Fejér Megyei Hírlap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

FEJÉR MEGYEI ( «)* | NAGYRA NŐJENEK A FÁK! ^ mtm\+ mm I « ■ W I ■ ■■■ |­­------------------------------­——— 8 H ■ | lg (----------------------------------------\ ÁRCSÖKKENTÉS, SAJÁT ERŐFORRÁSBÓL | | | Péntek ■onttem iff Ifi pglqBEw JO& IES 1988. április 1. TUDÓSÍTÓINK JELENTIK SUB ‘ XLIV. évfolyam ’ gggj| L'Jf,..,--yr | ■ H' | "H 78. szám HALÁLOS ÉLETJÁTÉKOK • Ára: 1,86 Ft V .................. M / l J A piacról élünk? Tőlem ne kérje ezentúl senki, hogy ingyen dolgoz­zak — fakad ki ingerülten is­merősöm, amikor valamely társadalmi munkaakció ke­rül szóba beszélgetésünk közben. — Megfizetem az adómat, érjék be azzal! Pénzt kell keressek a szabadidőm­ben is, épp eléggé magasak az árak, és hát­­ mindnyá­jan a piacról élünk. Várja, meghökkenek majd indulatos szavain. S ő lepő­dik meg, mikor csöndesen annyit válaszolok: Igaza van, ez a magánügye. Ezt mind­annyiunknak a saját lelkiis­meretével kell elintéznie. Mentegetőzni kezd, hogy „nem úgy gondolta ", restetti is, hogy kiszaladt a száján, csak hát,sok a gond. Bizony, mondom, a leg­többünknek sok a gondja. S általában azoknak sok, akik nem tartozunk a­­virilisták , a legtöbb adót fizető állam­­polgárok közé. Az is érthető, hogy az adófizetők ezentúl magabiztosabban kérik majd számon képviselőjüktől, vá­lasztóke­rleti tanácstagjuk­ra­, miképp gazdálkodik az állam, a helyi tanács a kö­zösség pénzével. Választó­­polgári joga, persze, mind­­egy­iüknek megvolt eddig is a közpénzek sorsának figye­lemmel kísérésére, csak épp nem érződött annyira, mint most, hogy a közpénz a mi pénzünk is. Igen, a dolgok most vilá­gosabban körvonalazódnak előttünk. Most már nehezeb­ben mondjuk, „adjon a ta­nács” erre is, amarra is. Ag­godalmas figyelemmel kísér­jük, eléggé megfontoltan döntenek-e képviseletünkben az erre hivatott választott testületek, a legszükségeseb­bekre fordítják-e valóban a közpénzt? Amiképp az álla­mi, avagy a munkahelyi közös vagyon pazarlása is egyre többünknek kezd fájni, s nem legyintünk rá, hogy „nem a mienket szórják". A közösségi felelősségtu­datot tehát szerintem, nem gyöngítheti, ellenkezőleg: erősítenie kell ennek az új állampolgári szituációnak, amelyben élünk. És ennek az erősödő kö­zösségi lelkiismeretnek osz­latnia kéne mindenütt az ön­zést, a rövidlátó elzárkózást saját személyes gondjaink közé. Mert a közösség ügyei iránt való érdeklődésünk hí­ján a társadalom atomjaira hullna. Elvégre, ha senki nem „vesződne" közös gond­jainkkal, az értünk, tagjaiért szervezett közösség ugyanúgy működésképtelenné válhat, mint egy akármi tökéletes, de megolajozatlanul előbb­utóbb elakadó gépezet. Nem, ezt még egy olyan állam pol­gárai sem engedhetnék meg tartósan maguknak, akik, szerencséjükre, jobban élnek a piacról, pontosabban a vi­lágpiacról. Arról már nem is szólva, h­ogy nekünk, akiknek fontos és értékes a tudat, hogy kö­zösségi társadalomban élünk, igazán illenék is rendelkez­nünk ennyi demokrácia­igénnyel, s ennyi erkölcsi tar­tással. Mekis János Ma tíz éve nyitott a Fehérvár Áruház Javította az ellátást, a vásárlás körülményeit Nagy várakozás után, és még nagyobb tömeg jelenlétében, ma tíz esztendeje, hogy megnyitotta kapuit a vásárlók előtt a Fehérvár Áruház. Talán véletlen egybeesés, de méltó a ju­bileumhoz, hogy éppen az évfordulóra való készülődés nap­jaiban számolt be az áruház „lakosság­ellátó tevékenységé­ről”, a munka továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokról a megyei tanács végrehajtó bizottságának Halász János igaz­gató. Igazán eredményes tíz esz­tendőről adhatott számot. A megfogalmazás, hogy az áru­ház tevékenysége e tíz év alatt „dinamikusan fejlő­dött", jó néhány szám is­meretében szerénynek tűn­­het. Az árbevétel majdnem megháromszorozódott, vagy­is­ az első év 610 millió fo­rintjáról 1,7 milliárd forintra nőtt. Volt olyan évük, ami­kor a forgalom több mint egynegyedével nőtt. Az ered­mény növekedése látványos: az első teljes esztendőhöz, 1979-hez mérten tavaly hu­­szonnyolcszoros volt a mér­leg szerinti nyereségük. Megdolgoztak érte. Az igazgató tájékoztatója hang­súlyozta: a ruházati cikkek forgalmazásában elsődleges céljuk mindenkor a kereslet­hez jól igazodó választék megteremtése volt. Sajnos, nem mindig sikerült ezt ma­radéktalanul megvalósítani, de a hiánycikkek számát csökkentendő, főleg az im­port és a termelői kapcsola­tok szélesítésére törekedtek. Időnként gondot jelentett a termékek minősége, de a fo­gyasztók érdekének védel­mében vállalták a vitát, a konfliktust a szállítókkal. A szakma divatérzékenysége, a magánszektor térhódítása to­vábbra is rugalmas beszer­zési politikát követel meg az áruháztól. Annak ellenére, hogy a forgalmon belül nőtt az iparcikkek aránya, ebben a szakmában volt leginkább in­gadozó az ellátás. Az igen A jubileumi héten különböző akciókkal, programokkal kedveskedett vásárlóinak az áruház. Felvételünk a szerda délutáni „kóstolón” készült, ahol a Hungarovin alacsony alkoholtartalmú üdítő italai­val ismerkedhettek a vásár­lók Fotó: Fási László nyék változásához alkalmaz­kodva, a beszerzési források bővítésével, különböző ak­ciókkal igyekeztek kielégíteni a keresletet. (Főleg a háztar­tási munkát megkönnyítő ké­szülékek, a szabadidő hasz­nos eltöltését segítő, a magas színvonalú szórakoztatóipari, és a magánerős építkezéshez szükséges termékek, a me­zőgazdasági kisgépek iránt nőtt meg a kereslet.) A rend­szeresen megtartott különbö­ző vásárok, az országos ha­táskörű reklámakciók szép sikereket hoztak az áruház­­nak, és jelentős kedvezmé­nyekhez juttatták a vásárló-­­­kát. Az igazgató tájékoztatójá­hoz fűzött kiegészítésben Tóth Károly, a megyei ta­nács vb kereskedelmi osztá­lyának vezetője kiemelte: az áruház­ üzletpolitikája, áru­forgalmi munkája javította a megyében az áruellátást és a vásárlás körülményeit. Évek óta a Fehérvár Áruház a me­gye áruforgalmából 6,5—7,5 százalékkal részesül. Székes­­fehérvár ellátásából 17—19 százalékkal. Sajnos, az áru­forgalomban vállalt rész­aránya az utóbbi néhány év­ben visszaesett, ami azzal van összefüggésben, hogy más forgalmazók gyorsabban bővítették hálózatukat. (A megye bolti alapterületéből a Fehérvár Áruház aránya 5,5 százalékról 4,7 százalékra, Székesfehérváréból 17 száza­lékról 14,5 százalékra csök­kent.) Az áruház fejlesztésének lehetőségei a szó valódi értel­mében behatároltak. A vb osztályvezetőjének vélemé­nye szerint indokolt az áru­ház 2-3 ezer négyzetméter­rel történő bővítése. Bár az áruház növekvő nyereségéből a visszamaradó hányad csök­ken, a bővítésre évek óta ké­szül. Terveik megvalósításá­hoz azonban a megyeszék­hely vezetőinek megértése, segítsége is szükséges. A vég­rehajtó bizottság ülésén Kovács György, a Mészöv elnöke is kérte: a tanács tá­mogassa az azonnali bőví­tést, aminek ellenében a szö­vetkezeti mozgalom később a Lenin városrészben kialakí­tandó „kereskedelmi köz­pont” építésében is részt vesz.­ ­F) ÚJ VÍZVÉDELMI LABORATÓRIUM, a környezet, de különösen a vizek védelme érdeké­ben a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság központjában, Székesfehérváron létrehozták a dunántúli regionális laboratóriumot. Ez a laboratórium gyűjti össze a Dunántúlon lévő mintavételi helyek vizsgálati anyagát, és végzi el az ellenőrzését (Fotó: Rabáczy szilárd) I LEVÉLTÁR | LEVÉLTÁR Lesz még jobb év is... A megyei Tszker bizakodik Rész-igazgatótanácsi ülést tartott tegnap délelőtt Székesfe­hérváron a Tszker Székesfehérvári Területi Központja. A rendezvényen Varjas Gyula, a területi bizottság elnöke kö­szöntötte a résztvevőket. Ezután Zombori Antal, a Tszker igazgatóhelyettese beszélt a tsz-ek értékesítő, beszerző és szolgáltató, közös vállalatának tavalyi eredményeiről. Elmondta, hogy a közös vállalat 22 milliárdos összes forgalmából tavaly 468­­ mil­lió forint volt a tiszta nyere­ség. Ez is bizonyítja, hogy a Tszker nem elsősorban a nagy forgalmazási jutalékra törekszik. A vállalat saját vagyona így is 23 százalék­kal gyarapodott, elsősorban azért, mert a kereskedelmi bankokkal kölcsönösen elő­nyös üzleteket kötöttek. A területi központ igazga­tója, Németh Károly, nem tudott ilyen sikeres évről számot adni. Ahogyan önkri­tikusan és jövőbe mutató terveik lényegét megfogal­mazta: a székesfehérvári te­rületi központ Fejér megye adottságait tekintve nincs azon a helyen, melyet mű­ködési lehetőségeinek leg­jobb kihasználása lehetővé tenne. Ennek érdekében ja­vítottak a személyi feltétele­ken, és szorosabbra szeret­nék fűzni kapcsolataikat az 53 partner termelőszövetke­zettel. A területi központ szakági nyeresége hárommillió forint felett alakult, melyből 1 mil­lió 650 ezer forintot osztot­tak vissza a tagszövetkeze­teknek. Az idei terveket részletez­ve elmondta, hogy elsősor­ban továbbra is­ a hagyom­á­­nyos mezőgazdasági termé­kek forgalmazásával kíván­nak foglalkozni, s a partneri kapcsolatok elmélyüléséből következően bíznak a forga­lom növekedésében. Sokat várnak továbbá a létesítendő kereskedőház megalapításá­tól, melyhez elengedhetetle­nül szükséges a partnerek tő­keállományának növelése. A fórum új területi bizott­ságot választott, melynek el­nöke Szabó Dezső lovasberé­­n­yi tsz-elnök lett, tagjainak pedig Wanderer Jánost, Ba­logh Györgyöt, Jakab Ist­vánt és dr. Bódizs Tamást választották. G. G. Úttörővezetők tanácskozása A művelődés rangját növelő kezdeményezések A Magyar Úttörők Szövetsége Fejér Megyei Elnöksége az idén is megszervezte az úttörővezetők éves felkészítését az 1988—89-es mozgalmi évre. A tegnapi tanácskozáson, melyet az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósá­gán tartottak. A megjelenteket Sajtos Katalin, a Magyar Úttörők Szövetsége Fejér megyei elnöke köszöntötte. Az egész napos programot Nagy Jenő, az MSZMP me­gyei bizottsága titkárának elő­adása nyitotta meg. A belpo­litikai tájékoztatójában töb­bek között szólt a megújulás, a kibontakozás fontosságá­ról, és arról, hogy a kor­mányprogram megvalósítá­sáért a felelősség közös. A végrehajtásban a fiatalokkal foglalkozó pedagógusokra éppúgy számítanak, mint a kezük alatt növekvő, min­denre fogékony ifjúságra. Az 1987—88-as mozgalmi évet értékelte Sajtos Katalin megyei úttörőelnök. A ne­hezedő körülmények miatt a mozgalmi munka feltételei is romlottak. A pedagógusok közérzetét meghatározza, hogy úgy érzik, továbbra sem becsülik meg kellően mun­kájukat, megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésben nem részesülnek. A megyei elnökség mun­kamódszerének, munkastílu­sának erősítésével javult a testületen belüli munka. A szakbizottságok tevékenysé­ge, a rendezvények színvona­la emelkedett, sok a jó kez­deményezés. A munkaprogram megfo­galmazta, hogy továbbra is a gyerekek igényeire, érdeklő­désére, alkotókedvére kíván­nak építeni. Erősíteni akar­ják az érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységü­ket. A MUSZ Fejér megyei elnöksége, a megyei és váro­si elnökséggel közösen, az úttörőcsapatoknak feladat­ként határozta meg, hogy fordítsanak nagyobb figyel­met a társadalmi és közéleti részvételre, az egészséges életmódra, a tanulóifjúság testi, lelki fejlődésére, a mű­velődés rangját növelő kez­deményezésekre, a társa­dalmilag hasznos munkára nevelésre. Az úttörővezetők ezután fórumon vettek részt, ahol Friss Péter, a MUSZ Orszá­gos Titkárságának titkára válaszolt az úttörőmozgalom időszerű kérdéseire. A délutáni programon az 1988—89-es mozgalmi év fő feladataival, a rendezvény­kínálattal és a tervezés új rendjével ismerkedtek meg a résztvevők. A kibővített me­gyei szakbizottsági ülésen ja­vaslatok hangzottak el a szakbizottsági munkatervek kialakítására. — Orbán —

Next