Fejér Megyei Hírlap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-01 / 235. szám
■ v ■ \Ns&^: ) % n v * SZT 1 FEJÉR MEGYEI CÉL)NYELVISKOLA AZ ERDŐBEN r , Szombat, , 1988. október 1. KÖNYVTÁROSOD XLIV. évfolyam 235. szám iTfTTSTTrTTnsfHnnrfrjraf^wTTrainfTffrafTTTi Ara: 2,20 Ft V i i ■■■✓ ltí^ltíIJkTi»WI■ jWJ■ Kfiicfii^iwbyj^^^^ j Ülést tartott a Fejér Megyei Tanács Közlekedésfejlesztési terv 2010-ig - Foglalkoztatáspolitika és szakmunkásképzés Ülést tartott tegnap Székesfehérváron, a Fejér Megyei Tanács, dr. Sziklai Antal tanácselnök vezetésével. A végrehajtó bizottság által írásban javasolt napirendi pontok tárgyalása előtt személyi kérdésekben döntött a testület. A végrehajtó bizottságban nyugdíjazás miatt megüresedett két helyre, titkos szavazással, megválasztotta dr. Varga Lajost, Dunaújváros Tanácsának elnökét, valamint Rauf Pált, a Nagyvenyimi Községi Tanács elnökét. Ezt követően úgy határozott a tanács, hogy a számvizsgáló, valamint a tervgazdasági, településfejlesztési és környezetvédelmi munkabizottságot átszervezve számvizsgáló és tervgazdasági, illetve településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságot hoz létre. A számvizsgáló és tervgazdasági bizottság elnökévé Szalai Istvánt, Sárbogárd tanácselnökét választották. A tanács ezután tájékoztatót hallgatott meg a vb-nek és két tanácsülés között végzett munkájáról, valamint a fontosabb eseményekről, és elfogadta a vb két osztályvezetőjének jelentését egy lejárt határidejű határozat megvalósításáról. Utak, majdan és most Utazni szükséges. A megye városainak és községeinek jólétét, a térség gazdaságának működési feltételeit biztosítani hivatott infrastruktúrán belül megkülönböztetett jelentősége van a személyforgalom, valamint a vasúti és közúti áruszállítás megfelelő adottságainak. Nyilvánvalóan e sajátos szerepköre miatt tűzte most napirendre Fejér Megye Tanácsa megyénk hosszú távú közlekedésfejlesztési koncepcióját. A tervjavaslat 2010-ig, az új évezred első évtizedének végéig foglalja össze közlekedésfejlesztési tennivalóinkat, s a mostani tanácsülésen történt elfogadása után alapját képezi majd minden, a közlekedést érintő intézkedés végrehajtásának. A vb közlekedési osztályának vezetője, dr. Ragány Pálné okkal méltatta a téma előterjesztésekor az MTESZ Fejér Megyei Szervezete szakembereinek munkáját, akik közreműködtek a koncepció elkészítésében. Jónak, s alapvetően a tárca szintén az ezredfordulóig kimunkált országos koncepció elveihez igazodónak értékelte az előkészítő munkát Tóth István, a Közlekedési Minisztérium osztályvezetője is a napirend vitája során tett felszólalásában. Eltérés, mint kiderült, csupán a fejlesztési tennivalók „időzítésében” mutatkozott a megye és a tárca távlati tervezése közt, ám ezek egyeztetésében — mint a minisztériumi osztályvezető hangsúlyozta — a helyi szükségleteket és lehetőségeket jobban ismerő megyei koncepciónak kell a meghatározónak lenni. Az „egy nyelven beszélés” kiváltképp fontos e témában, hiszen megyénk — gazdaságföldrajzi helyzetéből adódóan — sajátos országos, sőt nemzetközi szerepkört is betölt a szállításban, közlekedésben.. Erre vall, hogy míg közúti hálózatunk sűrűsége átlagos, a főhálózatok aránya az országos átlag fölötti — s hasonlóképp e hálózatok forgalmi terhelése is. Helyi és országos gondok ilyen módon együtt vetődnek fel. Mint a napirend vitája során nyomatékkal került szóba, a 70-es út várható forgalomnövekedése miatt Fehérvár tehermentesítő körútjának fejlesztését tárca szinten is szorgalmazni kell. Ennek helyi összefüg gésben az ad alátámasztást, hogy a Vörös Hadsereg útja 133 százalékos (a Stéger Ferenc utca pedig 163, a Szabadságharcos út 129 százalékos) megterheltséggel küszködik. A megyeszékhelynek, közvetlen környezetében a Velencei-tavi üdülőkörzetnek, a mezőföldi térségben pedig elsősorban Dunaújvárosnak gazdasági, üdülőhelyi, illetve agglomerációs súlyuknak megfelelő pozíciót kell majd a távolabbi jövőben is kapniuk mind a vasúti, mind a közúti közlekedésben, nem is beszélve a tranzitutak „érszűkületeinek” feloldásáról. E témával kapcsolatban hozta szóba, a sárbogárdi népfrontbizottság megbízásának eleget téve, dr. Vajnainé Teleki Gabriella városi népfront-titkár a város lakosságának a 63-as út áthaladó szakaszával kapcsolatos gondjait. A gyalogátkelőhelyek megszüntetése (amelyre a biztonsági jogszabályok által előírt megvilágítás pénzhiány okozta elmaradása miatt került sor) tetézte a sárbogárdiak problémáját. Szalai István sárbogárdi tanácselnök elmondotta, a városi tanács pénzéből nem futotta a mintegy 2 millió forintos költségigény biztosítására. Balsay István fehérvári tanácselnök javaslatot tett: az út üzemeltetőjét kérjék fel a biztonságos gyalogétkelés feltételeinek megteremtésére. A megyei fó(Folytatás a 2. oldalon) A néhány éve elkészült elkerülő út a 8-as és a 70-es főközlekedési utakat köti össze, tehermentesíti a megyeszékhely közútjait. Jelenleg Fehérvár határában — egy most épülő létesítmény biztonságos megközelítése érdekében — szélesítik az elkerülő út egy szakaszát, a Berényi út és a téglagyár között Fotó: Neményi Ágnes Hétfő, fehérvári tv Kérdések az első titkárhoz Új sorozat indul hétfőn a Székesfehérvári Városi Televízióban. A Fehérvári Fórum keretében havonta egyszer vezetők, közéleti személyiségek ülnek a kamerák elé és válaszolnak negyven percen keresztül a nézők kérdéseire. Az egyszemélyes fórum első vendége Barts Oszkárné, a megyei pártbizottság első titkára. A kérdéseket hétfőn reggel nyolc órától lehet feltenni a 16-510-es telefonszámon, majd az adás ideje alatt — hétfőn 19 órától 19.40-ig — a stúdióban a 16-477-es számímon. A tizedik arany: Gyulay Zsolt Berlin (1936), London (1948), Helsinki (1952), Tokió (1964) és Mexikóváros (1968) után a magyar sportolók hatodszor jutottak el a tíz olimpiai aranyéremig (a finn fővárosban elért 16 a rekord!), miután pénteken Gyulay Zsolt megnyerte a kajak egyesek 500 méteres versenyét MELLÉKLET Az SZKP KB ülése Tegnap ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Ezen áttekintették a pártapparátus átszervezésével kapcsolatos kérdéseket. Határozatot hoztak arról, hogy a Központi Bizottság keretében alapvető kül- és belpolitikai kérdésekért felelős bizottságokat hoznak létre. Az ülés felhatalmazta a Politikai Bizottságot arra, hogy gyakorlati intézkedéseket foganatosítson az apparátusok új struktúrájának kialakítására, a KB-ban és a helyi pártszervezetek szintjén. Mihail Gorbacsov az SZKP KB pénteki ülésén elhangzott felszólalásában hangsúlyozta: a Politikai Bizottság azért tartotta szükségesnek a Központi Bizottság összehívását, hogy áttekintse a XIX. országos pártértekezlet állásfoglalásaiból fakadó politikai reformokkal és a (Folytatás a 2. oldalon) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület törvényerejű rendeletet hozott az 1953. október 23. 1957. május 1. közötti időben elkövetett bűncselekmény miatt elítéltek kegyelemben részesítéséről. Ennek alapján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, akit a bíróság a jelzett időben elkövetett állam elleni bűncselekmények, vagy az ellenforradalmi tevékenységgel összefüggésben elkövetett más bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, vagy akinek halálbüntetését kegyelemből szabadságvesztésre változtatták át, és a szabadságvesztést végrehajtották. A kegyelem nem terjed ki arra akit hazaárulás vagy kémkedés miatt, illetve, aki -az államellenes bűncselekménnyel bűnhalmazatban emberölést, rablást vagy közveszélyokozást követett el. Azoknak a személyeknek az ügyét, akikre a kegyelem nem terjed ki az igazságügyminiszter felülvizsgálja és indokolt esetben egyéni mentesítésükre 1988. november 30-ig előterjesztést tehet az Elnöki Tanácshoz. Az Elnöki Tanács határozott új községek alakításáról, községi közös tanácsok szervezéséről és közös tanácsból kiváló községekben községi tanácsok szervezéséről. A határozat végrehajtásáról — amelynek időpontja 1989. január 1. — az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírák felmentésérőlés megválasztásáról határozott, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) Szavak inflációja? Mennél előrébb haladunk a társadalmi-gazdasági reformban, annál gyakrabban találkozom aggodalmas szavakkal. Egyfajta aggodalom az óvatosoké: nem mentünk-e máris túlontúl messze a nyíltságban? Nem lesz-e a múltunkhoz fűződő illúziók lerombolásának az az eredménye, hogy apránként nem marad mit tisztelnünk benne? Másfajta aggodalom a türelmetleneké: nem bizonyul-e lassúnak tényleges előrehaladásunk? S nem követi-e a szavak után oly lassan moccanó tettek miatt a pénz inflációját szavaink inflációja is? Megnyugtatására szolgálhatna pedig minden kétkedőnek, hogy a történelmi változásokat — mióta van történelem — mindig a változás történelmi szükségszerűségei kényszerítették ki, nem pedig az egyes emberek akarata. Korunk történelme ismét bizonyítani látszik a marxista történelemszemléletnek ezt a felismerését, érvényesen a marxizmus alapján építkező társadalmakra is. Lehetne, persze, a nemzedékünktől egyre inkább idegen voluntarizmus módján, rossz feleletet is adnunk e „történelmi lecke" tárgyában, ám az is csupán elodázná az egyre szükségesebbé váló válaszadást. Az elsőként említett aggodalmak épp ezzel kapcsolatos veszélyt idéznek fel. A történelmi fejlődés által távozoknak bizonyuló „fejlődési rendellenességeket” ugyanis nem takargatni kell, hanem tisztáznunk, s megszabadulnunk tőlük. A társadalmat nem az illúzióvesztések gyöngítik, hanem az illúziókhoz való oktalan ragaszkodás. A másik fajta aggodalom, a türelmetlenségé is, bár megérthető, meg nem bocsátható. Mindazok (meggyőződésem: a mi új „reformkori nemzedékünk” többsége), akik szívvel-lélekkel a jövő pártján állunk, természetesen sürgetnénk bekövetkeztét, és ez jó, mert ez a reform érzelmi hatóereje. Csakhogy az ésszerűen megtervezett jövőt nem lehet a rációt is érzelmekkel behelyettesítve kimunkálnunk. Aki türelmetlen, hajlamos nem észrevenni: ma néhány hónap alatt több történik, mint azelőtt esztendők hosszú során. Persze, így is kell történjen, hiszen az idő sürget bennünket. De ha a nemzeti egyetértés valóban meg is termi a reform-akarat, reform-cselekedetekben való „aranyfedezetét”, nem kell a szavak inflációjától tartanunk. S hogy mitől szocialista ez a jövőkép? Attól, hogy szó szerint veszi a szocializmus már korábban is deklarált alapelveit, a társadalmi demokrácia kiteljesítését, az alulról építkező gazdaságot és társadalmat, a tudás és a munka érdeme szerinti elismerését. És világosan felmutatja, ahhoz, hogy valóban legyen jövő, ezeket az alappilléreket nem lehet látszatokkal, félmegoldásokkal sehol behelyettesíteni. Mekis János