Fejér Megyei Hírlap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-28 / 50. szám

2. OLDAl Grósz Károly és Stipe Suvar sajtókonferenciája A JKSZ és az MSZMP vezetői tárgyalásaik befejeztével közös sajtóértekezletet tartottak. A csaknem ötórás megbeszélés tapasztalatait összegezve Stipe Suvar hangsúlyozta: mindaz, amit Grósz Károlytól hallott, ismerősen cseng Jugoszláviában is. Ez arra utal, hogy az MSZMP-t és a JKSZ-t foglalkoztató problémák, a két ország gondjai igen közelállóak. A gondolatot általánosítva rámutatott: " A szocializmus világméretekben igen nehéz szakaszát éli át. Nagy megpróbáltatások, kihívások állnak előtte. Ez természetes folyamat, amelynek oka, hogy a szocializmus fiatal, átmeneti társadalom, amely csupán egyik része a kapitalizmus és a szocializmus egyidejű létét feltételező korunknak. Magyarország, Jugoszlávia, a Szovjetunió, Lengyelország, illetve egyes európai és Európán kívüli szocialista országok olyan programokat készítenek elő, amelyek mélyreható gazdasági, politikai reformokat jelentenek. Ezzel együtt jár a tudati reform is, amely a kommunista és szocialista pártok szerepének megváltoztatását is szükségessé teszi. Erre mindenekelőtt azért van szükség, hogy elkerüljék a szocializmus pangását, ami e társadalmi rendszer regresszióját okozhatja. Az egyes válságjelenségek eltérő vonásai ellenére Magyarország és Jugoszlávia gondjai, tapasztalatai sok azonosságot mutatnak. Ezek megvitatása a két szomszédos és „nagyon baráti” ország számára kölcsönösen hasznos lehet — hangoztatta Stipe Suvar, aki reményét fejezte ki, hogy a mostani találkozót számos hasonló eszmecsere követi. Grósz Károly messzemenően egyetértett partnere gondolatmenetével. A két ország viszonyáról elhangzott értékelést kiegészítve reményét fejezte ki, hogy a magyar—jugoszláv kapcsolatokban dinamikus fejlődés bontakozik ki. Az együttműködés lehetőségeit — mutatott rá az MSZMP főtitkára — a két ország nem használta ki kellően. Ebben szerepe volt a korábbi előítéleteknek, egymás hiányos ismeretének, s nem utolsósorban annak, hogy a két ország talán túlságosan is el volt foglalva belső gondjaival. Mindez akadályozta a tapasztalatok kölcsönös kamatoztatását. Ennek kapcsán leszögezte: — Úgy gondoljuk, határozottabban kell tovább haladnunk azon az úton, amelyet a két párt nagy vezetői — Tito és Kádár János alapoztak meg. A vezetők 14 alkalommal találkoztak, s mindig tartalmas eszmecserét folytattak. Hiszem, hogy mi is ezen a nyomvonalon járunk. Ugyanakkor szembe kell nézni azzal a természetes ténynyel, hogy a vezetésben is új generációk jelentkeznek, ami két veszélyt rejt magában. Az egyik, hogy az új generáció tagjai esetleg úgy vélik, hogy a történelem ott kezdődik, ahol ők a politika színpadára lépnek.. A másik pedig, hogy nehezen találják meg mindazt, ami érték, amit tovább kell vinni. Esetleg éppen ellenkezőleg, nincs elég bátorságunk megtagadni azt, amit az élet már túlhaladott. Ennek sokszor az a félelem az oka, hogy esetleg félreértik egymást. Ezért találkoznunk, beszélgetnünk kell. Mindannyiunk számára nagy lehetőségeket, szellemi tartalékokat rejt az eszmecsere — szögezte le az MSZMP főtitkára. Stipe Suvar korábbi gondolatát folytatva Grósz Károly kifejtette: — Nem hiszem, hogy a szocializmus országai a világ válságokkal leginkább átszőtt régióját alkotnák. De azt vallom, hogy a szocializmuson belüli feszültségek és válságjelenségek új megközelítési módot, új szemléletet követelnek meg. Ahhoz, hogy ez kialakuljon, merítenünk kell egymás tapasztalataiból, illetve a haladó erők nemzetközi élményanyagából tapasztalataiból. Ahhoz, hogy a szocializmus ma előbbre tudjon haladni, egyes részterületeken vissza is kell lépnie. Tisztábban és bátrabban kell felhasználnia a fejlett kapitalizmus tapasztalatait. Osztályelői tételek nélkül be kell építenie intézményrendszerébe mindazt, ami haladó és konstruktív. Elvi elkötelezettségünk, politikai meggyőződésünk többé nem lehet akadálya annak, hogy mindent felhasználjunk a világból, ami érték lehet, s ami a nemzeti, a nemzetközi összefogást előbbre viheti — hangsúlyozta Grósz Károly. A magyar pártfőtitkár végezetül örömét fejezte ki, hogy még az idei esztendőre szóló meghívást kapott vendéglátójától. Reményét fejezte ki, hogy a párbeszéd Magyarország területén is folytatódik. Grósz Károly jugoszláviai látogatásának befejeztével az esti órákban visszaérkezett Budapestre. Vita a sztrájktörvényről Nem lehet a gyárkapun belülre szorítani A kormánynak nem célja, hogy a sztrájktörvény korlátozó jellegű legyen — mondta Nyers Rezső államminiszter, azon a megbeszélésen, amelyet hétfőn tartottak az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban a társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével a sztrájktörvényről és a Munka Törvénykönyvének tervezett módosításáról. Az államminiszter rövid hozzászólásában megjegyezte azt is, hogy keresni kell a törvénytervezetek körüli félreértések, a félremagyarázások megelőzésének, kiküszöbölésének a módját. A csaknem két és félórás vita lényegében akörül folyt, hogy időszerű-e a sztrájk törvényi szabályozása. A társadalmi szervezetek — köztük a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Szociáldemokrata Párt, a Független Jogászok Fóruma, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Münnich Ferenc Társaság — képviselőinek álláspontja a vita során sem változott: részben eltérő okokból ugyan, de egyöntetűen elsietettnek minősítették a mai gazdasági, társadalmi és politikai feltételek mellett a törvény megalkotását. Ezzel kapcsolatban Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke elmondta: társadalmunkban egységesen az a vélemény, hogy ha mód van rá, el kell kerülni a sztrájkokat. • A nézetkülönbségek abban mutatkoznak, hogy miként lehetne elkerülni a munkabeszüntetéseket. Korábban az ÁBMH sem szorgalmazta a sztrájk törvényi szabályozását, de a megállapodásos rendszer kialakítására tett javaslatát sem a munkáltatók, sem pedig a munkavállalók szervezetei nem tartották elégségesnek az esetleges konfliktusok kezeléséhez. Osztották a társadalmi szervezetek véleményét a HNF és a SZOT képviselői is abban, hogy a törvénytervezet jelenlegi formájában korlátozó jellegű. A HNF apparátusa is azzal ért egyet, hogy a törvény ne szorítsa a gyárkapukon belülre a sztrájkot hanem tegye lehetővé az érdekek kifejezései minden olyan gazdasági, szociális, és politikai kérdésben, amely az emberek tömegeit érinti. Fodor László, a Magyar Gazdasági Kamara képviseletében viszont nem tudott azonosulni ezzel az állásponttal. Mint mondta, a kamara a sztrájkot, csak a munkáltatók és a munkavállalók közötti gazdasági érdekkonfliktusok rendezésének végső eszközeként tudja értelmezni, mert a munkáltatóknak nincs ráhatásuk az egyéb problémák megelőzésére, megoldására. Ezzel kapcsolatban nagy hangsúlyt kapott a vitában, hogy — tulajdonviszonyainkból adódóan — a tulajdonosi érdekek nem különülnek el élesen a munkavállalói érdekektől, s így bizonytalan, hogy az egyeztetések során ki kit képvisel. (MTI) Nemzetközi élet- Társadalompolitika Németh Miklós látogatása Vas megyében Németh Miklós az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke hétfőn Vas megyébe látogatott. Délelőtt Szombathelyen, a megyei pártbizottság székházaiban két és fél órás megbeszélést folytatott a Vas megyei országgyűlési képviselőkkel. A kötetlen konzultáción elsősorban az Országgyűlés márciusi ülésszakának napirendjén szereplő témákat tekintették át. Ezt követően Németh Miklós — Heinrich Meisel osztrák szövetségi államminiszter jelenlétében — felavatta az ország első digitális távsbeszélőrendszerét. Az ünnepségen jelen volt Berecz Frigyes ipari, valamint Derzsi Andrea közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter továbbá Ausztria, Kanada és Franciaország, budapesti nagykövetségének több vezető munkatársa, ott voltak a beruházás kivitelezésében résztvevő külföldi és hazai vállalatok képviselői. Bush villámlátogatása Az Egyesült Államok nem tervezi a Dél-Koreába vezényelt amerikai csapatok létszámcsökkentését — ezt erősítette meg a Koreai Köztársaság parlamentjében villámlátogatása során George Bush amerikai elnök. Bush azt hangoztatta, hogy az amerikai katonák ,a béke védelmezése érdekében és a szöuli kormány kérésére” állomásoznak az országban. Az amerikai elnök ugyanakkor sürgette a dél-koreai vezetést, hogy a kétoldalú kereskedelemben fennálló jelentős amerikai deficit miatt mérsékelje az amerikai termékek előtti kereskedelmi korlátokat. Történelmi útünk Újra nyomtatták, s így ismét kapható a Társadalmi Szemle különszáma, amely a Történelmi utunk című jelentést tartalmazza. Mint ismeretes, az MSZMP Központi Bizottsága által kiküldött, Pozsgay Imre vezette 15 tagú munkacsoport az elmúlt négy évtized történetének, a mai helyzet kialakulásának elemzésére és új programnyilatkozat kidolgozására kapott megbízást. A munkacsoport tevékenységének keretében, Berend T. Iván vezetésével készült első tanulmány február első felében látott a Társadalmi Szemlében napvilágot, ám a kiadvány a megjelenést követően hamarosan elfogyott. A Társadalmi Szemle különszámát a hírlapárusoknál és a Kossuth Könyvkiadó munkahelyi terjesztőinél ismét megvásárolhatják az érdeklődők. Vasúti baleset, robbanás Több ezer embert kellett kitelepíteni az Ohio állambeli Akron város közelében fekvő ipari körzetből egy szombat éjszakai robbanás után. Egy tűzveszélyes vegyi anyagokat szállító tehervonat 17 kocsija kisiklott, és négy vagon felrobbant. Személyi sérülésekről nem érkezett jelentés. A szerelvény különböző vegyi anyagokat, egyebek közt ciánkálit szállított és a robbanás után mérgező gázok kerültek a levegőbe. Mivel a tűz újabb szerelvényekre is átterjedhet, a helybéli lakosokat távolabbi iskolákban helyezték el. Szélvihar Bulgáriában Kidőlt lámpaoszlopok, kicsavart fák, többszáz villanyáram nélkül maradt falu, megrongálódott autók tucatjai és Szófiában 40-nél több sérült ember — egyelőre így fest a Bulgáriában dúló, vasárnap délutánra orkánná lett szélvihar előzetes és egészen bizonyosan nem teljes mérlege. A nap egyébként meleg volt, a napsütéses helyeken jóval 200 fok fölött. Délutánig azonban annyira felerősödött a szél, hogy a bolgár főváros környékén elérte a másodpercenként 30 méteres sebességet, az idősebb emberek sem emlékeznek ilyenre. A televízió esti tudósítása áldozatokról még nem tudott, de nem zárható ki ennek lehetősége sem. Ügyvezető főtitkár nélkül az MSZDP A Magyarországi Szociáldemokrata Párt ügyvezető főtitkára, Bihari Mihály politológus leköszönt e funkciójáról és kivált a pártból is. A Magyar Hírlap szombati számában, a Magyar Rádió 168 óra című műsorában és a Magyar Televízió szombati híradójában a volt főtitkár elmondotta indokait. A Magyar Távirati Iroda munkatársa megkereste az MSZDP vezetőségét, hogy a történteket más oldalról is megvilágítsák. A párvezetés azonban nem kívánja részletesen ismertetni a szervezőbizottság legutóbbi ülésén történteket, s nem kíván válaszolni a politológus elmarasztaló megjegyzéseire sem. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1969. FEBRUÁR 28. KEDD Romániában súlyosan megsértették az emberi jogokat (Folytatás az 1. oldalról) közé soroljuk az emberi jogok védelmét és gyakorlásának biztosítását — mondotta. Szólt az ennek szellemében tett kormányzati kezdeményezés és a nyilvános, társadalmi vita eredményeként a közelmúltban elfogadott, illetve előkészítés alatt álló új törvényekről, az új alkotmány kidolgozásának munkálatairól. Az államtitkár arra ösztönözte a résztvevőket, hogy tekintsék át: milyen új és időszerű emberi jogi kérdésekben vállalhat az ENSZ és ezen belül az Emberi Jogok Bizottsága kezdeményező szerepet. Itt elsősorban olyan kodifikációra érett témák közös kijelölésére, majd feldolgozására van szükség, amelyek eddig nem, kaptak kellő figyelmet, illetve a változó világunk egyre gyorsuló fejleményei nyomán kerülnek a nemzetközi érdeklődés homlokterébe. Hangsúlyozta, hogy a magyar nép, a kormány aggodalommal követi az emberi jogok megsértésének minden formáját, bárhol is legyen az a világban. Elvi álláspontunk, hogy a magyar kormány joga és egyben kötelessége is szót emelni az alapvető emberi jogok, és ezen belül a kisebbségek jogainak megsértése ellen, különösen akkor, ha azokra Magyarország közvetlen szomszédságában kerül sor. Meggyőződésünk szerint az emberi jogok tiszteletben tartása követelményének érvényesítése független a szövetségi rendszerhez tartozástól és a társadalmi berendezkedéstől. Aggodalom tölt el tehát bennünket, mert úgy látjuk — és ezt más ország is hasonlóan ítéli meg —, hogy Romániában súlyosan megsértik az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat. Aggodalmunkat nem csupán az ENSZ-ben vagy más nemzetközi fórumon fejezzük ki, hanem több esetben közvetlenül az érintett félnek is tudomására hoztuk. Sajnálattal állapította meg, hogy segítőkész, az együttműködést sürgető kezdeményezésünk vagy javaslatunk az emberi jogok és a kisebbségi jogok szavatolására mindig hatástalan maradt. A nemzetközi közvélemény előtt jól ismert, hogy Romániában nem csupán az egyének és nemzetiségek polgári és politikai jogait, hanem szociális, gazdasági és kulturális jogait is csorbítják. Az emberi jogok megsértésének tartjuk a falvak lerombolását, a kulturális és történelmi értékek felszámolását, a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának tudatos elsorvasztását, az erőszakos aszszimiláció jelenségeit vagy a vallásszabadság korlátozását Horn hazánk támogatásáról biztosította azt a svéd kezdeményezést, hogy kerüljön sor egy különmegbízott kinevezésére, akinek a feladata a romániai emberi jogsértések vizsgálata lenne. (MTI) Pártfórumon tárgyalták Új titkár Sárbogárdon A pártviták megtartásáról, formájáról minden alapszervezet maga dönt, így Sárbogárdon pártcsoportokban, pártaktívákon, a pártoktatás keretében, valamint összevont taggyűléseken tárgyalták az alapszervezetek a munkahelyi és lakóterületi pártalapszervezetek szerepéről készült vitairatot. Ennek összegzése volt, a többi között, a Sárbogárd Városi Pártbizottság ülésének napirendjén. A kiadott írásos anyaghoz dr. Szabadkai József első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Beszámolt arról, hogy a véleményalkotásban a párttagság mintegy nyolcvan százaléka vett részt. Az írásos anyagban az összegzés mellett a pártbizottság álláspontját is rögzítették.__A vitát a kiadott témától nem egy esetben eltérítették a napi belpolitikai események, de ez elkerülhetetlen volt Több kérdésben nem volt egységes a párttagság álláspontja, de végül is többségi vélemény fogalmazódott meg. A munkahelyi és a lakóterületi pártalapszervezetek szerepéről, tevékenységéről, valamint a párt választási rendjéről készült összeállítást a szóbeli kiegészítéssel együtt egyhangúlag elfogadta a testület. Ezt követően Ujházy Dénes, a jelölést előkészítő bizottság elnöke ismertette az utóbbi időszakban végzett munkát és a január 18-i pártbizottsági ülésen felmentett Tóth József titkár helyére Magyar Józsefet, a pártbizottság politikai munkatársát javasolta titkárnak megválasztani. A jelölést a testület elfogadta, és titkos szavazással, március 1-től megválasztotta Magyar Józsefet a végrehajtó bizottság tagjának és a városi pártbizottság titkárának. . Döntés a Tiszatáj ügyében Hétfőn Szegeden tartott ülésén a Csongrád megyei pártbizottság elfogadta a végrehajtó bizottságnak a Tiszatáj című folyóirattal kapcsolatos előterjesztését. Mint ismeretes, az országszerte népszerű szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatájt, megjelenését 1986-ban felfüggesztették, akkori főszerkesztőjét felmentették, a főszerkesztő-helyettes és egy munkatárs pártfegyelmi büntetést kapott. Az indok az volt hogy a Tiszatájiban közölt több írást, az MSZMP Politikai Bizottsága a fennálló rendszerrel szemben ellenséges tartalmúnak minősített. A Csongrád Megyei Pártbizottság a végrehajtó bizottság javaslatával egyetértésben most kimondta, hogy az 1986 óta eltelt idő igazolta a Tiszatáj akkori szerkesztőségének törekvéseit, többek között abban a vonatkozásban is, hogy a folyóirat már akkor reális képet igyekezett adni olvasóinak az erdélyi magyarság helyzetéről. A pártbizottság éppen ezért javasolta a lap állami felügyeletét ellátó Csongrád Megyei Tanács végrehajtó bizottságának, hogy az írótársadalommal folytatott eszmecsere alapján, a jelenlegi és a régi szerkesztőség érdemeinek elismerésével és érdekeinek figyelembe vételével, alakítsa ki a szerkesztőség összetételére vonatkozó személyi javaslatait. A testület egyidejűleg hatályon kívül helyezte a Tiszatájra vonatkozó 1986-os határozatokat. (MTI)