Fejér Megyei Hírlap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-01 / 27. szám
lesz. Az ezen a napon eddig mért legmagasabb hőmérséklet 15,2 Celsius fok (1844), a legalacsonyabb -18,6 Celsius fok (1847), a sokévi átlaghőmérséklet ...0,3 Celsius fok. FEJÉR MEGYEI POLITIKAI NAPILAP Csütörtök, 1990. február 1., XLVI. évfolyam, 27. szám Ára.: 4,30 Ft BORONGÓS, PÁRÁS IDŐ Várható időjárás az or- szaír területén ma estig, az ország nagy részén borult, tartósan ködös idő , gyenge légmozgással. A legmagasabb nappali hőmérséklet a ködös helyeken 5, máshol 16 fok körül Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka Délutánra: határozatképtelenség* Elfogadták a sajtótörvény módosítását - Elnapolt döntések - Vita az Állami Számvevőszék létszámáról és költségvetéséről Szerdán délelőtt, néhány perccel 10 óra után folytatta januári ülésszakát az Országgyűlés. Az elnöklő Jakab Róbertné először a plénum határozatképességét állapította meg. A teremben 273 képviselő , a törvényhozó testület 72 százaléka foglalt helyet. Az Országgyűlés azokat a törvényjavaslatokat, illetve országgyűlési határozattervezeteket, képviselői indítványokat, interpellációkat és kérdéseket tárgyalja meg, amelyekre a múlt héten nem maradt idő. A napirend előtt kért szót Hámori Csaba, országos listán megválasztott képviselő, aki azt indítványozta, hogy a Parlament — tekintettel a Romániából érkező hírekre — fogadjon el egy nyilatkozatot az ott zajló eseményekről és a magyar nemzetiség helyzetéről. Az ülésszak az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló alkotmány erejű törvény feletti határozathozatallal folytatódott. (E törvényt már a múlt heti ülésen megvitatták a képviselők.) A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében dr. Horváth Jenő összegezte az elhangzott módosító javaslatokat. Ezek, valamint a törvényjavaslat kidolgozásában részt vevő pártok véleményének figyelembevételével úgy döntöttek, hogy a törvény szövegéből elhagyják a költségekre, tiszteletdíjakra és egyéb juttatásokra vonatkozó részeket. A jogi bizottság támogatta Eke Károly indítványát, miszerint a képviselőknek megválasztásukat követően, illetve mandátumuk lejártakor vagyonnyilatkozatot kell tenni az Országgyűlés elnökének. Nem támogatták viszont Hámori Csaba azon javaslatát, hogy a főfoglalkozású képviselőket megbízatásuk lejárta után a korábbi munkáltató köteles szakképzettségüknek megfelelő munkakörben ismételten foglalkoztatni. Ezt követően az elnök bejelentette, hogy határozathozatal következik, s emlékeztetett arra: mivel alkotmányerejű törvényről van Az Országgyűlés ezután az 1986. évi sajtótörvény módosításáról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat — elmúlt héten megkezdődött — tárgyalásával folytatta munkáját. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság foglalkozott a vitában elhangzott módosító indítványokkal, a bizottsági munka tapasztalatait Filó Pál ismertette. Elmondta, hogy Velkey Lászlónak, a közerkölcs és a közszemérem védelme érdekében tett javaslatát a bizottság hosszas vita után elfogadta. Tóth Istvánné azt indítványozta: új sajtótermék engedélyezése előtt 500 ezer forint kauciót helyezzenek bírói letétbe, hogy ezt az összeget a sajtóperek sértett kártalanítására lehessen felhasználni. Ehhez kapcsolódott Zsigmond Attila szóban előterjesztett indítvánra, elfogadásához kétharmados szavazattöbbség szükséges. A szükséges 252 helyett 242 volt a jóváhagyó vélemények száma, így az elnök bejelentette, hogy nem tekinthető elfogadottnak a törvényjavaslat, s a határozathozatalt elnapolják.aga, amely ezt az összeget egymillió forintra kívánta felemelni. A bizottság véleménye szerint ez az intézkedés sok kiadványnak a létét veszélyeztetné, így például a kis példányszámú művészeti és tudományos lapokét. Király Zoltán szóban elhangzott megyei lapokra vonatkozó javaslata a bizottság megítélése szerint tulajdoni kérdés, s ennek rendezése nem a sajtótörvényhez tartozik. A vitát Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter foglalta össze. Végül — mintegy saját véleménye összegzéseként — idézte azt a Deák Ferencnek tulajdonított, s a korabeli sajtótörvény kapcsán elhangzott mondást, miszerint egy ilyen törvénynek egyetlen mondatból (Folytatás a 2. oldalon) A sajtóbírság felső határa: 500 ezer forint Gorbacsov nem mond le Washingtoni kormánykörökben cáfolták és találgatásnak minősítették a CNN keddi értesülését Mihail Gorbacsovról. Az amerikai tv-hálózat moszkvai tudósítójának jelentése szerint Gorbacsov, az SZKP KB hétfőn kezdődő ülésén lemond pártfőtitkári tisztéről, de megtartja államfői posztját. A Fehér Ház szóvivője, majd James Baker külügyminiszter kijelentette, hogy puszta híresztelésről van szó, amelyet nem kívánnak kommentálni. Kapcsolatban állnak a moszkvai amerikai nagykövetséggel, s állást foglalnak, amennyiben híresztelésnél többről lenne szó, mondotta a külügyminiszter. Baker szóvivője egyúttal határozottan cáfolta, hogy a miniszter jövő heti moszkvai látogatásának egy nappal való elhalasztása összefüggene a legújabb hírekkel. Az a javaslat, hogy február 6—7 helyett 8—9-én tartsák a külügyminiszteri találkozót, még korábban, amerikai oldalról indult ki. Az ABC értesülése szerint az volt a cél, hogy Mihail Gorbacsov és munkatársai a KB-ülés várhatóan beható munkája után bizonyos időt kapjanak a felkészülésre az igen fontosnak ítélt szovjet—amerikai tárgyalásokra. Eduard Sevardnadze minden alapot nélkülözőnek nevezte és határozottan cáfolta szerdán a Mihail Gorbacsov lemondásával kapcsolatos híreket. A szovjet külügyminiszter — aki egyben a legfelsőbb szovjet pártvezetés tagja is — ezt Geraszimov külügyi szóvivő útján tudatta a sajtóval. Gennagyij Geraszimov elmondta, hogy a CNN szenzációhajhász és felelőtlen híve nemcsak a Moszkvában dolgozó újságírók, hanem külföldi politikusok körében is nagy izgalmat keltett. Utalt arra, hogy főtitkári tisztségéről való esetleges, lemondását maga Gorbacsov személyesen is cáfolta, amikor újságírókkal találkozott a brazil elnökkel folytatott szerdai megbeszélése előtt. (MTI) Szűrös Mátyás az újságírószövetség elnökségi ülésén Nemzeti médiák legyenek a megyei lapok A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége kötetlen, ám a terítékre került témaköröket tekintve igencsak fajsúlyos eszmecserére invitálta a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökét. A találkozón olyan, elsőrendű belpolitikai kérdéssé vált problémákat vettek elő, mint például a megyei lapok helyzete, a tv és a rádió kuratóriumának tevékenysége, illetve a sajtó függetlenségét, önállóságát szavatoló törvénykezés állása. Ami a megyei lapok sorsát illeti, az ideiglenes köztársasági elnök határozott véleménye : korábbi pártelkötelezettségükkel szakítva nemzeti tájékoztatási eszközökké kell válniuk a megyei sajtóorgánumoknak. Az elnökségi ülésen a legélénkebb eszmecsere éppen e kérdés kapcsán alakult ki- A MÚOSZ vezető testületének tagjai emlékeztettek arra, hogy a Magyar Szocialista Párt a minap nyilvánosságra hozott állásfoglalása szerint továbbra is egyértelműen ragaszkodik a tulajdonában lévő kiadóvállalatok és az ezek körébe tartozó lapok tulajdonjogához. Ehhez képest sovány vigasz, hogy az MSZP szerint a tulajdonjog fenntartása nem kötelezi a szerkesztőségeket pártpolitikai célok követésére. Az elnökségi ülésen megfogalmazódott álláspont szerint a kiadók párttulajdonának fenntartása ellentétes a megyei lapok nemzeti média jellegével. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az MSZP deklarációját követően megkezdődött a fiatal, tehetséges újságírók elvándorlása a „hagyományos” megyei lapoktól az új, független újságokhoz. A kialakult vitában Szűrös Mátyás maga is osztotta azt a vélekedést, hogy a kiadóvállalatok helyzetét is rendezni kell. Ezt ma már nem lehet halogatni, hiszen a probléma nemzeti üggyé vált, a megoldás konkrét lehetőségeit latolgatva elképzelhetőnek tartotta, hogy valamelyik illetékes parlamenti bizottság vizsgálja meg a kérdést, és az ügyet terjeszszék az Országgyűlés elé döntésre. Hozzátette azonban, hogy a problémáról — úgymond a korrektség okán — még szót vált Nyers Rezsővel, az MSZP elnökével. (MTI) . Aláírásgyűjtés a megyei lapok ügyében Aláírásgyűjtést kezdeményeznek a Sajtószakszervezet és a megyei MUOSZ-csoportok titkárai a jelenleg MSZP-tulajdonban lévő megyei lapok státusának megváltoztatására, a Sajtószakszervezet Titkári Tanácsa szerdai kibővített ülésén felhívást fogadott el, amelyben a megyei sajtó olvasóihoz fordul támogatásért A felhívás megállapítja: a hiteles tájékoztatáshoz ma elengedhetetlenül szükséges, hogy a megyei lapok a szellemi önállóságon túl gazdaságilag is a pártoktól függetlenekké váljanak. A szerkesztőségek eddigi kezdeményezései rendre meghiúsultak. A népi kezdeményezéssel azt akarjuk elérni, hogy a több mint 1,2 millió példányban megjelenő megyei lapokat az Országgyűlés nyilvánítsa nemzeti médiákká, felügyeletüket pedig a mindenkori parlament által kijelölt központi államigazgatási szerv vegye kezébe. (MTI) Vendégek Romániából Gyulafehérvári delegáció látogatott Székesfehérvárra. A Nemzeti Megmentési Front megyei és városi képviselői a fehérvári városi tanácson és a megyei tanácson folytattak megbeszéléseket A romániai vendégek köszönetet mondtak a megye és a város által eddig nyújtott jelentős segítségért A tárgyalásokon szóba került, hogy a testvérmegyei, illetve testvérvárosi kapcsolatok mi módon építhetők ki, mely területeken nyílik mód az együttműködésre. Megállapodtak abban is, hogy a további segítségadás hogyan történjen, hogy a legrövidebb időn belül célhoz érjenek az adományok. A gyulafehérváriak elmondták, szeretnének körzeti televíziót létrehozni, amely valamennyi nemzetiséget szolgálná. Számítanak arra, hogy a székesfehérvári tapasztalatokat felhasználhatják a stúdió alapítás során. A vendégek rövid látogatásuk alkalmával a tárgyalások mellett szakítottak időt városnézésre is. Köszönet a segítségért Kincsesbánya sorsáról a vezérigazgató Irodisták elhelyezkedési gondjai Többször foglalkoztunk lapunkban — nem is egyetértőleg — a Magyar Alumíniumipari Tröszt kényszeres átszervezési terveivel, a Fejér Megyei Bauxitbányák felszámolásával. A beolvasztás január 1-től tény, a tennivalók, az öt távoleső bánya ésszerű működtetése és a magyar bauxitbányászat jövője már most előrelátó intézkedéseket követel. Ezekről a kérdésekről és a volt kincsesbányai vállalatközpont dolgozóinak elhelyezéséről kértünk tájékoztatást Fazekas Jánostól, a Bakonyi Bauxitbányák vezérigazgatójától. — Úgy hallottam, hogy a MAT segítsége, a környékbeli alumíniumipari vállalatok álláslehetősége csak óhaj. Hány dolgozót érint a felmondás és mennyi irányító, adminisztratív embert tud alkalmazni Tapolca? — Százhatvan dolgozó munkaviszonya szűnik meg március végén, az 1989. évi mérleg elkészítésével. A tröszt úgy döntött, hogy minden kincsesi dolgozónak folyósítják a korábbi munkabérét a félév végéig. A környező alumíniumipari vállalatok telexen listát adtak az általuk keresett munkakörökről. Eszerint Inota tizenöt pénzügyi, számviteli és műszaki alkalmazottat, valamint szakmunkást tud felvenni, a Székesfehérvári Könnyűfémmű 136 dolgozót tudna alkalmazni, zömmel szakmunkásokat és mérnököket. A zavart az okozza, hogy közölték: őket is úgy vehetik fel, ha mi a szükséges bértömeget is rendelkezésükre bocsátjuk. A Bakonyi Bauxitbánya harminc üzemviteli dolgozót megtart Bitó IX. és Fenyőfő bányáknál, huszonnyolc dolgozó korengedményes nyugdíjazását készítjük elő, és 20—25 szakembert alkalmazunk Tapolcán. Hetven ember sorsa tehát megoldatlan marad? — Nem ennyi, mert 15—20 dolgozót bizonyára átvesz a Köfém és Inota, de azzal számolni kell, hogy legalább ötven adminisztratív dolgozó elhelyezkedéséről nem tudunk gondoskodni. Az ő helyzetük azért is nehéz, mert értesülésem szerint, sokuknak hiányzik a mostani beosztásához a szükséges végzettség. Csak érettségivel például manapság nagyon kétséges adminisztratív állást találni. — Mennyivel lesz az átszervezés után gazdaságosabb a Bakonyi Bauxitbánya működése? — Azt senki sem gondolja, hogy a kincsesi 160 ember léte vagy nem léte egyszeriben rentábilissá teszi a bauxitbányászatot. Nyilván a mi mélyművelésű bányáink soha sem lesznek versenyképesek az ausztrál vagy az afrikai felszíni fejtésekkel. A helyzet az, hogy például a ghánai bauxit ideszállítva kerül annyiba, mint a hazai érc, de évente több mint kétmillió tonnát nem tudnánk importálni. Az viszont elérhető, hogy egy kézben, jobban és célszerűbben tudjunk gazdálkodni a hazai bauxitvagyonnal, alaposabban előkészíthetjük az új bányanyitásokat — ezaz, amivel jelentős megtakarításokat érhetünk el. (Folytatás a 3. oldalon) Kettéválik a román Front Két külön szervezeti egységre Válik szét Romániában a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa. A lépés célja, hogy egyfelől lehetővé tegye a pártok részvételét a hatalom ideiglenes gyakorlásában, másfelől a Front indulását a májusi választásokon. Silviu Brucan, a Front egyik vezetője közölte: az eddigi Nemzeti Megmentési Front Tanácsából létrehozzák az Ideiglenes Nemzeti Tanácsot, valamint a Nemzeti Megmentés Frontját. Az előbbi testület gyakorolja a végrehajtó hatalmat, az utóbbi pedig önálló politikai szervezetként indulni fog a választásokon. Tőkés László református lelkész a Rompres hírügynökség temesvári munkatársának adott nyilatkozatában támogatásáról biztosította a Nemzeti Megmentési Frontot, mondván, hogy ez az egyetlen olyan politikai erő az országban, amely képes megszervezni a hatalmat. Ha a Front elbukik, akkor csak a hadsereg veheti át a hatalmat — vélekedett.