Fejér Megyei Hírlap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

Ülést tartott a fehérvári városi pártbizottság Egység és megújulás Ülést tartott tegnap délután a fehérvári városi pártbizottság, Seres József első titkár elnökletével. A­ testület munkájában részt vett és felszólalt Knizse Gyula, a megyei pártbizottság titkára. A többórás, olykor szen­­v­edélyektől sem mentes-ta­­k­acskozáson megvitatta­k a c­kcember 10-én összeülő vá­rosi ipariertek­ezlet elé ter­jeszteni» aMvanokgE az ál­lásfoglalás-tervezetet, a kö­vetkező másfél év legfonto­sabb teendőit összegző fel­adatokat. az­­»i?vt pl.k­ilintes pártbizottság legfontosabb szervezeti és működési ei­­■gondolásainak javaslatát, a városi pártértekezist techni­kai előkészítésének helyzet­­tárél a jelölést előkészítő munkabizottság tevékeny­ségéről szóló tájékoztató. Majd’ minden hozzászóló egyetértett azzal — e témá­ban több mint tízen fejtet­ték ki véleményüket , hogy az állásfoglalás-tervezet­­al­kalmas a pártértekezlet elé terjesztésre. Jó színvonalon elemzi a jelenlegi helyzetet és vázolja a feladatokat. Ugyanakkor egy sor kiegé­szítés, értelmezés-pontosítás, stilisztikai swrpyptpl is el-­­angzott. A városi és a von­záskörzetben működő községi pártszervezetek viszonya, a lakóterületi és munkahelyi pártmunka mikéntjének új­ragondolása, a gazdasági és­ intézményi reform kibonta- Tmzlalát'amik fiaTvi , teendői -klirm ' Ülköznék leginkább a vélemények. Abban viszont majd’ mindenki egyetértett, hogy legfontosabb teendő, az egység megteremtése és a megújulás folyamatának erő­sítése.­­ Az anyagot a testület el­lenszavazat és tartózkodás nélkül, kigészítésekkel (ame­lyek többségét javasolják a szóbeli kiegészítésben ismer­tetni majd) fogadta el. A szerkesztő bizottság az ülés után rögvest megkezdte a munkát, hogy végleges for­mába öntse a tervezetet, hogy­­azt mihamarabb meg­kaphassák a küldöttek. A városi pártértekezletet a Vörösmarty II. Általános Is­kolában rendezik meg. A ta­nácskozáson 450 résztvevő­vel számolnak! A­­ 345 párt­­alapszervezetet­ egy-egy­ kül­dött képviseli majd, ott lesz­nek a pártbizottság tagjai és természetesen a meghívott vendégek. A pártértekezlet nyitott, lesz/' ~A tanácskozás technikai feltételeit úgy ala­­kítják hogy amennyiben az eszmecsere másnapi (vasár­napi) folyatása mellett dön­tenek a résztvevők, annak ilyen jellegű akadálya ne­m e­­gyérT ' ~ ~PT pártbizottság javaslato­kat fogadott el a pártértekez­let munkabizottságaira, tisztségviselőire. Steidl Béla a jelölést előké­szítő bizottság vezetője tájé­koztatta a pártbizottságot munkájukról. A több sza­kaszban lebonyolított, s még nem befejezett széles körű konzultáció tapasztalatait a bizottság pénteki ülésén összegzik, s azt követően a jelöltek névsorát nyilvános­ságra hozzák. S. M. BVM-mérleg Dunaújvárosban Nagyobb teljesítmény - kisebb eredmény Az év végéig ugyan még több mint egy hónap van hátra, azonban meglehetős biztonsággal summázható már egy-egy gazdálkodó egység, vállalat idei mérlege. Az is tény, hogy a piac­orientáció felé haladó gazdasági struktúra­váltás, meglehetősen ellentmondásos helyzeteket tud produkálni. Bizonyítja ezt a BVM Dunaújvárosi Gyára is. Mint azt Varga Imre mű­szaki igazgatóhelyettestől megtudtam, a gyár kollektí­­vája a tavalyinál nagyobb teljesítményt nyújt, ugyan­akkor az eredmény alaposan elmarad a tervezettől. A dunaújvárosi gyár ter­mékei — lakossági célokat szolgáló gyártmányai — rá­adásul keresettek is, olykor­­ol­ykor hiánycikknek számíta­nak. Például az úgynevezett ..E- gerendából 3 millió 150 ezer folyómétert terveztek gyártani. A kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtése érdekében plusz százezer fo­lyóméter gyártását határoz­ták el, majd ezt a mennyisé­get is megemelték további hetvenezer folyóméterrel. A számítottnál jóval többet gyártanak ..H. gerendából és áthidalókból is. Így a gyár termelési érté­ke mintegy 10 millióval ha­ladja majd meg a számítot­tat és eléri a 160 millió fo­rintot. Az árbevétel pedig ennél is több lesz tízmillió­val. A gyár (a dunaújvárosi egység) mégis veszteséges lesz. Ugyanis a tavalyinál na­gyobb teljesítménnyel sem lehetett kompenzálni a piac ingadozásait, azaz amíg az első félévben kapacitás-ki­használatlansággal küszköd­tek — elsősorban a beruházá­si javak gyártásának „vo­nalán” — addig most nem győzik már kapacitással, kö­vetni az igényeket. Arról nem is beszélve, hogy a BVM- ben komolyan vették az év (Folytatás a 2. oldalon) I CT ED V /I ET EZ! I | VILÁG PROLETÁRJAI, ÜZEN A FŐVÁROS * ^ |\/| | Cl 1 egyesüljetek! KÜLDÖTTEK AZ ORSZÁGOS (-----------------—-------—\ SZAKSZERVEZETI ÉRTEKEZLETRE _.......... a» Csütörtök, DIAGNÓZIS AZ ISKOLAI y. ,v zl . KÖNYVTÁRAKRÓL XLIV. évfolyam, 286. szám GYORSLISTA ___^* _ PPjyWJJfJYnKSJmrjCTfTffWfJfWMJTTTflTW Ara: 1,80 Ft Véradók köszöntése a megyeszékhelyen A Magyar Vöröskereszt Székesfehérvári Városi Veze­tősége tegnap délután az ön­kéntes véradók tiszteletére ünnepséget szervezett a Fejér Megyei Tanács Piac téri épü­letének réztermében. Dr. Paczkó Sándor, a Vöröske­reszt városi alelnöke köszön­tötte a résztvevőket. A szé­kesfehérvári Radnóti Kollé­gium diákjai műsort adtak. Dr. Tóth Kálmán főorvos a véradásszervező bizottság elnöke mondott ünnepi be­szédet, amelyben méltatta a véradás jelentőségét. Ezután Nagy Ferencné, a Vöröske­reszt megyei vezetőségének titkára kitüntetéseket adott át. A Kiváló Véradószervező kitüntetést kapta: Kiss And­­rásné. SZIM fehérvári gyára; Lévai Gyuláné. Videoton ve­gyi gyáregysége; Rehák Jó­­zsefné Sárkeresztes; Németh­né Kalmár Erzsébet, Zámoly. Köszönet a véradásért em­lékplakettben részesült; Ben­­kovics Sándor, Alba Volán. A véradómozgalomért emlék­plakettet kapta az ARÉV Mo­csár Árpád szocialista bri­gádja. A térítésmentes vér­adók különböző fokozatú ki­tüntetésben részesültek,­ a huszonötnél több alkalommal vért adók közül százötvenen emléklapot vehettek át. Fotó: Gregority Antal 1988. december 1, A TERVGAZDASÁGI BIZOTTSÁG ÜLÉSE. Szerdán a Parlamentben ülést tartott a Kor­mány Tervgazdasági Bizottsága. A TGB annak a minisztertanácsi programnak az időará­nyos teljesítését tekintette át, amelyet a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésére dol­goztak ki két évvel ezelőtt. Elsősorban Borsod—Abaú­j—Zemplén, Szabolcs—Szatmár és Nógrád megye érintett, ezért e megyék tanácsi és pártvezetői is részt vettek az ülésen. Az észak-magyarországi térség problémáinak közös megvitatása egyben azt is jelzi, hogy a TGB igyekszik a helyi problémákat összetettségükben, egy-egy országrész egészét illetően vizsgálni, megoldani imti telefotó) A közélet hívei Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán a Központi Bizottság székházában fo­gadta Tom Lantos­t, az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa Képviselő Háza külügyi bizottságának magyar származású tagját. A vendéggel találkozott Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Fővárosi Tanács elnö­ke és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is. A megbeszéléseken részt vett Mark Falmer, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán finn gazda­sági szakértői csoportot fo­gadott. A­ delegációt Pertti Sorsa, a finn Pénzügymi­nisztérium főigazgatója ve­zeti. A szakértők Grósz Károly és Mauno Koivisto köztársasági elnök legutób­bi megbeszélésein létrejött megállapodás nyomán láto­gattak hazánkba. Tárgyalá­saik célja, hogy ismertessék a finn gazdaságpolitika ta­pasztalatait, tanulmányoz­zák a magyar gazdaság hely­zetét és gazdaságpolitikai törekvéseit. A szívélyes légkörű meg­beszélésen a finn vendégek tájékoztatást kaptak ha­zánk helyzetéről, az MSZMP előtt álló legfonto­sabb feladatokról, különös tekintettel a gazdasági sta­bilizációval és kibontako­zással kapcsolatos tervekre. Megvizsgálták azokat a te­rületeket, amelyeken a két nép rokonságán és barátsá­gán, a kölcsönös érdekeken alapuló, hagyományosan jó együttműködés új módsze­rek alkalmazásával tovább bővíthetők. A találkozón jelen volt Arto Mansala, a Finn Köz­társaság magyarországi nagykövete. Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Gus­­tav W­ahrot, az NSZK Ba­den-Württemberg tarto­mányának államtitkárát, aki a Művelődési Miniszté­rium meghívására tartóz­kodik Magyarországon.­­ (MTI) Magánerőből - kölcsönnel Fejér megyében tavaly több mint 150 ezer lakást tartottak nyilván, közülük 2059 volt az újonnan épült. Ebből állami költséggel épült 209, azaz az összesnek alig egytizede. Az OTP által épí­tett lakások száma megköze­lítette a négyszázat, a többi magánerős építkezés volt Az idei év első hat hónap­jának adatai is hasonlóak, ezidő alatt a megyében 592 lakáshasználatba-vételi enge­délyt adtak ki. Állami beru­házással 106 lakás készült el, a többi 486 magánerőből. Az OTP 3005 lakás építéséhez adott kölcsönt, ám az igény­lők többsége idén még nem készül el a munkákkal, csak a következő években költöz­het be új otthonába (Fotó Kabáczy Sz.ilárd­) Lesz még ünnep? A vén cigány vonója ott, a Bencehegy alján nyútt hotzá az elkeseredéstől. Szép Ilonka egy vértesi ösvényen jött alá. A két szomszédvár történetét is Fejér megyei parasztok mesélték, költve az erdei romokhoz szép legendát a Felsővárosban szállt nyéki diáknak. Ifjú koromban, irodalom­történeti búvárkodásaim kez­detén szívesen foglalkoztam vele, hogy összegyűjtsem Vö­rösmarty életművéből azt, ami a szülőföld tájaihoz, az ő if­júságának életreszóló költői élményeihez kötődik. Hiszen semmi csodálatos nincs ab­ban, hogy ez a föld inkább magáénak akarja tudni Vö­rösmarty­t, a szülőhely jogán, akinek költészete olyan óriás mű, hogy az egész nemzetre bőven sugárzik a fénye Ady, Radnóti, József Attila, Illyés eljövetele után is. Az a december elseje, ott, az ezernyolcszázas századfor­dulón, valamiképp forduló­ponttá növekedett a magyar líra történetében is. Vörösmartyval valami új született, "hogy berobbanjon, majd szívósan, mint a csóka­kői vár kövei közé oltott mész, beépüljön a nemzeti, sőt az európai költészet leg­jobb hagyományai közé. Az emberiség iránti elkötelezett­ség egy nemzeti költészet izzó felelősségtudatában. „Haza s emberiség." Vörösmarty nyomában jár­va Fehérvárt, ,,a szent kirá­lyok széke dicső helyén s bús sírjaik közt”, újra meg újra megrendít ez a terhes és mégis gyönyörű gond. Keserves önvádak, nemzeti balsors, elszalasztott lehető­ségek, s a hanyatlás sivár képei közül is makacsan elő­törő reménység: „Lesz még egyszer ünnep . . Lesz még hát? Reformko­runk költő-óriásától lehetne bizakodást tanulniuk e szá­zadvég magyar költőinek. S nemzeti felelősségtudatot nekünk, e kései új­ reformkor megélőinek. Mekis János

Next