Fejér Megyei Hírlap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

Március 7-ére összehívták az MSZMP KB ülését Február 28-án, kedden ülést tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület már­cius­ 7-ére összehívta a Köz­ponti Bizottság ülését. A Politikai Bizottság meg­vitatta az MSZMP cselekvé­si programjának tervezetét. Megállapította, hogy hazánk történelmi fordulóponthoz érkezett. A felemelkedés és a válságból való kitörés ér­dekében társadalmunkban megegyezésen alapuló új nemzeti összefogásra van szükség. Az MSZMP az em­beri lét kiteljesedését, az esélyek egyenlőségét, a nemzet gazdagodását kíván­ja elérni. A Politikai Bizottság a tervezetben javasolja, hogy az MSZMP a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értékeit képviselő prog­rampártként készüljön a so­ron következő választások­ra. A párt, jellegének meg­felelően, jövőjét a reform­kommunista és az erősödő (Folytatás a 2. oldalon) FEJÉR MEGYEI HÍRLAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szerda, 1989. március 1. XLV. évfolyam, 51. szám Ára: 4,30 Ft A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hetvennyolcan az ipari szövetkezetek Négymilliárd bevételből félmilliárd nyereség A tervezettnél kedvezőbben alakult a megye 78 ipari szövet­kezetének árbevétele és nyeresége tavaly, bár az előző évi szintet az eredmény nem érte el. A többi között ezt össze­gezte az a tájékoztató, ami a gazdálkodók mérlegadatai alapján készült gyorsjelentést ismertette a Kiszöv elnöksé­gével, a tegnap délelőtt Móron tartott, kihelyezett ülésen. Az árbevétel (a megye ipari szövetkezeti mozgal­mának történetében először) meghaladta a négymilliárd forintot, ami csaknem 23 szá­zalékkal magasabb az előző évinél. Az összes nyereség magasabb a tervezettnél, de mintegy 20 százalékkal ke­vesebb, mint amennyit 1987- ben értek el: 501,6 millió fo­rintot. De mivel két kisszö­vetkezet (a Produkt és a Balsa) veszteséggel zárta az évet, az ipari szövetkezetek nettó nyeresége ennél 25 millió forinttal kevesebb. A Mészárovics Imre Ki­­szov-elnök, vezetésével meg­vitatott tájékoztató szerint kimagaslóan jó évet zárt a Vértes, az Albacomp, a Fer­­roplasztik, a fehérvári építő, az Alkotás, az Energetika, a Tempó, az­­­ercsi építő, az Akvatika és az Alfa-Data szövetkezet. A két vesztesé­ges szövetkezeten kívül az átlagosnál alacsonyabb volt az árbevételarányos nyere­ség a Mozaik, a Hitex, a Ter­­movit, a Mobsil és a dunaúj­városi építő szövetkezetnéll. Az előző évi gondok voltak érezhetők a tavalyi gazdál­kodás jövedelmezőségén a Pallas, a Delta, a Dunagló­­busz, a Novátor és a Floria­ns szövetkezet esetében. A házigazda Vértes Ipari Szövetkezet tevékenységéről Schweighardt József elnök tájékoztatta a Kiszöv elnök­ségét. Elmondta: az 1974 vé­gén három szövetkezet egye­sülésével létrejött üzem va­gyona azóta 3 millió forint­ról 21 millió forintra nőtt, árbevételük (az év eleji 10— 11 százalékos leárazás elle­nére) számottevően tovább nőtt, elérte a 124 millió fo­rintot. Nyereségük valamivel kevesebb a tavalyinál, de a tervezettnél több, meghalad­ta a 15 milliót. Az alapve­tően háttéripari tevékeny­ségre berendezkedett, az Ika­­rus-szal és a Videotonnal kooperációs kapcsolatban lé­vő szövetkezet szélesíti az önálló termékgyártást is. Munkáiból (kooperációs kapcsolatok révén) szívesen adna át más szövetkezetek­nek, de sajnos azt tapasztal­ják, hogy az általuk szigo­rúan vett minőséget és ha­táridőt nem mindenki képes tartani. Az elnökség tagjai az üzem­látogatás után elismeréssel szóltak a tapasztal rendről, a külsőségekben is megmu­­takozó fegyelemről. (F) Akinek papírja van Emlékeznek Rejtő Jenő Csofitbrigádjára, amelyben szerepel a Vak, akinek lám­pása van? Nos, nekem van egy barátom, akinek papírja van. Ez a papír legalább olyan megkülönböztető erő­vel bír, mint a Vak lámpása. Szó se róla, barátom muto­gatja is szorgalmasan. Igaz, nem jószántából, hanem mert rákényszerül. Rákénysze­rítik. Munkahelyének pártbizott­sága őt bízta meg azzal, hogy a környéken szerveződő alternatív szervezetekkel tart­sa a kapcsolatot. No, nem mindjárt politikai szövetséget jelentő kapcsolatról van szó, bár ezt sem zárják ki. Egye­lőre tájékozódó jellegű kap­csolattartásról beszélhetünk: barátom feladata, hogy fel­mérje, mely szervezetek mu­tatnak annyi következetessé­get, hogy érdemes a velük való együttműködésről gon­dolkodni. Az a papír e felhatalmazást tartalmazza. Nézzenek a naptárra, és ne higgyjenek a szemüknek. Az évszám ugyan stimmel, de remélem, legalább kételked­nek abban, amit írtam. Pedig igaz. Ma még mindig (vagy már megint?) papírra van szükség nem tiltott dolgok gyakorlásához. Különben esetleg onnan éri támadás az embert, ahonnan nem is vár­ja: a vele egy táborba tarto­zók részéről. Vagy nem is biztos, hogy egy táborban vannak? Barátom mindenesetre ren­delkezik egy hivatalos papír­ral, tehát nyugodt lehet. Biz­tonságban van. Mégsem érzi biztonságban magát. Pekarek János Gyenge frontok Várható időjárás az or­szág területére m­a esúg, felhőtt­vonul­ások lesznek, szórványos záporokkal. A délnyugati, majd nyugati­­északnyugati szél időnként megélénkül, a Dunántúlon átmenetileg megerősödik. Reggel foltokban ismét várható köd. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 19 fok körül alakul. Sajtótájékoztató a Videotonban 1 . •__ ___ Tovább csökken a hadi­­termelés Idei első ülését tartotta tegnap délután a Videoton Ipari Részvénytársaság Igazgató Tanácsa , utána Kázsmér János, a Videoton Elektronikai Vállalat igazgatója, az rt. igazgató­­tanácsának elnöke tájékoztatta az újságírókat. Az ülésen úgy döntöttek (bár kormányhatározat ebben még nincs), hogy a hadiipari termelést az 1988-as szint felére csökkentik 1991- ig. Ez, az idén a Videotonból leépítendő 1200 dolgozón kívül, újabb 3500 ember munkáját teszi feleslegessé­ . Közülük kétezernek a fog­lalkoztatását új termékcso­portokra való átállással kell megoldani, míg 1500 embert a természetes létszámfo­gyást felhasználva építenek le (például nyugdíjba me­nők, kilépők helyére nem vesznek fel újakat). Felhasz­­nálhatatlan anyagaikat és eszközeiket szeretnék leírni — de azt kérik a kormány­tól, hogy ezt ne veszteségként tehessék. A haditermelésre 2,6 milliárdos hitelt vettek fel — ezt részvénnyé alakít­va a Magyar Hitelbank ren­delkezésére bocsátják, így szabadulva meg az adósság­tól. Az új termékek meghono­sítása mintegy három—négy milliárd forintos újabb hitel felvételét jelenti a következő három évben. Úgy tervezik, hogy évi 200 000 darab ka­pacitású, szatellitvevőket gyártó üzemet építenek (az idén decemberre el kell érni a havi 10 000 darabos telje­sítményt), beszállnak a veze­ték nélküli hírközlés kiépíté­sébe, az autóelektronikai üz­letbe. (Az első ilyen üzletet már meg is kötötték: 24 mil­lió márkáért teljes gyártó­sort vettek egy NSZK-be a cégtől, a gépsor a második félévben működni fog.) Ezen­kívül a felszabaduló finom­­mechanikai kapacitásaikat hasznosítani akarják gépipa­ri kooperációkban, például autóalkatrész-gyártásban. Az igazgatótanács másik döntése szerint az idén a má­sodik negyedévben 8 százalé­kos béremelés lesz az rt. üze­meiben — ezt azonban erő­sen differenciálva kell kifi­zetni, azzal a céllal, hogy stabilizálják a törzsgárdát. P. J. V Utcakép a Videoton elöl: ez csak műszakváltás, de az idén elbocsátandó 1200 emberből ezren már elmentek. Lesz még több is? Nyugati törvényhozók az Országházban Budapesten folytat tárgyalásokat az Európai Parlament kül­döttsége, Paul Staes belga politikus vezetésével. A küldöttség kedden találkozott Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével. Az Európai Közösségek törvényhozásán belül szer­veződött képviselőcsoport hi­vatalos elnevezése „Kettes számú Kelet-Európai Delegá­ció”, s az a feladata, hogy a magyar és a bolgár parla­menttel tartsa a kapcsolatot. (Elvben Romániával is fog­lalkoznia kellene, de Buka­resttel mindeddig nem ala­kított ki együttműködést.) Ennek a­­ delegációnak az egyik alelnöke Habsburg Ot­tó, aki kedden délután érke­zett Budapestre, és csatlako­zott a küldöttséghez. A nyugat-európai vendé­gek kedden délelőtt az Or­­szágház Vadásztermében először három országgyűlési bizottság — az ipari a ke­reskedelmi és a mezőgazda­­sági bizottság — tagjaival folytattak megbeszélést. Ezután — szintén a Va­­dászteremben — Stadinger Istvánnal az Országgyűlés elnökével találkoztak az Európai Parlament delegá­ciójának tagjai. A törvény­hozás legfőbb tisztségviselője áttekintést adott arról, mi­képpen élénkült meg az utóbbi időben a magyar par­lament tevékenysége. Szólt arról, hogy célunk a demok­ratikus jogállam teljes intéz­ményrendszerének kiépítése. Nagy nehézséget okoz, hogy néhány év leforgása alatt kell bevezetnünk azt, ami más országokban évszázadok során alakult Mi Csak ebben az évben 42 törvényt vagy lényeges törvénymódosítást kell elfogadnia a parlament­nek — mondta Stadinger István. A beszélgetésen számos kérdés vetődött fel a magyar politikai reformfolyamat bel­ső és külföldi összefüggései­vel kapcsolatban. Délután az Európai Parlament küldött­sége Melega Tibor kereske­delmi miniszterhelyettessel találkozott. Mint ismeretes, Magyarország tavaly együtt­működési szerződést kötött a Közös Piaccal. Magyaror­szág arra törekszik, hogy minél szorosabb együttmű­ködést alakítson ki az euró­pai közöségekkel, és szeretné, ha már a szerződésben elő­írt 1995 előtt lebontanák a magya­r árukkal szemben ér­vényesített mennyiségi kor­látozó intézkedéseket. (MTI) Városvédő elnökségi ülés ÁLDOZATKÉSZSÉG FEHÉRVÁRÉRT A város tanácsával kötött együttműködés szellemében, har­monikusan, a feladatok ésszerű megosztásával sikerült 1988 városvédő munkáit elvégezni — állapította meg keddi elnök­ségi ülésén a Székesfehérvári Városszépítő és -védő Egye­sület vezetősége. A beszámoló, amelyet a testület a közelgő egyesületi közgyűlés elé terjeszt majd, csupán egy esztendő ered­ményeit foglalja össze, ám egyben egy fél évtizedes korszak eddig elért eredmé­nyeinek summázatául is felfogható. Mint a Karászi Kálmán elnök vezetésével megtartott elnökségi ülés megállapí­totta, az egyesületnek sike­rült tartós eredményekre szert tennie, s hagyományo­kat teremteni a városvédő szemlélet számára a megyei városban. Ez lehetővé tette, hogy a nehéz gazdasági helyzetben is folytatódjék e munka, amelynek fő forrása tagságának alkotó várossze­­retetéből fakadó áldozat­­készsége. Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése A világkiállítás terheit ne a lakosság fizesse Az Országgyűlés ipari bizottsága keddi ülésén, a Parlament­ben szükségesnek ítélte a sztrájk törvényi szabályozását, az átalakulási törvény megalkotását, nem foglalt viszont állást a Budapest—Bécs világkiállításról elhangzott tájékoztatót iletően. Az ipari bizottság a sztrájkról szóló törvényter­vezet „B” változatát támo­gatta, amely lehetővé tenné, hogy ne csak a szakszerve­zetek, hanem a dolgozó kol­lektívák is kezdeményezhes­senek sztrájkot, s biztosítaná a szolidaritási sztrá­jk jogát. A testület egyetértett a szoli­daritási sztrájk esetére olyan biztosítási rendszer kiépíté­sével, amely fedezné a mun­káltatók veszteségét, ha dol­gozóik csatlakoznak a mun­kabeszüntetéshez. A képviselőket Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hiv­atal elnöke tájékoztatta a mun­kaügyi kormányzat állás­pontjáról, s a törvényterve­zet eddigi vitája során fel­merült ellentétes nézetekről. Az átalakulási törvény nél­kül a magyar gazdaságban csak igen vontatottan és las­san jöhetnének létre az álla­mi vagyon hatékonyabb mű­ködtetésére új társasági for­mák — állapították meg a bizottsági tagok a törvény­­tervezet koncepciójáról foly­tatott vitában. Sárközy Ta­más igazságügyminiszter­­helyettes hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül szükséges az állami vállalatok gazdasági társaságokká történő átala­kulásáról törvényt alkotni, mert enélkül is részvénytár­saságokká kft-ké szerveződ­hetnek. ■ Ha mégis törvény (Folytatás a 2. oldalon­)

Next