Fejér Megyei Hírlap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-02 / 1. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP - 1989. JANUÁR 2. HÉTFŐ Jogzsargon helyett a cél világos megfogalmazását Társadalmi vitákról gondolkodva Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló, 1983-ban megalkotott törvény módosítását célzó javaslatot az ősszel vitattuk. Korábban az egyesülésről és a gyülekezésről szóló törvénytervezetek feletti eszmecsere zajlott. A közeljövőben a megyei és a fővárosi népfront-bizottságok tervezetvitájának szervezését kezdik. A törvényalkotás amúgy is feszített tervét újabb — és tegyük hozzá: jogos! — társadalmi és államvezetési igények még csak fokozhatják. Az előzetes viták a demokratizálási folyamatot szolgálják — ezt aligha kell bizonygatni. De vajon elérik-e a kívánt célt? A lényeget rögzítették Az egyesülésről ésa gyülekezésről szóló törvényeik tervezeteinek vitáin lényegesen többen vettek részt, mint a választójogról szólón. Felületesen azt mondhatnánk, hogy a két szabadságtan törvényi szabályozását fontosabbnak ítélte a közvélemény, mint a választójogot. Pedig — sajnos — nem errőlvan szó. Valljuk be: az egyesülési és gyülekezési törvény tervezete magán viselte a sietség a bürokratizmus és nem utolsósorban a régi beidegződések minden viszszahúzó káros jervét. A jegyzőkönyvek, a Népfront továbbított állásfoglalásai ha ■a hangulatot nem is, de a lényeget jól rögzítették. S az eredmény? Gyökeresen átdolgozott tervezetek kerültek a Minisztertanács elé. Érdemes tehát társadalmi vitát rendezni. S ezt követően az érdeklődés nem nőtt, hanem csökkent.. Holott a „siker” nyomán fokozódó aktivitásra lehetett számítani. Azt hiszem, mostmég idejében tesszük, ha a „siker” másik oldalát megnézzük. Fel kell figyelni a megelőző és a mostani vitákon elhangzottakra, amelyek nem a tervezetek koncepciójét vagy szövegezését bírálták, hanem általános érvényű észrevételeket tartalmaztak. Sietősen — de nem elsietve! — lehet dolgozni, tenni sok minden mást, de a társadalom egészét érintő törvényeket alkotni nem. Általában nem kellenek évek egy jó törvény..kidolgozásához, de az is illúzió, hogy hetek alatt hosszú távra szóló jogszabályt lehet alkotni Magam is osztom, a vitákon elhangzott azon véleményeket, amelyek szerint nem az Országgyűlés ülésének időpontjától kell visszaszámolni egy törvénytervezet életútját, hanem akkor kell az ülésszak elé tűzni, amikor a tudomány, a társadalmi vita kiérlelte, a Minisztertanács magáénak vallotta. Most valami sietség tapasztalható. Bekell hozni sok valós és vélt törvényalkotási mulasztást. A jószándék nem vonható kétségbe, csak félő, hogy nem vezet a kívánt eredményre. Különösen nem, ha a törvényalkotás folyamatában minden eddiginél szélesebb körben kíváncsi a törvényalkotó az állampolgárok véleményére. A társadalmi vitákra tehát szükség van és jó, hogy ez rendszeressé válik. Jogos az aggodalom, hogy amikor a legnagyobb szükség lesz a társadalom legszélesebb korának őszinte véleményére — nevezetesen az új alkotmány tervezetének társadalmi vitája idején —, arra az időre fogy el a társadalom — és nem egyes csoportok vagy szervezetek — aktivitása és érdeklődése. Tehát bárműven különösen is hangzik, de az államhatalommtnak a véleménykérésben is önmérsékletet kell tanúsítania. Még akkor is, ha tudjuk hogy két (három?) nemzedék van,amelyett lényegi döntések előtt soha nem kérdeztek meg. Bár az elmúlt néhány évben többször volt társadalmi vita, de előtte már az elhatározás megszületett. Az egyesületekről és a gyülekezésről szóló tervezetek jó tapasztalatait nem mindenki tekinti a változás garanciájának. Világos fogalmazást! A társadalmi vitákban gyakran elhangzott, hogy a nehézkes jogi szöveg, a meg nem magyarázott jogi terminológiáik nemcsak nehezítik a megértést, hanem visszahúzódóvá teszik a „nem jogászokat”, akiket egyébként a téma érdekel. A tapasztalatok alantán félek hogy részvételük mind passzívabb lesz, azután távol is maradnak. Nekem, mint „többszörös vitavezetőinek”, úgy tűnik, hasznosabb lenne a leendő törvény megmagyarázott és megindokolt koncepcióját vagy jogászi megfogalmazással tűzdelt tervezetét a célok mindenkori világos megfogalmazásával széles körű vitára bocsátani. Ezzel párhuzamosan kellene a „jogtechnikusoknak” a törvény tervezetét is fogalmazniuk, a társadalmi vitákról folyamatosan érkező vélemények alapján. Vannak más esetek, például amikor a szorosan vett szakmai közösség és a jogalkotót képviselők eszmecseréje célszerű, hiszen a társadalom egészét, de még nagyobb részét sem érintő kérdésekről van szó. Az ilyen témák társadalmi vitára bocsátása — formalitása miatt — nemcsak eredménytelen, hanem érdektelenséghez vezet. A vitákon ma a hozzászólásokat, javaslatokat köti, leszűkíti és bizonytalanná teszi, hogy a jelenlegi alkotmányra — se pro, se kontra — nem érdemes beavatkozni, mert új megfogalmazásban nyilván másként hangzik. Ezt különösen a választójogi törvény vitái során lehetett jól érzékelni. Az alkotmány előkészítése során a tudományos műhelyeknek — közérthető formában — nyilvánosságra kellene hozniuk munkálkodásuk eddigi eredményeit, hogy az állampolgárok legalább a gondolkodás irányát, a javasolt tartalom és forma főbb jellemzőit megismerhessék. A létrehozott bizottságoknak is időről időre tájékoztatást kellene adniuk készültségükről, végzettmunkájukról, sőt dilemmájukról is. Ez jól szolgálná a leendő társadalmi eszmecserét, hiszen eredményesen vitatkozni csak felkészülten, gazdag ismeretek birtokában lehet. A párbeszéd már egy-egy elkészült fejezet alapján is megkezdődhet. A műhelyekben pedig párhuzamosan kellene dolgozni mindazon törvények előkészítésén, amelyek az alkotmányból fakadnak majd. Ma még tervezhető a visszajelzés is. Ugyanis a társadalmi viták iránti csökkenő érdeklődésnek egyik oka az is, hogy az elhangzott javaslatok sorsáról sem a vitát szervezők, sem a javaslattevők nem kapnak visszajelzést. Az elfogadott — kihirdetett — törvényben olvashatják a végeredményt, de azt, hogy mit miért fogadtak el, vagy miért nem, sohasem tudják meg. Márpedig a demokrácia nem fejeződhet be a vélemény kikérésével. Partnerek kellenek Sok mindenre mondjuk manapság hogy „ezt még tanulni kell”, vagy „ezt meg kell tanulnunk”. Ha ez csak arra jó, hogy az ismeretek hiányát takarja vagy az ismeretszerzéshez kényelmes, hosszú időszakot biztosítson, akkor baj van. A társadalmi viták tervezésében és szervezésében van akár annyi ismeretünk, hogy tudjuk, másként kell csinálni. Sőt már azt is, hogy hogyan. A „témagazda” Népfrontnak ehhez két partner kell: az egyik a törvényelőkészítő állami szerv, a másik az állampolgár. Az előbbinek eddigi gyakorlatán, munkastílusán gyökeresen változtatnia kell, hogy az utóbbi megújítsa (megkapja?) hitét: van értelme véleményt nyilvánítani, s ezért meg is teszi azt. Ez különösen időszerű most, mert mégis csak az az igazi, hogy az alkotmányt nemcsak az Országgyűlés fogadja el hanem magáénak vallja az egész társadalom. Jól szolgálná a társadalmi viták előkészítését s a véleményeknek is fórumul szolgálhatna, tehát segítené a törvényelőkészítők munkáját, ha szükség szerint megjelenne a Törvényalkotók Lapja, amely tájékoztatna a készülő jogszabályokról (nemcsak a törvényekről, hanem a minisztertanácsi, miniszteri rendeletekről is), a vitatott kérdésekről, érvekről és ellenérvekről. Nem a jogászok lapja lenne, hanem a törvényalkotóké, az egész társadalomé. (MTI-Press) Dr. Klement Tamás Gazdaság- és társadalompolitika a»vmmmmm . HIÁNYT PÓTLÓ GYÓGYSZEREKET GYÁRTANAK. A Békés Megyei Gyógyszertári Központ laboratóriumában 14 féle olyan gyógyszert gyártanak, amellyel országos hiányt pótolnak. Ezt a munkát — a megye gyógyszertárainak ellátására — a Chinoin Gyógyszergyárral közösen ipari kooperációban végzik. Képünkön: csomagolják a Tetran inc kritikái 3 OUAL A település utcájában földkupacokat hagy maga után a munkagép. Fagyos földet túz, méterről méterre halad az árokásás. Szinte minden göröngy kiemelését figyelemmel kísérik a lakók, hiszen gázvezeték épül. Tiszta meleg érkezik a lakásokhoz, igaz nem kevés pénzért. A Velencei-tó partján, Agárdon 1985. február 1-jén alakult a Gázszer Gazdasági Munkaközösség. Először a telephelyen kezdték a vezetékeket a földbe helyezni, s mivel korrekt módon dolgoztak, egyre több megrendelést kaptak. A megalakulástól kezdve, bő három év alatt 200 kilométer hosszú gázelosztó-vezetéket építettünk ki és több mint ezer családi házban készítettük el a belső szerelési munkákat — ismerteti az eddig elvégzett feladatok eredményét Németh László, a Gázszer. Gmk közös képviselője. A munkaközösség fix árral köt szerződéseket a kivitelezési munkákra. A megrendelők az elismeréssel sem fukarkodnak, ugyanis több település tanácsa referencialevelet adott, amiben az olvasható: a munkákat kiváló minőségben, és a kitűzött határidő előtt elkészítették. Az új munkák pályázásánál csak akkor lehet eredményesen startolni a megrendelőknél, ha megfelelő garanciákkal rendelkezik a vállalkozó. Ma már meggondolta a beruházó, hogy kinek és mennyiért adja ki a munkát. Mi vállalkozunk, s amire igent mondunk, azt tisztességgel elvégezzük — vázolja a jelenlegi helyzetet a közös képviselő. A számadatok után azt is elmondta Németh László, hogy Seregélyes, Tordas, Adony községek gázvezetékének kiépítését is a munkaközösség végezte. Martonvásáron és a Velencei-tó partján lévő településeken szinte teljes egészében, Székesfehérvár új beépítésű részein, Érden 24 kilométer hosszon ők építették a vezetéket. A munkaközösség árbevétele 84 millió forint, pedig csak harmincöten vannak. — A szabályzók egyre nehezebbé teszik a vállalkozásokat — fájlalta a képviselő —, de mi nem hagyjuk abba, konok módon csináljuk.* Attól félünk, ha a közműépítés az egy lakásra eső 40 000 forintos költséget meghaladja, akkor be kell fejezni ezt a munkát, ugyanis a lakosság teljesítőképessége véges. Már csak bizakodunk, hogy az elvonások nem lesznek elviselhetetlenek. Szerénység nem engedi mondatni vele, hogy eddig 1,2 millió forint társadalmi munkát végeztek Agárdon és Gárdonyban a szociális- és gyermekintézményeknél. Már százezer forintot átutaltak a gárdonyi kábeltelevízió megépítéséhez, a kivitelezésnél további négyszázezer forint értékű munkát vállalnak. (A gmk tagjai napi 12—14 órát dolgoznak (csupán december közepétől február 1- jéig tartanak szünetet). Talán ennek az intenzív munkatempónak köszönhető, hogy minden évben dupláidra emelték a termelési értéket. — Munka van bőven, csak az adóval agyon ne vágjanak bennünket — mondja búcsúzóul Németh László. A hidegbe kilépve a gázfűtéses, meleg szobára gondolok és arra, hogy nagyon sokan még csak álmodoznak róla. — Orbán — Meleg érkezik a lakásokba Kilométerekben mérik a gázvezetéket Hírverés nélkül az élvonalban Mit dotál az Alba Data? Másfél éve, 1987. június 5-én két, számítástechnikai szakembereket tömörítő gmk-ból egy főállású és 14 mellékfoglalkozású taggal alakult meg az Alba Data Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kisszövetkezet. Ma 17 főfoglalkozású és 7 mellékfoglalkozású tagja és 54 alkalmazottja van. Már ez a tény is érzékeltethetné az Alba Data másfél éves fejlődését, ha azt a létszámnövekedés kifejezné. Sipos Péter elnök azonban — és ez természetes — nem a létszámnövekedést tartja a fejlődés mércéjének. Ez csúfsán következménye annak, hogy a kisszövetkezet gyorsan növekvő feladatait csak így tudta teljesíteni. Bármennyire is meglepő, a számítástechnika „fellegváraként” is emlegetett Székesfehérvár és környéke lényegében az ellátatlan területek közé tartozott, legalábbis, ami az IBM PC kompatibilis számítógépeket illette, így a kisszövetkezet elsősorban azzal a céllal alakult, hogy ezt a hiányt csökkentse ilyen gépek beszerzésével és értékesítésével. Madáreleségért számítógép Működésük kezdete óta partnerük, az osztrák BSB Joveco kereskedőház, ahonnan komplett berendezéseket és főegységeket szereztek be, kezdetben külkereskedelmi cégek közvetítésével. Ezek úgynevezett korppenzációsüzletek voltak, a számítógép egységért madáreleséggel, mézzel, napraforgóval és raklapokkal fizetett a kisszövetkezet. Ezeket az alkatrészeket összeállították, illetve állítják ma is, tesztelik a kész számítógépeket és értékesítés után egy év garanciát vállalnak értük. Ügynökösködött is a kezdeti időben a kisszövetkezet a gyártók és a felhasználók, valamint a gyártók és forgalmazók között. Az indulás csonka évére mértéktartóan másfél milliós árbevételt és mintegy félmilliós nyereséget terveztek. Ezzel szemben 1987-ben 26,6 milliós árbevételt és megközelítőleg ötmillió forintos nyereséget könyvelhettek el. Ha egy üzlet beindul . . . A kisszövetkezet vevőköréhez ismert cégek tartoznak, meglepő módon üzletet kötöttek a Videotonnal is, de megrendelőik között volt az Erőműberuházó Vállalat, az OTP, a Mészöv, a Szövteber és a Teszöv is. A legnagyobb vonzerőt — mint az elnök elmondta— az jelentette, hogy áraikat mintegy 15 százalékkal a konkurencia árai alatt tudták tartani. A matematikusokból, villamosmérnökökből álló kisszövetkezetben kialakult egy „szoftveres” gárda, így a számítógépek mellé a megrendelő igényéhez igazodó programokat és komplett rendszereket is tudtak adni. Nem egy kaptafára 1988. január elsejétől önálló külkereskedelmi jogot kapott a kisszövetkezet, ami újabb lendületet adott a munkának. Tevékenységi körük a különböző kft-okba való belépéssel tovább bővült. Az egy lábon állás nemcsak, hogy nem divat ma már, hanem kiszolgáltatottá is teheti a gazdálkodó egységeket, piaci helyzetük bizonytalanná válhat — mondja Sipos Péter. Éppen azért döntöttek úgy, hogy belépnek a nyírségi Baktala Kft-be, amely európai szabvány szerinti raklapokat gyárt, így ennek a terméknek a beszerzése és árucseréje biztosítottá vált. A kisszövetkezet legnagyobb partnere a Novotrade, melyivel közösen (30 százalékos részesedéssel) megalakították a Novoturs utazási irodát. Néhány hete írták alá Münchenben a Noveco elnevezésű vegyesvállalat alapítási okmányait, melynek tagjai az Alba Data, a Novotrade, a Next kisszövetkezet és a BSB Joveco. A magyarországi vámszabadterülettel rendelkező új cég, műszer- és kisgépszerelő kft elsősorban orvosi műszerek, gyógyászati segédeszközök közepes kategóriájú számítógépek összeszerelésével és értékesítésével foglalkozik. Tervek, eredmények Textilipari hulladékanyag hasznosítására,alakult a Novotrade-val az Agenttrade Kft. és előkészítés alatt áll egy újabb vegyesvállalat a hannoveri Handco GMBH, az Alba Data és a Novotrade részvételével. Az új vegyesvállalat szocialista országokból származó (!) és nyugati személygépkocsik alkatrészeinek beszerzésével és értékesítésével foglalkozik. Ezenkívül olyan számítógépes festékkeverő berendezést is üzemeltetnek majd, amely 200 színárnyalatot képes kikeverni. Ebben a vegyesvállalati formában a nyugati partner adja az alkatrészeket, a magyarországi tagok pedig megteremtik az értékesítés feltételeit. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a kisszövetkezet 1988-as 121 millió forintra tervezett árbevételét, október 31-ig 230 millióra teljesítette, a bruttó nyereség pedig megközelítette a 9 millió forintot. A címben feltett kérdésre, hogy mit dotál az Alba Data? —• az elnökkel folytatott beszélgetés alapján kijelenthető: Minden olyan ötletet, tevékenységet, ami hasznos, nyereséges. Pintér Antal