Fejér Megyei Hírlap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-01 / 179. szám

FE­JÉR MEGYEI HÍRLAP , 1989. AUGUSZTUS 1. KEDD VÁLOGATÁS NÉLKÜL Huszonegy vélemény Petőfi megtalálásáról A barguzini Petőfi-expedíció jelentése szerint megtalálták Petőfi Sándor földi maradványait. Az antropológusok tizen­egy olyan jegyet találtak a csontvázon, amelyek a költő sze­mélyére utalnak. Így például a farkasfog, a magasság, a tö­rött bordák, a bal sípcsonton csonthártya gyulladás nyomai stb. A sajtó meglehetős kétséggel fogadta a jelentést Mit mond vajon az utca embere? Elhiszik a hírt vagy sem? Hu­szonegy vélemény hétfő délelőttről, a székesfehérvári Ady Endre utcából: Halász Lajos , műszaki el­lenőr: — Nem hiszem el. Hogyan került volna oda Pe­tőfi? Nem vagyok mai gye­rek, de korábban nem ta­nultam és nem is olvastam,­­ hogy Szibériában hadifog­lyok kerültek volna. Tizenhat éves tanuló: — •Nem is hallottam erről az egészről. Honvéd főhadnagy: — Ké­telkedve fogadtam a hírt. Nehezen hihető, hogy olyan zűrzavaros időkben odáig eljutott volna. Nem bántak akkor olyan emberségesen a foglyokkal. Ezért van kéte­lyem, de teljesen nem zárom ki a lehetőségét. Sz. T. fiatal esztergályos: — Olvastam róla, elképzel­hetőnek tartom, hogy tény­leg Petőfit találták meg. O. L. középkorú férfi: — Bizonytalan ez. Ennyi idő és ennyi kutatás után nehéz elhinni. Két tizenéves lány: — Azt elhisszük, hogy ott ült, de­­azt már nem, hogy meg is találták. Negyvenöt éves férfi: — Laikus vagyok ehhez. Min­denesetre lehetséges, mivel korábban Segesvárnál nem találták meg. örülnék, ha tényleg az ő csontjai kerül­tek volna elő, de ez azt je­lentené, hogy ismét elszállt egy mítosz. S. K. üzemmérnök: — Sok mindent hallani, de nekem úgy tűnik, kevés a bizonyí­ték, hogy­­valóban őt találták meg. K. J., tanuló: — Igen, el­hiszem. Az alapján amit ír­nak róla, valószínűnek lát­szik, hogy tényleg Petőfire bukkantak. M. K. egyetemi hallgató: — Szerintem kétséges. El­képzelhetetlen, hogy ne adott volna életjelt magáról. Olyan helyzetben és biztosan meg­próbáltam volna. Az sem biztos, hogy ezekkel a vizs­gálatokkal kétséget kizáróan be lehet bizonyítani. Középkorú férfi: — Nem foglalkozom Petőfivel. Az újságírókat sem szeretem. F. I. gépésztechnikus: — Amennyiben bebizonyítják, akkor elhiszem. A holttestet ugyanis eddig még nem ta­lálták meg. Vannak még csodák manapság is. Itt van például a többpárt rendszer. Kis Ferencné nyugdíjas: — Nem hiszem. Szerintem itt­hon halt meg. Huszonegy éves fiatalem­ber: — Fogalmam sincs ki­nek a csontjai. Szerintem ezt senki sem tudja bizto­san. Nem hiszek benne. Huszonnyolc éves hölgy, aki a korát inkább vállalja, mint a nevét: — Nem­ tu­dom, egyáltalán be lehet-e bizonyítani, hogy ott járt. Persze lehet, hogy egy mí­tosszal kevesebb lesz. Fiatal felszolgáló: — Nem úgy tanultuk, hogy orosz fogságban halt meg. A ver­sei is ellent mondanak an­nak, hogy ott éljen. Inkább nem hiszem. Negyvennégy éves mér­nök: — Elhiszem. Olyan sok ködösítés volt az elmúlt évtizedekben, hogy elhiszem. C. R. szobafestő, az ablak­rácson keresztül: — Talán. Az alapján, amit eddig írtak a leletekről. Meg olvastam, hogy­ megtalálták a leszár­mazottját. E. R. 70 éves nyugdíjas: Kétlem. Engem 1926-ban úgy tanítottak, hogy a jós­lata bevált és meghalt a csatatéren. Vagy akkor csap­tak be ocsmányul, vagy most akarnak. Az a típus vagyok, hogy azt hiszem, amit megtanultam. H. 1. esztergályos: — Nehéz az ilyen dolgot bizo­nyítani. Messziről jött em­ber azt mond, amit akar. Főleg így, százötven évvel később. B. H. erdélyi menekült: — Kételyeim vannak. Sokáig élt bennem, hogy ott, miná­­lunk, Segesváron halt meg. Ha most szakemberek mást állítanak, el kell nekik hin­ni. De lélekben felkavarja az embert, ha kiderül, nem igaz, amiben sokáig hitt. És miért nem irt kint verseket? Nehéz elhinni. — tribolt — Gazdaság- és társadalompolitika Gondok, büz­kölgetés, személyes kapcsolatok Nagy bosszúságok, apróságok miatt Lassan végéhez közeledik a búza aratása, hiszen a hét végén is dolgozhattak me­gyénk földjein a kombájnok. Hogy milyen volt az aratás műszaki háttere, elsősorban az alkatrészkínálat, erről ér­deklődtünk három termelő­­szövetkezetben. Iparcikk csak első osztályú? Bakonycsernyén, a Szabad­ság Tsz-ben Kokas István el­nök asztalán teljesen vélet­lenül volt ott dühöngésének tárgya, az NDK-beli E-kom­­bájnokhoz tartozó kis gumi­harang, amely, a kaszafej vé­gére való, nem bírja a ter­helést, gyakran kell cserélni. — Az ékszíjak minőségével is sok a gondunk, azokkal, melyeket itthon gyártanak — teszi hozzá Kovács László műszaki vezető. — Az Agro­­ker hozat ugyan be nyugati ékszíjakat is, de azok meg nagyon drágák. Tavaly az NDK kombájnok légszűrője volt a hiánycikk, az idén ez megoldódott. . Az elnök a hazai gyártású alkatrészek minőségével elé­gedetlen.­­ Tejből, húsból, gaboná­ból mindenütt van több mi­nőségi kategória, azaz több­féle ár, de iparcikkből csak első osztályú létezik, papí­ron. Amikor meg fel kell használni, akkor derül ki, hogy fabatkát sem ér. Mi NDK gyártmányú kombáj­nokra szakosodtunk, 45 má­zsás búzaterméshez nem kell a Claas, de azokhoz biztosan jobb az alkatrészellátás. Körbeautózhatják a fél országot Hasonló gondokról beszél a Móri Kossuth Tsz-ben Klu­­ber István műszaki vezető is: — Hatszáz-hétszázezer fo­rintos Zetorok állnak, mert hiányzik három csapágy. A Claas dominátorokhoz itthon is gyártanak kaszaujjakat, de „biliacélból” készülnek, kö­zel sem bírják a terhelést úgy, mint­ az eredetiek. Most vettünk az Agrotektől az egyik dominátorhoz egy ha­zai gyártású rázóasztalt, há­rom milliméter eltéréssel si­került előállítaniuk. Ennyit a magyar iparról... Hiánycikk volt továbbá a Hesston körbálázóhoz a gu­miheveder. Állítólag most ér­kezett be az országba, talán az aratás végére el is jut az igénylő üzemekhez az alkat­rész. — Én már könnyen va­gyok, öreg, rókának számítok a szakmában, nagy az isme­retségem. Ma reggel is le­szakadt az egyik kombájnon a rostatartó bak. Nagyig­­mándon, az IKR raktárában nincs. Hajnali ötkor elsza­ladtam Császárra, ott meg­súgták, hogy, Bokodon van. Úgy állítottam oda hozzájuk, hogy azt is megmondtam, melyik polcon található. Az elnököm nagyot nézett, nem hitte el, hogy kilenckor már újra indulhatott a kombájn. Akinek azonban nincsenek hasonló kapcsolatai, körbe­­autózhatja a fél országot. Kezdődik a bü­tykölgetés Hada Tibor, a Székesfehér­vári Kossuth Tsz gépesítési főmérnöke két csomagot mu­tat az asztalán. Olasz kom­bájn alkatrészek a Fiatagli cégtől: kapcsoló, gumibak, hajtásszuport van bennük, alig pár kilósak. Pénteken be is vitte a vámhivatalba be­mutatni, de nem foglalkoztak vele. Inkább hétfőn kijönnek személyesen. Addig viszont befejeződött az aratás. — Ilyenkor kezdődik a bütykölgetés, vagy amit nem tudunk magunk megcsinálni, legyártatjuk a Mach Gyulá­val. Nem dolgozik olcsón, de jól. Sajnos, ma már az IKR sem tud sok mindent besze­rezni, ahogyan régen tette. Van olyan bálázónk, amihez egy éve megrendeltük a gu­mit, s még mindig nem kap­tuk meg. Gyulai Béla, a Székesfe­hérvári Agroker alkatrész­osztályának vezetője elmond­ta, hogy 100 millió forintos árukészlettel várták a vevő­ket. Az aratás ideje alatt át­lagosan napi egymillió forint értékben vásároltak náluk alkatrészt és műszaki árut az üzemek. Gabnai Gábor I 3. OLDAl Adu­ászt nem ad ki a mozgalom a kezéből Csodafegyverek nincsenek A népfront, megújulási fo­­­­lya­matáb­an egyre inkább vidék- és kistelepülés-cent­rikussá akar válni. A moz­galmon belül ennek meg­felelően képzelik a gazdaság átalakítását is A HNF­­ügy­vezető elnöksége dr. Asztalos Lászlót bízta meg azzal, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon a gazdaság­­poli­tikai részleget vezesse, és középszinten a népfrontot képviselje. Dr. Asztalos László a napokban Fehérvá­ron járt. Ekkor kérdeztük véleményét gazdaságpoliti­kai kérdésekről. — Sokak szerint 6—7 mil­liárd dollár helyrebillentené a magyar gazdaságot, Ön hogy látja? — Az 1988-as osztrák ter­melési, fogyasztási és szo­ciálpolitikai színvonal elé­réséhez 3 billió (3 ezer mil­liárd) forint kellene. Hat­hét milliárd dollár ötvennel szorozva ennek csak a tize­de. A válságból való kilába­lás reális céljaként én azt látom, hogy az említett oszt­rák szintet, nagyon kemény munkával, tíz év múlva ér­jük el.­­ A vélemények egyik csoportja a magántulajdo­non alapuló teljes piacgazda­ságban, mások egy újra köz­pontosított gazdaságban lát­ják a megoldást. A két vég­let között számos köztes út lehetséges . .. — Úgy vélem, hogy ebben az elvi vitában a gyakorlat már régen megadta a vá­laszt. A modern piacgazda­ságok 1992-ig hihetetlen har­monizáláson mennek keresz­tül. Egy közös európai nor­marendszer fog kialakulni, amit úgy kell érteni, hogy a közgazdaságtanban is létre­jön a „vonalkódrendszer”. Ebben a piacgazdaság a meghatározó amire ráépül egy társadalmilag ellenőr­zött, a politikai intézmények által pedig felügyelt állam­­apparátusi szabályozás. — Meddig lehet privatizál­ni nálunk ideológiai, politi­kai és gazdasági értelemben? — Addig l­ehet elmenni, ameddig a társadalmi kon­szenzus nem borul föl. Ez az ideológiai megközelítés. A politikai pártok, mozgalmak valamennyien bizonytalanok a határok megítélésében. A gazdasági szempontok jóval keményebbek az előző kettő­nél. Szerintem a jelenlegi, körülbelül 6 ezer milliárdnyi nemzeti vagyon mintegy fe­lének köztulajdonban kell maradnia. Gondolok itt utakra, vasútakra, földre, erdőterületekre, hidakra stb. Egyharmad részben jelen­tősnek kell lenni az állami részesedésnek, végül mint­egy 20—25 százalék lenne tisztán, vagy többségében magánkézben . Három év múlva, egyes becslések szerint, több mint kétszerese lesz az ■ ország adósságszolgálata a mostani­nak. Ki tudjuk-e majd ezt fizetni, vagy talán jobb len­ne most csődöt jelenteni, és átütemezést kérni? — Csődöt jelenteni nagyon rossz üzlet lenne. Abban a pillanatban készpénzzel kel­lene fizetni mindenféle im­portért. Következésképpen a tőlünk vásárló rögtön tud­ná, milyen helyzetben va­gyunk. A magyar adósság­állomány szerkezete átte­kinthetetlen Nem is lenne­­kinél bejelenteni a csődöt. Valamit azonban csinálni kell, mert ez az adósságál­lomány nyomasztó. A nép­frontnak lesz is a megoldás­ra programja, amiről azon­ban korai lenne még beszél­ni. Azt hiszem nyilvánvaló hogy egy ilyen adu­ ászt nem ad ki most a kezéből a moz­galom. — Ez azt jelenti, hogy a népfront szakértői biztosnak látszó megoldásukat vissza­­tartják valamilyen okból? — Értem a célzást A nép­front azonban nem akar ha­talmi pozícióba kerülni Az viszont igaz hogy azokat az egyéneket fogja támogatni, akik valóban az ország érde­keit képviselik a parlament-­­ben, és nem kizárólag saját pártjuk szempontjait ér­vényesítik. Ami a dolog szakmai részét illeti, csoda­­fegyverek nincsenek. A leg­jobb szakemberek megnye­résére törekszünk, ami, úgy tűnik, sikerül is.­­ Meghatározható-e egy­általán a munkanélküliség elviselhető mértéke, és van-e ebben a kérdésben nézetkü­lönbség a tárgyalóasztal har­madik oldalán helyet fogla­­lók között? — Ma Magyarországon el­sősorban a munkahely be­csületének felértékelésére kell törekedni. Becslésem szerint 2000-ig minden har­madik dolgozónak kénysze­rűségből kell új állást talál­nia Ez évi 150—200 ezer em­bert jelent. Ettől azonban nem kell megijedni, hiszen a spontán mobilitás ennél most is jóval nagyobb, 700 ezer évente. A népfront nem támogatja a tartós munka­­nélküliséget abban az érte-­­­lemben hogy ugyanazon ember legyen sokáig munka­­nélkül. Azt azonban elfogad­ja, hogy tartósan lesz 150 ezer ember, akik fél évig, egy évig munka nélkül ma­rad. Szociálpolitikai rendsze­rünket erre a személyében állandóan változó állomány­ra kell kiépíteni, ami szerin­tünk meg is valósítható. Eb­ben a kérdésben reális esély van arra, hogy a SZOT-tal megtaláljuk a kompromisz­­szum­ot, ugyanúgy mint a harmadik oldal többi részt­vevőjével — Milyen nagyberuházáso­kat kellene ön szerint leál­lítani? — Amíg nem tudjuk pon­tosan a ráfordításokat, és a várható eredményeket, ad­dig a nyereségesség eldönté­sében nagy bátorságra van szükség. Én még nem hallot­tam senkitől megfelelő ér­velést arra vonatkozóan, hogy ezen beruházások kö­zül melyek a legjobbak. A bizonytalanság számomra önmagában elegendő ahhoz, hogy felülvizsgálatukat ja­vasoljam. Meggyőződésem, hogy ezeket a pénzeket hasz­nosabban is fel tudtuk volna használni. Ezért, örülök, hogy például Tengiz—III. nem épül meg, és örültem volna ha az első két ütemben sem vettünk volna részt. •— Köszönöm a beszélge­tést. Zsíró Ferenc ÉPÍTKEZZEN ISOPLUS-sal! Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy ismét bővítettük termékeink választékát. A hőszigetelt falazóanyag, a födémbéléstest, s a selejtes és MEO-tört gerendák árusítása mellett hőszigetelt koszorúelőtét és kisméretű tégla kapható telephelyünkön. Házhoz szállítást vállalunk! Érdeklődni lehet a 15-252/26-62-es melléken. Cím: Dunaújváros, Papírgyári út 36. 14 819 Bio­technológiai laboratórium Szőlőfajták gyorsított szaporítását hivatott elősegíteni az a biotech­nikai laboratórium, amelyet az Egervin Bor­­gazdasági Kombinát üzemeltet a kutatási és fejlesztési telepén. A laboratóriumban vírus­mentes szőlőfajtákat ál­lítanak elő Ezzel segí­tik a történelmi borvi­déken gazdálkodó bor­gazdaság tevékenységét (MTI Fotó: H. Szabó Sándor) \M/g KORONA _________ KIETSXIDCbMI ^VÁLLAL_ NYÁRI VÁSÁR 30 % ENGEDMÉNNYEL! Otthonka anyag 57,— helyett 39,90 Műszál szövet (kockás) 150,— helyett 105,— Mintás műszál batiszt 160,— helyett 112,— és még sok más 30 %-kal olcsóbban! Finomméteráruk boltja Szivár, Március 15. u. 15 893 n frrxt , v________________________________________________

Next