Fejér Megyei Hírlap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-06 / 107. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1988 MÁJUS 6. PÉNTEK Telekisek, petőfisek Csurgó, Diákszínészek Csokonai nyomdokában Csurgó, ez a délnyugatmagyarországi városka (státusát tekintve valójában csak városi jogú nagyközség), minden második évben az országos érdeklődés középpontjába kerül, mivel ilyen időközökben rendezik meg az országos Csokonai diákszínjátszó napokat. Az idén, május elején, tizenegyedik alkalommal. A fesztivál keretében az ország legjobbjai adhattak ízelítőt a diákszínjátszás friss és eleven életéből. Tizenöt diákszínjátszó együttes és egy nyugatnémet vendégtársulat mutatta be érdekesnél érdekesebb műsorát." A színpadra kerülő témák és a színvonal igen változatos volt. Osztatlan sikert aratott az első díjas soproni Széchenyi gimnázium diákszínpada Szabó Miklós Vörse című művével, amely egy olvasni megtanulni képtelen nebuló magasba ívelő pályáját, egy országra kiterjedő tévésztárságát mutatja be a KÖZVÉLEMÉNY és a HIVATAL humoros csetlés-botlásai és konzumhadovái közepette. A boldog szülők végül a nebuló lelki igényeit is visszasorvasztják, hogy akadály nélkül áradjon rá a népszerűség. Remek élcelődéseket, sőt szatírákat láthattunk társadalmunk múltbéli vagy éppenséggel jelenkori viszszásságairól. A szatíra, a burleszk, a parabola mellett, a lírai felhangokat pengető darabok sem kerültek — szerencsére — háttérbe. Megyénket két diákszínjátszó együttes képviselte sikeresen. A sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium diákjai, Leszkovszki Albin ■ tanár szakavatott rendezésében, Petőfi János vitézét mutatták be nagy művészi erővel és líraisággal. A minden tekintetben jeles produkciót a zsűri méltán jutalmazta a második hellyel. A székesfehérvári Teleki Blanka Gimmázium diákszínpada. Kóbor Istvánné tanár rendezésében a gimnázium két diákszervezőjének, Somos Ákosnak és Somos Zoltánnak a művét mutatta be nagy közönségsikerrel A diák tragédiája címmel. A mű egyáltalán nem szolgai parafrázisa Madách művének. A diákszerzők szellemesen és sziporkázva vezetik végig hőseiket — a ,,szivaremberpár’-t — a modern és sokszor zavaros tudásszerzés furfangos labirintusán, hogy végül, ébredésük után, belépjenek a GIMNÁZIUM sok szenvedést árasztó, félélmentes világába, ahol a mottó. ..Hozsánna a Rációnak. Hozsánna az Észnek. Hozsánna a Kétneevertnek, és a naev Egésznek !*! A telekisek egy másik produkciójukért Peterdi Pálkülöndíjat kaptak. Mind a fesztivál indulójának (Ratkó József: Egy ágyon egy kenyéren), mind Petőfi Színészdalának — mindkettő Lőrincz Kálmán megzenésítésében — lírai dallama sokáig fog még viszszacsengeni a résztvevők fülében. Megszívlelendők Máté Lajosnak, a zsűri elnökének a szavai: „És taps azoknak, akik még kultúrával foglalkoznak Magyarországon”. Valóban elismerő taps illeti mind a felkészítő tanárokat, mind a lelkesedni tudó diákokat. Dienes Ottó Weiner Leó Kamarazenekar Hangverseny az István Teremben A Weiner Leó Kamarazenekar neve talán nem cseng ismeretlenül a fehérvári hangversenylátogatók fülének. Áprilisban hanglemezfelvételük miatt elmaradt koncertjükre hétfőn, május kilencedikén este hét órakor kerül sor Székesfehérváron, az István Teremben. A zenekar nemrégiben alakult, a szegedi tanárképző főiskola, a konzervatórium művésztanáraiból, vezetőjük Weninger Richárd. Hétfői műsorukban Mozart D-dúr divertimentóját, Schubert Rondóját, Ránki György Arisztophanész szvitjét, Britten Simple Symphon című művét és Weiner divertimentóját adják elő. Közreműködik Szecsődi Ferenc (hegedű). Ismét megnyitotta kapuit az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, amely tavaly mintegy 200 ezer hazai és külföldi turistát fogadott (MTI-fotó : Tóth Béla) Művelődéspolitika Kunok a Mezőföldön Régészeti kiállítás az Intercisa Múzeumban Kunok a Mezőföldön címmel időszakos kiállítás látható a dunaújvárosi Intercisa Múzeumban. A bemutatón a Perkátán folytatott régészeti feltárás eddigi eredményeit tárják a látogatók elé. Az emeleti kiállítóteremben országosan is nagy jelentőségű leleteket őriznek a vitrinek: a XII. század utolsó negyedétől a XV. század elejéig terjedő időszak ékszerei, pártadíszei, különféle használati tárgyai a perkátai kun szállás feltárása során kerültek elő. Perkátán a Kőhalmi-dűlőiben 1986 óta folyik az a kutatás, amelynek során a mezőföldi kun szállások egyikére, a középkori oklevelekből ismert Perkáta maradványaira bukkantak a régészek. A feltárásokat Hatházi Gábor, az István Király Múzeum régésze vezette, akinek egyébként szívügye a középkori kun kérdés, régóta kutatja az erre vonatkozó adatokat. A leleteket az Intercisa Múzeum restaurátorai készítették el a kiállításra. Különös érzés találkozni a gondosan restaurált leletanyaggal, amelynek nagy részét az ásatások alkalmával láttam először. A csillogó üveglapok alatti kincsek az évszázadokkal ezelőtti múltat idézik. Az aprólékos gonddal díszített ékszerek, a mindennapi élet fontos eszközei — kések, borotvák, tűtartók — sok-sok gondolatot ébresztenek. Kérdések fogalmazódnak meg a, emberben a finom vonalú díszítéseket szemlélve, s nem kevés megilletődöttséggel nyugtázzuk, hogy mindez szűkebb pátriánkban, a megyénkben került elő. A mai Kis- és Nagykunság területén kívül, a Mezőföldön is éltek kunok a középkorban. Megyénk délkeleti részén a tizenöt faluból álló kun településcsoport — a Hantos-Szék — többek közt Sárosdot, Jakabszállást, Hantost, Perkátát, Újszállást (a mai Mezőfalva), Előszállást, és Karácsonyszállást (a mai Nagykarácsony) foglalta magában. A perkátai kunok szállása mocsarakból övezett, szigetszerű dombra települt. A falu északi felén, a legmagasabb ponton állt a templom és ezt vette körül a temető. Az ásatások során több száz sírt tártak fel a régészek, s a munka folyamán derült ki, hogy magyar előzményei is vannak a kun temetőnek. Több sírból is előkerültek olyan hajkarikák, amelyek az Árpád-kori ma■gyarság legjellemzőbb ékszerei közé tartoztak. Az egykori házak helyén talált cserepek zöme is az Árpádkorból (a XI—XIII. sz.) való. Az itt talált néhány románkori kőfaragvány töredékeiből ítélve, a templom is ekkor épülhetett. A település azonban a tatárjárás idején teljesen elpusztult, s az elnéptelenedett birtokot a XIII. század végén adta a király a kunoknak. A leletek azt bizonyítják, hogy a temetőt a XIII. század utolsó harmadában kezdték újra használni, s a XV. századig temetkeztek ezen a helyen. A Kőhalmidűlői temetkezőhely a kun beolvadás, a feudalizálódás legérdekesebb, átmeneti korszakában működött. A feltárás leletei jól mutatják a beolvadási folyamatot, amelynek során a keleti hagyományok és a helyi magyar elemek sajátos keverékkultúrává ötvöződnek. A kunok újjáépítik a lerombolt templomot, s halottaikat keresztény módjára temetik el. Az egykorú magyar temetőkhöz képest jóval gazdagabb leletanyag jellemzi a sírokat. Különösen a nőknél és gyermekeknél tűnik ez ki, akiket a keresztény felfogással ellentétben teljes pompában, felékszerezve temettek el. A női sírok kiemelkedő jelentőségű ékszerei, azok a bizánci eredetű gömbös fülbevalók, amelyeket ebből a korszakból, főleg balkáni és dél-oroszországi területekről ismerünk. Magyarországi megjelenésüket nagy valószínűséggel köthetjük a kunokhoz. Legtöbb esetben ott találjuk halottaik mellett a legfontosabb használati tárgyaikat: késeket, borotvákat, tűtartókat, félbevágott halotti pénzt. A perkátai ásatások gazdag leletanyagát voltaképpen a régmúlt temetkezési szokásainak köszönhetjük. (A dunaújvárosi kiállítás június végéig tekinthető meg.) — virágh — Június 18-24 között Film- és videóklubvezetői tanfolyam A Fejér Megyei Moziüzemi Vállalat, a Magyar Filmklubok Szövetsége és a megyei tanács vb ifjúsági és sportosztálya segítségére támaszkodva, a nyáron először indít olyan klubvezetői tanfolyamot, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a film és a video mai lehetőségeire. Felhasználva a klubmozgalomban rejlő közösségformáló erőt, a tanfolyam olyan alapismereteket kíván megújítani, amely bátorítja a leendő film- és videoklub vezetőket a különböző programok indításában és lebonyolításában. A tanfolyam programját úgy tervezték, hogy kiemelt hangsúlyt kapjanak benne a legkedveltebb filmtípusok, emellett az iskolai filmesztétikai oktatáshoz is szeretnének segítséget nyújtani, és nem hanyagolják el a ma különösen szép eredményeket felmutató dokumentumfilm szerepét sem. A szervezők a tanfolyamra invitálják azokat a pedagógusokat, közművelődési munkatársakat, egyesületi tagokat, akik élni kívánnak a film szemléletformáló és informatív lehetőségeivel, mélyíteni szeretnék ismereteiket, vagy egyszerűen csak kíváncsiak. Az egyhetes, június 18- ától 24-éig tartó tanfolyam végén a résztvevőknek „ideiglenes film- és videoklubvezetői igazolványt” adnak. A tanfolyamra a jelentkezési lap kitöltésével és a részvételi díj befizetésével május 20-áig lehet jelentkezni a moziüzemi vállalat címén (3000 Székesfehérvár, Szabadságharcos út 5.) Varkoly László festőművész kiállítása tegnap nyílt meg Székesfehérváron, a Velinszky László Ifjúsági és Úttörőházban. Az alkotások június 30-ig tekinthetők meg A Radnóti Színpad és a Dunaújvárosi Bemutatószínpad közös produkcióját láthatta a fehérvári közönség csütörtökön este a Pelikán Teremben. Sam Shepard színművét, A szerelem bolondját Verebes István rendezte, szereplők voltak: Takács Katalin, Nagy Sándor Tamás, Bozóky István és Kelemen Csaba (Fotó: Kabáczy Szilárd) 5 QLCAi. Érettségik: május 16-tól Május 16-án kezdődnek az idei érettségi vizsgák a középiskolák nappali tagozatain: a gimnáziumokban mintegy 25 200, a szakközépiskolákban csaknem 31 ezer diák ad számot tudásáról, a négy év alatt elsajátított ismeretekről. Az első napon a magyar nyelv és irodalomból írásbeliznek a diákok, a többi tárgy írásbeli vizsgáit az ezt követő napokon — május 20-ig — tartják meg. A közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgák május 23— 24-én lesznek, a szóbeli érettségik pedig június 9. és június 22. között zajlanak le. A gimnáziumokban a tanulók magyar nyelv és irodalomból, valamint idegen nyelvből írásban és szóban is vizsgáznak, matematikából csak írásbeli, történelemből csak szóbeli vizsga lesz. Az ötödik érettségi tárgy — a diákok választása szerint — ezúttal is sokféle lehet, például fizika, kémia, biológia, földrajz, technika, idegen nyelv, vagy valamelyik gyakorlati fakultatív tantárgy. Valamennyi szakközépiskolai tanuló köteles magyar nyelv és irodalomból írásbeli és szóbeli, történelemből szóbeli vizsgát tenni. Szaktól függően kötelező vizsgatárgy a matematika, a fizika, a biológia, az idegen nyelv, s valamennyiükszámára kötelező a vizsgázás a szakmai elméleti vizsgatárgyból. A Művelődési Minisztériumban elmondták: az idei érettségik követelményeit, illetve a vizsgaeljárást illetően a korábbiakhoz képest nem lesz változás. Mint ismeretes, az elmúlt évtől azok a diákok, akiknek a középiskolában tanult idegen nyelvből középfokú vagy felsőfokú állami nyelvvizsgájuk van, e tárgyból érettségi vizsga nélkül jeles minősítést kapnak. Elsősorban a munkába állást érinti az az ugyancsak az elmúlt évtől érvényes változás, hogy a középiskola I—IV. osztályának eredményes befejezése — érettségi nélkül — immár nem jelent középiskolai végzettséget, tehát megszűnt a végbizonyítvány kiadásának lehetősége.. A minisztériumban egyébként külön munkacsoport foglalkozik az érettségi korszerűsítésével kapcsolatos feladatokkal. Vörösmarty Mihály megyei szavalóverseny A székesfehérvári Vörösmarty Mihály Általános Iskola kezdeményezésére és részvételével a Hazafias Népfront Fejér Megyei Elnöksége, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, a Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya, a TIT Fejér Megyei Szervezete irodalmi szakosztálya, valamint a pedagógiai intézet vers- és prózamondó versenyt hirdet általános, valamint középiskolás fiatalok számára, 1988. december 1-jére, Vörösmarty Mihály születésnapjára. A verseny célja Vörösmarty Mihály emlékének ápolása, költészetének megismertetése, hazafiságának példaképül állítása. A versenyre az iskolák egy-egy tanulója nevezhet. A résztvevő két Vörösmartyverssel, s egy XX. századi magyar költő vagy prózaíró művével szerepelhet. (A jelentkezési lapon tüntessék fel az előadandó műveket.) Az iskolák házi versenyeken válasszák ki a legjobbakat. A nevezéseket 1988. október 20. küldjék meg a jelentkezők a Vörösmarty Általános Iskola címére. (Székesfehérvár, Ligetsor 8000)