Fejér Megyei Hírlap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

­ lesz. Az ezen a napon eddig mért legmagasabb hőmérs­éklet 15,2 Celsius fok (1844), a legalacsonyabb -18,6 Celsius fok (1847), a sokévi átlaghőmérséklet ...0,3 Celsius fok. FEJÉR MEGYEI POLITIKAI NAPILAP Csütörtök, 1990. február 1., XLVI. évfolyam, 27. szám Ára.: 4,30 Ft BORONGÓS, PÁRÁS IDŐ Várható időjárás az or-­­ szaír területén ma estig,­­ az ország nagy részén bo­rult, tartósan ködös idő , gyenge légmozgással. A legmagasabb nappali hő­mérséklet a ködös helye­ken 5, máshol 16 fok körül Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka Délutánra: határozat­­képtelenség* Elfogadták a sajtótörvény módosítását - Elnapolt döntések - Vita az Állami Számvevőszék létszámáról és költségvetéséről Szerdán délelőtt, néhány perccel 10 óra után folytat­ta januári ülésszakát az Or­szággyűlés. Az elnöklő Jakab Róbertné először a plénum határozatképességét állapí­totta meg. A teremben 273 képviselő , a törvényhozó testület 72 százaléka foglalt helyet. Az Országgyűlés azo­kat a törvényjavaslatokat, illetve országgyűlési határo­zattervezeteket, képviselői indítványokat, interpelláció­kat és kérdéseket tárgyalja meg, amelyekre a múlt hé­ten nem maradt idő. A napirend előtt kért szót Hámori Csaba, országos lis­tán megválasztott képviselő, aki azt indítványozta, hogy a Parlament — tekintettel a Romániából érkező hírekre — fogadjon el egy nyilatko­zatot az ott zajló esemé­nyekről és a magyar nem­zetiség helyzetéről. Az ülésszak az országgyű­lési képviselők jogállásáról szóló alkotmány erejű tör­vény feletti határozathoza­tallal folytatódott. (E tör­vényt már a múlt heti ülé­sen megvitatták a képvise­lők.) A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság nevében dr. Horváth Jenő összegezte az elhangzott módosító ja­vaslatokat. Ezek, valamint a törvényjavaslat kidolgozá­sában részt vevő pártok vé­leményének figyelembevé­telével úgy döntöttek, hogy a törvény szövegéből elhagy­ják a költségekre, tisztelet­díjakra és egyéb juttatások­ra vonatkozó részeket. A jo­gi bizottság támogatta Eke Károly indítványát, misze­rint a képviselőknek megvá­lasztásukat követően, illetve mandátumuk lejártakor va­gyonnyilatkozatot kell tenni az Országgyűlés elnökének. Nem támogatták viszont Há­mori Csaba azon javaslatát, hogy a főfoglalkozású kép­viselőket megbízatásuk le­járta után a korábbi mun­káltató köteles szakképzett­ségüknek megfelelő munka­körben ismételten foglalkoz­tatni. Ezt követően az elnök be­jelentette, hogy határozat­­hozatal következik, s emlé­keztetett arra: mivel alkot­mányerejű törvényről van Az Országgyűlés ezután az 1986. évi sajtótörvény mó­dosításáról szóló alkotmány­erejű törvényjavaslat — el­múlt héten megkezdődött — tárgyalásával folytatta mun­káját. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság foglal­kozott a vitában elhangzott módosító indítványokkal, a bizottsági munka tapaszta­latait Fi­ló Pál ismertette. Elmondta, hogy Velkey Lászlónak, a közerkölcs és a közszemérem védelme érde­kében tett javaslatát a bi­zottság hosszas vita után el­fogadta. Tóth Istvánné azt indítványozta: új sajtóter­mék engedélyezése előtt 500 ezer forint kauciót helyez­zenek bírói letétbe, hogy ezt az összeget a sajtóperek sér­tett kártalanítására lehessen felhasználni. Ehhez kapcso­lódott Zsigmond Attila szó­ban előterjesztett indítvá­nra, elfogadásához kéthar­mados szavazattöbbség szük­séges. A szükséges 252 he­lyett 242 volt a jóváhagyó vélemények száma, így az elnök bejelentette, hogy nem tekinthető elfogadottnak a törvényjavaslat, s a határo­zathozatalt elnapolják.­aga, amely ezt az összeget egymillió forintra kívánta felemelni. A bizottság véle­ménye szerint ez az intézke­dés sok kiadványnak a létét veszélyeztetné, így például a kis példányszámú művésze­ti és tudományos lapokét. Király Zoltán szóban el­hangzott megyei lapokra vo­natkozó javaslata a bizottság megítélése szerint tulajdoni kérdés, s ennek rendezése nem a sajtótörvényhez tar­tozik. A vitát Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter foglalta össze. Végül — mintegy sa­ját véleménye összegzése­ként — idézte azt a Deák Ferencnek tulajdonított, s a korabeli sajtótörvény kap­csán elhangzott mondást, miszerint egy ilyen tör­vénynek egyetlen mondatból (Folytatás a 2. oldalon) A sajtóbírság felső határa: 500 ezer forint Gorbacsov nem mond le Washingtoni kormány­körökben cáfolták és ta­lálgatásnak minősítették a CNN keddi értesülését Mihail Gorbacsovról. Az amerikai tv-hálózat moszk­vai tudósítójának jelentése szerint Gorbacsov, az SZKP KB hétfőn kezdődő ülésén lemond pártfőtitká­ri tisztéről, de megtartja államfői posztját. A Fehér Ház szóvivője, majd James Baker kül­ügyminiszter kijelentette, hogy puszta híresztelésről van szó, amelyet nem kí­vánnak kommentálni. Kap­csolatban állnak a moszk­vai amerikai nagykövet­séggel, s állást foglalnak, amennyiben híresztelésnél többről lenne szó, mon­dotta a külügyminiszter. Baker szóvivője egyúttal határozottan cáfolta, hogy a miniszter jövő heti moszkvai látogatásának egy nappal való elhalasz­tása összefüggene a leg­újabb hírekkel. Az a ja­vaslat, hogy február 6—7 helyett 8—9-én tartsák a külügyminiszteri találko­zót, még korábban, ameri­kai oldalról indult ki. Az ABC értesülése szerint az volt a cél, hogy Mihail Gorbacsov és munkatársai a KB-ülés várhatóan beha­tó munkája után bizonyos időt kapjanak a felkészü­lésre az igen fontosnak ítélt szovjet—amerikai tár­gyalásokra. Eduard Sevardnadze minden alapot nélkülöző­nek nevezte és határozot­tan cáfolta szerdán a Mi­hail Gorbacsov lemondásá­val kapcsolatos híreket. A szovjet külügyminiszter — aki egyben a legfelsőbb szovjet pártvezetés tagja is — ezt Geraszimov külügyi szóvivő útján tudatta a sajtóval. Gennagyij Geraszimov elmondta, hogy a CNN szenzációhajhász és felelőt­len híve nemcsak a Moszk­vában­­ dolgozó újságírók, hanem külföldi politikusok körében is nagy izgalmat keltett. Utalt arra, hogy fő­titkári tisztségéről való esetleges, lemondását ma­ga Gorbacsov személyesen is cáfolta, amikor újság­írókkal találkozott a brazil elnökkel folytatott szerdai megbeszélése előtt. (MTI) Szűrös Mátyás az újságírószövetség elnökségi ülésén Nemzeti médiák legyenek a megyei lapok A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének elnök­sége kötetlen, ám a terítékre került témaköröket tekintve igencsak fajsúlyos eszmecse­rére invitálta a Magyar Köz­társaság ideiglenes elnökét. A találkozón olyan, elsőren­dű belpolitikai kérdéssé vált problémákat vettek elő, mint például a megyei lapok hely­zete, a tv és a rádió kurató­riumának tevékenysége, il­letve a sajtó függetlenségét, önállóságát szavatoló tör­vénykezés állása. Ami a megyei lapok sorsát illeti, az ideiglenes köztár­sasági elnök határozott véle­ménye : korábbi pártelköte­lezettségükkel szakítva nem­zeti tájékoztatási eszközökké kell válniuk a megyei sajtó­­orgánumoknak. Az elnöksé­gi ülésen a legélénkebb esz­mecsere éppen e kérdés kap­csán alakult ki- A MÚOSZ vezető testületének tagjai emlékeztettek arra, hogy a Magyar Szocialista Párt a minap nyilvánosságra ho­zott állásfoglalása szerint továbbra is egyértelműen ragaszkodik a tulajdonában lévő kiadóvállalatok és az ezek körébe tartozó lapok tulajdonjogához. Ehhez ké­pest sovány vigasz, hogy az MSZP szerint a tulajdonjog fenntartása nem kötelezi a szerkesztőségeket pártpoliti­kai célok követésére. Az el­nökségi ülésen megfogalma­zódott álláspont­ szerint a kiadók párttulajdonának fenntartása ellentétes a me­gyei lapok nemzeti média jellegével. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az MSZP deklará­cióját követően megkezdő­dött a fiatal, tehetséges új­ságírók elvándorlása a „ha­gyományos” megyei lapoktól az új, független újságokhoz. A kialakult vitában Szűrös Mátyás maga is osztotta azt a vélekedést, hogy a kiadó­vállalatok helyzetét is ren­dezni kell. Ezt ma már nem lehet halogatni, hiszen a probléma nemzeti üggyé vált, a megoldás konkrét lehetőségeit latolgatva elkép­zelhetőnek tartotta, hogy va­lamelyik illetékes parlamenti bizottság vizsgálja­­ meg a kérdést, és az ügyet terjesz­­szék az Országgyűlés elé döntésre. Hozzátette azon­ban, hogy a problémáról — úgymond a korrektség okán — még szót vált Nyers Re­zsővel, az MSZP elnökével. (MTI) . Aláírásgyűjtés a megyei lapok ügyében Aláírásgyűjtést kezdeményeznek a Sajtószakszervezet és a megyei MUOSZ-csoportok titkárai a jelenleg MSZP-tulajdonban lévő megyei lapok státusának megváltoztatására, a Sajtószakszervezet Titkári Ta­nácsa szerdai kibővített ülésén felhívást fogadott el, amelyben a me­gyei sajtó olvasóihoz fordul támogatásért A felhívás megállapítja: a hiteles tájékoztatáshoz ma elengedhetet­lenül szükséges, hogy a megyei lapok a szellemi önállóságon túl gaz­daságilag is a pártoktól függetlenekké váljanak. A szerkesztőségek eddigi kezdeményezései rendre meghiúsultak. A népi kezdeményezéssel azt akarjuk elérni, hogy a több mint 1,2 mil­lió példányban megjelenő megyei lapokat az Országgyűlés nyilvánít­sa nemzeti médiákká, felügyeletüket pedig a mindenkori parlament által kijelölt központi államigazgatási szerv vegye kezébe. (MTI) Vendégek Romániából Gyulafehérvári delegáció látogatott Székesfehérvárra. A Nemzeti Megmentési Front megyei és városi kép­viselői a fehérvári városi ta­nácson és a megyei tanácson folytattak megbeszéléseket A romániai vendégek köszö­netet mondtak a megye és a város által eddig nyújtott je­lentős segítségért A tárgyalásokon szóba ke­rült, hogy a testvérmegyei, illetve testvérvárosi kapcso­latok mi módon építhetők ki, mely területeken nyílik mód az együttműködésre. Meg­állapodtak abban is, hogy a további segítségadás hogyan történjen, hogy a legrövi­debb időn belül célhoz ér­jenek az adományok. A gyulafehérváriak elmond­ták, szeretnének körzeti te­levíziót létrehozni, amely valamennyi nemzetiséget szolgálná. Számítanak arra, hogy a székesfehérvári ta­pasztalatokat felhasználhat­ják a stúdió alapítás során. A vendégek rövid látoga­tásuk alkalmával a tárgya­lások mellett szakítottak időt városnézésre is. Köszönet a segítségért Kincsesbánya sorsáról a vezérigazgató Irodisták elhelyezkedési gondjai Többször foglalkoztunk lapunkban — nem is egyetértőleg — a Magyar Alumíniumipari Tröszt kényszeres átszervezési terveivel, a Fejér Megyei Bauxitbányák felszámolásával. A beolvasztás január 1-től tény, a tennivalók, az öt távoleső bánya ésszerű működtetése és a magyar bauxitbányászat jövője már most előrelátó intézkedéseket követel. Ezek­ről a kérdésekről és a volt kincsesbányai vállalatközpont dolgozóinak elhelyezéséről kértünk tájékoztatást Fazekas Jánostól, a Bakonyi Bauxitbányák vezérigazgatójától. — Úgy hallottam, hogy a MAT segítsége, a környék­beli alumíniumipari vállala­tok álláslehetősége csak óhaj. Hány dolgozót érint a felmondás és mennyi irányí­tó, adminisztratív embert tud alkalmazni Tapolca? — Százhatvan dolgozó munkaviszonya szűnik meg március végén, az 1989. évi mérleg elkészítésével. A tröszt úgy döntött, hogy minden kincsesi dolgozónak folyósítják a korábbi mun­kabérét a félév végéig. A környező alumíniumipari vállalatok telexen listát ad­tak az általuk keresett mun­kakörökről. Eszerint Inota tizenöt pénzügyi, számviteli és műszaki alkalmazottat, valamint szakmunkást tud felvenni, a Székesfehérvári Könnyűfémmű 136 dolgozót tudna alkalmazni, zömmel szakmunkásokat és mérnö­köket. A zavart az okozza, hogy közölték: őket is úgy vehetik fel, ha mi a szük­séges bértömeget is rendel­kezésükre bocsátjuk. A Ba­konyi Bauxitbánya harminc üzemviteli dolgozót megtart Bitó IX. és Fenyőfő bányák­nál, huszonnyolc dolgozó korengedményes nyugdíja­zását készítjük elő, és 20—25 szakembert alkalmazunk Ta­polcán.­­ Hetven ember sorsa te­hát megoldatlan marad? — Nem ennyi, mert 15—20 dolgozót bizonyára átvesz a Köfém és Inota, de azzal számolni kell, hogy legalább ötven adminisztratív dolgo­zó elhelyezkedéséről nem tudunk gondoskodni. Az ő helyzetük azért is nehéz, mert értesülésem szerint, so­kuknak hiányzik a mostani beosztásához a szükséges végzettség. Csak érettségivel például manapság nagyon kétséges adminisztratív ál­lást találni. — Mennyivel lesz az át­szervezés után gazdaságo­sabb a Bakonyi Bauxitbánya működése? — Azt senki sem gondolja, hogy a kincsesi 160 ember léte vagy nem léte egyszeri­ben rentábilissá teszi a bau­xitbányászatot. Nyilván a mi mélyművelésű bányáink soha sem lesznek versenyké­pesek az ausztrál vagy az afrikai felszíni fejtésekkel. A helyzet az, hogy például a ghánai bauxit ideszállítva kerül annyiba, mint a ha­zai érc, de évente több mint kétmillió tonnát nem tud­nánk importálni. Az viszont elérhető, hogy egy kézben, jobban és célszerűbben tud­junk gazdálkodni a hazai bauxitvagyonnal, alaposab­ban előkészíthetjük az­­ új bányanyitásokat — ez­­az, amivel jelentős megtakarí­tásokat érhetünk el.­­ (Folytatás a 3. oldalon) Kettéválik a román Front Két külön szervezeti egy­ségre Válik szét Romániában a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa. A lépés célja, hogy egyfelől lehetővé tegye a pártok részvételét a hatalom ideiglenes gyakorlásában, másfelől a Front indulását a májusi választásokon. Silviu Brucan, a Front egyik vezetője közölte: az eddigi Nemzeti Megmentési Front Tanácsából létrehoz­zák az Ideiglenes Nemzeti Tanácsot, valamint a Nem­zeti Megmentés Frontját. Az előbbi testület gyakorolja a végrehajtó hatalmat, az utóbbi pedig önálló politikai szervezetként indulni fog a választásokon. Tőkés László református lelkész a Rompres hírügy­nökség temesvári munkatár­sának adott nyilatkozatában támogatásáról biztosította a Nemzeti Megmentési Fron­tot, mondván, hogy ez az egyetlen olyan politikai erő az országban, amely képes megszervezni a hatalmat. Ha a Front elbukik, akkor csak a hadsereg veheti át a hatal­mat — vélekedett.

Next