Fejér Megyei Hírlap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-01 / 209. szám
1 Gazdaság-és társadalompolitika^^^^^^^^^^^^^|j javult a vállalat gazdálkodása, de maradt a bizonytalanság Mától új bányaüzem termelványén (Folytatás az első oldalról) tik az állami támogatást. Ha ez nincs — állítja és számokkal igazolja Vas László vezérigazgató és dr. Csiszár István gazdasági vezérigazgató-helyettes — teljesítik év végére a szanálási szerződésben előírt, illetve vállalt pénzügyi feltételeket. Az idei befizetéseik révén másfél milliárd forinttal csökkentették adósságukat. A 385 millió forintból is 291,4 millió forintot visszafizettek, így az év első hét hónapjának vállalati pénzügyi egyenlege 20,6 millió forint hiányt mutat. A nagyegyházi bányaüzem az első hét hónapban 454 000 tonna nyersszenet termelt, s ebből — mosás után — 253 ezer tonnát értékesítettek a tervezett mennyiséget. A csordakúti üzem 305 ezer tonnás eredménye két százalékkal jobb a tervezettnél. A Mány I. üzem 24,160 tonnát adott, a vértessomlyói külfejtés 167 600 tonnát. Vállalati szinten összesen 744 ezer tonna szenet és brikettet értékesítettek, idarányosan teljesítették tervüket (éves előirányzatuk 1,3 millió tonna). A nagyegyházi külfejtésből 168 ezer tonna bauxitot termeltek és szállítottak az Almásfüzitői Timföldgyárnak. Fokozták a termelékenységet, például: 40 százalékkal növelték a frontfejtések bruttó termelését, ami háromszor jobb az országos átlagnál. Létszámuk 2401 fővel csökkent, ebből 1124 dolgozó, a vállalatból kivált új termelőegységekbe került át, a többi leszámolt, illetve a tudatos létszámleépítés miatt távozott. Készleteiket 20 százalékkal csökkentették. Több mint egymilliárd forintot ,,hozott” a kiegészítő tevékenységük (gépműhely, vállalkozói munkák, export stb.), ami 90 millióval több a tervezettnél. Még egy jellemző adat: tavaly hasonló időszakban 1,1 milliárd forint hiányt mutatott a vállalat eredménymérlege, most — a már említett elvonással — 20,6 millió a hiányuk. A Mánya üzemben a félév végén befejezték a termelést, épülnek a vízgátak, év végére itt is megszüntetik a vízemelést. A csordakúti üzem mélyszintjén is abbahagyták májusban a termelést, itt sem emelnek vizet, sőt, a víz visszatáplálásának megoldásán dolgoznak. Nagyegyházi üzemükben ugyan ellenőrzésük alatt tartják a tavaszi vízbetörést, de még elfojtani nem tudták. Mindent egybevetve: év végére teljesíteni tudják a szanálási szerződésben vállalt kötelezettségüket, azt, hogy a megállapított határérték (percenként 230 köbméter) alá csökkentik vízkiemelés nagyságát. Azonban ez lehet, hogy ma már nem lesz elegendő. Az Állami Tervbizottság a nyár elején újabb vizsgálatot rendelt el a nagyegyházi bányászkodás, illetőleg a vállalat egész tevékenységére vonatkozóan. A vizsgálat befejezésének októberi határidejét szeptember elsejére előre hozták. A döntés tehát a következő napokban, hetekben várható, amikor is — remélhetőleg most már végérvényesen — kimondják Nagyegyháza, illetőleg a Tatabányai Bányák Vállalat sorsát eldöntő végső szót, s megszűnik a térség bányászságát sújtó, most már több éve tartó bizonytalanság! T. F. A nagyegyházi üzem külfejtésében ebben az összesen 168 ezer tonnát, szenet csak az év tonnát esztendőben még csak bauxitot termeltek, utolsó hónapjaiban ad, összesen 50 ezer Fotó: Fási László Egy börze tanulságai Hol szorítja a cipő a gyárat? Bár még nem ért véget Budapesten a Dunaújvárosi Junior Cipőgyár hét elején kezdődött börzéje, mégis vannak már olyan tanulságok, amelyeket figyelembe kell venni a cipőgyártóknak a jövő évi vállalati terv előkészítésekor. A hétfőn kezdődött börzén ugyanis 1989-es első félévi megrendeléseket várt a gyártó a nagykereskedelmi vállalatoktól. Szatmári József, a vállalati tanács elnöke arról tájékoztatott, hogy a jövő év első félévére mindössze 178 ezer pár lábbelire talált vevőt a Junior Cipőgyár. Változatlan a nagykereskedelem visszafogottsága, annak ellenére, hogy nincs minőségi kifogás a gyár termékeivel szemben. Szépek, jó minőségűek a Junior cipők ám áruk, az ismert érték miatt, meglehetősen magas — ami egyébként más cipőgyár termékeire is érvényes. Ezen kívántak változtatni úgy, hogy egy korábbi börzén felmerült javaslatnak megfelelően a gyár több textilt alkalmazott a felsőrészeknél, imigyen akarta csökkenteni a bérfelhasználást és az árat, ám a nagykereskedelmi vállalatok nem mutattak különösebb érdeklődést ezen termékek iránt sem, holott épp az ő javaslatukra módosított a gyár a technológián. A vállalati tanács elnöke szerint a gyártók kiszolgáltatott helyzetben vannak még akkor is ha teljes mértékben igyekeznekalkalmazkodni a megrendelők igényeihez. Bizonyíték erre, hogy a jelenlegi börzén a magas raktárkészletekre hivatkozva a nagykereskedelem tőlük még 200 ezer pár cipőt sem rendelt a tervezett 400 ezerrel szemben. Jellemző az is, hogy a kereskedelem mondvacsinált kifogásokat keres. Például, ha egy cipő tépőzáras, akkor azt kifogásolja, hogy miért nem fűzős? — avagy fordítva. Ilyen helyzetben nem lesz könnyű a Junior Cipőgyár jövő évi kapacitását lekötni. További tárgyalásokat és partnereket keresnek az országban szeptemberben pedig újabb tanácskozást hívnak össze az 1989-es termelés biztonságos megalapozására. A gyár ugyanis szeretné elkerülni a létszámcsökkentést és kapacitását tényleges megrendelésekkel lekötni. Idén egyébként az első félévben 400 ezer pár cipőt gyártottak és értékesítettek, éves tervük 700—800 ezer pár, ami értékesíthetőnek megoldottnak tűnik. p. a. ABMH-nyilatkozata a munkanélküliségről ? A szocializmus alapelveivel oly sokáig összeegyeztethetetlennek tartott munkanélküliség megjelent a magyar gazdaságban is. Sőt, azt is hallani, hogy az évtized végéig 200 ezer ember marad állás nélkül. Valójában milyen munkanélküliséggel kell számolnunk, mit tesz a foglalkoztatási gondok enyhítésére a munkaügyi kormányzat — erről tájékoztatta Rózsa József, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője Bajkó Erikát, az MTI munkatársát. MTI: Hivatalosan kit te kintenek ma munkanélkülinek, s hányan vannak? Mit tesznek mielőbbi elhelyezkedésük segítése érdekében a munkaügyi szervek? Rózsa József: Ma a munkanélkülieknek hivatalosan két kategóriáját különböztetjük meg. Az egyik csoportot azok alkotják, akiknek felszámolás vagy átszervezés miatt a munkáltatójuk felmondott, s mivel lakóhelyük környezetében rövid időn belül nem biztosított újraelhelyezkedésük, hat hónapig jogosultak felmondási idejük meghosszabbítására, s további hat hónapig az elhelyezkedési támogatásra. A másik csoportba mindazok beletartoznak, akiknek bármilyen más egyéb okból nincs munkájuk, de szeretnének elhelyezkedni, ezért a munkaerő-közvetítő szerveknél nyilvántartásba vétetik magukat. Ide tartoznak azok is, akik saját akaratukból váltak meg a régi munkahelyüktől. A hivatalosan is munkanélkülinek minősülők száma 10—15 ezer között mozog, közülük mintegy 1060—1500-an jogosultak állami segítségre, azaz felmondási idejük meghoszszabbítására, elhelyezkedési támogatásra. A munkaerő-közvetítő szervek a jelentkezőket folyamatosan tájékoztatják a betölthető állásokról, a legnehezebben elke,,''ezkedő rétegek számára pedig a közhasznú munkavégzés lehetősége is adott. Ezenkívül az irodák szakképesítést adó tanfolyamok szervezésével is foglalkoznak, és még a pályaválasztáshoz is segítséget nyújtanak. MTI: A gazdaság szerkezetének átalakítása, a struktúraváltás —, amely nélkül nem lehet kibontakozás — mennyiben befolyásolja a munkanélküliség alakulását, valóban elkerülhetetlen velejárója a 200 ezer munkanélküli? RJ: A kétszázezres nagyságrendről magam is hallottam, annak megalapozottságáról azonban nem vagyok meggyőződve. Igaz, a struktúra átalakítása még csak most kezdődött meg. Ha felgyorsul, a munkanélküliek száma a jelenleginél minden bizonnyal több lesz, de a 200 ezres szám véleményem szerint így is messze eltúlzott. Arra mindenképpen fel kell készülnünk, hogy a struktúraváltás kapcsán felszabaduló munkaerő számára megfelelő munkalehetőséget biztosítsunk. Ennek egyik feltétele, hogy legyen munkahely. Ennek forrásául részben a költségvetési támogatások visszafogásával megtakarított pénzek szolgálhatnak. Ugyanakkor a munkaügyi kormányzat olyan képzési rendszer kialakításán dolgozik, amelynek célja a munkanélküliséget megelőző szakmatanulás. Egy-egy vállalatnál, egy-egy térségben ugyanis a foglalkoztatási gondok nem egyik napról a másikra alakulnak ki s ha az emberek előre gondolnak a jövőjükre, biztosabb az újraelhelyezkedésük. . Olyan szakmásító, második szakmát adó tanfolyamokat kívánunk szervezni, amelyek az adott térségben igazodnak a vállalatok, szövetkezetek várható munkaerőigényéhez. Ebben az állami költségvetés is részt vállalna, a tanfolyamokat azonban a vállalatoknak kellene megszervezniük, a képzés pedig a jelentkezők szabadidejében történne. Az ilyen típusú tanfolyamok szervezését a foglalkoztatási alapból finanszírozhatnánk s igény szerint indíthatnánk. Az ésszerűség érdekében az ÁBMH a megyei tanácsokkal, a munkáltatókkal együttműködve felméri, hogy az egyes térségekben milyen lesz a munkahelyi struktúra. . MTI: Az elhelyezkedésitámogatást már ma is sokan munkanélküli segélyként emlegetik. Lesz-e nálunk is munkanélküli segély, ha igen, kik kaphatják majd?__ RJ: A munkanélküli segély rendszerének kimunkálása előrehaladott állapotban van. A munkanélküli segélyezést szabályozó minisztertanácsi rendelet tervezetének előkészítése körül soka vita. Maga a rendelet IC—12 oldal lenne a hozzá kapcsolódó, állami és társadalmi szervektől, vállalatoktól érkezett észrevételek, javaslatok már most is mintegy 150 oldalnyi írásos anyagot tesznek ki. Ezeknek, a feldolgozása folyamatban van. A sok észrevétel, vita miatt: a munkaügyikormányzat úgy véli, hogy az eddiginél szélesebb körű, igazi társadalmi vitára van szükség a nézetek egyeztetéséhez, ami azonban hosszabb időt vesz igénybe. A társadalmi vitára jövőre kerül sor. A munkanélküli segély rendszerének kialakítását az teszi szükségessé, hogy a munkanélküliek jelenlegi állami támogatásának rendszere egyrészt túlságosan kötött, szűk körű, más szempontból viszont rendkívül nagyvonalú. A meghosszabbított felmondási időre járó segély —, amelyet akár már ma is munkanélküli segélynek nevezhetnénk — jelenleg megegyezik az átlagkeresettel, s erre sehol a világon nincs példa. A változtatás mértékéről folyik a vita, vannak olyan vélemények, hogy ne csökkenjen, mások — főként az állami szervek és a vállalatok — szerint a munkanélküli segély nem lehet több az átlagkereset 60—70 százalékánál. A tényleges arányt valahol e kettő között kell kialakítani, egyfajta közmegegyezéssel, hiszen ezeket a segélyeket a lakossági adóbevételekből fizetjük majd. A legtöbbet vitatott kérdés, hogy a munkanélküli segély szempontjából ki számítson munkanélkülinek; csak az, akinek a munkahelyét felszámolták, vagy az is, aki maga mondott fel, netán valamilyen más, személyéhez fűződő okból elbocsátották. Azoknak a köre, akiket ma munkanélküliként az állam segéllyel is támogat, szűk. Ezt szélesíteni kell. Kérdés, hogy ez a szélesítés a teljeskörűséget jelentse-e — minden munka nélkül lévőt beleszámítva ■—, vagy a fokozatosságot. Nyilvánvaló hogy egyszer eljutunk a teljeskörűséghez, mert az állampolgárokat nehéz tartósan aszerint megkülönböztetni, hogy ki miért lett munkanélküli. A kezdés éveiben azonban véleményem szerint ez a különbségtétel még indokolt. Az ÁBMH álláspontja szerint a mai szűkített kört már kezdetben is bővíteni kell, például azokra a szakképzett pályakezdőkre is kiterjesztve, akik tanulmányaik végeztével nem tudnak elhelyezkedni. A munkanélküli segélyben részesülők számára képzettségi szintjüknek megfelelő munkaalkalmat kell majd biztosítanunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kimondottan csak az eredeti szakmájukban.hanem ha arra mód és lehetőség kínálkozik, ahhoz közelálló, alapképzettségüknél fogva, könnyen elsajátítható!'''Rokonszakmában is. * Miffáírei. . MTI: A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet, az emberek munkáival szeretnék megkeresni a megélhetésükhöz szükséges pénzt. M RJ: A jövőben is folytatódnak a munkahelyteremtő beruházások. A foglalkoztatási alapból már az idén is mintegy ötezer új munkahely létesítését támogattuk, ezt jövőre meg lehetne duplázni. A munkanélküliség elkerülésének másik lehetősége az iskolarendszer olyan átalakítása, hogy a fiatalok valóban keresett, konvertálható szaktudásra tegyenek szert. Aművelődési tárca a közeljövőben terjeszti elképzeléseit a kormány elé a középfokú szakképzés javításáról, s ebben már ilyen törekvések is fellelhetők. . Gondolkozunk a munkaerő-keresletben és -kínálatban már most is tapasztalható területi feszültségek feloldásának lehetőségein is. (MTI) A Siófoki Állami Gazdaság Balatonszéplak-felsői Almás- és Szilváskertjében MEGKEZDŐDÖTT A „SZEDD MAGAD” AKCIÓ. Betakarításra kerülő SZILVAFAJTÁK: Olaszkék, Debreceni muskotály Besztercei ALMAFAJTÁK: Jonared Jonadel Jonnee Jonathan Starkrimson Golden Del. A gyümölcsszüret hétköznap 7.15-től 15.30-ig, vasárnap 7.15-től 11.30-ig tart. Létrákat, állványokat betéti díj ellenében a gazdaság biztosít. A szedéshez szükséges szedőedényekről, rekeszekről a szedő gondoskodik. Érdeklődni lehet: 84 12-322 telefonszámon, 17 344