Fejér Megyei Hírlap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

Félévszázados jubileumát ünnepli a nagyüzem Felavatták a Videoton-Thomson televíziógyárat Grósz Károly a Videotonban Hétfőn délelőtt Székesfehérvárra, a fennállásának 50. évfor­dulóját ünneplő Videoton Elektronikai Vállalathoz látogatott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnö­ke. A vendéget az igazgatósági épület előtt Barts Oszkárné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Fejér Megyei Pártbizottság első titkára, Horváth Ferenc ipari minisztéri­umi államtitkár, dr. Sziklai Antal, a Fejér Megyei Tanács elnöke és a gyár gazdasági, politikai vezetői fogadták. A jubiláló nagyüzem dina­mikus fejlődéséről és idei várható eredményeiről Kázs­­mér János vezérigazgató tá­jékoztatta a vendégeket. El­mondta, hogy 1988-ban eddig 18,5 milliárd forint értékű terméket állítottak elő, amelynek háromnegyedét külföldön értékesítették. A nagyvállalat szervezeti és személyi megújulása meg­kezdődött: az újonnan ala­kult leány- és vegyesvállala­tok korszerű technikát és az árbevétel húsz százalékát hozták. Most, a jövő év ele­jétől moga a Videoton Elekt­ronikai Vállalat is a finan­szírozási könnyebbségre tö­rekedve — részvénytársasági formába alakul át. Egyéb­ként a nagyvállalat az idén tíz százalékot meghaladó mértékben növelte termelé­sét, nyeresége 7—8 százalék­kal, a szocialista termékcse­re 11, míg a konvertibilis export 17 százalékkal lesz több, mint 1987-ben. Nem hallgatta el a vezérigazgató, hogy a népgazdaság érdeke, illetve a piaci követelmé­nyek változása miatt így is készletezési, valamint hitel­­törlesztési gondjaik lesznek 1989-ben, amelyen csupán rész­ben segít a részvénytár­sasággá alakulás. A Videoton ugyanis ebben az ötéves tervben összesen 11 milliárd forintot fordít fejlesztésre, s ebből mintegy ötvenmillió dollárt a külföldi működő tőke tesz ki. Ismertette: ed­dig 4,5 milliárd forintot (benne 35 millió dollárt) költöttek az élenjáró techni­ka,­ tervező és gyártógépek, továbbá a korszerű gyártási eljárások meghonosítására. Kázsmér János említést tett a Videotonban megkez­dett új, rugalmas kisszerve­zetek hatékony működéséről. A legfrissebb, a Vidimpex kereskedőházat export-im­port ügyletek lebonyolításá­ra az NSZK-beli Waldhamm cég, a Magyar Beruházási Bank és a Videoton novem­ber 1-jétől közösen hozta létre. A tájékoztató után Grósz Károly fűzött néhány meg­jegyzést a hallottakhoz. Fel­hívta a nagyvállalat vezetői­nek figyelmét a gondos munka, a minőség javítása és az alkatrész-utánpótlás fontosságára. Hangsúlyozna, hogy az ország érdeke, a gazdasági szerkezet korszerű­sítése további hatékonyság­­javítást és takarékos lét­számgazdálkodást követel, amelyre a Videotonban is fel kell készülni. Elismeréssel szólt a gyár vezetőinek bá­tor és eredményes kezdemé­nyezéseiről, műszaki fejlesz­tési tevékenységéről. Mint mondta, mindez és a vegyes­­vállalatok alakítása, a kor­mányzat helyeslésével talál­kozik. Egyébként a külföldi működő tőke bevonásának meggyorsítására, a vegyes­vállalatok engedélyezési el­járásának egyszerűsítésére egy sor könnyítést és intéz­kedést foganatosítanak. Grósz Károly és kísérete ezután megtekintette a Vi­deoton több üzemét. Első­ként a Glória Kft ideiglenes műhelyét kereste fel, ahol a Videoton és a holland Lake Participation BV vegyesvál­lalat formájában helyezte üzembe az első kompakt diszk lemezgyártó gépsort. A nagyfokú automatizáltsággal dolgozó gépek beszabályo­zása most folyik — mondotta az ezüstös fémkorongokat préselő berendezésekről Ha­rangozó Sándor ügyvezető igazgató. — Jelenleg évi kétmillió CD-lemez előállítására alkal­mas ez az üzem, melyet ha­marosan további két komp­lett gépsor egészít ki. A so­(Folytatás a 2. oldalon) MÁSKÉNT Másként kell gondolkod­nunk és cselekednünk ma, mint tegnap. Minden valószí­nűség szerint, nem lesz ez másként holnap, sőt holnap­után sem. A változások köz­ben makacsul ragaszkodni a tegnap bevált és ma már elégtelenhez, dőreség. A vál­tozások közben elveszíteni a legfontosabb célt — szá­momra legalábbis — elfo­gadhatatlan megalkuvás. Ilyesfajta gondolatok fo­­rogtak bennem, miközben egy ismerősöm kérdéseivel ugyancsak elárasztott: „Te, tudod egyáltalán hány új egyesület, szövetség, kör ala­kult? A FIDESZ, a Magyar Demokrata Fórum, az Új Márciusi Front, a Duna Ba­ráti Kör, a Nyilvánosság Klub .. . Nem fogunk bele­veszni a másként gondolko­dókkal folytatandó polémiák­ba? Nem forgácsoljuk majd nagyon szét erőinket?” Megértve ugyan aggodal­mát, nem osztom felfogását. Ugyanis a másként gondol­kodás — felfogásom szerint — nem feltétlenül csak meg­osztottságot jelent és jelent­het. Magunknak is másként kell gondolkodnunk és csele­kednünk ma, mint tegnap .. . És ha a másként gondolkodók programjainak legfontosabb tételeit sorba veszem kiderül: „Demokrácia, nyilvánosság, jogállamiság ... Független­ség, egyenlőségen alapuló szövetség, a nemzetközi fő folyamatoktól való leszakadá­sunk megállítása, megúju­lás . ..” Kiderül, hogy szám­talan találkozási pont van a cselekvési egység megterem­téséhez. „A vitában születik a fény!" tartja egy francia köz­mondás. Csak így lehet az egyes ember érdekeltségét is meg­teremtve létrehozni azt a nemzeti konszenzust, amely előrehaladásunk létfeltétele. Meggyőződésem szerint, csak így lehet egy irányba össz­pontosítani azokat az erőket, energiákat, amelyek az or­szágot kívánják szolgálni. Stossek Mátyás Az MTA elnökségének ülése Fehérváron A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége hétfőn Székes­fehérvárott, a Mezőföldi Állami Erdő- és Vadgazdaság Köz­pontjában tartotta ülését. A testület az erdők szerepe a gaz­dasági és társadalmi fejlődésben című előterjesztést vitatta meg. Az írásos beszámolóban, illetve a három szóbeli kiegé­szítésben egybehangzóan azt állapították meg, hogy az el­múlt fél évtized egyik legeredményesebb hazai ágazata az erdőgazdaság és a vadgazdálkodás volt.­­ Az önállóvá vált erdészeti vállalatok korszerűsítették technológiájukat, munka- és üzemszervezésüket, s több sikeres beruházást is meg­valósítottak. Ezek együttes eredményeként a fűrész- és lemezipari feldolgozásra nem alkalmas fából import fenyő­fát helyettesítő értékes ter­mékeket gyártanak. Ugyan­csak elismerésre méltó ered­mény, hogy az üzemek fa- és fatermék-exportjának a bevételei fedezik a faimport költségeit. Az ország erdő­területe 1983 óta mintegy 150 000 hektárral nőtt. A jelen és az elkövetkezendő időszak feladatairól azt mondták el a tanácskozáson, hogy a kormány további 150 ezer hektárnyi új erdő tele­pítését irányozta elő. Ezek egy részén új, gyorsan növő és jó minőségű bútoripari alapanyagot adó fafajtákat ültetnek el. E tervvel az el­nökség egyetértett. Ugyan­csak támogatta a vita során elhangzott javaslatot, hogy a kedvezőtlen természeti adottságaik miatt pénzügyi zavarokkal küzdő termelő­­szövetkezetek egy része — talpon maradása, fizetőké­pességének megőrzése érde­kében — tevékenységét bő­vítse ki erdőgazdasági ága­zattal. A hozzászólók arra is (Folytatás a 2. oldalon) A SZOT elnökségének ülése Országos értekezlet decemberben Hétfőn­ ülést tartott a SZOT elnöksége. A testület no­vember 1-re, péntekre összehívta a Szakszervezetek Országos Taná­csát. Javasolta, hogy a szaktanács következő ülésén foglal­kozzék időszerű gazdasági, társadalmi témákkal, szervezeti és személyi kérdéseket vitasson meg, s döntsön az országos szakszervezeti tanácskozás összehívásáról, munkaprogramjá­ról. A szakszervezetek háromnaposra tervezett országos ér­tekezletének időpontjául az elnökség december 2­4-ét ja­vasolja. Az elnökség megvitatta a jövő évi népgazdasági terv­javaslatban foglaltak vár­ható hatásait a dolgozók élet­­színvonalára. Megállapította, hogy változatlanul jelentős eltérés van a kormányzati elképzelések és a szakszer­vezetek igényei között a terv egyes, a dolgozókat közvetle­nül érintő kérdéseiben. Saj­nálattal látta, hogy a koráb­ban elhangzott szakszerve­zeti javaslatok ellenére a terv a bruttó hazai termék (a GDP) stagnálásával szá­mol. A szakszervezetek vé­leménye szerint a hazai piac szerepének erősítése lehetne a gazdasági növekedés egyik forrása. A gazdaság jövede­lemtermelő képességét azo­kon a területeken lehetne növelni, ahol jelentősebb im­port és költségvetési támo­gatás nélkül elégíthetők ki a belföldi igények. Mivel a szakszervezetek lehetőséget látnak a gazdasági növeke­désre, nem tudták elfogadni a reálbérek általuk ismert tervezett csökkentését sem. Az elnökség nem ért egyet a ma tervezett árszínvonal­emelkedéssel, s különösen annak összetételével sem. A tervezett árváltozások ugyan­is olyan terheket jelentené­nek a dolgozókra, amelyek a szakszervezetek álláspontja szerint — változatlan gaz­dasági és szociálpolitikai kö­rülmények között — jövőre nem vállalhatók. A feltéte­lezett és tervezett áremelke­désekkel szemben a szakszer­vezetek a maguk részéről a tervben szereplőnél jelentő­sebb és a terheket jobban mérséklő szociálpolitikai (Folytatás a 2. oldalon) Jelenlét a határból BEFEJEZÉS ELŐTT A BÚZAVETÉS Az őszi búza 90 százaléka idén is optimális időben, október 5—25. között került a földbe, és mostanáig­ elvetették a ter­vezett mennyiség 95 százalékát. Ha az időjárás továbbra is kedvez ennek a műveletnek, november 7-ig földbe kerül a kenyérgabona vetőmagja — tájékoztatta szerkesztőségünket tegnap dr. Cseszneki István, a Fejér Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes veze­tője. A hét végén egyébként a legtöbb mezőgazdasági üzem­ben vetettek, vágták a kukoricát, és szántottak a tavaszi vetésű növények alá, összességében elmondha­tó, hogy az őszi mezőgazda­­sági munkákban nincs lema­radás. Talán kicsit kivétel az őszi mélyszántás, mivel elég­gé száraz a föld, és ez a ta­lajmunka a szokásosnál több energiát és időt igényel. A kukoricabetakarítás nap­jainkban 68 százalékos, előbbre vagyunk mint tavaly ilyenkor, sajnos a tervezett­nél kisebb termésátlagok mi­att. Ha továbbra is folyama­tosan dolgozhatnak a kom­bájnok, a kukoricát novem­ber derekáig be lehet takarí­tani Fejér megyében. Eddig a megyei termésátlag 4,5 tonna, másfél tonnával ma­rad el a tervezettől. Az árukukoricához hason­lóan a vetőmagkukorica is jóval kevesebbet termett az idén, a tavalyi 2,43 tonna helyett csak 1,71 tonna eddig az átlagtermés. A nagyüzemi burgonyát már felszedték, a háztájiban van még kint egy kevés krumpli, de a napokban en­nek a szedése is befejeződik. A cukorrépa 45 százalé­kát szedték fel eddig a me­gyében, a gyökértermés át­lag 42 tonna, kicsit jobb mint tavaly, de a cukortartalom nem éri el a 16 százalékot, ez viszont kevesebb az 1987. évinél. Az utóbbi napokban a hajnali fagyok a még kínt lévő szántóföldi paradicsom­nak, és zöldpaprikának ár­tottak valamelyest, az egyéb zöldségek és­­ a cukorrépa nem szenvedett kárt. Véget ért a szüret a háztájiban, a nagyüzemi szőlőbetakarítás is a végéhez közeledik. G. G. A k u kor icabe takar í t ban csaknem 70 százaléknál tar­tanak az üzemek x / Összehívták az MSZMP FEJÉR MEGYEI­­ Központi Bizottságát /----------­Amint arról már korábban hírt adtunk, november elsejére ^ ‘ • "t -j u n összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi- I SPSSI fip 1|| |||§P Jfm Kg- NeG bi­zottságának ülését. A Politikai Bizottság javaslatára a tes- I SH HE pgfe, 1988 november 1 tület jelentést vitat meg a belpolitikai helyzetről és a párt I MM­A-'' ^ 9 # feladatairól, illetve megtárgyalja a népgazdaság 1988. évi XLIV. évfolyóITS várható fejlődéséről, az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő ■ ' - I OAI vonásairól és eszközrendszeréről szóló jelentést. A Köz- f­jjjjjjSS itojl tiO . . SZQiTt ponti Bizottság ülését követően — illetve már a napirendek _ vitája után — a közvélemény a sajtó útján részletes tájé- _________•____________________________ • ^­koztatást kap a testület munkájáról, a a kialakított /___ f orr­­­t állásfoglalásokról. (MTI) VTXhVVj Jj IJ iTj I d I * ] Fill ■ £Vif Jj í Ki j E M Li ArQ 1 ‘’SU

Next