Fejér Megyei Hírlap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-01 / 261. szám
I Gazdaság- és társadalompolitika - Nemzetközi élet^^^^ 1 Országos értekezlet decemberben (Folytatás az első oldalról) kompenzálást támogatnak. Szükségesnek tartják az alapvető fogyasztási cikkek központi áremelésének teljes körű kompenzációját. Ezzel kapcsolatban a vitában több szakma képviselője is elmondta, hogy a tagság teherviselő képessége határához érkezett, a reálbér csökkenésének megállítását igényli. Arra is rámutattak, hogy a lakosság terhei az idén várhatóan az eredetileg tervezettnél jobban nőnek, s ez nem folytatható tovább. Szükségesnek tartják az idei gazdasági folyamatok korrekt elemzését. Többen jelezték a tagság fokozódó bizalmatlanságát, mert eddig nem igazolódtak a gazdaságirányítás ez évi elképzelései, a gazdaságban nem tapasztalható lényeges elmozdulás. Több ágazati szakszervezet vezetője világos és határozott programot sürgetett a szerkezetátalakítás irányaira. Kovács László, a bányászszakszervezet főtitkára meggondolandónak tartja végkielégítés rendszerének bevezetését azok számára, akiket munkahelyük megszűnése miatt bocsátanak el. Az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének kompenzálására tett szakszervezeti javaslatok közül többen a fix összegű ellentételezés mellett szóltak, mert mint mondták, a bérek meghatározott százalékú emelése éppen azok számára jelentene legkevésbé megoldást, akiknek a legalacsonyabb a bére, s akiket az áremelések leginkább sújtanak. A fix öszszegű kompenzálásra többféle lehetőség is kínálkozik, abszolút összegben — a korábbi húspénzhez hasonlóan —, vagy az adórendszer változtatásával, az alkalmazotti kedvezmény emelésével. A szakszervezetek a létminimum alatti nyugdíjak esetében az áremelések teljes körű kompenzálását tartják szükségesnek. A felhalmozódott bérfeszültségek, jogos bérigények miatt a kompenzálások mellett népgazdasági szinten a bértömeg két százalékának megfelelő központi béremelést is szükségesnek tartanak a szakszervezetek. Elhangzott, hogy a szakszervezeti bér- és szociálpolitikai igények, s a kormányzati elképzelések között mintegy 20—25 milliárd forint a különbség. Az elnökség foglalkozott az Országos Érdekegyeztető Tanács feladatkörére, ügyrendjére készült tervezettel. Megállapította, hogy a tanács a kialakuló szocialista piacgazdaságban az érdekegyeztetés egyik fontos fóruma lehet. Hangsúlyozta, hogy a tanács működése mellett a szakszervezetek változatlanul érdekeltek a kormány és a SZOT vezetőinek további találkozóiban. A szakszervezeti mozgalom az OÉT munkájában a kormány, a kamara és a szakszervezetek hármas rendszerét tartja szükségesnek. Ebbe a rendszerbe beletartozhat a szövetkezeti szektor egy képviselőjének részvétele is. A kisiparosok, a kiskereskedők és a vállalkozók képviseletét viszont a kamarán keresztül látná megoldhatónak. Az elnökség véleménye szerint a tanács elnöki tisztét a kormány a kamara és a szakszervezetek képviselői egymást váltva tölthetnék be. (MTI) Az 1918-as polgári demokratikus forradalom győzelmének 70. évfordulója alkalmából tegnap koszorúzási ünnepséget rendeztek Károlyi Mihály, Magyarország első köztársasági elnöke szobránál. Képünkön, az MSZMP Központi és Budapesti Bizottsága nevében Fejti György és Barabás János koszorúzott (MTI — telefotó) Az MTA elnökségének ülése Fehérváron (Folytatás az első oldalról) felhívták a figyelmet, hogy az erdőterület bővítése szükségessé teszi újabb feldolgozóüzemek létrehozását, valamint a termékek feldolgozottsági szintjének javítását. Az évenkénti átlagos 300 millió forintos vadkárt — a felszólalók véleménye szerint — az erdőgazdaságok és a vadásztársaságok eddiginél szorosabb együttműködésével csökkenteni, a vadászat évi 40 millió dollár értékű tőkés exportját pedig növelni lehet. A tanácskozás résztvevői javasolták, hogy folytatódjanak az erdők egészségi állapotának javítását célzó kutatások, fejlesztések, mégpedig az erdészeti, a mezőgazdasági és a biológiai intézetekkel közösen, az eddiginél összehangoltabban. Az elnökség aggodalommal tette ehhez hozzá, hogy az erdészeti kutatás és oktatás finanszírozása messze elmarad az ágazat gazdasági és társadalmi jelentőségétől. Az elnökség megvitatta továbbá a tudományos minősítés és a tudományos továbbképzés korszerűsítéséről szóló minisztertanácsi előterjesztés tervezetét. Az MTA kezdeményezésére a kormány 1986-tól foglalkozik az akadémikusok, valamint a tudományos címmel rendelkezők illetménykiegészítésének felemelésével. Az elnökség elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy a kandidátusi fokozattal rendelkezők jelenlegi illetménykiegészítése 1989. január 1-jétől háromszorosára emelkedjen. Javasolják, hogy az érdekeltek ezt az összeget a fokozat megszerzésétől számított öt éven keresztül havonkénti elosztásban, vagy a minősítés megszerzése után egy összegben vehessék fel. Az elnökség egyetértett az MTA elnöke által a nagymarosi vízlépcsőépítés esetleges abbahagyásának lehetőségeit és következményeit vizsgáló ad hoc bizottság állásfoglalásával, és köszönetét fejezte ki a bizottság munkájáért. Áremelések A Caola Vállalat közli, hogy — főként a legutóbbi forintleértékeléssel összefüggésben — az alap- és csomagolóanyagoknál bekövetkezett költségnövekedések miatt a vállalat által előállított egyes háztartás-vegyipari és kozmetikai termékek árait november 1-jei hatállyal, átlagosan 9 százalékkal emeli. Ennek következtében a forgalmazó kereskedelmi vállalatok az új árakat fokozatosan — az új beszerzésekhez igazodóan — vezetik be. Így például az 500 grammos BIP mosogató 2.50 Ft-tal, a 150 grammos kék-fehér szappan 0.80 Ft-tal, a 75 grammos óriás babakrém 1,40 Ft-tal kerül többe ezután. Az Egyesült Vegyiművek hasonlóképpen fenti okok miatt az Ultra mosogatószer termékek árát átlagosan 10 százalékkal emeli. Így például a 0,5 kilogrammos csomagolású Ultra mosogatópor 2,30 Ft-tal drágul. A Hajdúsági Iparművek és a forgalmazó kereskedelmi vállalatok tájékoztatják vásárlóikat, hogy az import és hazai alapanyagok áremelkedése miatt az automata mosógép fogyasztói ára 3,5 százalékkal, a keverőtárcsás mosógép és centrifuga ára pedig 10,0 százalékkal emelkedik november 1-jétől. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Heinz Riesenhubert, az NSZK szövetségi kutatási és technológiaügyi miniszterét. A megbeszélésen jelen volt Tétényi Pál akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint Hans Alfred Steger, az NSZK budapesti nagykövete. Grósz Károly találkozója az osztrák nagykövettel Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, fogadta Franz Schmidet, az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövetét. A látogatást a diplomata kérte. Pozsgay Imre szovjet kitüntetése Barátságáért Érdemrenddel tüntette ki Pozsgay Imre államminisztert a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége. A kitüntetést Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete adta át hétfőn a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Újabb Ladák most az idén Hosszú tárgyalássorozat eredményeként több gépjárműipari szerződést írt alá Budapesten a Mogürt Gépjárműkereskedelmi Vállalat szovjet partnerével. A szerződések a magyar—szovjet államközi megállapodások keretén belül 24,3 millió rubel importot és 9,5 millió rubel értékű magyar exportot jelentenek. Eszerint újabb 7000, különböző típusú Lada személygépkocsi importjára kerül sor, ebből 5000 Lada Szamara, a többi Lada 2104, 2105 és 2107-es gépkocsi. A szovjet személygépkocsik döntő hányada még ebben az évben hazánkba érkezik, a többi szállítására 1989 első negyedévében kerül sor. Román falufelszámolás — Ausztria A román kormány rossz lelkiismeretére vall, hogy egyelőre nem akarja fogadni az osztrák parlament küldöttségét, amely szerette volna felkeresni az úgynevezett területrendezési program által érintett vidékeket is. Ezt Marga Hubinek asszony, az osztrák parlament képviselőházának néppárti másodelnöke jelentette ki hétfőn tett sajtónyilatkozatában. Az ő vezetésével kedden készült Romániába utazni ötnapos látogatásra az osztrák parlament nyolctagú küldöttsége. TELEX Grósz Károly fogadta az NSZK szövetségi kutatási és technológiaügyi miniszterét. Grósz Károly a Videotonban (Folytatás az első oldalról) rovatgyártás két hét múlva kezdődik, egyelőre külföldi bérmunkát végzünk. A végleges gyártócsarnok és kiszolgáló létesítményei 1989 közepére épül fel s az évi hatmillió lemez gyártását, értékesítését a Kft mindöszsze hetven emberrel látja majd el. Grósz Károly meglátogatta a Videoton rádiógyárát is, ahol a Motorola cég európai kereskedelmi igazgatója, Joma Korppas úr adott áttekintést az előkészület alatt álló magyar—amerikai cella rádiótelefon együttműködéséről. Eszerint a Motorola és a Videoton olyan gyárat hozhat létre közösen, amely egy év alatt felkészülhet Magyarország feszítő telefongondjainak enyhítésére, vagyis a cella rádiótelefonok, illetve a stabil központok gyártására. A rádiógyárban egyébként a pártfőtitkár több helyen megállt a szerelőszalag mellett beszélgetni. Az összeszerelés nehézségeiről, a havi kereset alakulásáról érdeklődött a Herman Ottó szocialista brigád tagjaitól, majd emléksorokat írt a Lenin brigád naplójába és elbeszélgetett a megélhetési gondokról Csizmadia Jánosnéval és Németh Györgynével. Az asszonyok a 15—20 éve nagy kedvvel végzett munkájuk megmaradásán is aggódtak. — Öt-hatezer forint között váltakozik a jövedelmünk — mondták az asszonyok. — Kosztra és lakásrezsire futja a családi költségvetésből, nagyobb vásárlásra már kevésbé. — Akkor ezzel úgy vannak, mint az ország — tréfálkozott Grósz Károly. ■— Az a baj, hogy az új adórendszer többletmunkára, túlóra vállalására nem ösztönöz, pedig a vállalatnak szüksége van rá — panaszolta Kulacs Tiborné, amire a főtitkár azt válaszolta, hogy módosítják a személyi jövedelemadó fizetési sávjait és adókulcsait. Rövid pihenő után az új színes televíziógyárba vezetett a párt főtitkárának útja. Elsőként a gyártmányfejA Videoton ötvenéves történetét köszöntő nagygyűlés délután két órakor kezdődött, az oktatási központban. Elsőként Demeter Béla nyugalmazott vezérigazgató-helyettes idézte fel az elmúlt öt évtized legfontosabb momentumait, majd Kázsmér János vezérigazgató vázolta a nagyvállalat jelenlegi helyzetét, a legfontosabb teendőket. — A nyolcvanas évtized számunkra is nagy kihívást jelentett — állapította meg a vezérigazgató. — Kiderült, hogy fejlődésünk üteme nem képes felvenni a versenyt az élenjárók fejlődésének sebességével. Gazdasági gondjaink, bajaink hasonlóak voltak az ország gazdaságának gondjaival. Mi is elhalasztottuk a válaszokat... Abból indultunk ki, hogy a szocialista integrációban elért eredményeink megőrizhetőek és fejleszthetőek . . . Holott a feladat az, hogy alkalmassá váljunk minden piacon versenyképes termékek gyártására. Ebben kulcsszerepe van a műszaki fejlesztésnek, amelyre ötéves programot dolgoztunk ki. A mai avatási ünnepségünk ennek a rekonstrukciónak nagyon fontos állomása. Természetesen hiba lenne a gyökértelen optimizmus, éppúgy mint a túlzott pesszimizmus. Nyilvánvaló, hogy a műszaki fejlesztés önmagában nem elegendő, a megújulás igényli a szervezeti, személyi változásokat is. Ha a végrehajtási vizsgállesztést 35 éve követő gyári bemutatótermet kereste fel Grósz Károly, ahol Kázsmér János elmondta: nemcsak a készülékek, hanem a tervezést, a műszaki előkészítést is korszerűsítették, számítógépes tervező rendszert és berendezéseket vásároltak, mintegy félmilliárd forintért . A gondot csak az jelenti, hogy mérnökeink ezzel a berendezéssel dolgozva hiába keresik a tervrajzokat és a műszaki dokumentációt, mert minden adat, számítás a számítógépben és a vezetékekben rejtőzik. Grósz Károly ezután a nemzetiszínű szalag átvágásával és a beültető robot indítógombjának megnyomásával felavatta az évi félmillió színes televízió gyártására alkalmas Videoton—Thomson gyárat. — Örömmel veszek részt az új beruházás átadáson — mondta a főtitkár. — Szívből gratulálok a gyár vezetőinek, műszaki szakembereinek kezdeményező készségükért és előrelátó fejlesztő munkájukért, amellyel az Európában igen korszerűnek tartott, francia Thomson céggel a közös fejlesztést a saját és az ország hasznára létrehozták. Ezután a vendégek végigjárták a működésbe hozott, korszerű gyártósorok, beültető robotok, kézi szerelőszalagok, az automatizált bevizsgáló- és próbapadok mellett. A félig kész csomagoló előtt Grósz Károly kézjegyével látta el az egyik legelső Videoton—Thomson készülék képernyőjét. Jók, akkor azt látjuk, hogy programunk, igaz nem ellentmondások és nehézségek nélkül, megvalósul. Egyedül a hírközlési rekonstrukcióval vagyunk lemaradásban. Az eredeti tervet nem tudjuk teljesíteni, sőt a visszafejlesztés sem kerülhető el... Kázsmér János szólt a szervezeti elképzelésekről is, miszerint a jövőben vagyonkezelő központként (holding), részvénytársasággá alakítanák át a vállalatot. A tízmilliárdos állóeszköz-érték mintegy harminc százalékát „vinnék, piacra” részvények formájában. Végezetül hangsúlyozta: a Harminckét éves vállalati tapasztalataim igazolják bizakodásomat, hogy kollektívánk képes a megújulásra. A nagygyűlésen részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Bevezető gondolataiban tolmácsolta a Központi Bizottság és a kormány jókívánságait az ötvenéves gyár kollektívájának, vezetőinek, dolgozóinak. — ötven év egy ember életében — minden. Egy gyár ötvenévesen lehet öreg és lehet fiatal. A Videoton ötvenévesen megfiatalodott! — állapította meg Grósz Károly. — Tudom, hogy a Videoton — a magyar ipar büszkesége — a magyar gazdaság egyik bázisa de egyik szilárd bázisa a politikai közéletnek is. Ma bonyolult körülmények között élünk és dolgozunk. Bonyolult a kor, és nagy, bonyolult feladatok állnak előttünk. Küszködünk a felhalmozódott adósságokkal, s közben készülünk a következő évezredre is. Ez mindannyiunktól hatékonyabb munkát igényel. Tudatosan mondottam és hangsúlyoztam a hatékonyabb szót. Nem többi, hatékonyabb munkára van szükség! Jelen van társadalmunkban sok olyan tünet, jelenség, amely akadályozza a hatékony munkát... Türelmetlenség, kilátástalanság, aggodalom a holnapért, holnaputánért . .. De mind többen vannak olyanok is, akik vállalkoznak a tettekre, nem pesszimisták, hisznek abban, hogy túljutunk a nehézségeken és egy szebb, boldogabb holnapot, társadalmat építünk. Sokan olyan számlákat is ki akarnak velünk fizettetni, amit el sem fogyasztottunk. A kiegyenlítésre váró számláinkat kifizetjük. De a vádaskodásokat, alaptalan igényeket, a zsarolást, fenyegetést — ebben rejlő követeléseket nem tartjuk kielégíthetőnek ... A kormánynak van programja. Ezt érdemes vállalni, ezt gyermekeink és jövőnk érdekében teljesíteni kell! Hogy ez terhet jelent , az természetes. Soha új még nem született áldozatvállalás nélkül. S olyan emberek nélkül, akik ezt az áldozatot vállalják. A miniszterelnök beszéde további részében példaértékűnek minősítette a Videoton, s vezetőinek,, dolgozóinak hozzáállását a megújulási folyamatokhoz, kiemelve annak értékét, hogy nem mutogatnak másokra, hanem önkritikusan tárják fel saját gondjaikat. Ez az egyetlen járható út! — hangsúlyozta Grósz Károly. — Olyan helyzetben vagyunk — mondotta —, amikor nem tévedhetünk nagyot,, mert annak következményei beláthatatlanok! Ugyanakkor tévedés ellen senki sincs bebiztosítva. Nagyon fontos, hogy, ha mégis tévedünk, lássuk is azt be, ismerjük be... A jövő azoké, akik cselekednek, alkotnak. A Videoton kollektívája támogassa az országos programot a jövőben is! Hiszen a kis és nagyközösségek együttmunkálkodása hozhat és hoz eredményeket a jövőben. A párt főtitkára még egyszer gratulált a Videoton kollektívájának majd átnyújtotta a Minisztertanács Elismerő Oklevelét Kázsmér János vezérigazgatónak, a nagyvállalat eredményeinek elismeréseképpen. Az ünnepség további részében Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár kormány- és miniszteri kitüntetéseket nyújtott át, a vállalat kiváló teljesítményt nyújtó dolgozóinak. A Munka Érdemrend Ezüst fokozatát kapta Berzéthi Pál és Puska István. A kitüntetés bronz fokozatával ismerték el Honti Ferenc, Kisteleki István, Lévai Istvánné, Tóth Sándor munkáját. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben huszonkilencen, vállalati elismerésben tizenöten részesültek. S. M. — Zs. Cs. Nagygyűlés az oktatási központban