Fejér Megyei Hírlap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

­ ■ v ■ \Ns&^: ) % n v * SZT 1 FEJÉR MEGYEI CÉL)­NYELVISKOLA AZ ERDŐBEN r , Szombat, , 1988. október 1. KÖNYVTÁROSOD XLIV. évfolyam 235. szám iTfTTSTTrTTnsfHnnrfrjraf^wTTrainfTffrafTTTi Ara: 2,20 Ft V i i ■■■✓ ltí^ltíIJkTi»WI■ jWJ■ Kfiicfii^iwbyj^^^^ j Ülést tartott a Fejér Megyei Tanács Közlekedésfejlesztési terv 2010-ig - Foglalkoztatás­politika és szakmunkásképzés Ülést tartott tegnap Székesfehérváron, a Fejér Megyei Ta­nács, dr. Sziklai Antal tanácselnök vezetésével. A végrehajtó bizottság által írásban javasolt napirendi pontok tárgyalása előtt személyi kérdésekben döntött a testület. A végrehajtó bizottságban nyugdíjazás miatt megüresedett két helyre, tit­kos szavazással, megválasztotta dr. Varga Lajost, Dunaújváros Tanácsának elnökét, valamint Rauf Pált, a Nagyvenyimi Közsé­gi Tanács elnökét. Ezt követően úgy határozott a tanács, hogy a számvizsgáló, valamint a tervgazdasági, településfejlesztési és környezetvédelmi munkabizottságot átszervezve számvizs­gáló és tervgazdasági, illetve településfejlesztési és környe­zetvédelmi bizottságot hoz létre. A számvizsgáló és tervgaz­dasági bizottság elnökévé Szalai Istvánt, Sárbogárd tanács­elnökét választották. A tanács ezután tájékoztatót hallgatott meg a vb-nek és két tanácsülés között végzett munkájáról, valamint a fontosabb eseményekről, és elfogadta a vb két osztályvezetőjének jelentését egy lejárt határidejű határozat megvalósításáról. Utak, majdan és most Utazni szükséges. A me­gye városainak és községei­nek jólétét, a térség gazda­ságának működési feltételeit biztosítani hivatott infra­struktúrán belül megkülön­böztetett jelentősége van a személyforgalom, valamint a vasúti és közúti áruszállítás megfelelő adottságainak. Nyilvánvalóan e sajátos sze­repköre miatt tűzte most na­pirendre Fejér Megye Ta­nácsa megyénk hosszú távú közlekedésfejlesztési kon­cepcióját. A tervjavaslat 2010-ig, az új évezred első évtizedének végéig foglalja össze közlekedésfejlesztési tennivalóinkat, s a mostani tanácsülésen történt elfoga­dása után alapját képezi majd minden, a közlekedést érintő intézkedés végrehaj­tásának. A vb közlekedési osztá­lyának vezetője, dr. Ragány Pálné okkal méltatta a téma előterjesztésekor az MTESZ Fejér Megyei Szervezete szakembereinek munkáját, akik közreműködtek a kon­cepció elkészítésében. Jó­nak, s alapvetően a tárca szintén az ezredfordulóig ki­munkált országos koncepció elveihez igazodónak értékel­te­ az előkészítő munkát Tóth István, a Közlekedési Minisztérium osztályvezetője is a napirend vitája során tett felszólalásában. Eltérés, mint kiderült, csu­pán a fejlesztési tennivalók „időzítésében” mutatkozott a megye és a tárca távlati ter­vezése közt, ám ezek egyez­tetésében — mint a minisz­tériumi osztályvezető hang­súlyozta — a helyi szükség­leteket és lehetőségeket job­ban ismerő megyei koncep­ciónak kell a meghatározó­nak lenni. Az „egy nyelven beszélés” kiváltképp fontos e témában, hiszen megyénk — gazdaság­­földrajzi helyzetéből adódó­an — sajátos országos, sőt nemzetközi szerepkört is be­tölt a szállításban, közleke­désben.. Erre vall, hogy míg közúti hálózatunk sűrűsége átlagos, a főhálózatok ará­nya az országos átlag fölötti — s hasonlóképp e hálózatok forgalmi terhelése is. Helyi és országos gondok ilyen módon együtt vetőd­nek fel. Mint a napirend vi­tája során nyomatékkal ke­rült szóba, a 70-es út várható forgalomnövekedése miatt Fehérvár tehermentesítő körútjának fejlesztését tár­ca szinten is szorgalmazni kell. Ennek helyi összefüg­­ gésben az ad alátámasztást, hogy a Vörös Hadsereg útja 133 százalékos (a Stéger Fe­renc utca pedig 163, a Sza­badságharcos út 129 száza­lékos) megterheltséggel küszködik. A megyeszékhelynek, köz­vetlen környezetében a Ve­lencei-tavi üdülőkörzetnek, a mezőföldi térségben pedig elsősorban Dunaújvárosnak gazdasági,­­ üdülőhelyi, illet­ve agglomerációs súlyuknak megfelelő pozíciót kell majd a távolabbi jövőben is kap­niuk mind a vasúti, mind a közúti közlekedésben, nem is beszélve a tranzitutak „ér­szűkületeinek” feloldásáról. E témával kapcsolatban hozta szóba, a sárbogárdi népfrontbizottság megbízá­sának eleget téve, dr. Vaj­­nainé Teleki Gabriella városi népfront-titkár a város la­kosságának a 63-as út átha­ladó szakaszával kapcsolatos gondjait. A gyalogátkelőhe­lyek megszüntetése (amely­re a biztonsági jogszabályok által előírt megvilágítás pénzhiány okozta elmaradá­sa miatt került sor) tetézte a sárbogárdiak problémáját. Szalai István sárbogárdi ta­nácselnök elmondotta, a vá­rosi tanács pénzéből nem fu­totta a mintegy 2 millió fo­rintos költségigény biztosí­tására. Balsay István fehér­vári tanácselnök javaslatot tett: az út üzemeltetőjét kérjék fel a biztonságos gya­logét­kelés feltételeinek meg­teremtésére. A megyei fó­(Folytatás a 2. oldalon) A néhány éve elkészült elkerülő út a 8-as és a 70-es főköz­lekedési utakat köti össze, tehermentesíti a megyeszékhely közútjait. Jelenleg Fehérvár határában — egy most épülő létesítmény biztonságos megközelítése érdekében — széle­sítik az elkerülő út egy szakaszát, a Berényi út és a tégla­gyár között Fotó: Neményi Ágnes Hétfő, fehérvári tv Kérdések az első titkárhoz Új sorozat indul hétfőn a­­ Székesfehérvári Városi Televí­zióban. A Fehérvári Fórum keretében havonta egyszer vezetők, közéleti személyisé­gek ülnek a kamerák elé és válaszolnak negyven percen keresztül a nézők kérdéseire. Az egyszemélyes fórum el­ső vendége Barts Oszkárné, a megyei pártbizottság első titkára. A kérdéseket hétfőn reggel nyolc órától lehet feltenni a­­ 16-510-es telefonszámon, majd az adás ideje alatt — hétfőn 19 órától 19.40-ig — a stúdióban a 16-477-es szám­í­mon. A tizedik arany: Gyulay Zsolt Berlin (1936), London (1948), Helsinki (1952), To­kió (1964) és Mexikóváros (1968) után a magyar spor­tolók hatodszor jutottak el a tíz olimpiai aranyéremig (a finn fővárosban elért 16 a rekord!), miután pénte­ken Gyulay Zsolt megnyer­te a kajak egyesek 500 mé­teres versenyét MELLÉKLET Az SZKP KB ülése Tegnap ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának­ Központi Bizott­sága. Ezen áttekintették a pártapparátus átszervezésé­vel kapcsolatos kérdéseket. Határozatot hoztak arról, hogy­ a Központi Bizottság keretében alapvető kül- és belpolitikai kérdésekért fe­lelős bizottságokat hoznak létre. Az ülés felhatalmazta a Politikai Bizottságot arra, hogy gyakorlati intézkedése­ket foganatosítson az appa­rátusok új struktúrájának kialakítására, a KB-ban és a helyi pártszervezetek szint­jén. Mihail Gorbacsov az SZKP KB pénteki ülésén elhang­zott felszólalásában hangsú­lyozta: a Politikai Bizottság azért tartotta szükségesnek a Központi Bizottság össze­hívását, hogy áttekintse a XIX. országos pártértekezlet állásfoglalásaiból fakadó po­litikai reformokkal és a (Folytatás a 2. oldalon) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület törvényerejű rendeletet hozott az 1953. október 23. 1957. május 1. közötti időben elkövetett bűncselekmény miatt elítél­tek kegyelemben részesíté­séről. Ennek alapján men­tesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, akit a bíróság a jelzett időben el­követett állam elleni bűn­­cselekmények, vagy az el­lenforradalmi tevékenység­gel összefüggésben elköve­tett más bűncselekmény mi­att végrehajtandó szabad­ságvesztésre ítélt, vagy aki­nek halálbüntetését kegye­lemből szabadságvesztésre változtatták át, és a szabad­ságvesztést végrehajtották. A kegyelem nem terjed ki arra akit hazaárulás vagy kém­kedés miatt, illetve, aki­ -­az államellenes bűncselek­ménnyel bűnhalmazatban emberölést, rablást vagy köz­­veszélyokozást követett el. Azoknak a személyeknek az ügyét, akikre a kegyelem nem­ terjed ki az igazság­ügyminiszter felülvizsgálja és indokolt esetben egyéni mentesítésükre 1988. novem­ber 30-ig előterjesztést tehet az Elnöki Tanácshoz. Az Elnöki Tanács határo­zott új községek alakításá­ról, községi közös tanácsok szervezéséről és közös tanács­ból kiváló községekben köz­ségi tanácsok szervezéséről. A határozat végrehajtásáról —­ amelynek időpontja 1989. január 1. — az illetékes me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága gondoskodik. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírák felmentéséről­­és­ megválasztásáról határo­zott, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) Szavak inflációja? Mennél előrébb haladunk a társadalmi-gazdasági re­formban, annál gyakrabban találkozom aggodalmas sza­vakkal. Egyfajta aggodalom az óvatosoké: nem mentünk-e máris túlontúl messze a nyílt­ságban? Nem lesz-e a múl­tunkhoz fűződő illúziók le­rombolásának az az eredmé­nye, hogy apránként nem marad mit tisztelnünk benne? Másfajta aggodalom a tü­relmetleneké: nem bizonyul-e lassúnak tényleges előreha­ladásunk? S nem követi-e a szavak után oly lassan moc­canó tettek miatt a pénz inf­lációját szavaink inflációja is? Megnyugtatására szolgál­hatna pedig minden kétkedő­nek, hogy a történelmi vál­tozásokat — mióta van törté­nelem — mindig a változás történelmi szükségszerűségei kényszerítették ki, nem pe­dig az egyes emberek aka­rata. Korunk történelme is­mét bizonyítani látszik a marxista történelemszemlé­letnek ezt a felismerését, ér­vényesen a marxizmus alap­ján építkező társadalmakra is. Lehetne, persze, a nemze­dékünktől egyre inkább ide­gen voluntarizmus módján, rossz feleletet is adnunk e „történelmi lecke" tárgyá­ban, ám az is csupán elodáz­ná az egyre szükségesebbé váló válaszadást. Az elsőként említett aggo­­­­dalmak épp ezzel kapcsola­tos veszélyt idéznek fel. A történelmi fejlődés által táv­ozoknak bizonyuló „fejlődési rendellenességeket” ugyanis nem takargatni kell, hanem tisztáznunk, s megszabadul­nunk tőlük. A társadalmat nem az illúzióvesztések gyön­gítik, hanem az illúziókhoz való oktalan ragaszkodás. A másik fajta aggodalom, a türelmetlenségé is, bár megérthető, meg nem bocsát­ható. Mindazok (meggyőző­désem: a mi új „reformkori nemzedékünk” többsége), akik szívvel-lélekkel a jövő pártján állunk, természetesen sürgetnénk bekövetkeztét, és ez jó, mert ez a reform érzel­­mi hatóereje. Csakhogy az ésszerűen megtervezett jövőt nem lehet a rációt is érzel­­mekkel behelyettesítve ki­munkálnunk. Aki türelmetlen, hajlamos nem észrevenni: ma néhány hónap alatt több történik, mint azelőtt eszten­dők hosszú során. Persze, így is kell történjen, hiszen az idő sürget bennün­ket. De ha a nemzeti egyet­értés valóban meg is termi a reform-akarat, reform-cse­lekedetekben való „aranyfe­dezetét”, nem kell a szavak inflációjától tartanunk. S hogy mitől szocialista ez a jövőkép? Attól, hogy szó szerint veszi a szocializmus már korábban is deklarált alapelveit, a társadalmi de­mokrácia kiteljesítését, az alulról építkező gazdaságot és társadalmat, a tudás és a munka érdeme szerinti elis­merését. És világosan felmu­tatja, ahhoz, hogy valóban legyen jövő, ezeket az alap­pilléreket nem lehet látsza­tokkal, félmegoldásokkal se­hol behelyettesíteni. Mekis János

Next