Fejér Megyei Hírlap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-12 / 218. szám

Országos döntő, a Velencei-tónál Egy éve tart az a vetél­kedősorozat, amelynek döntőjét a hét végén tartot­ták Pákozdon és Velencén. A „Szocialista hazáért!” honvédelmi vetélkedőn, a megyei területi selejtező­­kön több százezren mérték össze tudásukat. A leg­jobbak: Hajdú-Bihar, Vas, Heves és Somogy megye csapatai szombaton és va­sárnap adtak számot fel­­készültségükről. Szombaton a pákozdi 1848-as emlékműnél már kora délelőtt több ezren gyülekeztek. A vendégeket és a versenyzőket Kéri György vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára köszöntöt­te és megnyitotta az orszá­gos döntő versenyeit, az MHSZ megalakulásának 40., a pákozdi csata 140. évfordulój­a tiszteletére meghirdetett triatlon ver­senyt és az Ifjú Gárda kép­zési évet. Az elnökségben ott volt többek között Barts Oszkárné, az MSZMP tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, dr. Ilcsik Sándor vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes. Lőrincz Kálmán vezérőr­nagy, a seregtest parancs­nok helyettese. Mrázik Ma­n­d, az Országos Úttörő­(Folytatás a 7. oldalon.) „Szocialista hazáért” honvédelmi vetélkedő Kéri György vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára nyitotta meg a döntőt (Fotó: Pati-Nagy Bence) A SZOT főtitkárának látogatása Moszkvában Szeptember 9-én és 10-én látogatást tett Moszkvában Nagy Sándor a SZOT főtit­kára. A Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsa el­nökével Sztyepan Sarajevvel folytatott baráti hangulatú megbeszélésen áttekintették a magyar és szovjet szak­­szervezeti kapcsolatokat, megvitatták azok továbbfej­lesztésének és elmélyítésének kérdéseit, a nemzetközi szak­­szervezeti mozgalom néhány problémáját. A két szakszervezeti ve­zető aláírta a magyar és szovjet szakszervezetek együttműködéséről koráb­ban megkötött megállapodást kiegészítő jegyzőkönyvet, amely megfogalmazza az együttműködés alapvető irá­nyát, a jelenlegi körülmé­nyek közepette és a jövőben. A magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának főtit­kárát fogadta A­na­tol­ij Luk­­janov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának titkára. Nagy Sándor szombaton visszaérkezett Budapestre. (MTI) A FALU LELKE Pedagógus ismerősömet ti­tulálják így, ilyen patetikus szavakkal, a maga községé­ben. Nem is csodálom. Ha ősz hajára, deresedő szakál­lára tekintek, be kell látnom: ifjúkora kezdetétől nemzedé­keket indított útnak az iskolá­jából — talán a fél falut. És ugyanolyan magától értetődő természetességgel tette a dolgát — a kisszámú falusi értelmiség hivatását — a köz­ügyekben is. Népfrontmunka, tanácstagság, mondja, soha nem fárasztották. Gondolkodom, milyen ta­láló kifejezés ez a „falu lel­ke". Hiszen az ilyenfajta em­berek nélkül az önösen bezá­ruló kertkapuk valamiképp ki­csukhatnák az összetartozás ösztönét is. Ha nem volna a falunak vagy akár egy város­nak „lelke" — a hozzá ra­gaszkodó, érte áldozatokra is vállalkozó emberek benső tartásában — aligha lenne egyik is „város" vagy „falu”. Hanem csak házak, egymás mellé felhúzott emberi laká­sok kisebb-nagyobb sokasá­ga. Mert az, ami elsősorban is községgé és várossá teszi a településeinket, nem otthona­ink kényelme. Nem is a tele­pülés „lakhatóságához" ok­vetlenül szükséges közösségi szolgáltatások együttese: a bolt, az út, a villany, a víz­vezeték. Nem anyagi, de szel­lemi kultúra, életet lehelve a civilizált környezet tárgyi rek­­vizítumaiba. Egybekapcsolva pár száz vagy jópár tízezer helyi lakos érdekeit. Ettől tartja magát egyikőnk gántinak, a másik fehérvárinak, a harmadik meg mezőfalvinak. Nem a nagyság, a minőség tesz itt csupán különbségeket. Lám, a városvédő mozgalom is már egy ideje magába fo­gadta a „faluvédő" csoporto­kat. S akik valóban a „lelkei" ennek a múltat, jelent s jö­vendőt egybefogó szellemi kultúrának, legyen övék a tisztesség, sőt a tisztség is benne. Hiszem, hogy egy „alulról építkező” társadalmi demokrácia, csupán a közíté­let tekintélyét ismerve el dön­tési tényezőnek, ezt is meg­tenni majd. Talán már a kö­vetkező tanácsválasztásokon. (M-1) | FEJÉR MEGYEI „NEM BOT ÉS VÁSZON” .4 | __________________ ||. | Hétfő HETI RÁDIÓ- ÉS TÉVÉMŰSOR | 1988. szeptember 12. __________________ | XLIV. évfolyam CSAK A BÍRÓ LÁTOTT 11-EST? ' ■ ■ v"' - JHmhJHIÍí - 218. szám­ára: 1,80 Ft i . £§§|»jf ma f "\ Magyar-kanadai tárgyalások Elutazott hazánkból va­sárnap Andre Vallerand, Kanada Quebec tartomá­nyának külgazdasági mi­nisztere. A kanadai vendé­get — aki kilenctagú­­ke­reskedelem-fejlesztési de­legációt vezetett Magyar­­országra — itt tartózkodá­sa során fogadta Marjai József miniszterelnök­helyettes, kereskedelmi mi­niszter. Marjai József 1985-ben Kanadában tett látogatása óta három québeci tarto­mányi kereskedelem-fej­lesztési delegáció járt ha­zánkban, s ennek eredmé­nyeként­ Magyarország és a tartomány gazdasági-ke­reskedelmi kapcsolatai je­lentősen bővültek. A köl­csönös kereskedelem-fejlesz­tési akciók nyomán tárgya­lások vannak folyamatban magyar és québeci vállala­tok között a biotechnika, a gyógyászati eszközök, a távközlés, az elektronika, a közlekedés, az építésügy és a számítástechnika terü­letén. (MTI) Körzeti szántóverseny Nagylókon Ki a legjobb traktoros? Tizenhárom Fejér megyei gazdaság huszonnyolc ver­senyzője és erőgépe mérte össze tudását szombaton ,Nagylókon, a Vörösmarty Tsz-ben, a hagyományos Sár­­bogárd-körzeti szántóverse­nyen. A rendezők: a KSZE termelési rendszer és a KISZ Sárbogárdi Bizottsága a há­zigazdákkal jó versenyzési feltételeket teremtettek. A 12 tagú zsűri elnöke, Sie­­berth Dénes az értékeléskor elmondta, hogy ennek a kör­zeti szántóversenynek a ha­gyományőrzés a nagy értéke, hiszen 1976 óta minden év­ben megrendezik. Ám az itt (Folytatás a 2. oldalon) Öt százalék többlet Kapós a móri elektróda Már látszik, hogy 1988-ban jó évet zár a Csepeli Fémmű móri elektródgyára. Az első félévi tervhez képest júliusig csaknem öt százalékkal nö­velte árbevételét: 647 millió helyett 678 millió forint ér­téket termelt. A gyáregység nyeresége ennél is nagyobb arányban, 36 százalékkal nőtt, s elérte félévkor a 80 millió forintot. — A jó eredmények eléré­sében mindhárom üzemünk kollektívájának és a költség­­csökkentő gazdálkodásnak szerepe volt — összegezte Bittmann László gyárvezető. — Az évvégi biztató kilátá­sainkat pedig a tovább javu­ló termelési eredmények és hátralévő rendelésállomá­nyunk garantálja. ___ A fémmű móri gyáregysé­ge 1988-ban — a tavalyi 42 ezerről — 44,1 ezer tonnára növeli termelését. Tekintve, hogy az elektróda mennyisé­ge lényegében szinten ma­radt, 24 ezer tonnára tehető, a növekedés zöme a rúdhúzó és csőüzem termékeire jut. A fő termék természetesen to­vábbra is az elektróda ma­radt, s ezt a gyár emelkedő exportja jelzi. A hegesztő­pálcákból 1988-ban tízezer tonnát szállítanak a Szovjet­unióba, s további ötmillió dollár értékű fedőport, illet­őve elektróda alapanyagot küldenek Törökországba, az NSZK-ba, Olaszországba, Svédországba, így a gyár éves árbevétele megközelíti az 1,4 milliárd forintot, a nyeresége pedig a 160 milliót. Mint a gyárvezető elmond­ta, az idén csak hiánypótló gépvásárlásokra futotta, vi­szont megkezdték a gyár környezetvédelmi beruházá­si programját. — Szeptember végén he­lyezzük üzembe a hulladék­égető kemencénket amelyet a szaktárca jóváhagyásával egymillió forintért vásárol­tunk s az olajos rongyok, a tisztítóanyag helyi hatásta­lanításával az összeg több­szörösét takaríthatjuk meg a szállítási, kezelési költségek­ből — ismertette Bittmann László. — A kazán ugyanak­kor hőjével részt vesz a für­dők meleg víz előállításá­ban A másik környezetvédelmi beruházás jelentősebb fej­lesztést igényel, s a követke­ző években hajtják végre, a páclétisztító berendezés te­lepítését. A cél a kénsavas pácléből, amelyet a rézido­mok készítésére alkalmaz­nak, a réz és egyéb környe­zetszennyező vegyület visz­­szanyerése, a gyár iszapszik­kasztójának megszüntetése.. Zs. Cs. Budapesten csakúgy, mint a világ számos más városában, vasárnap megrendezték minden idők egyik legnagyobb tö­meg­megmozdulását, a Sport AID ’88 nyílt utcai futóver­senyt. A budapesti esemény lebonyolításában nagy szerepet vállalt a Futapest Klub, de más vállalatok, intézmények egész sora is. Az akció célja­ a nehéz sorsú gyermekek megse­gítése volt, elsősorban az úgynevezett éhségzónákban, de ré­szesülnek a segélyből a világ más részén élő rászorulók is TERMÉSZETBARÁT TALÁLKOZÓ. A Fejér Megyei Ter­mészetbarát Bizottság a hét végén a kisgyóni turista­telepen rendezte meg hagyományos találkozóját, amelyen több szá­zan vettek részt. Nagy sikere volt a Kisgyón Vándordíj ter­mészetjáró akadályversenynek. A résztvevők nyílt túrákon vettek részt a környéken, a gyermekek kerékpározhattak, labdázhattak. Az ünnepségen adták át a díjakat és a külön­böző túramozgalmak jelvényeit Fotó: Gregority Antal

Next