Fejér Megyei Hírlap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

Az ausztrál miniszterelnök budapesti tárgyalásai Németh Miklósnak, a Mi­nisztertanács elnökének meg ■hívására pénteken reggel hi­vatalos látogatásra Buda­pestre érkezett Robert Haw­ke ausztrál miniszterelnök. Útjára elkísérte felesége, va­lamint tanácsadók és üzlet­emberek. A két ország zászlóival dí­szített .Ferihegyi repülőtéren Németh Miklós és felesége üdvözölte Robert Hawke-ot és feleségét, majd úttörők virágcsokrokkal köszöntöt­ték a vendégeket. Robert Hawke és Németh Miklós ezután fogadta a felsorako­zott díszszázad parancsno­kának jelentését, majd a katonai zenekar eljátszotta az ausztrál és a magyar him­nuszt. A két miniszterelnök ezután ellépett a díszszázad előtt, majd Robert Hawke miniszterelnök és kísérete (Folytatás a 3. oldalon) Napos idő várható Várható időjárás az or­szág területén ma estig, túlnyomóan napos idő vár­ható, és csak­ időnként nö­vekszik meg a felhőzet. A nyugati, északnyugati szél többfelé megélénkül. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 23, 28 fok között alakul. Az 1871 óta rendszeres mérések szerint e nap leg­magasabb hőmérséklete (1950) 36,0, legalacsonyabb hőmérséklete (1929) 10,4 Celsius-fok volt.HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP Szombat, 1989. július 1. XLV. évfolyam, 153. szám Ára: 5,30 Ft FEJÉR MEGYEI Négynapos vita után Befejezte munkáját az Országgyűlés ülésszaka Elfogadták a honvédelmi törvény módosítására tett javaslatokat­­ Módosították a Büntető Tör­vénykönyvet és a földtörvényt­­ Interpelláció-dömping A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítá­sára benyújtott törvényja­vaslat feletti szavazással folytatta munkáját pénteken reggel 9 órakor az Ország­­gyűlés soros ülésszaka. Az elnöklő Jakab Róbertné be­jelentette, hogy a csütörtö­kön kialakult patthelyzet után a honvédelmi bizottság ülésén sikerült kompromisz­­szumos megoldást találni a polgári szolgálat időtartamát illetően. Mivel azonban a konszenzus alapján létrejött megoldás kihatással van a csütörtökön már elfogadott módosításokra, így az utób­biak ügyében is újra kellett szavazni. Ezután a honvédelmi bi­zottság jelentése alapján elő­ször arról szavaztak a képvi­selők, hogy a katonai szolgá­lat együttes időtartama ne haladja meg a 28 hónapot. Az indítványt az Országgyű­lés két ellenszavazattal és két tartózkodással fogadta el. Egy ellenszavazattal és ti­zenegy tartózkodással elfo­gadták azt, hogy a polgári szolgálat időtartama 28 hó­nap legyen. Egy másik mó­dosító indítvány alapján ar­ról döntöttek, hogy a tör­vény a tartalékos hadköteles katonai és polgári szolgála­tának együttes időtartamát 28 hónapban határozza meg. Ezt az indítványt hét tartóz­kodással fogadták el. Végül arról a módosításról szavaz­tak, amely a tartalékos ka­tonai szolgálat időtartamát 18 helyett 16, illetve 12 he­lyett 10 hónapban állapítják meg, valamint a 24 hónapos fegyver nélküli szolgálat le­töltése után 6 helyett 4 hóna­­pos tartalékos szolgálati időt ír elő. Ezt a javaslatot nyolc tartózkodással fogadták el Végül az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot 1 ellenszavazattal­ és 11 tar­tózkodással elfogadta. Jemben részesüljön minden korábban elítélt, de bünteté­sének letöltését még meg nem kezdett szolgálatot meg­­tagadó, aki e pillanatban még bizonytalan jogi hely­zetben van. Ezeket a bünte­téseket tehát nem hajtják végre, hanem törvényi ke­gyelem következtében törlik. Eljárási kegyelemben része­sülnek azok is, akik ellen büntetőjogi eljárás van fo­lyamatban a fenti bűncse­lekmény miatt, de ezt a bün­­tető eljárást egy korábbi rendelkezés folytán e tör­vény hatályba léptéig fel­függesztették. Nem kerül te­hát senki sem olyan hát­rányba, amely méltánytalan lenne az új törvény életbe léptetése folytán. Egy másik büntetőjogi rendelkezés módosítása kap­csán Kulcsár Kálmán indok­lásként elmondotta: mint­hogy az ország gazdasági szerkezetének átalakulása következtében eddig is és ezután is egyre több ember került, illetve kerülhet ab­ba a helyzetbe, hogy nincs átmenetileg munkája, ezért azokat a büntetőjogi rendel­kezéseket, amelyek az úgy­nevezett közveszélyes mun­kakerüléssel kapcsolatosan a büntetőjogban vagy a sza­bálysértés körében eddig szerepeltek, ugyancsak tö­rölni kell. Végezetül utalt arra, hogy a tervek szerint a honvédel­mi törvény és vele együtt ez a büntetőjogi törvénymó­dosítás július 1-jével lépne hatályba. A hatályba lépte­tésnek azonban van még egy feltétele, éspedig az, hogy kihirdessék a törvényt. Mi­vel a kihirdetés július 1-je előtt nem oldható meg, az igazságügyminiszter kérte az Országgyűlést, mindkét tör­vényjavaslatot úgy fogadja el, hogy azok a kihirdetés napján lépnek hatályba. Mivel sem az általános, sem a részletes vitához nem kívántak hozzászólni a kép­viselők, csak az maradt hát­ra, hogy a Sinkovics Mátyás által benyújtott módosító javaslatot véleményezze az illetékes bizottság. Az ehhez szükséges idő erejéig az el­nök felfüggesztette a tanács­kozást. (Folyt, a 2. oldalról) A Büntető Törvénykönyv módosítása Ezt követően Kulcsár Kál­mán igazságügy-miniszter tartotta meg expozéját a Büntető Törvénykönyv mó­dosításáról. Kifejtette: a honvédelmi törvényből adódó büntetőjo­gi feladat a most bevezetett polgári szolgálat elvégzésé­nek büntetőjogi biztosítása. A polgári szolgálat ellátását is büntetőjogi szabály védi, az a szabály, amelyet előter­jesztettünk, és amely bün­tetni rendel mindenkit, aki ki kívánja magát vonni a polgári szolgálat ellátása alól, illetőleg azokat, akik másokat ennek a szolgálat­nak a teljesítésében megaka­dályoznak. Ezt a gondolatot fogalmaz­tuk meg a benyújtott tör­vényjavaslatban. A büntetés tehát természetesen azokat érinti, akik a törvényben megállapított kötelezettségű­­ket nem teljesítik. Minthogy a polgári szolgálattal szem­ben már semmifajta lelkiis­mereti kifogás nem fogadha­tó el, ezért nincs arra mód, hogy büntetőjogi szankciót ne teremtsünk az ilyen szol­gálatot megtagadók, vagy nem teljesítők számára. Értékelni kell büntetőjogi­lag azt is, hogy megnyílt a polgári szolgálat lehetősége, így méltánytalan hátrány ér­né azokat, akik korábbi tör­vényi kötelezettségek nem teljesítése folytán büntető­jogi rendelkezés alapján ka­tonai szolgálat megtagadása miatt büntetőjogilag elítél­ték, maga a törvény mentesí­ti a büntetett előélethez fű­ződő hátrányos jogkövetkez­mények alól. Továbbá: rendelkezik arról is, hogy végrehajtási kegye­ Személyi kérdésekről és a múlt évi költségvetés­ről tárgyalt a megyei tanács Kilenc új-régi osztályvezető Legutóbbi, soron kívüli ülésén határozta el a Fejér Megyei Tanács, hogy korsze­rűsíti a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervezetét, kevesebb osztállyal, csökken­tett létszámmal dolgozik jú­lius elsejétől. A testület teg­napi ülésének első napirendi pontjaként (a meghirdetett pályázatokra jelentkezők­­közül) megválasztották, il­letve kinevezték a feladat- és létszám-átcsoportosítással kialakított kilenc új osztály vezetőjét. Elnöki bevezetőjében dr. Sziklai Antal tanácselnök el­mondta: a meghirdetett­ ki­lenc osztályvezetői állásra 25 pályázat érkezett. Ezeket 3­ legutóbbi tanácsülésen meg­választott négy bizottság bí­rálta el. Minden jelentkező­vel személyesen beszélgettek, és a kialakítandó osztályok leendő dolgozóinak vélemé­nyét is kikérték a pályázók­ról. Ezek után határoztak úgy, hogy tizenöt pályázó nevét viszik döntésre a ta­nácsülés elé. Három osztály vezetői tisztére csak egy-egy pályázó nevezett­ (szociálpo­litikai és egészségügyi osz­tály; művelődési, ifjúsági és sportosztály; közgazdasági és költségvetési osztály). Az igazgatási osztály vezetésére ketten pályáztak, de közülük csak egyiket tartották alkal­masnak a feladat ellátására. E négy pályázó kinevezése ügyében nyílt szavazással döntött a tanács. Két-két pályázó jelentke­zését fogadták el az újonan mezőgazdasági, ipari és ke­reskedelmi osztály névre­­átkeresztelt” ellátási és piacfelügyeleti, jogügyi, köz­lekedési, építési és vízügyi, az önkormányzati és sze­mélyügyi osztály vezetői tisz­tére. Három pályázó közül kellett megválasztania a testületnek a területfejlesz­tési és foglalkoztatáspolitikai osztály vezetőjét. A két il­letve három jelölt közül itt­(Folytatás a 3. oldalon.) jl __/r «• i*r ■ • jt * * Az erősödő szolidaritás jegyében A mezőgazdasági, a fo­gyasztási, az ipari szövetke­zetek megyei szövetségeinek és dolgozóinak képviseleté­ben pénteken délután Szé­kesfehérváron, a Helyőrségi Klub színháztermében ren­dezték meg a nemzetközi szövetkezeti napi megemlé­kezést. A szövetkezeti koor­dinációs bizottság soros el­nöke, Mészárovics Imre kö­szöntötte a résztvevőket. El­mondta, hogy a szövetkezeti szektorban dolgozik Fejér megye foglalkoztatottjainak egynegyede, a 61 termelőszö­vetkezet állítja elő a mező­­gazdasági termelés 60 száza­lékát, az ipari szövetkezetek pedig az ipari termelés öt százalékát. A megye kiske­reskedelmi forgalmának fe­lét az áfász egységei bonyo­lítják le, míg a lakásszövet­kezetek összesen 16 ezer la­kás fenntartásáról, karban­tartásáról gondoskodnak és a takarékszövetkezetek je­lenleg több mint 2,5 milliárd forint lakossági betétállo­mányt kezelnek. Mészárovics Imre kiemel­te, hogy a szövetkezeti szek­tor dolgozói szolidárisak a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek követeléseivel és június 29-i demonstrációjá­val, mert a joggal kifogásolt áru adó és jövedelemviszo­nyok a többi szövetkezetet hasonlóképpen sújtják. A szövetkezeti mozgalom jelentőségét, változtatásra szoruló tevékenységének, a tulajdonviszonyok és az ér­dekképviselet korszerűsíté­sének követelményeit Kö­­veskuti Lajos, az Okisz el­nöke ismertette ünnepi be­szédében. Ezután a Pázmán­­di Barátság Tsz, a dunaúj­városi Modern Táncegyüttes és az adonyi Gyöngyvirág kórus adott műsort. A 67. nemzetközi szövetkezeti nap Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. Az elnökség tárgyalt a szak­­szervezetek gazdaságpoliti­kai koncepciójának terveze­téről kiindulva attól, hogy a munkavállalók, a nyugdí­jasok helyzetének romlása, a gazdasági válságból való kilábalás kényszere, s a tár­sadalom politikai rendszeré­nek átalakulása készteti ar­ra a szakszervezeteket, hogy munkavállalói nézőpontú, ugyanakkor közgazdasági­lag helytálló gazdaságpoliti­kai programot dolgozzanak ki, ami a szakszervezeti kongresszusra való felkészü­lés dokumentuma lesz A SZOT elnöksége tájé­koztatót hallgatott meg a Politikai Egyeztető Tárgya­lások menetéről. A testület sajnálattal állapította meg, hogy a tárgyalások rendjét szabályozó megállapodás­ban foglaltak ellenére a Mi­nisztertanács — az MSZMP beleegyezésével — az Or­szággyűlés elé terjesztette az államháztartási reform tervezetét. A SZOT elnöksége szerint az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal e kérdésben nem járult hathatósan hozzá a tárgyalások — közösen ki­munkált és elfogadott — megállapodásainak érvénye­sítéséhez. Az elnökség nyo­matékosan felhívja az MSZMP és az Ellenzéki Ke­rekasztal figyelmét arra: te­kintsék egyenrangúnak a harmadik oldal képviselőit Amennyiben a megkülön­böztetés folytatódik... s a tárgyaló partnerek nem tart­ják magukat következetesen a megállapodásokhoz, akkor meghiúsítják a SZOT kül­döttségének részvételét a tárgyalásokon, ezzel veszé­lyeztetve a Politikai Egyez­tető Tárgyalások eredmé­nyességét. (MTI)

Next