Fejér Megyei Hírlap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

I Gazdaság- és társadalompolitika - Nemzetközi élet^^^^ 1 Országos értekezlet decemberben (Folytatás az első oldalról) kompenzálást támogatnak. Szükségesnek tartják az alap­vető fogyasztási cikkek köz­ponti áremelésének teljes körű kompenzációját. Ezzel kapcsolatban a vitá­ban több szakma képviselője is elmondta, hogy a tagság teherviselő képessége hatá­rához érkezett, a reálbér csökkenésének megállítását igényli. Arra is rámutattak, hogy a lakosság terhei az idén várhatóan az eredetileg tervezettnél jobban nőnek, s ez nem folytatható tovább. Szükségesnek tartják az idei gazdasági folyamatok kor­rekt elemzését. Többen je­lezték a tagság fokozódó bizalmatlanságát, mert ed­dig nem igazolódtak a gaz­daságirányítás ez évi elkép­zelései, a gazdaságban nem tapasztalható lényeges el­mozdulás. Több ágazati szakszerve­zet vezetője világos és hatá­rozott programot sürgetett a szerkezetátalakítás irányai­ra. Kovács László, a bányász­szakszervezet főtitkára meg­gondolandónak tartja vég­­kielégítés rendszerének be­vezetését azok számára, aki­ket munkahelyük megszű­nése miatt bocsátanak el. Az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének kom­penzálására tett szakszerve­zeti javaslatok közül többen a fix összegű ellentételezés mellett szóltak, mert mint mondták, a bérek meghatá­rozott százalékú emelése ép­pen azok számára jelentene legkevésbé megoldást, akik­nek a legalacsonyabb a bére, s akiket az áremelések leg­inkább sújtanak. A fix ösz­­szegű kompenzálásra többféle lehetőség is kínálkozik, ab­szolút összegben — a korábbi húspénzhez hasonlóan —, vagy az adórendszer változ­tatásával, az alkalmazotti kedvezmény emelésével. A szakszervezetek a létmini­mum alatti nyugdíjak ese­tében az áremelések teljes körű kompenzálását tartják szükségesnek. A felhalmozó­dott bérfeszültségek, jogos bérigények miatt a kompen­zálások mellett népgazdasági szinten a bértömeg két szá­zalékának megfelelő köz­ponti béremelést is szüksé­gesnek tartanak a szakszer­vezetek. Elhangzott, hogy a szakszervezeti bér- és szo­ciálpolitikai igények, s a kormányzati elképzelések között mintegy 20—25 mil­liárd forint a különbség. Az elnökség foglalkozott az Országos Érdekegyeztető Ta­nács feladatkörére, ügy­rendjére készült tervezettel. Megállapította, hogy a ta­nács a kialakuló szocialista piacgazdaságban az érdek­­egyeztetés egyik fontos fó­ruma lehet. Hangsúlyozta, hogy a tanács működése mellett a szakszervezetek változatlanul érdekeltek a kormány és a SZOT vezetői­nek további találkozóiban. A szakszervezeti mozga­lom az OÉT munkájában a kormány, a kamara és a szakszervezetek hármas rendszerét tartja szükséges­nek. Ebbe a rendszerbe be­letartozhat a szövetkezeti szektor egy képviselőjének részvétele is. A kisiparosok, a kiskereskedők és a vállal­kozók képviseletét viszont a kamarán keresztül látná megoldhatónak. Az elnökség véleménye szerint a tanács elnöki tisztét a kormány a kamara és a szakszervezetek képviselői egymást váltva tölthetnék be. (MTI) Az 1918-as polgári demokratikus forradalom győzelmének 70. évfordulója alkalmából tegnap koszorúzási ünnepséget rendeztek Károlyi Mihály, Magyarország első köztársasági elnöke szobránál. Képünkön, az MSZMP Központi és Buda­pesti Bizottsága nevében Fejti György és Barabás János ko­szorúzott (MTI — telefotó) Az MTA elnökségének ülése Fehérváron (Folytatás az első oldalról) felhívták a figyelmet, hogy az erdőterület bővítése szük­ségessé teszi újabb feldolgo­zóüzemek létrehozását, va­lamint a termékek feldolgo­zottsági szintjének javítását. Az évenkénti átlagos 300 millió forintos vadkárt — a felszólalók véleménye sze­rint — az erdőgazdaságok és a vadásztársaságok eddiginél szorosabb együttműködésé­vel csökkenteni, a vadászat évi 40 millió dollár értékű tőkés exportját pedig nö­velni lehet. A tanácskozás résztvevői javasolták, hogy folytatódjanak az erdők egészségi állapotának javí­tását célzó kutatások, fej­lesztések, mégpedig az erdé­szeti, a mezőgazdasági és a biológiai intézetekkel kö­zösen, az eddiginél össze­­hangoltabban. Az elnökség aggodalommal tette ehhez hozzá, hogy az erdészeti ku­tatás és oktatás finanszíro­zása messze elmarad az ága­zat gazdasági és társadalmi jelentőségétől. Az elnökség megvitatta to­vábbá a tudományos minő­sítés és a tudományos to­vábbképzés korszerűsítéséről szóló minisztertanácsi előter­jesztés tervezetét. Az MTA kezdeményezésére a kormány 1986-tól foglalkozik az aka­démikusok, valamint a tudo­mányos címmel rendelkezők illetménykiegészítésének fel­emelésével. Az elnökség el­engedhetetlenül fontosnak tartja, hogy a kandidátusi fokozattal rendelkezők je­lenlegi illetménykiegészítése 1989. január 1-jétől három­szorosára emelkedjen. Java­solják, hogy az érdekeltek ezt az összeget a fokozat megszerzésétől számított öt éven keresztül havonkénti elosztásban, vagy a minősí­tés megszerzése után egy összegben vehessék fel. Az elnökség egyetértett az MTA elnöke által a nagymarosi vízlépcsőépítés esetleges ab­bahagyásának lehetőségeit és következményeit vizsgáló ad hoc bizottság állásfoglalásá­val, és köszönetét fejezte ki a bizottság munkájáért. Áremelések A Caola Vállalat közli, hogy — főként a legutóbbi forint­­leértékeléssel összefüggésben — az alap- és csomagoló­anyagoknál bekövetkezett költségnövekedések miatt a vállalat által előállított egyes háztartás-vegyipari és koz­metikai termékek árait no­vember 1-jei hatállyal, átla­gosan 9 száz­alékkal emeli. Ennek következtében a for­galmazó kereskedelmi válla­latok az új árakat fokozatosan — az új beszerzésekhez iga­zodóan — vezetik be. Így pél­dául az 500 grammos BIP mosogató 2.50 Ft-tal, a 150 grammos kék-fehér szappan 0.80 Ft-tal, a 75 grammos óriás babakrém 1,40 Ft-tal kerül töb­be ezután. Az Egyesült Vegyiművek hasonlóképpen fenti okok mi­att az Ultra mosogatószer ter­mékek árát átlagosan 10 szá­zalékkal emeli. Így például a 0,5 kilogrammos csomagolású Ultra mosogatópor 2,30 Ft-tal drágul. A Hajdúsági Iparművek és a forgalmazó kereskedelmi vál­lalatok tájékoztatják vásárlói­kat, hogy az import és hazai alapanyagok áremelkedése mi­att az automata mosógép fo­gyasztói ára 3,5 százalékkal, a keverőtárcsás mosógép és centrifuga ára pedig 10,0 szá­zalékkal emelkedik november 1-jétől. ­ Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Heinz Riesenhubert, az NSZK szövetségi kutatási és technológiaügyi minisz­terét. A megbeszélésen je­len volt Tétényi Pál aka­démikus, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint Hans Alf­red Steger, az NSZK buda­pesti nagykövete. Grósz Károly találkozója az osztrák nagykövettel Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Miniszterta­nács elnöke, fogadta Franz Schmid­et, az Osztrák Köz­társaság magyarországi nagykövetét. A látogatást a diplomata kérte. Pozsgay Imre szovjet kitüntetése Barátságáért Érdemrend­del tüntette ki Pozsgay Imre államminisztert a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége. A kitüntetést Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió budapesti nagykö­vete adta át hétfőn a Szov­jet Kultúra és Tudomány Házában. Újabb Ladák most az idén Hosszú tárgyalássorozat eredményeként több gépjár­­műipari szerződést írt alá Bu­dapesten a Mogürt Gépjármű­­kereskedelmi Vállalat szovjet partnerével. A szerződések a magyar—szovjet államközi megállapodások keretén be­lül 24,3 millió rubel importot és 9,5 millió rubel értékű ma­gyar exportot jelentenek. Eszerint újabb 7000, különböző típusú Lada személygépkocsi importjára kerül sor, ebből 5000 Lada Szamara, a többi Lada 2104, 2105 és 2107-es gép­kocsi. A szovjet személygép­kocsik döntő hányada még eb­ben az évben hazánkba érke­zik, a többi szállítására 1989 első negyedévében kerül sor. Román falufelszámolás — Ausztria A román kormány rossz lel­kiismeretére vall, hogy egyelő­re nem akarja fogadni az osztrák parlament küldöttsé­gét, amely szerette volna fel­keresni az úgynevezett terü­letrendezési program által érintett vidékeket is. Ezt Marga Hubinek asszony, az osztrák parlament képviselő­házának néppárti másodelnöke jelentette ki hétfőn tett saj­tónyilatkozatában. Az ő vezetésével kedden ké­szült Romániába utazni öt­napos látogatásra az osztrák parlament nyolctagú küldött­sége. TELEX Grósz Károly fogadta az NSZK szövetségi kutatási és technológiaügyi miniszterét. G­rósz Károly a Videotonban (Folytatás az első oldalról) rovatgyártás két hé­t múlva kezdődik, egyelőre külföldi bérmunkát végzünk. A vég­leges gyártócsarnok és ki­szolgáló létesítményei 1989 közepére épül fel s az évi hatmillió lemez gyártását, értékesítését a Kft mindösz­­sze hetven emberrel látja majd el. Grósz Károly meglátogatta a Videoton rádiógyárát is, ahol a Motorola cég európai kereskedelmi igazgatója, Jo­­ma Korppas úr adott átte­kintést­ az előkészület alatt álló magyar—amerikai cella rádiótelefon együttműködé­séről. Eszerint a Motorola és a Videoton olyan gyárat hozhat létre közösen, amely egy év alatt felkészülhet Ma­gyarország feszítő telefon­gondjainak enyhítésére, vagyis a cella rádiótelefonok, illetve a stabil központok gyártására. A rádiógyárban egyébként a pártfőtitkár több helyen megállt a szerelőszalag mel­lett beszélgetni. Az összesze­relés nehézségeiről, a havi kereset alakulásáról érdeklő­dött a Herman Ottó szoci­alista brigád tagjaitól, majd emléksorokat írt a Lenin bri­gád naplójába és elbeszélge­tett a megélhetési gondokról Csizmadia Jánosnéval és Né­meth Györgynével. Az asszo­nyok a 15—20 éve nagy kedvvel végzett munkájuk megmaradásán is aggódtak. — Öt-hatezer forint között váltakozik a jövedelmünk — mondták az asszonyok. — Kosztra és lakásrezsire futja a családi költségvetésből, nagyobb vásárlásra már ke­vésbé. — Akkor ezzel úgy van­nak, mint az ország — tré­fálkozott Grósz Károly. ■— Az a baj, hogy az új adórendszer többletmunkára, túlóra vállalására nem ösz­tönöz, pedig a vállalatnak szüksége van rá — panaszol­ta Kulacs Tiborné, amire a főtitkár azt válaszolta, hogy módosítják a személyi jöve­delemadó fizetési sávjait és adókulcsait. Rövid pihenő után az új színes televíziógyárba veze­tett a párt főtitkárának útja. Elsőként a gyártmányfej­A Videoton ötvenéves történetét köszöntő nagy­gyűlés délután két órakor kezdődött, az oktatási köz­pontban. Elsőként Demeter Béla nyugalmazott vezér­igazgató-helyettes idézte fel az elmúlt öt évtized legfon­tosabb momentumait, majd Kázsmér János vezérigazgató vázolta a nagyvállalat jelen­legi helyzetét, a legfontosabb teendőket. — A nyolcvanas évtized számunkra is nagy kihívást jelentett — állapította meg a vezérigazgató. — Kiderült, hogy fejlődésünk üteme nem képes felvenni a versenyt az élenjárók fejlődésének se­bességével. Gazdasági gond­jaink­, bajaink hasonlóak voltak az ország gazdaságá­nak gondjaival. Mi is elha­lasztottuk a válaszokat... Abból indultunk ki, hogy a szocialista integrációban el­ért eredményeink megőriz­­hetőek és fej­leszt­hetőek . . . Holott a feladat az, hogy al­kalmassá váljunk minden piacon versenyképes termé­kek gyártására. Ebben kulcs­szerepe van a műszaki fej­lesztésnek, amelyre ötéves programot dolgoztunk ki. A mai avatási ünnepségünk ennek a rekonstrukciónak nagyon fontos állomása. Ter­mészetesen hiba lenne a gyö­­kértelen optimizmus, épp­úgy mint a túlzott pesszi­mizmus. Nyilvánvaló, hogy a mű­szaki fejlesztés önmagában nem elegendő, a megújulás igényli a szervezeti, személyi változásokat is. Ha a végrehajtási vizsgál­lesztést 35 éve követő gyári bemutatótermet kereste fel Grósz Károly, ahol Kázsmér János elmondta: nemcsak a készülékek, hanem a terve­zést, a műszaki előkészítést is korszerűsítették, számító­­gépes tervező rendszert és berendezéseket vásároltak, mintegy félmill­iárd forintért . A gondot csak az je­lenti, hogy mérnökeink ez­zel a berendezéssel dolgozva hiába keresik a tervrajzokat és a műszaki dokumentációt, mert minden adat, számítás a számítógépben és a vezeté­kekben rej­tőzik. Grósz Károly ezután a nemzetiszínű szalag átvágá­sával és a beültető robot in­­dítógombjának megnyomásá­val felavatta az évi félmillió színes televízió gyártására alkalmas Videoton—Thom­son gyárat. — Örömmel veszek részt az új beruházás átadáson — mondta a főtitkár. — Szív­ből gratulálok a gyár veze­tőinek, műszaki szakembe­reinek kezdeményező kész­ségükért és előrelátó fejlesz­tő munkájukért, amellyel az Európában igen korszerűnek tartott, francia Thomson céggel a közös fejlesztést a saját és az ország hasznára létrehozták. Ezután a vendégek végig­járták a működésbe hozott, korszerű gyártósorok, beül­tető robotok, kézi szerelősza­lagok­, az automatizált be­vizsgáló- és próbapadok mellett. A félig kész csoma­goló előtt Grósz Károly kéz­jegyével látta el az egyik legelső Videoton—Thomson készülék képernyőjét. Jók, akkor azt látjuk, hogy programunk, igaz nem el­lentmondások és nehézsé­gek nélkül, megvalósul. Egyedül a hírközlési re­konstrukcióval vagyunk le­maradásban. Az eredeti ter­vet nem tudjuk teljesíteni, sőt a visszafejlesztés sem ke­rülhető el... Kázsmér János szólt a szervezeti elképzelésekről is, miszerint a jövőben vagyon­kezelő központként (hol­ding), részvénytársasággá alakítanák át a vállalatot. A tízmilliárdos állóeszköz-ér­ték mintegy harminc száza­lékát „vinnék, piacra” rész­vények formájában. Végeze­tül hangsúlyozta: a Har­minckét éves vállalati tapasz­talataim igazolják bizakodá­somat, hogy kollektívánk ké­pes a megújulásra. A nagygyűlésen részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke. Beve­zető gondolataiban tolmá­csolta a Központi Bizottság és a kormány jókívánságait az ötvenéves gyár kollektí­vájának, vezetőinek, dolgo­zóinak. — ötven év egy ember éle­tében — minden. Egy gyár ötvenévesen lehet öreg és le­het fiatal. A Videoton ötven­évesen megfiatalodott! — állapította meg Grósz Ká­roly. — Tudom, hogy a Vi­deoton — a magyar ipar büszkesége — a magyar gaz­daság egyik bázisa de egyik szilárd bázisa a politikai közéletnek is. Ma bonyolult körülmények között élünk és dolgozunk. Bonyolult a kor, és nagy, bonyolult feladatok állnak előttünk. Küszködünk a fel­halmozódott adósságokkal, s közben készülünk a követke­ző évezredre is. Ez mind­annyiunktól hatékonyabb munkát igényel. Tudatosan mondottam és hangsúlyoz­tam a hatékonyabb szót. Nem többi, hatékonyabb munkára van szükség! Jelen van társadalmunk­ban sok olyan tünet, jelen­ség, amely akadályozza a hatékony munkát... Türel­metlenség, kilátástalanság, aggodalom a holnapért, hol­naputánért . .. De mind töb­ben vannak olyanok is, akik vállalkoznak a tettekre, nem pesszimisták, hisznek abban, hogy túljutunk a nehézsé­geken és egy szebb, boldo­gabb holnapot, társadalmat építünk. Sokan olyan számlákat is ki akarnak velünk fizettetni, amit el sem fogyasztottunk. A kiegyenlítésre váró szám­láinkat kifizetjük. De a vá­daskodásokat, alaptalan igé­nyeket, a zsarolást, fenyege­tést — ebben rejlő követelé­seket nem tartjuk kielégít­hetőnek ... A kormánynak van programja. Ezt érdemes vállalni, ezt gyermekeink és jövőnk érdekében teljesíteni kell! Hogy ez terhet jelent , az természetes. Soha új még nem született áldozatvállalás nélkül. S olyan emberek nél­kül, akik ezt az áldozatot vállalják. A miniszterelnök beszéde további részében példaérté­kűnek minősítette a Video­ton, s vezetőinek,, dolgozói­nak hozzáállását a megújulá­si folyamatokhoz, kiemelve annak értékét, hogy­­ nem mutogatnak másokra, hanem önkritikusan tárják fel saját gondjaikat. Ez az egyetlen járható út! — hangsúlyozta Grósz Károly. — Olyan helyzetben va­gyunk — mondotta —, ami­kor nem tévedhetünk nagyot,, mert annak következményei beláthatatlanok! Ugyanak­kor tévedés ellen senki sincs bebiztosítva. Nagyon fontos, hogy, ha mégis téve­dünk, lássuk is azt be, ismer­jük be... A jövő azoké, akik csele­kednek, alkotnak. A Video­ton kollektívája támogassa az országos programot a jö­vőben is! Hiszen a kis és nagyközösségek együttmun­­kálkodása hozhat és hoz eredményeket a jövőben. A párt főtitkára még egy­szer gratulált a Videoton kollektívájának majd át­nyújtotta a Minisztertanács Elismerő Oklevelét Kázsmér János vezérigazgatónak, a nagyvállalat eredményeinek elismeréseképpen. Az ünnepség további­ ré­szében Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár kormány- és miniszteri ki­tüntetéseket nyújtott át, a vállalat kiváló teljesítményt nyújtó dolgozóinak. A Munka Érdemrend Ezüst fokozatát kapta Ber­­zéthi Pál és Puska István. A kitüntetés bronz fokoza­tával ismerték el Honti Fe­renc, Kisteleki István, Lévai Istvánné, Tóth Sándor mun­káját. Kiváló Munkáért miniszte­ri kitüntetésben huszonki­lencen, vállalati elismerés­ben tizenöten részesültek. S. M. — Zs. Cs. Nagygyűlés az oktatási központban

Next