Fejér Megyei Hírlap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-02 / 1. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP - 1989. JANUÁR 2. HÉTFŐ Jogzsargon helyett a cél világos megfogalmazását Társadalmi vitákról gondolkodva Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló, 1983-ban megalkotott törvény módosítását célzó ja­vaslatot az ősszel vitattuk. Korábban az egyesülésről és a gyülekezésről szóló törvénytervezetek feletti eszmecsere zaj­lott. A közeljövőben a megyei és a fővárosi népfront-bizott­ságok tervezetvitájának szervezését kezdik. A törvényalko­tás amúgy is feszített tervét újabb — és tegyük hozzá: jo­gos! — társadalmi és államvezetési igények még csak fokoz­hatják. Az előzetes viták a demokratizálási folyamatot szol­gálják — ezt aligha kell bizonygatni. De vajon elérik-e a kívánt célt? A lényeget rögzítették Az egyesülésről és­­a gyü­lekezésről szóló törvényeik tervezeteinek vitáin lényege­sen többen vettek részt, mint a választójogról­ szólón. Fe­lületesen azt mondhatnánk, hogy a két szabadságtan tör­vényi szabályozását fonto­sabbnak ítélte a közvéle­mény, mint a választójogot. Pedig — sajnos — nem er­ről­­van szó. Valljuk be: az egyesülési és gyülekezési tör­vény tervezete magán visel­te a sietség a bürokratizmus és nem utolsósorban a régi beidegződések minden visz­­szahúzó káros jervét. A jegyzőkönyvek, a Népfront továbbított állásfoglalásai ha ■a hangulatot nem is, de a lényeget jól rögzít­ették. S az eredmény? Gyökeresen át­dolgozott tervezetek kerültek a Minisztertanács elé. Érde­mes tehát társadalmi vitát rendezni­. S ezt követően az érdeklődés ne­m nőtt, hanem csökkent.. Holott a „siker” nyomán fokozódó aktivitásra lehetett számítani. Azt hi­szem­, most­­még idejében tesszük, ha a „siker” másik oldalát megnézzük. Fel kell figyelni a megelő­ző és a mostani vitákon el­hangzottakra, amelyek nem a tervezetek koncepciójét vagy szövegezését bírálták, hanem általános érvényű észrevé­teleket tartalmaztak. Sietősen — de nem elsiet­ve! —­ lehet dolgozni, tenni sok minden mást, de a tár­sadalom egészét érintő tör­vényeket alkotni nem. Álta­lában nem kellenek évek egy jó törvény­­..kidolgozásá­hoz, de az is illúzió, hogy hetek alatt hosszú távra szó­ló jogszabályt lehet alkotni Magam is osztom, a vitákon elhangzott azon véleménye­ket, amelyek szerint nem az Országgyűlés ülésének idő­pontjától kell visszaszámolni egy törvénytervezet életút­ját, hanem akkor kell az ülésszak elé tűzni, amikor a tudomány, a társadalmi vita kiérlelte, a Minisztertanács magáénak vallotta. Most valami sietség tapasz­talható. Be­­kell hozni sok valós és vélt törvényalkotási mulasztást. A jószándék nem vonható kétségbe, csak félő, hogy nem vezet a kívánt eredményre. Különösen nem, ha a törvényalkotás folya­matában minden eddiginél szélesebb körben kíváncsi a törvényalkotó az állampolgá­rok véleményére. A társa­dalmi vitákra tehát szükség van és jó, hogy ez rendsze­ressé válik. Jogos az aggo­dalom, hogy amikor a leg­nagyobb szükség lesz a tár­sadalom legszélesebb korá­nak őszinte véleményére — nevezetesen az új alkotmány tervezetének társadalmi vi­tája idején —, arra az időre fogy el a társadalom — és nem egyes csoportok vagy szervezetek — aktivitása és érdeklődése. Tehát bár­műven különösen is hangzik, de az ál­lamhatalom­mtna­k a véle­ménykérésben is önmérsék­letet kell tanúsítania. Még akkor is, ha tudjuk hogy­­ két (három?) nemzedék van,a­melyett lényegi döntések előtt soha nem kérdeztek meg. Bár az elmúlt néhány évben többször volt társadalmi vi­ta, de előtte már az elhatá­rozás megszületett. Az egye­sületekről és a gyülekezésről szóló tervezetek jó tapaszta­latait nem mindenki tekinti a változás garanciájának. Világos fogalmazást! A társadalmi vitákban gyakran elhangzott, hogy a nehézkes jogi szöveg, a meg nem magyarázott jogi termi­nológiáik nemcsak nehezítik a megértést, hanem visszahú­zódóvá teszik a „nem jogá­szokat”, akiket egyébként a téma érdekel. A tapasztala­tok a­lantán félek hogy rész­vételük mind passzívabb lesz, azután távol is marad­nak. Nekem, mint „többszö­rös vitaveze­tőinek”, úgy tű­nik, hasznosabb lenne a le­endő törvény megmagyará­zott és megindokolt koncep­ció­ját vagy jogászi megfo­galmazással tűzdelt terveze­tét a célok mindenkori vi­lágos megfogalmazásával széles­ körű vitára bocsátani. Ezzel párhuzamosan kellene a „jogtechnikusoknak” a törvény tervezetét is fogal­mazniuk, a társadalmi viták­ról folyamatosan érkező vé­lemények alapján. Vannak más esetek, például amikor a szorosan vett szakmai kö­zösség és a jogalkotót képvi­selők eszmecseréj­e célszerű, hiszen a társadalom egészét, de még nagyobb részét sem érintő kérdésekről van szó. Az ilyen témák társadalmi vitára bocsátása — formali­tása miatt — nemcsak ered­ménytelen, hanem érdekte­lenséghez vezet. A vitákon ma a hozzászó­lásokat, javaslatokat köti, leszűkíti és bizonytalanná te­szi, hogy a jelenlegi alkot­mányra —­ se pro, se kontra — nem érdemes beavatkozni, mert új megfogalmazásban nyilván másként hangzik. Ezt különösen a választójogi törvény vitái során lehetett jól érzékelni. Az alkotmány előkészítése során a tudo­mányos műhelyeknek­­ — közérthető formában — nyil­vánosságra kellene hozniuk munkálkodásuk eddigi ered­ményeit, hogy az állampol­gárok legalább a gondolko­dás irányát, a javasolt tar­talom és forma főbb jellem­zőit megismerhessék. A lét­rehozott bizottságoknak is időről időre tájékoztatást kellene adniuk készültségük­ről, végzett­­munkájukról, sőt dilemmáj­ukról is. Ez jól szolgálná a leendő társadalmi eszme­cserét, hiszen eredmé­nyesen vitatkozni csak felké­szülten, gazdag ismeretek birtokában lehet. A párbe­széd már egy-egy elkészült fejezet alapján is megkez­dődhet. A műhelyekben pe­dig párhuzamosan kellene dolgoz­ni mindazon törvények elő­készítésén, amelyek az al­kotmányból fakadnak majd. Ma még tervezhető a vissza­jelzés is. Ugyanis a társa­dalmi viták iránti csökkenő érdeklődésnek egyik oka az is, hogy az elhangzott javas­latok sorsáról sem a vitát szervezők, sem a javaslatte­vők nem kapnak visszajel­zést. Az elfogadott — kihir­detett — törvényben olvas­hatják a végeredményt, de azt, hogy mit miért fogad­tak el­, vagy miért nem, so­hasem tudják meg. Márpedig a demokrácia nem fejeződ­het be a vélemény kikérésé­vel. Partnerek kellenek Sok mindenre mondjuk manapság hogy „ezt még ta­nulni kell”, vagy „ezt meg kell tanulnunk”. Ha ez csak arra jó, hogy az ismeretek hiányát takarja vagy az is­meretszerzéshez kényelmes, hosszú időszakot biztosítson, akkor baj van. A társadalmi viták tervezésében és szerve­zésében van akár annyi is­meretünk, hogy tudjuk, más­ként kell csinálni. Sőt már azt is, hogy hogyan. A „té­magazda” Népfrontnak eh­hez két partner kell: az egyik a törvényelőkészítő állami szerv, a másik az állampol­gár. Az előbbinek eddigi gya­korlatán, munkastílusán gyö­keresen változtatnia kell, hogy az utóbbi megújítsa (megkapja?) hitét: van értel­me véleményt nyilvánítani, s ezért meg is teszi azt. Ez kü­lönösen időszerű most, mert mégis csak az az igazi, hogy az alkotmányt nemcsak az Országgyűlés fogadja el ha­nem magáénak vallja az egész társadalom. Jól szolgálná a társadalmi viták előkészítését s a véle­ményeknek is fórumul szol­gálhatna, tehát segítené a törvényelőkészítők munkáját, ha szükség szerint megje­lenne a Törvényalkotók Lap­­ja, amely tájékoztatna a ké­szülő jogszabályokról (nem­csak a törvényekről, hanem a minisztertanácsi, miniszteri rendeletekről is), a vitatott kérdésekről, érvekről és el­lenérvekről. Nem a jogászok lapja lenne, hanem a tör­vényalkotóké, az egész tár­sadalomé. (MTI-Press) Dr. Klement Tamás Gazdaság- és társadalompolitika a»­v­mmmmm . HIÁNYT PÓTLÓ GYÓGYSZEREKET GYÁRTANAK. A Bé­kés Megyei Gyógyszer­tári Központ laboratóri­umában 14 féle olyan gyógyszert gyártanak, amellyel országos hi­ányt pótolnak. Ezt a munkát — a megye gyógyszertárainak ellá­tására — a Chinoin Gyógyszergyárral közö­sen ipari kooperációban végzik. Képünkön: cso­magolják a Tetran in­­c kritikái 3 O­­UAL A település utcájában földkupacokat hagy maga után a munkagép. Fagyos földet túz, méterről méterre halad az árokásás. Szinte minden göröngy kiemelését figyelemmel kísérik a lakók, hiszen gázvezeték épül. Tisz­ta meleg érkezik a lakások­hoz, igaz nem kevés pénzért. A Velencei-tó partján, Agárdon 1985. február 1-jén alakult a Gázszer Gazdasági Munkaközösség. Először a telephelyen kezdték a vezeté­keket a földbe helyezni, s mivel korrekt módon dolgoz­tak, egyre több megrendelést kaptak.­­ A megalakulástól kezdve, bő három év alatt 200 kilo­méter hosszú gázelosztó-ve­zetéket építettünk ki és több mint ezer családi házban ké­szítettük el a belső szerelési munkákat — ismerteti az ed­dig elvégzett feladatok ered­ményét Németh László, a Gázszer. Gmk közös képvise­lője. A munkaközösség fix árral köt szerződéseket a kivitele­zési munkákra. A megrende­lők az elismeréssel sem fu­karkodnak, ugyanis több te­lepülés tanácsa referencia­­levelet adott, amiben az ol­vasható: a munkákat kiváló minőségben, és a kitűzött ha­táridő előtt elkészítették.­­ Az új munkák pályázá­sánál csak akkor lehet ered­ményesen startolni a megren­delőknél, ha megfelelő ga­ranciákkal rendelkezik a vál­lalkozó. Ma már meggondol­ta a beruházó, hogy kinek és mennyiért adja ki a munkát. Mi vállalkozunk, s amire igent mondunk, azt tisztes­séggel elvégezzük — vázolja a jelenlegi helyzetet a közös képviselő. A számadatok után azt is elmondta Németh László, hogy Seregélyes, Tordas, Adony községek gázvezetéké­nek kiépítését is a munkakö­zösség végezte. Martonvásá­­ron és a Velencei-tó partján lévő településeken szinte tel­jes egészében, Székesfehérvár új beépítésű részein, Érden 24 kilométer hosszon ők épí­tették a vezetéket. A munka­­közösség árbevétele 84 millió forint, pedig csak harminc­öten vannak. — A szabályzók egyre ne­hezebbé teszik a vállalkozá­sokat — fájlalta a képviselő —, de mi nem hagyjuk abba, konok módon csináljuk.* At­tól félünk, ha a közműépítés az egy lakásra eső 40 000 fo­rintos költséget meghaladja, akkor be kell fejezni ezt a munkát, ugyanis a lakosság teljesítőképessége véges. Már csak bizakodunk, hogy az el­vonások nem lesznek elvisel­hetetlenek. Szerénység nem engedi mondatni vele, hogy eddig 1,2 millió forint társadalmi munkát végeztek Agárdon és Gárdonyban a szociális- és gyermekintézményeknél. Már százezer forintot átutaltak a gárdonyi kábeltelevízió meg­építéséhez, a kivitelezésnél további négyszázezer forint értékű munkát vállalnak. (A gmk tagjai napi 12—14 órát dolgoznak (csupán de­cember közepétől február 1- jéig tartanak szünetet). Ta­lán ennek az intenzív mun­katempónak köszönhető, hogy minden évben dupláid­ra emelték a termelési érté­ket. — Munka van bőven, csak az adóval agyon ne vágjanak bennünket — mondja bú­csúzóul Németh László. A hidegbe kilépve a gázfű­téses, meleg szobára gondo­lok és arra, hogy nagyon so­kan még csak álmodoznak róla. — Orbán — Meleg érkezik a lakásokba Kilométerekben mérik a gázvezetéket Hírverés nélkül az élvonalban Mit dotál az Alba Data? Másfél éve, 1987. június 5-én két, számítástechnikai szak­embereket tömörítő gmk-ból egy főállású és 14 mellékfog­lalkozású taggal alakult meg az Alba Data Számítástechni­kai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kisszövetkezet. Ma 17 fő­foglalkozású és 7 mellékfoglalkozású tagja és 54 alkalma­zottja van. Már ez a tény is érzékel­tethetné az Alba Data más­fél éves fejlődését, ha azt a létszámnövekedés kifejezné. Sipos Péter elnök azon­ban — és ez természetes — nem a létszámnövekedést tartja a fejlődés mércéjének. Ez csúfsán következménye annak, hogy a kisszövetke­zet gyorsan növekvő felada­tait csak így tudta teljesíte­ni. Bármennyire is meglepő, a számítástechnika „felleg­váraként” is emlegetett Szé­kesfehérvár és környéke lé­nyegében az ellátatlan terü­letek közé tartozott, leg­alábbis, ami az IBM PC kompatibilis számítógépeket illette, így a kisszövetkezet elsősorban azzal a céllal alakult, hogy ezt a hiányt csökkentse ilyen gépek be­szerzésével és értékesítésé­vel. Madáreleségért számítógép Működésük kezdete óta partnerük, az osztrák BSB Joveco kereskedőház, ahon­nan komplett berendezése­ket és főegységeket szerez­tek be, kezdetben külkeres­kedelmi cégek közvetítésé­­vel. Ezek úgynevezett korp­­penzációs­­üzletek voltak, a számítógép egységért ma­­dáreleséggel, mézzel, napra­forgóval és raklapokkal fi­zetett a kisszövetkezet. Eze­ket az alkatrészeket összeál­lították, illetve állítják ma is, tesztelik a kész számító­gépeket és értékesítés után egy év garanciát vállalnak értük. Ügynökösködött is a kezdeti időben a kisszövet­kezet a gyártók és a fel­használók, valamint a gyár­tók és forgalmazók között. Az indulás csonka évére mértéktartóan másfél milliós árbevételt és mintegy fél­milliós nyereséget terveztek. Ezzel szemben 1987-ben 26,6 milliós árbevételt és megkö­zelítőleg ötmillió forintos nyereséget könyvelhettek el. Ha egy üzlet beindul . . . A kisszövetkezet vevőkö­réhez ismert cégek tartoz­nak, meglepő módon üzletet kötöttek a Videotonnal is, de megrendelőik között volt az Erőműberuházó Vállalat, az OTP, a Mészöv, a Szöv­­teber és a Teszöv is. A leg­nagyobb vonzerőt — mint az elnök elmondta­­— az je­lentette, hogy áraikat mint­egy 15 százalékkal a konku­rencia árai alatt tudták tar­tani. A matematikusokból, villamosmérnökökből álló kisszövetkezetben kialakult egy „szoftveres” gárda, így a számítógépek mellé a megrendelő igényéhez igazo­dó programokat és komplett rendszereket is tudtak adni. Nem egy kaptafára 1988. január elsejétől ön­álló külkereskedelmi jogot kapott a kisszövetkezet, ami újabb lendületet adott a munkának. Tevékenységi körük a különböző kft-okba való belépéssel tovább bő­vült.­­ Az egy lábon állás nemcsak, hogy nem divat ma már, hanem kiszolgálta­tottá is teheti a gazdálkodó egységeket, piaci helyzetük bizonytalanná válhat — mondja Sipos Péter. Éppen azért döntöttek úgy, hogy belépnek a nyírségi Bakta­­la Kft-be, amely európai szabvány szerinti raklapokat gyárt, így ennek a termék­nek a beszerzése és árucse­réje biztosítottá vált. A kis­szövetkezet legnagyobb partnere a Novotrade, mely­­ivel közösen (30 százalékos részesedéssel) megalakítot­ták a Novoturs utazási iro­dát. Néhány­ hete írták alá Münchenben a Noveco elne­vezésű vegyesvállalat alapí­tási okmányait, melynek tagjai az Alba Data, a No­votrade, a Next kisszövetke­zet és a BSB Joveco. A magyarországi vám­sza­badterülettel rendelkező új cég, műszer- és kisgépszere­lő kft elsősorban orvosi mű­szerek, gyógyászati segédesz­közök közepes kategóriájú számítógépek összeszerelé­sével és értékesítésével fog­lalkozik. Tervek, eredmények Textilipari hulladékanyag hasznosítására,alakult a No­­votrade-val az Agenttrade Kft. és előkészítés alatt áll egy újabb vegyesvállalat a hannoveri Handco GMBH, az Alba Data és a Novotra­de részvételével. Az új ve­gyesvállalat szocialista or­szágokból származó (!) és nyugati személygépkocsik alkatrészeinek beszerzésével és értékesítésével foglalko­zik. Ezenkívül olyan számí­tógépes festékkeverő beren­dezést is üzemeltetnek majd, amely 200 színárnyalatot ké­pes kikeverni. Ebben a ve­gyesvállalati formában a nyugati partner adja az al­katrészeket, a magyarorszá­gi tagok pedig megteremtik az értékesítés feltételeit. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a kisszövet­kezet 1988-as 121 millió fo­rintra tervezett árbevételét, október 31-ig 230 millióra teljesítette, a bruttó nyere­ség pedig megközelítette a 9 millió forintot. A címben feltett kérdésre, hogy mit dotál az Alba Da­ta? —• az elnökkel folytatott beszélgetés alapján kijelent­hető: Minden olyan ötletet, tevékenységet, ami hasznos, nyereséges. Pintér Antal

Next