matematika, dr. Horváth Ernő a magyar— német szaktanárai). A kollégium csak 300 és nem 450 tanuló elhelyezésére adott lehetőséget, két éven keresztül én készítettem el a beosztást. Az­ első igazgató Beringer Emil volt. Krizsán Sándor, a mindenki Krizsán papája nagyszerű nevelői képességekkel rendelkezett, pedagógus volt, matematiká­ból és angol nyelvből korre­petált, párttitkár is volt Per­­kátán és ott halt meg. Thal­­wieser Katalin, a Katóka, adminisztrátorként kiválóan dolgozott. Beringer Emil után, Lovrek Károly lett az igazgató és ebben a minőség­ben irányított. Amennyiben neveket emle­getünk, mint akik munkáju­kat kiemelkedően végezték, a már soroltakon kívül, fel­tétlenül meg kell említenünk dr. Mohácsi Károly, dr. Jávor Ottó, dr. Farkas József, Szé­­nási Mihály, Várnai Tamás, Szabóki Pál és Liszt Pál ta­nárokat és volt még sok ki­váló óraadó tanár is. Megjegyezni kívánom, hogy nemcsak Székesfehér­váron állt munkáskáder a szakérettségi élén, hanem az ország más részén is. Az or­szág valamennyi akkori szakérettségis igazgatóit is­mertem, egyrészt az országos értekezleteken, másrészt a tapasztalatcseréken találkoz­tunk, személyes kapcsolatunk volt egymással, ezért merem állítani, hogy döntő többsé­gük a volt munkahelyén be­csületesen látta el feladatát, kiváló szakember volt. Ezért is kapták a megbízatást a szakérettségi vezetői poszt­ján. Az igaz, hogy többségük­nek nem volt pedagógus bi­­képesítése, de arra nem is volt feltétlenül szüksége, mert az igazgató mellett dol­gozott a tanfolyam vezetője, aki jól, vagy kitűnően felké­szült pedagógus volt és vé­gezte az oktatással kapcsola­tos minden teendőt. Székesfehérváron a tanfo­lyam vezetője dr. Petrusz Béla volt, aki később igaz­gató lett, akkor, amikor a volt igazgatók a kollégium vezetői lettek. Megjegyzem még azt is, hogy a hallgatók teljes ellá­tásban és havi ösztöndíjban, a nősek családi pótlékban is részesültek. Lovrek Károly A SZÍNHÁZ VILÁGA Balázs Béla-díjas fotómű­vész, Keleti Éva képeiből nyílik kiállítás hétfőn dél­után hat órakor Székesfehér­váron, az Építők Művelődési Házában. A művész eredeti szakmája vegyészmérnök, de a fotózást választotta hi­vatásának. Az MTI-ben dolgo­zott fotóriporterként, jelenleg az Új Tükör képszerkesztője. Gyűjteményes kiállításai voltak országszerte, egyéni kiállításon mutatkozott be Moszkvában, Berlinben, Var­sóban, Bécsben. 1987-ben megkapta az Érdemes mű­vész címet. Ol­DAL A könyv nem veszítheti el rangját Bicskén nemcsak kölcsönöznek Könyvtár. A polcokon so­rakoznak a könyvek, a könyvtári tag bemegy, kiköl­­csönzi amire szüksége van, otthon elolvassa, visszaviszi. Ez így szabályos. De hogy „szabálytalanul” mit tehet még egy könyvtár, arról Bicskén a gyermekkönyvtár­­ban sokat tudnak. A bicskei régi tanácsháza egy részét kapták meg tavaly szeptemberben a gyermek- és ifjúsági könyvek, leme­zek, azóta lakályosabb kör­nyezetben barátkozhatnak az ifjú olvasók a betűkkel.­­ A kölcsönzésen kívül számos ötlettel, állandó és altalmi programmal igyek­szünk a gyerekeket rendsze­res könyvtárlátogatóvá és olvasóvá nevelni — mondja Csizmadia Ferencné, aki ti­zenhét esztendeje dolgozik a bicskei Vajda János Könyvtárban és három éve vezetője a gyermekkönyvtár­nak. Sajnos, egyre kevesebbet olvasnak a gyerekek, hogy miért, azt most nem fesze­getjük. A felnőtteknek kell hát mindent megtenniük azért, hogy ez ne így legyen. A gyermekkönyvtárba isko­la, napközi után „csak úgy” is be-bejárnak most már a bicskei gyerekek, s ez igazán eredmény. Az állandó programok kö­zött szerepelnek a napközis foglalkozások — jobbára az alsó tagozatosoknak, ame­lyek játékos mesedélutánok, vetélkedők a meseszobában. A szőnyegre dobott tarka párnákon ücsörögnek a gye­rekek, a falon színes, kedves rajzok teszik még barátsá­gosabbá a helyiséget. Az 1- es számú általános iskola rajzszakkörösei festették nagy buzgalommal a meseje­leneteket. — Mindig pedagógus sze­rettem volna lenni — moso­lyog Csizmadia Ferencné. •— Itt kicsit annak érezhetem magam. A könyvtári órákat beépítik az iskola tantervébe is. Magyar, olvasás, környe­zetismereti foglalkozásokat tartunk, amelyben kolléga­nőm, Tamás Irén lelkes tá­mogatóm. ő könyvtártechni­kus, nagyon ért az idelátoga­­­tók nyelvén. A Töprengő fej­törő játékunk havonta új és új kérdésekkel várja az ér­deklődőket. A gimnazisták könyvtári fakultációs órái közül a gyermekkönyvtárra is jut idő. A sok szép dolog mellett természetesen van panasz is. S mint mindenütt: kevés a pénz, összesen hatezer kö­tet könyv van, s ehhez ki­emelkedően sok olvasó: 743 általános iskolás. Jobbára alsósok. Talán csak ők hisz­nek igazán az írott betű va­rázsában? A nagyobbak le­xikonokban kutatnak, köte­lező olvasmányokat kölcsö­nöznek, a tantárgyakhoz szo­rosabban kapcsolódó anya­gokat keresnek. — A városi könyvtár ke­belébe tartozunk mi, a csab­­di, a óbaroki, a bicskei kert­városi és a Petőfi emlék­­könyvtár. Mindannyiunk­nak összesen 150 ezer forint kerül évente könyvvásárlás­ra, a gyermekkönyvtárnak ebből 26 ezer forint jutott tavaly — komorul el kissé Csizmadia Ferencné —, s eb­ből csak a­­legszükségeseb­bekre futja. A száznyolcvan forintos, szép kiállítású me­sekönyvből legföljebb egy­két példányt vehetünk, pe­dig több kellene. Egy lemezjátszójuk és egy fekete-fehér televíziójuk van, vetítő nincs. Tavaly csak tíz lemezt tudtak ven­ni. Mindkét bicskei általános iskolában járnak a tanulók számítógépes fakultációra, ezekhez is alig akad a könyvtárban könyv. Mindez­zel együtt a bicskei területen ez a legjobb gyermekkönyv­tár — különösen munkáját tekintve. A majdnem ezer beiratko­zott gyermekek ízléséről ér­deklődöm, a kedvenceket so­­rolja Csizmadia Ferencné. — A Búvár- zsebkönyvek igen népszerűek, a külföldi gyermek- és ifjúsági műve­ket tartalmazó Piknik-soro­zat is, s a kalandosak közül most Fehér Tibor Rhonoszi lovagja a sztár. Versét, in­dián történeteket ritkán kér­nek, a fantasztikusok is le­tűnőben vannak, Nemere Istvánt kivéve. A verseket csak a kicsik kedvelik. Az újságok, folyóiratok közül a német nyelvű Micky Maust forgatják a színes rajzok miatt. Az iskolákkal igen jó kap­csolatban áll a gyermek­­könyvtár, örsi foglalkozáso­kat, egészségnevelési előadá­sokat, rendhagyó irodalom­órákat, író-olvasó találkozó­kat szerveznek — többször jeles vendégekkel. Nyáron mesetáborba készülnek, ami tavaly is igen jól sikerült. Sajnos, jutalomkönyvekre, ajándékokra, a vetélkedők nyerteseinek szerény jutal­mazására éppen csak zsúr­­ran-cseppen egy kis pénz A beszélgetés végén kör­bejárom a néhány helyisé­get. A könyvek mellett raj­zok, a gyerekek által gyűj­tött képeslapokból, szalvé­tákból készített mini-kiállí­tás színesíti az olvasótermet, s mindenütt a jól eligazító könyvtári jelzések. Tévé, videó, képregény, mozi — érdekes dolgok. De a könyv soha nem veszítheti el a rangját. A bicskei gyer­mekkönyvtárban ezért lega­lábbis mindent megtesznek. Zsohár Melinda

Next